Ma ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy döntsön a minimálbérek 2019-es összegeiről. A minimálbér összege jelenleg 138 ezer forint, a garantált bérminimum 180 500 forint. A várakozások szerint kétszámjegyű mértékben emelkedhetnek januártól, ám az mfor.hu megbízható forrásból úgy értesült, hogy ha a kormányon múlik a döntés, akkor 10 százalék alatt marad az emelés.
Mivel kicsi az esélye, hogy ma meg tudnak egyezni a munkaadók és a munkavállalók, mert annyira távol vannak az álláspontok, ezért minden szereplő azt várja, hogy a kormány mondja ki a végső szót. Ezt megtehette volna az idei utolsó kormányülésen is, de akkor végül nem határoztak a miniszterek a minimálbér emeléséről, inkább adtak még egy esélyt a szociális partnereknek a megegyezésre.
Amit ők meglepetéssel fogadtak, mert reménytelennek látták az esélyt a megállapodásra. A munkaadók kitartanak az 5-7 százalékos emelés mellett, a munkavállalók ellenben 13-15 százalékot tartanak indokoltnak. Előbbiek a termelékenységgel magyarázzák a korábbi évekhez képest visszafogottabb növelést, utóbbiak pedig a bérek szükségszerű felzárkózását hozták elő érvként.
A tárgyalások utolsó szakaszában robbant be a Munka Törvénykönyve módosítása, amely közvetlenül nem érinti a minimálbér-tárgyalásokat, de áttételesen hat rá, mivel a szigorodó túlóra-szabályozás miatt feldühödött munkavállalói képviseletek lenyugtatására alkalmas eszköz lehetne egy méretesebb minimálbér-emelés. Ebből kiindulva vetette fel tegnap az mfor, hogy ha a kormánynak kell kimondania a végső szót, akkor - tekintettel a feszült politikai légkörre - inkább a munkavállalók követeléséhez közelebb álló, tehát kétszámjegyű emelésre tesznek javaslatot.
Az mfor legfrissebb információi szerint azonban nem ilyen megfontolások vezetik a kormányt. Megbízható kormányzati forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatéves bérmegállapodás alapján évről évre kisebb mértékben nőttek a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek, és ezt az ütemet követheti most is a kormány. Idén 8, illetve 12 százaléks emelésre került sor, vagyis a következő évben már a 10 százalék alatti sávban képzelhető el a növekmény, úgy, hogy még a garantál bérminimum esetében sem lépi túl a 10 százalékot az emelés.
Ez az ütem egyébként simulna a 2019-es költségvetés tervezésekor figyelembe vett általános 8,8 százalékos béremelkedési ütemhez. Ha így lesz, akkor a minimálbér 150 ezer forint körül alakulhat jövőre, a garantált bérminimumot pedig 200 ezer forint környékére állíthatják be.
Kérdés azonban, hogy ha tényleg ennyivel emelik jövőre a minimálbéreket, azt hogyan fogadják a szakszervezetek és általában a munkavállalók, akik a "rabszolgatörvény" miatt már demonstrációkra készülnek, amennyiben a törvényt aláírja a köztársasági elnök (aminek nagyobb esélyét látják a kormányban, mintsem hogy visszadobná a szabályozást Áder János.) A munkaadóknak ebben a helyzetben talán könnyebben elfogadható lenne egy 6-9 százalékos emelés, bár ők is a szociális hozzájárulási adó januári csökkentéséhez kötötték az 5-7 százalékos javaslatuk felső határát, az adócsökkentésre márpedig biztos nem kerül sor az év elején.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
