Kína továbbra is érdekes szereplő, sőt Kína most érdekes igazán a világpolitikában – mondta Salát Gergely vezető kutató az Aegon Alapkezelő konferenciáján, előrebocsátva, hogy állításai vitathatóak. Kína feltörésével megjelent egy új szereplő, amely felboríthatja az eddigi rendet a világban.
Ki számít a globális homokozóban?
A kínai propaganda hajlamos kedves pandamaciként ábrázolni az országot, az amerikai média pedig egy gonosz, legyőzendő, veszélyes sárkánynak. Bár most ideiglenesen Oroszország lépett első helyre a főgonoszok listáján, de az országok gazdasági súlyát nézve egyértelmű, hogy Oroszország – mellékszereplő.
A homokozóban nem Oroszország, a kisgyerek a lényeg, hanem az USA és Kína, a két nagy gyerek – mondta a szakértő.
Kína, a jó fiú
Az USA és Kína személyében két kőkemény nagyhatalom harcol a minél nagyobb globális befolyásért, eközben teljesen gátlástalanul a saját érdekeit igyekszik érvényesíteni. Mindkettő a saját logikája szerint működik, teljesen másképp látják és másképp érvényesítik saját érdekeiket.
Kína nem feltétlenül követi a klasszikus, háborúk indításán alapuló hatalmi játékot. Azt a mintát követi, hogy ő a jó fiú, és inkább gazdasági, pénzügyi befolyását igyekszik növelni. Ugyanakkor az USA és Kína más-más fejlődési szakaszban van.
Aki már kiirtotta a maga indiánjait
Az USA már nemzetállam, amely kiirtotta a maga indiánjait, a kínai nemzetállam viszont még csak most épül. Kína azt csinálja, amit a többi ország csinált kétszáz vagy ötszáz évvel ezelőtt. Tudtommal még a francia nemzetállam kiépítésének is volt pár millió áldozata régen – mondta a kutató. Van persze még sok kisebb állam, amelyek szintén a saját pecsenyéjüket sütögetik, próbálnak egyensúlyozni a nagyhatalmak között.
Kína ismét naggyá lesz
Míg Kína gazdasági súlya a világgazdaságban sokáig csak pár százalék volt, ma 17 százalék, és folyamatosan növekedett az utóbbi időben. Ez egy történelmi mintázat, egy nagyjából kétszáz éves kisiklás után csak visszaáll Kína korábbi, történelmi súlya. Ez ahhoz fog vezetni, hogy a kínai gazdaság jó eséllyel nagyobb lesz, mint az amerikai. Ebben mindenki egyetért, csak különböző becslések vannak arról, hogy pontosan mikor.
A “thuküdidészi csapda”
Egy történelmi tapasztalat, a “thuküdidészi csapda” Athén felemelkedéséről és a spártaiak ettől való félelméről szól. Ennek alapján azt az elméletet állították fel, hogy ha van egy hegemón, csaknem kizárólagos hatalom, és felnő mellé egy másik hatalom, abból szinte biztosan konfliktus lesz.
Ezek szerint egy automatizmus eredményeként a két hatalom egymásnak fog esni. Az elmúlt 500 évben 16 ilyen hegemónváltást figyeltek meg, amiből 12 háborúval végződött, négy azonban békésen zajlott le.
Az új hidegháború már rég elkezdődött
Korábban az volt az illúzió, hogy Kína Japánhoz hasonlóan demokratizálódni fog, és beilleszkedik a világrendszerbe. A 2010-es évek elején azonban kiderült, hogy saját útját fogja járni, és az amerikaiak rájöttek, hogy veszélyes kihívó.
Ez a felismerés vezetett oda, hogy “egész pályás letámadás” indult Kína ellen. A cél Kína felemelkedésének megakadályozása, ugyanaz, amit az ötvenes években a Szovjetunióval kapcsolatban megfogalmaztak. Ezt nevezik új hidegháborúnak – mondta a szakértő.
Egyszer majd kérünk egy szívességet Öntől
Kína számára kellemetlen ugyan az ukrán háború, de egyetlen kínai politikus sem állt ki Oroszország elítélése mellett. A szankciókat is elvetették, egyértelműen Oroszországot támogatják, nyilván bizonyos szívességekért cserébe.
Ez egy érdekházasság Oroszország és Kína között, nem szerelmi házasság, de az érdekházasságok is tarthatnak nagyon sokáig – hangzott el.
Felállóban van két egymással szemben álló szövetségi rendszer, amelyben az országok jelentős része nem akar részt venni. De kérdés, ellen tudunk-e állani a nyomásnak, hogy válasszunk közülük.
Európában az amerikaiak, Délkelet-Ázsiában a kínaiak turnéznak ezzel, kőkemény vetélkedés folyik. A vetélkedés része a gazdaság, a kereskedelmi háború, a technológiai blokád (péládul microchipek), fegyverkezési verseny zajlik (kínai flottafejlesztés). Már-már háború folyik a cybertérben és a nemzetközi szervezetekben.
Enyhítő körülmények
Az új hidegháborúban azért vannak enyhítő tényezők is, amik miatt más, mint a régi hidegháború. Ilyen az interdependencia, ami azt jelenti, hogy egyik fél sem tud meglenni gazdaságilag a másik nélkül. Sok ország nem akar választani, az egyik vagy a másik oldalra állni. Tompítja a versengést az is, hogy az USA-nak már nincs akkora relatív ereje, mint a Második Világháború után, Kínának pedig még nincsen elegendő.
Ráadásul mindkét állam jelentős belső problémákkal küzd. Ezek rendezésétől függhet jelentős részben, hogy ki fog győzni ebben a versengésben. Valószínűleg nem egy olyan tisztán bipoláris világgal nézünk szemben, mint amilyen az Első Világháború idején volt. Ahol a felek nincsenek együttműködésre utalva, ott folyik a háború, a versengés, időnként olyan proxy-háborúkkal, mint amilyen most Ukrajnában van – mondta Salát Gergely.
(A proxy-háború helyettesítők, meghatalmazottak, megbízottak által vívott fegyveres konfliktus két fél között, amelyek az ellenségeskedésben közvetlenül nem vesznek részt – a szerk.)
Semmi nem lesz olyan, mint volt
Véleményem szerint most, hogy nyílt katonai konfliktus zajlik a Nyugat és Oroszország között, soha semmi nem lesz olyan, mint korábban volt – mondta Kusai Sándor Zoltán címzetes egyetemi docens, Magyarország korábbi kínai nagykövete. Két lehetséges kimenetel van.
- Vagy sikerül a nyugati világnak megroppantani Oroszországot, így az megszűnik, mint tényező.
- Vagy Oroszország kibírja ezt, győztesen kerül ki a proxy-háborúból, és akkor az eddigi világrend kap egy nagy ütést.
Aki azt mondja, hogy tudja, hogy végződik, az nem tud semmit. De bármi lesz is a vége, a főszereplő a Kínai Népköztársaság marad – mondta a szakember.
Miben annyira más Kína?
Általában nem vesszük figyelembe, hogy Kína egy kettős rendszer. Nem tiszta piacgazdaság, hanem egy specifikus piacgazdaság, kettős irányítással. Beavatkozó tervgazdasággal, ahol sok esetben azonban piaci mechanizmusokat használnak.
A kínai középosztály sem olyan, mint az európai, ez egy kínai középosztály. Másképp reagál, másképp viselkedik. Más az ideológia, amely különböző ideológiákat szintetizál. Nem zárja ki ezeket, hanem egyszerre léteznek, párhuzamosan, egy politikai rendszerépítés közben. Különböző társadalmi érdekeket tudatosan csatornáznak be a rendszerbe, szabályozzák a társadalmat. Ezek a tényezők is stabilizálják a struktúrát.
Kína nagyhatalmi céljai világosak
Ez a Kína egyedi, unikális, nem illik bele a rendszerünkbe. Az ország 2017-ben megfogalmazta saját külső és belső céljait, és 2050-ig szóló stratégiát dolgozott ki. Európában, Amerikában senki sem mer ilyen messzire tervezni. Belső célja egy stabil, dinamikusan fejlődő társadalom és gazdaság létrehozása 2035-ig. Majd 2050-re egy fejlett, posztmodern jóléti társadalom létrehozása. Eközben egy érdekérvényesítő nagyhatalom pozícióját is el kell érnie.
A belső és a külső célok egymást feltételezik. Ha nem lesz jóléti társadalom, akkor nem lesz globális hatalom. Ha nem lesz globális hatalom, akkor nem lesz fejlett társadalom. Ebből következik az új kínai nagyhatalmiság programja. Kisebb módosítások történtek, a lényeg azonban 2017 óta változatlan.
Na ki az agresszív hatalom?
A Monroe-elv, amely értelmében Amerika az amerikaiaké, azt jelenti, hogy Közép- és Dél-Amerika is az övék – emlékeztetett rá az előadó.
Kína 1979, Vietnám óta nem viselt háborút, így nevetséges agresszív hatalomnak nevezni.
Békés eszközökkel operál, senkivel sem köt szövetséget. De ez nem jelenti azt, hogy egy másik nagyhatalommal, amely szintén nyugati nyomás alá került, nem vethetik egymásnak a hátukat, mint most Oroszországgal. Szövetség helyett Kína “új típusú nagyhatalmi viszonyt” alakít ki.
A kínaiak szeretik az ilyen szép kifejezéseket, amikre érdemes odafigyelni. Terminológiájukat, fogalmaikat sokszor mi nem értjük meg, pedig árulkodóak – figyelmeztetett a professzor.
Kína sok más országnak alternatívát kínál, amelyeket a nyugati pénzügyi rendszer – például a nem eléggé demokratikus működés miatt – kizárt magából. Például hiteleket ad nekik.
Új világrend készül
Bármi lesz az orosz-ukrán háború eredménye, a világ nem lesz olyan, mint amilyen eddig volt. Kína pedig a világrend átalakításában kulcsszereplő akar lenni. Multipoláris, multilaterális világrendet és intézményrendszert akar. Kiegyenlítettebb, igazságosabb szisztémát, ahol a kisebb országoknak is nagyobb súlya van. (Ezért is szeretik sokan Latin-Amerikában.)
A nemzetközi intézményeket nem megszüntetni, hanem megreformálni akarja. A kínai nagyhatalmi politika megvalósításának útjához tartozik Afrika Európa-központú, még mindig a régi gyarmati struktúrákra épülő rendszerének megváltoztatása is.
Gazdasági lehetőségek és kockázatok
A gazdasági, üzleti szereplők számára ebben a helyzetben racionális türelmet, kivárást és a kapkodás kerülését javasolnám – mondta a professzor. A lehetőségek mellett a kockázatok is nagyon magasak. A világrend nem az orosz invázió miatt kezdett el recsegni-ropogni, hanem a nyugati szankciók miatt. Megjelent a petrojüan, a petrorúpia, ami más ágazatokra, a pénzügyi műveletekre, tőkepiacokra is kiterjedhet.
Kína súlya a világ részvénypiacain
Kína feltörését a világ részvénypiacainak átrendeződése is mutatja, hiszen húsz évvel ezelőtt csak a globális részvénypiac alig öt százalékát adta – mondta Dercze Zoltán, az Aegon Alapkezelő portfólió-menedzsere. Részesedése 2020-ra bőven 30 százalék fölé ment, azóta kissé visszaesett. A fellendülőben levő piacok ismét a nyersanyag-termelők, illetve India. Kína részvénypiaca 2021-ben 40 százalékponttal is alulteljesítette a többi régiót, de még így is meghatározó a súlya Ázsiában.
A kínai gazdaságban a 30 évvel ezelőtt kezdődött hihetetlen növekedés lassul. Ebben szerepe van az ingatlanlufi leeresztésének, a tech-cégek szabályozásának és a “közös jólét” stratégiának is.
A “Hard landing” (kemény landolás, súlyos recesszió) elkerülése érdekében Kínában gazdaságélénkítő politikát folytatnak, a legutóbbi adatok azonban csalódást okoztak, elmaradt a várt élénkülés. Van min javítani a kínai döntéshozóknak.
Eddig hiteleken keresztül, beruházásokkal pumpálták fel a gazdaságot, ami hatalmas hitelállományt dagasztott fel. A kínai háztartások eladósodottsága elérte az amerikai szintet. A beszerzésimenedzser-indexek is a lassulás irányába mutatnak. A Covid miatt nemrég nagyvárosokat zártak le egyik napról a másikra, mint Sanghajt.
Így tehát minden jel arra mutat, hogy lassulás várható a kínai gazdaságban. A kínai döntéshozók igyekeznek ez ellen tenni, de kérdés, ez elég lesz-e. Kína átállása fájdalmas folyamat, de az ország dominanciája ettől még nincsen veszélyben – hangzott el.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
