BUX
36 079.85
-0.39%
-143.00
OTP
10 790.00
-1.01%
-110.00
MOL
1 864.00
+0.22%
+4.00
RICHTER
6 865.00
-0.44%
-30.00
MTELEKOM
385.00
+1.18%
+4.00
 
2019. május 22. 10:24

Egy évtized után úgy tűnik, hogy az EU keleti partnerségében részt vevő államok inkább a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével jutottak előrébb, és maga a partnerség nem sokat hozott a konyhára. A tegnapi konferencia térségbeli előadói főként a Moszkvából kiinduló hibrid háború információs aspektusát tárták a hallgatóság elé. Káncz Csaba jegyzete.

A keleti partnerség 10 éves fennállása alkalmából rendezett külügyminiszteri találkozó résztvevő 2109. május 13-án. Fotó: Európai Unió sajtószolgálata.

Szép csendesen elment a világ az EU keleti partnerség múlt heti, 10 éves fennállást ünneplő külügyminiszteri találkozója mellett. Az ülésén az uniós tagállamok külügyminiszterei és a keleti partnerség hat országának (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna) külügyminiszterei, valamint a régióban tevékeny legfontosabb érdekelt felek ültek tárgyalóasztalhoz.

Az EU részéről nincs lelkesedés a hat posztszovjet állam csatlakozása ügyében – fogyasztói és egyéb anyagi szívességeket tesznek, de egyértelmű közelítés nem várható. Valóban, különböző mértékben, de minden keleti partnernél gond van a demokratizálódással, a reformokkal és főként a korrupcióval, amely még a kiemelten kezelt és bőkezűen támogatott Ukrajnában is súlyos probléma.

Brüsszel és Moszkva között, a senkiföldjén

A tanácskozás végén a záróközleményt csak az EU külügyi főnöke, Federica Mogherini írta alá. Azerbajdzsán nem volt hajlandó jóváhagyni, mivel az nem tért ki az ország területi integritására, márpedig a befagyott hegyi-karabahi válság miatt alig van kapcsolat Baku és Jereván között.  Grúzia és Ukrajna is elégedetlenségét fejezte ki, mivel a közlemény nem ismerte el a partnerek „európai aspirációit”.  Nos, egy évtized után úgy tűnik, hogy a partnerségben részt vevő államok inkább kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével jutottak előrébb, és a partnerség nem sokat hozott a konyhára.

A legfontosabb kihívás mégis az EU és Moszkva közötti kapcsolatok erőteljes, hosszú időre prognosztizálható lehűlése, amely az egész keleti szomszédsági politikát meghatározza. Az energiabiztonságtól a régió és Európa általános biztonságáig kihívások sora feltételezi a párbeszédet az EU és Oroszország között. Márpedig a partnerség országai egyre inkább a NATO és Moszkva közötti geopolitikai verseny terepasztalává alakulnak.

A Nyugatnak fontos lenne Moszkvával jó kapcsolatokat ápolni, Oroszország ugyanakkor nehezen mond le a volt Szovjetunió területeiről - de minthogy elfoglalni nem tud mindent, „aláaknázta”, destabilizálta ezek nagy részét.  Példák erre Transznisztria, Hegyi-Karabah, valamint Grúzia befagyott területi konfliktusai. Mivel Brüsszel destabilizált államokkal nem tud érdemben tárgyalni, az EU nem terjeszkedhetett ebbe az irányba. Ebben a helyzetben, pláne a Krím elfoglalása után nehéz mit tenni, hiszen az egyoldalú agresszió elfogadhatatlan, de arra sem lehet várni, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba.

Moszkva dezinformációs kampánya

E sorok írója tegnap részt vett a keleti partnerséggel foglalkozó konferencián az EU Bizottság budapesti képviseletén. Az előadók főként a Moszkvából kiinduló hibrid háború információs aspektusát tárták a hallgatóság elé, amelyet szerintük térségünk idősebb lakói még a szovjet korszakból jól ismernek.

A grúz biztonságpolitikai szakértő, Levan Dolidze – hazánkban is ismert – módszerekre hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a Kreml az országában az információs hadviselés keretében aláássa a polgárok bizalmat az euróatlanti integrációban és démonizálja a civil szervezeteket. Dolidze szerint az EU sajnos nem óhajtja teljes jogú tagként befogadni hazáját.

Káncz Csaba

Cornel Ciurea moldovai politológus kifejtette, hogy országa csak a 2014-es krími annexiót követően kezdett érdemben foglalkozni a Moszkvából áramló hamis hírekkel (fake news). Mindazonáltal Ciurea szerint hazájában a mindent átszövő korrupció és az oligarchák teljhatalma nagyobb veszélyt jelent, mint a Kreml machinációi. Letargikus véleménye szerint a moldovai politikai elit még a hamis hírek elleni kampányt is belpolitikai célokra használja fel.

Yevhen Fedchenko ukrán média-szakértő elmondta, hogy az orosz hamis hírek teljesen hamis narratívába illeszkednek. Ilyen hazug narratíva a külföld felé például az ukrán fasizmus feléledése, amelyet bunkósbotként a Kreml az 1990-es évek elején már a balti országok függetlenedési törekvései során bevetett. Szerinte Moszkva mára a teljes orosz média-piacot fegyverként használja, miközben ukrán újságírókat vesz meg, hogy hihetőbben tudja terjeszteni hazájában a propagandát.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Osztályozniuk kell a szüleiket az Erzsébet-táborozóknak
Kormos Olga | 2020. július 3. 15:59
A járványgörbe ellaposodásával beindultak a táborok, köztük az állami Erzsébet-táborok, ahol egy kicsit furcsa kérdőívet raknak a gyerekek elé, hogy töltsék ki. Egyes tanárok fel vannak háborodva, mások szerint hasznos adatok egy statisztikához, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint jogsértő.
Makro / Külgazdaság A török titkosszolgálat nagy akciója – szoros együttműködésben Iránnal
Káncz Csaba | 2020. július 3. 14:46
Teherán és Ankara több területen egyre szorosabban működik együtt, geostratégiai érdekeik hasonlóak. Megvizsgáljuk együttműködésüket Jemenben, Líbiában, a kurd kérdésben és Izrael kapcsán. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Rejtjeles üzenettel búcsúzott a budapesti német nagykövet
Wéber Balázs | 2020. július 3. 13:14
Volkmar Wenzel videóban köszönt el, amelyben néhány apró utalást is elrejtett. Utódja ma adja át megbízólevelét a magyar államfőnek.
Makro / Külgazdaság Elfogadták a 13. havi nyugdíjat, itt vannak a részletek
Privátbankár.hu | 2020. július 3. 12:36
Pénteken megszavazta a parlament a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosítást. Így jövő februárban kicsit több pénzt visz majd a pénzespostás.
Makro / Külgazdaság Lemondott a francia kormány
MTI | 2020. július 3. 10:51
Ez nem váratlan, mert Emmanuel Macron már kormányátalakításra készült.
Makro / Külgazdaság Óriásit lazít a karanténszabályain Anglia
MTI | 2020. július 3. 07:56
Jövő péntektől "70-75" országból lehet szabadon, karantén-kötelezettség nélkül beutazni hozzájuk. Németország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország már biztos, hogy rajt lesz a listán, a többi tag még nem ismert.
Makro / Külgazdaság Tovább romlik a korona-helyzet az USA-ban, Florida új mélypontot jelentett
MTI | 2020. július 3. 07:40
A déli állam egy nap alatt több mint 10 ezer új fertőzöttet regisztrált.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor kinevezett egy új miniszterelnöki biztost
Privátbankár.hu | 2020. július 3. 06:48
A Tatai-medence kiemelt járműipari térség összehangolt fejlesztéséért fog felelni.
Makro / Külgazdaság Áder János úgy döntött, ez a négy személy többé nem lehet magyar állampolgár
Privátbankár.hu | 2020. július 3. 06:19
A négy személy közül ketten az egykori Jugoszlávia, ketten pedig a Szovjetunió területén születtek.
Makro / Külgazdaság Húztak egyet a pórázon Hongkongban – meddig bírják a befektetők?
Csabai Károly - Wéber Balázs | 2020. július 3. 06:07
Ismét kezdenek elszabadulni az indulatok Hongkongban, ezúttal az új nemzetbiztonsági törvény miatt. A félelmek szerint ez a városállam eddigi relatív szabadságának végét jelentheti, ami emberi jogi szempontokon túl üzleti szempontból is aggályos lehet. Ugyanakkor Ázsia pénzügyi központjának "lerombolása" senkinek sem áll érdekében – még Kínának sem.
hírlevél