Október 20-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács vezetője Washingtonban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel az EU és az USA csúcstalálkozójának keretében.
Az előző EU-USA csúcstalálkozóra 2021 júniusában került sor, ahol a Trump-adminisztráció alatt viharos időszakot megélt transzatlanti partnerség megerősítése állt a középpontban. Azóta az ukrajnai konfliktus megerősítette a felek szövetségét, amely szankciókkal, fegyverszállításokkal és egyéb intézkedésekkel hatékonyan koordinálja az orosz agresszió elleni fellépést.
Az idei csúcstalálkozó, amely egy alapvetően megváltozott, két komoly háborús konfliktus által sújtott világban zajlott, lehetőséget nyújtott az egység és az erő bemutatására.
Egység a geopolitikában
A két félnek sikerült egységes frontot képviselnie ezekben a sorsdöntő geopolitikai válságokkal kapcsolatban. A nyolcoldalas, átfogó közös nyilatkozatban megismételték "az Ukrajnának nyújtott hosszú távú politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai támogatást", és megfogadták, hogy "elmélyítik az EU-USA együttműködést és elkötelezettséget a biztonság és a védelem terén", amelynek középpontjában a NATO áll.
Megerősítették továbbá Izrael jogát arra, hogy a közel-keleti erőszak eszkalálódása közepette megvédje magát.
Kínával kapcsolatban a nyilatkozat hangsúlyozta a "konstruktív és stabil kapcsolatokat", ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a Kelet- és Dél-kínai-tengerrel, a Tajvani-szorossal, valamint a tibeti és a hszincsiangi emberi jogokkal kapcsolatban. Megállapodtak a kritikus függőségek kockázatmentesítésében és az ellátási láncok diverzifikálásában.
Míg a nyilatkozat geopolitikai kérdésekben széles körű egyetértést tükrözött, a gazdasági együttműködésről szóló nyilatkozatok kevésbé voltak hangsúlyosak. Ez nem meglepő, mivel
a kereskedelmi politikákkal kapcsolatos problémák a transzatlanti kapcsolatok egyik fő irritáló tényezőjévé vált.
Gazdasági vitás kérdések
Az acél- és alumíniumipar együttesen a világ szén-dioxid-kibocsátásának egytizedéért felelős. Az elmúlt években az EU-USA kereskedelmi kapcsolatokat hosszú vita jellemzi, amióta a Trump-adminisztráció 2018-ban vámokat vetett ki az uniós acél- és alumíniumimportra.
Bár a Biden-kormányzat két évre felfüggesztette a vámokat, október 31-i határidőt szabtak meg a vámok újbóli bevezetésének elkerülésére.
A csúcstalálkozón azonban nem sikerült megállapodásra jutni, mivel Brüsszel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak betartásával kapcsolatos aggályok miatt vonakodik vámokat kivetni a nem-piacgazdaságokra - például Kínára - a túltermelés kezelése és a tisztább acél előállításának előmozdítása érdekében.
Mivel ebben a kérdésben nem történt áttörés, a közös nyilatkozat csupán megerősítette a "nem piaci többletkapacitás forrásainak azonosítása" terén elért eredményeket, valamint "az acél- és alumíniumipar kibocsátási intenzitásának kezelésére szolgáló eszközök jobb megértését".
A csúcstalálkozó ezzel egy komoly lehetőséget szalasztott el, mivel a 2024-ben esedékes amerikai elnökválasztás miatt nem valószínű, hogy Biden megkockáztatná, hogy elidegenítse a kulcsfontosságú acélgyártó szövetségi államokat, például Ohiót és Pennsylvaniát.
Emellett az EU és az USA - annak ellenére, hogy a Kína által jelentett veszélyek némelyikében közös hullámhosszon van - nem mindig értenek egyet a kínai kihívás kezelésének módját illetően, mivel Európa a gazdasági függőség magas szintje miatt még mindig vonakodik Kínát nyíltan célba venni.
Egy másik megoldásra váró kérdés olyan kritikus ásványi anyagokat érint, amelyek mentességet biztosítanának az EU-nak a Biden által kidolgozott 370 milliárd dolláros „Inflációcsökkentő Törvényben” (IRA).
Az IRA célja, hogy támogatásokat nyújtson az amerikai vállalatoknak a zöld energiára való átállás felgyorsítása érdekében, de az európai cégek attól tartanak, hogy a támogatások, miközben előnyben részesítik az amerikai vállalatokat, hatással lesznek az elektromos járműveket értékesítő európai autógyártókra.
Az EU-ban kitermelt vagy feldolgozott kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodás célja, hogy az európai autógyárak számára hozzáférést biztosítson az IRA szerinti tiszta járművekre vonatkozó hitelhez, és kiegyenlítse a versenyfeltételeket.
A kereskedelempolitika összeegyeztetése
Nem titok, hogy a transzatlanti kapcsolatok a gazdaság és a kereskedelem területén nem tudtak megfelelni a bennük rejlő lehetőségeknek.
A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) - az EU és az USA között tervezett kereskedelmi megállapodásról, amely a 2013-2016 közötti többéves tárgyalások után összeomlott - folytatott tárgyalások nem valószínű, hogy újraindulnak, mivel mindkét oldalon kereskedelmi akadályok állnak fenn.
Ez nyilvánvaló volt abban, hogy Olaf Scholz német kancellárnak a tárgyalások újraindítására vonatkozó javaslata Brüsszelből és Washingtonból is visszatetszést váltott ki.
A decemberre tervezett EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács - a kétoldalú kereskedelmi és technológiai kérdések megvitatására szolgáló mechanizmus - közelgő ülése miatt nem lehet tudni, hogy a két fél képes lesz-e érdemi áttörést elérni ezekben a nézeteltérésekben.
Mivel azonban 2024-ben mind az EU-ban, mind az USA-ban választások lesznek, fontos a kapcsolat stabilizálása és a tartós feszültségek enyhítése a lehetséges vezetőváltások előtt.
Az EU és az USA együttesen közel 800 millió polgárt képvisel, és 7,1 billió dollár értékű gazdasági kapcsolatot tart fenn. Az egyre feszültebb és törékenyebb globális környezetben - amely világosan rámutat, hogy a gazdaságot nem lehet elválasztani a geopolitikától - az EU és az USA számára bizony hasznos lenne, ha nyitottabb hozzáállással foglalkoznának ezekkel az akuttá vált vitás kérdésekkel, és elmélyítenék gazdasági elkötelezettségüket.
A GKI felmérése szerint a cégek háromnegyede továbbra sem rendelkezik a technológia használatára vonatkozó belső szabályozással. 
