BUX
35 932.39
+0.52%
+185.00
OTP
10 920.00
-0.18%
-20.00
MOL
1 866.00
+2.41%
+44.00
RICHTER
6 695.00
+0.60%
+40.00
MTELEKOM
381.00
-0.52%
-2.00
 
2018. december 21. 06:07

Egészen meglepő, hogy lassan vége az évnek, és nincs még jövő évi minimálbér, miközben az elmúlt két évben gördülékenyen ment a dolog: 2016-ban mindjárt két évre előre határozták meg az igen jelentős emeléseket. A helyzet pedig nem változott: nagy munkaerőhiány, bérfelzárkózási kényszer, jóval magasabb piaci bérek, így nem is kellene sokat gondolkozni egy kiadós emelésen.

Miközben az év folyamán többször felmerült, hogy a román minimálbér vészesen közelíti a hazait, nemrég elemeztük, hogy különböző, lehetőleg viszonylag objektív szempontok alapján mekkorának kellene lennie a hazai minimálbérnek. Mindenhogy az jött ki, hogy sokkal magasabbnak, konkrétan annyinak, mint a mostani bérminimum, azaz 180 ezer forint körülinek. Nem tudnának rajta akkorát emelni idén, ami túl sok lenne.

Piaci helyzet

A nagy kérdés persze nem is ez, hisz a minimálbér már viszonylag kevés embert érint, sokkal fontosabb a tényleges minimálbérként működő garantált bérminimum. Az eddig a sajtóban megjelent értesülések szerint is ez az a szám, amiben nem tudtak megállapodni a szakszervezetek és a munkaadók tárgyalásain.

A helyzet pedig egyértelmű: az Aldinál már 300 ezer forint fölött van a legkisebb bér, ráadásul ez képzettég nélküliekre vonatkozik, ami a minimálbér kategóriájába tartozik. Ha csak egy ilyen cég lenne: de a közölt 2017-es adatok szerint a többi kereskedelmi láncnál is 200 ezer forint fölött volt a legkisebb bér. Ennél olcsóbban nem is lehet munkaerőt kapni, így nagyon sok helyen csak azért annyi a bér, amennyit az állam kötelezően előír, mert a fölötti lévő részt zsebbe adják.

Ami érthetetlen

Ha viszont így van, felmerül a kérdés, hogy miért nem megy könnyedén az emelés? Úgy tűnt, hogy a munkaadók és munkavállalók vitájában a munkaadók makacsul ragaszkodtak a normál körülmények közt reális, de a mostani helyzetben teljesen irreális 5 százalékhoz, amit akkor emeltek volna 7-re, amikor megtörténik a szociális hozzájárulási adó két százalékos csökkentése, amely a hatéves adócsökkentési megállapodás része.

Ebből két újabb kérdés adódik: miért ragaszkodnak ilyen makacsul a teljesen irreális számokhoz, és hogy a kormány miért nem zárta le rég az ügyet saját hatáskörben? Olyan könnyedén hoznak meg sokkal ellentmondásosabb törvényeket: vajon miért kellett hagyni, hogy hónapokon át egy helyben topogjanak a felek, így nagy bizonytalanság alakuljon ki?

Gyenge érvek

Ami a munkaadók érveit illeti, miszerint a vállalkozások nem bírnak el többet, teljesen irreálisnak tűnik a nagymértékű munkaerőhiány, na meg az említett cégek bevallott magas munkabéreinek ismeretében. Ha 11 százalékkal emelnék meg a garantált bérminimumot, ez 200 ezer forintot jelentene, a munkaadónak bérköltséggel együtt 242 ezer forintot, a szocho csökkentés után 238 ezret. Ennyit a legtöbbjük most is kifizet, sőt jóval többet is, csak hát egy részét adózatlanul. A munkaadók jó része tehát legfeljebb azon sajnálkozhatna, hogy az összeg nagyobb hányada után kell megfizetni a járulékokat, de hát pont ez a cél, hogy kifehéredjen a gazdaság.

Százalékos meghatározás

A garantált minimálbér optimális mértékét másfelől is megközelíthetjük. Az EU-ban, ahol van minimálbér, az jellemzően az átlagbér 40 és 65 százaléka között mozog, utóbbi a mediterrán országokban, ahol ez rontja is a versenyképességet. Ha elfogadjuk, hogy a minimálbér reálisan az átlagbér fele (ebben az esetben a tegnap megjelent adat alapján, a közmunkát leszámítva, ez 170 ezer forint lenne), akkor azt is elfogadhatjuk, hogy a garantált bérminimum lehet az átlagbér 60 százaléka. Pláne úgy, hogy ez a meghatározás időpontjában érvényes átlagbérre vonatkozik, ami aztán úgyis hónapról hónapra magasabb lesz, így a hányad évközben csökken.

Nos, ha ezt vesszük figyelembe a tegnapi 337 600 forintos adattal, akkor 202 500 forintot kapunk, ami 12 százalékos emelést jelentene. Ez a munkavállalók követeléseinek alsó határához van közelebb, és úgy gondoljuk, hogy alig okozna megterhelést a munkaadók többségének. A jelen helyzetben, ha emiatt néhány vállalkozás nem bírja a versenyt, nincs jelentősége, hisz a munkaerőt azonnal felszívják más cégek. A cél végülis az, hogy felzárkózzunk, ne rekedjünk meg a közepes fejlettség szintjén, és növekedjen a termelékenység. Döntsön a kormány, lássuk a medvét.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Áfacsökkentés és állami támogatás - így is lehet segíteni a turizmust
MTI | 2020. július 8. 17:13
Jelentős áfacsökkentéssel és az éttermi étkezés árának közvetlen költségvetési támogatásával segíti a brit kormány a koronavírus-járványt súlyosan megszenvedő vendéglátó és turisztikai ágazat újraindulását - közölte szerdán a brit pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Merkel: hatalmas árat fizettünk a vírus megállításáért
Wéber Balázs | 2020. július 8. 16:53
Koronavírus-válság, gazdasági válság, Brexit – nehéz időszakban vette át Németország az EU soros elnökségét. A német kancellár szerint alapjogaink korlátozásával nagyon nagy árat fizettünk a vírusválság során, az EU még soha nem állt ekkora kihívás előtt. Az újjáépítési alapról még nyáron szeretne megegyezni. Elárulta azt is, miért szereti Beethovent.
Makro / Külgazdaság Érik a kiegészítés a nyugdíjasoknak, nem fékez a drágulás a boltokban
Baka F. Zoltán | 2020. július 8. 16:12
Az előttünk álló hetekben dől el, mekkora kompenzációt kaphatnak az idősek.
Makro / Külgazdaság A franciáknál nem lesz újra országos karantén, a koronavírus második hullámában sem
MTI | 2020. július 8. 14:42
Erről az új francia miniszterelnök beszélt. Jean Castex szerint ehelyett célzott intézkedéseket vezetnének be, melyekkel megóvhatnák a gazdaságot.
Makro / Külgazdaság Hatalmas lyuk tátong a költségvetésben - rekordhiány június végén
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 11:58
Az elmúlt hónapokban kétszer is megemelték az idei költségvetés hiánycélját a koronavírus-járvány miatt. Az első félévben ezt a szintet is meghaladta a kumulált deficit.
Makro / Külgazdaság A török drónok rommá verték Putyin légvédelmét
Káncz Csaba | 2020. július 8. 10:28
Erdogan drónjai Szíriában és Líbiában megváltoztatták a háború menetét, miközben a német védelmi minisztérium fegyveres drónok beszerzése mellett tör lándzsát. A RAND szerint viszont az autonóm fegyverrendszerek lecsökkentik a stratégiai stabilitást, mindezt egy olyan időszakban, amikor kimondottan feszültté vált a nagyhatalmak közötti viszony. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Most siessen a benzinkutakra, pénteken jön az újabb drágulás!
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 09:31
A benzin literjéért átlagban bruttó 3, a gázolajéért 4 forinttal kell többet leszurkolni július 10-étől.
Makro / Külgazdaság Egyre több veszélyes terméket szűr ki az EU, a vizsgált plüssjátékok 68 százaléka problémás
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 09:16
A biciklikre szerelhető gyerekülések közül pedig mindegyikkel baj van, állapította meg az unió fogyasztóvédelmi rendszere.
Makro / Külgazdaság Négy hónap után ismét nőtt az infláció
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 09:07
Előtte, február és május között alapvetően a koronavírus-járvány miatt lassult a pénzromlás. Májusban például 2,2 százalékkal, ezzel szemben júniusban már 2,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. 
Makro / Külgazdaság Közel négy hónapja nem láttunk ilyet: negyedik napja nincs magyar koronavírusos áldozat
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 08:33
Negyedik napja nincs halálos áldozata a koronavírusnak - legutóbb márciusban láttunk ilyet, amikor még csak egyetlen halálesetről tudtunk.
Friss
hírlevél