| (Fotó: Eidenpenz József) |
A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.
A hatéves bérmegállapodás keretén belül 2020. január elsejétől 8-8 százalékkal emelkedett Magyarországon a minimálbér és a garantált bérminimum. Bár a gazdaság tavalyi teljesítménye ennél nagyobb emelést is lehetővé tett volna, a felek nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben. Pedig, ha a környező országok döntéseit nézzük, akkor szükség lett volna arra, hogy kétszámjeggyel emelkedjen a kötelezően adandó legkisebb bér összege.
A régiónk egyik vonzerejét a beruházást tervező nemzetközi vállalatok számára pont a Nyugat-Európához képest alacsonyabb béreknek köszönhető olcsó munkaerő jelenti. Ebből a csapdából azonban rajtunk kívül minden ország igyekszik kikerülni és a vállalati, gazdasági érdekek helyett fókuszba helyezi a dolgozók jövedelmi lehetőségeit is. Ez a gondolkodásmódbeli változás a kormányok körében nyilvánvalóan nem független attól a ténytől, hogy az elmúlt években rengetegen hagyták el közép-kelet-európai hazájukat a külföldi, jobb fizetésekkel kecsegtető munkavállalás reményében. Így a régiónk munkaerőpiaca egyre nagyobb hiánnyal küzd, amit hazai forrásból már alig, vagy egyáltalán nem tudnak pótolni, a helyzetet orvosolni több esetben csak vendégmunkásokra támaszkodva sikerül.
A kialakult helyzetre adott válaszként értelmezhető, hogy több ország kormánya is az előzetesen tervezettnél nagyobb mértékben emelte az idei évtől a minimálbéreket. És bár 2010-től kezdődően látványos a hazai növekedési ütem, ahogy az a lenti grafikonon is kirajzolódik, az elmúlt néhány évben a magyar minimálbér egyre inkább leszakadó pályára került. Ebben azonban nem csak az játszik önmagában szerepet, hogy más országok a hazainál nagyobb mértékű emelésről határoztak, hanem a gyenge hazai fizetőeszköz is hátrányosan érinti ilyen formán a magyar fizetéseket.
A magyar minimálbér 2020-ban tehát 149 ezer forintról 161 ezerre emelkedett, ami 8 százalékos emelésnek felel meg. Nemzeti valutában mérve ennél kisebb mértékű, 7,2 százalékos emelés történt Romániában: 2080 lej után bruttó 2230 lej lett a minimálbér. A régióban ezen kívül csak nagyobb emelésekről határoztak a kormányok:
- Horvátországban 8,3,
- Csehországban 9,4,
- Szlovákiában 11,5,
- Lengyelországban pedig 15,6 százalékkal nőtt a kötelező legkisebb bér nemzeti valutában számolva.
Euróban számolva a rangsor nem változik ugyan, ami az emelések mértékét illeti, a fizetőeszközök gyengeségére, vagy épp erősségére azonban elég jól rávilágítanak az adatok. 2019-hez képest a gyengülő magyar forint már csak 5 százalékos euróban mért minimálbér-növekedést eredményezett: 464 euró után 486 euró a legkisebb bér. Jelentőset veszített értékéből a román juttatás is, hiszen a 466 eurós minimálbér csupán 4 százalékkal magasabb a tavalyinál. A lengyel és a cseh fizetőeszköz azonban a jelek szerint erősödött ahhoz képest, amilyen árfolyammal az uniós statisztikusok átváltották a 2019-es minimálbéreket. Euróban nézve ugyanis a cseh juttatás 11 (nemzeti valutában 9,4) százalékkal lett idén magasabb, a lengyel pedig 17 százalékkal (szemben a zlotyban rögzített 15,6 százalékkal).
A magyar kormány azzal, hogy tétlenül nézi végig a forint leértékelődését, a külföldi beruházást tervező cégek látómezejében tartja Magyarországot a munka árának vonatkozásában. Bár forintban számolva érezhető mértékben emelkedett az elmúlt években a kötelezően adandó legkisebb bér, így az érintettek érzékelhetően többet visznek haza a bruttó bérből, a munkaadókat érintő, emeléssel járó tehernövekedés euróban számolva jóval kisebb mértékű a külföldi cégek számára. Így mintha a magyar kormány két lovat próbálna egyszerre megülni: egyrészt belföldi viszonylatban a dolgozóknak kedvez azzal, hogy látszólag elkezdte felzárkóztatni a béreket, a folyamatosan egyre gyengébb forint azonban nemzetközi viszonylatban versenyképes szinten tartja a magyar bérszínvonalat.
2024 I–III. negyedévében 8709 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 
