Szerdán sem született döntés, megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén arról, hogy mennyi legyen a minimálbér és bérminimum jövőre, mivel a szakszervezetek ragaszkodtak a két számjegyű emeléshez, a munkáltatók az egy számjegyűhöz, a kormány pedig ismét passzív szemlélő volt - írja a 24.hu az ülésen részt vevő Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökére hivatkozva.
Karsai szerint most is elhangzott a munkáltatói oldal részéről a négyszemközti beszélgetésben a 8-8-8 százalékos emelési ajánlat (minimálbér-bérminimum-bérajánlás), de mivel a szakszervezet ragaszkodott a 13-15 százalékhoz (minimálbér és bérminimum), így a másik oldal végül csak a korábbi 5 százalékos emelés mellett állt ki, plusz 2 százalék, ha csökken a szocho.
Most már biztos, hogy a kormány fog dönteni a kérdésben, illetve a miniszter. Legalábbis ez hangzott el az ülésen - írja a 24.hu.
A kormány meglepetése
Mint ahogy arról szerdán az mfor.hu megbízható forrásra hivatkozva már írt: ha a kormányon múlik a döntés, akkor 10 százalék alatt marad az emelés.
A portál kormányzati forrása arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatéves bérmegállapodás alapján évről évre kisebb mértékben nőttek a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek, és ezt az ütemet követheti most is a kormány. Idén 8, illetve 12 százaléks emelésre került sor, vagyis a következő évben már a 10 százalék alatti sávban képzelhető el a növekmény, úgy, hogy még a garantál bérminimum esetében sem lépi túl a 10 százalékot az emelés.
Ez az ütem egyébként simulna a 2019-es költségvetés tervezésekor figyelembe vett általános 8,8 százalékos béremelkedési ütemhez. Ha így lesz, akkor a minimálbér 150 ezer forint körül alakulhat jövőre, a garantált bérminimumot pedig 200 ezer forint környékére állíthatják be.
2024 I–III. negyedévében 8709 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 
