<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
Egészen meglepő, hogy lassan vége az évnek, és nincs még jövő évi minimálbér, miközben az elmúlt két évben gördülékenyen ment a dolog: 2016-ban mindjárt két évre előre határozták meg az igen jelentős emeléseket. A helyzet pedig nem változott: nagy munkaerőhiány, bérfelzárkózási kényszer, jóval magasabb piaci bérek, így nem is kellene sokat gondolkozni egy kiadós emelésen.

Miközben az év folyamán többször felmerült, hogy a román minimálbér vészesen közelíti a hazait, nemrég elemeztük, hogy különböző, lehetőleg viszonylag objektív szempontok alapján mekkorának kellene lennie a hazai minimálbérnek. Mindenhogy az jött ki, hogy sokkal magasabbnak, konkrétan annyinak, mint a mostani bérminimum, azaz 180 ezer forint körülinek. Nem tudnának rajta akkorát emelni idén, ami túl sok lenne.

Piaci helyzet

A nagy kérdés persze nem is ez, hisz a minimálbér már viszonylag kevés embert érint, sokkal fontosabb a tényleges minimálbérként működő garantált bérminimum. Az eddig a sajtóban megjelent értesülések szerint is ez az a szám, amiben nem tudtak megállapodni a szakszervezetek és a munkaadók tárgyalásain.

A helyzet pedig egyértelmű: az Aldinál már 300 ezer forint fölött van a legkisebb bér, ráadásul ez képzettég nélküliekre vonatkozik, ami a minimálbér kategóriájába tartozik. Ha csak egy ilyen cég lenne: de a közölt 2017-es adatok szerint a többi kereskedelmi láncnál is 200 ezer forint fölött volt a legkisebb bér. Ennél olcsóbban nem is lehet munkaerőt kapni, így nagyon sok helyen csak azért annyi a bér, amennyit az állam kötelezően előír, mert a fölötti lévő részt zsebbe adják.

Ami érthetetlen

Ha viszont így van, felmerül a kérdés, hogy miért nem megy könnyedén az emelés? Úgy tűnt, hogy a munkaadók és munkavállalók vitájában a munkaadók makacsul ragaszkodtak a normál körülmények közt reális, de a mostani helyzetben teljesen irreális 5 százalékhoz, amit akkor emeltek volna 7-re, amikor megtörténik a szociális hozzájárulási adó két százalékos csökkentése, amely a hatéves adócsökkentési megállapodás része.

Ebből két újabb kérdés adódik: miért ragaszkodnak ilyen makacsul a teljesen irreális számokhoz, és hogy a kormány miért nem zárta le rég az ügyet saját hatáskörben? Olyan könnyedén hoznak meg sokkal ellentmondásosabb törvényeket: vajon miért kellett hagyni, hogy hónapokon át egy helyben topogjanak a felek, így nagy bizonytalanság alakuljon ki?

Gyenge érvek

Ami a munkaadók érveit illeti, miszerint a vállalkozások nem bírnak el többet, teljesen irreálisnak tűnik a nagymértékű munkaerőhiány, na meg az említett cégek bevallott magas munkabéreinek ismeretében. Ha 11 százalékkal emelnék meg a garantált bérminimumot, ez 200 ezer forintot jelentene, a munkaadónak bérköltséggel együtt 242 ezer forintot, a szocho csökkentés után 238 ezret. Ennyit a legtöbbjük most is kifizet, sőt jóval többet is, csak hát egy részét adózatlanul. A munkaadók jó része tehát legfeljebb azon sajnálkozhatna, hogy az összeg nagyobb hányada után kell megfizetni a járulékokat, de hát pont ez a cél, hogy kifehéredjen a gazdaság.

Százalékos meghatározás

A garantált minimálbér optimális mértékét másfelől is megközelíthetjük. Az EU-ban, ahol van minimálbér, az jellemzően az átlagbér 40 és 65 százaléka között mozog, utóbbi a mediterrán országokban, ahol ez rontja is a versenyképességet. Ha elfogadjuk, hogy a minimálbér reálisan az átlagbér fele (ebben az esetben a tegnap megjelent adat alapján, a közmunkát leszámítva, ez 170 ezer forint lenne), akkor azt is elfogadhatjuk, hogy a garantált bérminimum lehet az átlagbér 60 százaléka. Pláne úgy, hogy ez a meghatározás időpontjában érvényes átlagbérre vonatkozik, ami aztán úgyis hónapról hónapra magasabb lesz, így a hányad évközben csökken.

Nos, ha ezt vesszük figyelembe a tegnapi 337 600 forintos adattal, akkor 202 500 forintot kapunk, ami 12 százalékos emelést jelentene. Ez a munkavállalók követeléseinek alsó határához van közelebb, és úgy gondoljuk, hogy alig okozna megterhelést a munkaadók többségének. A jelen helyzetben, ha emiatt néhány vállalkozás nem bírja a versenyt, nincs jelentősége, hisz a munkaerőt azonnal felszívják más cégek. A cél végülis az, hogy felzárkózzunk, ne rekedjünk meg a közepes fejlettség szintjén, és növekedjen a termelékenység. Döntsön a kormány, lássuk a medvét.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ismét ukrán zászló leng egy fontos fekete-tengeri szigeten – esti összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 18:46
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.  
Makro / Külgazdaság Október 1-jétől egy liter benzin 800 forintba kerül majd?
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 18:32
Akár ez is következhet Nagy Márton egy múlt heti konferencián tett kijelentéséből, miszerint az "árstopok nem jó dolgok, azokból ki kell jönni". Azóta találgatja a fél ország, hogy akkor ez azt jelenti-e, október 1-je után ismét piaci árakon tankolhatunk, illetve vehetjük meg a csirkefarhátat és a másik öt terméket. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Makro / Külgazdaság Ennyi volt: mindjárt elfogy a benzin a durva válságba jutott országban
Kollár Dóra | 2022. július 4. 18:08
Egyre súlyosabb a helyzet Srí Lankában, és egyelőre nem igazán látszik a valódi megoldás a problémára. Bár törekvések a jó irányba vannak, mindez azon a tényen nem változtat, hogy az országnak két hetet kell vegetálnia most úgy, hogy gyakorlatilag elfogyott a szigeten a benzin.
Makro / Külgazdaság A lengyel kormány is megsarcolná a bankokat
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 17:05
Lengyelország fontolóra veheti a túl alacsony betéti kamatokból származó banki extraprofitra kivetett különadó bevezetését, ha a bankok nem hajlandóak "szilárd" szintre emelni a betéti kamatokat.
Makro / Külgazdaság 100 milliárd eurót mozgósítana az EU Ukrajna újjáépítésére
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 16:14
A koronavírus-válság utáni segély- és támogatási programok mintájára háború utáni újjáépítési alap létrehozására terjesztett elő javaslatot az Európai Beruházási Bank (EIB).
Makro / Külgazdaság Elemzők: nagyon megszenvedné Európa az orosz gázstopot
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 14:24
Londoni elemzők becslése szerint az orosz földgázszállítások leállásának növekvő kockázata miatt immár 40 százalék körüli az esélye annak, hogy az európai gazdaság az idén recesszióba kerül.
Makro / Külgazdaság Agresszívek és már lövöldöznek is a migránsok Szijjártó Péter szerint
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 13:59
A Vajdaságban beszélt erről a külgazdasági és külügyminiszter.  
Makro / Külgazdaság Rossz hír érkezett az euróövezetből: romlik a hangulat
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 12:26
Az elemzői várakozásoknál is jelentősebben romlott júliusban a befektetői hangulat az euróövezetben a frankfurti Sentix gazdaságkutató intézet hétfőn közölt felmérése szerint.
Makro / Külgazdaság Olcsóbb lesz a benzin és a gázolaj a nem hatósági árakon tankolóknak
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 10:51
A beszerzés kerül kevesebbe, ezért a csökkenés.
Makro / Külgazdaság EP-jelentés: Magyarország súlyosan sérti az EU alapértékeit
Privátbankár.hu | 2022. július 4. 10:27
Judith Sargentini utódja is lesújtó képest festett az elmúlt négy évről.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG