A Magyar Idők információi szerint komolyan felvetődött az a lehetőség, hogy jövőre nem csak a tervezett 2,5 százalékponttal, hanem akár 4 százalékponttal is csökkenhet a munkaadói járulék, egyúttal magasabb lenne a megállapodás szerintinél a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése. A kettő feltételezi egymást, mivel nagyobb járulékcsökkentés esetén a kieső bevételt pótolni kell, és ennek legjobb forrása a nominálisan nagyobb ütemben növekvő bérekből befolyó magasabb összeg.
Sürgető
Felmerülhet a kérdés, hogy az így sem kismértékű csökkentést miért kellene gyorsítani. Kétségkívül vannak érvek és ellenérvek, de a választási év közeledtén túl az lehet a legdöntőbb szakmai érv, hogy a munkaerőhiány a jelenben nyomasztó, és nincs sok év arra, hogy a még most is magas járulékok lecsökkenjenek, a nettó bérek pedig részben ezáltal megemelkedjenek arra a szintre, ahol megáll a tömeges elvándorlás, sőt, akár a munkaerő hazajövetele is megindulhat.
Nézzük a jelenlegi számokat. A bruttó bérhez képest idén 23,5 százalék a munkaadói járulék, 33,5 százalék a munkavállalói járulék, így a munkaadó teljes költsége a nettó bér 1,86-szorosa, ami még jóval magasabb mint a lengyel 1,6 körüli, vagy a cseh és szlovák 1,7 körüli érték, így komoly hátrányt jelent versenyképességben. A tavalyi megállapodás szerinti 2,5 százalékos csökkentéssel 1,82-szeresre módosulna a hazai szám, a most felmerült 4 százalékossal 1,8 alá csökkenne az érték. Látszik, hogy még így is van mit ledolgozni, tehát ebből a szempontból logikus lenne a lépés.
Bevétel pótlás
Az ellenérv érthető módon az, hogy az erős járulékcsökkentés keltette bevételkiesést pótolni kell, hisz az államháztartás hiányát alapvetően senki nem akarja növelni. Ennek legegyszerűbb módja a magasabb nominális bérnövekedés, valamint a gazdaság további fehéredése, ez esetben a jövedelmek minél nagyobb hányadának bevonása az adók és járulékok megfizetésébe.
Utóbbira elismerten legjobb eszköz a minimálbér és a garantált létminimum emelése, hisz nagyon sok esetben a dolgozók ezen az összegen felül zsebbe is kapnak pénzt, ennek aránya pedig a minimálbér emelésével csökkenthető Ha viszont többet kell fizetni, a munkaadó joggal várja el, hogy kisebb legyen a járulékteher, tehát ezek egymást feltételező lépések.
Adott helyzet
A helyzet most annyival könnyebb a pár évvel ezelőttinél, hogy maga a minimálbér még erős emelés után is jelképes, hisz az erős munkaerőhiány miatt a valóságban alig valaki kapja ténylegesen a minimálbért. Ennek összege idén 125 ezer, a tavalyi tervek szerint jövőre 135 ezer forint, ezek nettója 83 illetve 90 ezer forint. Ennyiért senki nem kap munkaerőt, közismert, hogy már az áruházak, élelmiszerüzletek és a vendéglátóipar is ezen összegek dupláján licitál egymásra, hogy fel tudjanak venni valakit. Miközben Nyugat-Európában jellemzően 1200 euró körüli ezekben az ágazatokban a nettó bér (360 ezer forint körül), addig a felénél kevesebbért itthon sincs tömeges munkaerő kínálat.
Ami a hosszabb távot illeti: a tavalyi megállapodás szerint a jövő évi 2,5 százalékos járulékcsökkentést négy éven át 2-2 százalék követte volna, így 13 százalékos szintre csökkenne a munkaadói járulék. Ez pont 1,7-szeres bérköltség/nettó bért arányt adna, ami megegyezik a cseh és a szlovák szinttel, így teljesen megfelelő. Felmerül a kérdés, hogy ha most nagyobb lesz a csökkentés, akkor marad-e utána a négyszer két százalék, vagy az a mostani növelés mértékének megfelelően csökkenhet, ezáltal a tervezet csökkentés mértéke marad, csak a folyamat gyorsul. Az utóbbi változat logikusabbnak tűnik, így már korábbi tervekhez képest egy évvel korábban, 2021-re meglehetne a kívánt mérték.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
