5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az orosz inváziónak van egy világos üzenete: ha vannak atomfegyvereid, akkor senki sem mer veled komolyan konfrontálódni. Több ázsiai ország számára a szállítási láncok újjáépítésekor Kína kikerülése nemzeti prioritás lesz – a Biden kormányzat erre vonatkozó tervét az elkövetkező hetekben hozza nyilvánosságra. Káncz Csaba jegyzete.

Az oroszok által blokád alá vett és porig rombolt Mariupol városa lett századunk Guernicája. Mindez egy olyan hadműveletben, amelyet a Kreml még háborúnak sem ismer el, és egy olyan országban, amely Putyin szerint nem is létezik.

Oroszország nem tudja, hogy február 24-én megindított háborúját hogyan fejezze be, Ukrajna pedig nem tudja, hogyan tudna ebből az egészből kimászni. Ebben a szürreális színjátékban Biden nem tárgyal Putyinnal, Putyin pedig nem tárgyal Zelenszkijjel.

Tanulságok Ázsia számára

Az ukrán háború komoly dilemmákat okozott Ázsiában is, hiszen rámutatott arra, hogy Washington és a Nyugat csak korlátozottan képes megvédeni egy olyan baráti országot, amely nem tagja a védelmi szövetségének. Ráadásul míg Ukrajnát az Egyesült Államok elismeri független államként, addig Tajvan státusza ennél jóval alacsonyabb szintű.

Nem véletlen, hogy az orosz invázió elítélése a március 3-ai ENSZ-szavazás során súlyosan megosztotta Ázsiát.  A fejlett, demokratikusnak tekinthető Japán, Dél-Korea és Szingapúr nemcsak elfogadták a határozatot, hanem azóta már szankciókat is bevezettek Moszkva ellen. Ez az álláspont újabb hasadást idéz elő az autokrata Kínával szemben. 

Fotó: Depositphotos
Fotó: Depositphotos

 

Bár Tajvan nem ENSZ-tagállam, a szigetország is elítélte az orosz háborút és csatlakozott a nyugati szankciókhoz.

Motivációk a semleges állásponthoz

Több ázsiai ország viszont semleges álláspontot vett föl, közülük is legjelentősebb Kína és India.  

Peking nagyhatalmi konfliktusként tekint az orosz-ukrán háborúra. Ennek eredményeképpen a kínai elit szerint a konfliktust elsősorban a NATO idézte elő és a szövetség felelőssége, hogy megoldja. De Kínának nem érdeke a mielőbbi béke megkötése sem, mert az amerikai figyelem azonnal visszafordulna rá.

Indiának mások voltak a motivációi, amikor tartózkodott az ENSZ-szavazásánál. Új-Delhit nem különösebben zavarja a nagyhatalmi versengés, viszont hosszú távon érdekelt az orosz-indiai barátságban. Ez több évtizedre nyúlik vissza és szilárd alapja az 1971-es barátsági szerződés, amelyet a két ország az India-Pakisztáni Háború során írt alá. 

Az indiai fegyverek több, mint 60 százalékát Moszkva szállítja és tavaly decemberben Putyin is Indiába látogatott, miközben kihagyta az októberi római G20-as csúcstalálkozót és a novemberi COP26 klímacsúcsot Glasgow-ban. Narendra Modi miniszterelnök és Putyin 99-pontos közös nyilatkozatot tettek közzé a csúcstalálkozójuk után. Aláírtak 28 befektetési egyezményt, és ígéretet tettek a kétoldalú kereskedelem 30 milliárd dollárra növelésére. 

India tartózkodása hasadást idéz elő a „Quad” tagjai között, különösen India és Japán vonatkozásában. Moszkva annyira biztos akart lenni India pozíciójában, hogy a kritikus napokban még a pakisztáni kártyát is kijátszotta, hogy sakkban tartsa Új-Delhit. 

Az ASEAN tagállamainak többsége támogatta Oroszország elítélését, de Vietnám és Laosz tartózkodott. 

Ázsia megosztott az orosz agresszió ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben 2022. február 4-én, a téli olimpia megnyitójának napján. Fotó: EPA/ALEXEI DRUZHININ / KREMLIN / SPUTNIK
Ázsia megosztott az orosz agresszió ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben 2022. február 4-én, a téli olimpia megnyitójának napján. Fotó: EPA/ALEXEI DRUZHININ / KREMLIN / SPUTNIK

A COVID-járvány után az ukrajnai háború is rámutatott arra, hogy a túlzott gazdasági kitettség ellenérdekelt országok felé elfogadhatatlan. Ezért sok ázsiai ország számára a szállítási láncok újjáépítésekor Kína kikerülése nemzeti prioritás lesz.  A Biden-kormányzat erre vonatkozó, átfogó tervét („Indo-Pacific Economic Framework”) az elkövetkező hetekben hozza nyilvánosságra, és ez jelentős lépés abba az irányba, hogy kiválasztott szektorok leváljanak Kínáról. 

Világos háborús üzenet

Az orosz inváziónak van egy világos üzenete: ha vannak atomfegyvereid, akkor senki sem mer veled komolyan konfrontálódni. Alig pár nappal az ukrán behatolás után Putyin riadókészültségbe helyezte az orosz nukleáris erőket, világos üzenetet küldve a Nyugatnak. És valóban, az orosz terror-bombázások ellenére az USA nem vezetett be repülési tilalmi zónát, Zelenszkij könyörgése mit sem használt. 

Az ukrán háború megerősítette azon országok pozícióját, amelyek atomfegyvereket fejlesztettek ki, és ezentúl csak még aktívabban fejlesztik tovább azokat. Nem véletlen, hogy Kim Dzsong-Un, észak-koreai diktátor az elmúlt hetekben több rakéta-kísérletet hajtott végre.

De Kína az, amelyet kiemelten figyelnünk kell. 

Az Egyesült Államok 2017 decemberi Nemzetbiztonsági Stratégiája 23 alkalommal említi Kínát, és mindannyiszor negatív összefüggésben.

Az amerikai célkeresztben levő ország 1964-ben hajtotta végre első atomfegyver-tesztjét és azóta gyakorlatilag a „minimum elrettentés” doktrínájához tartotta magát – csak annyi nukleáris robbanófejet tárolva, amellyel ellencsapást tud végrehajtani, ha atomtámadás éri.  Ezért van csak mintegy 350 robbanófeje, ellentétben Amerikával (5550) és Oroszországgal (6000).

De az új hidegháború megváltoztatta Kína stratégiai számításait, és már tavaly decemberben a Pentagon figyelmeztetett, hogy 2027-re Peking meg akarja duplázni nukleáris robbanófejeinek a számát. 

Az ukrajnai háború még inkább fel fogja gyorsítani ezt a folyamatot és a japán, valamint a dél-koreai politikai vezetést is eddigi, atomfegyvert elutasító álláspontjuk újragondolására késztetheti.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Daruval érkeztek, robogóval távoztak a párizsi ékszerrablók
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 16:46
Újabb részletek derültek ki a párizsi Louvre múzeum vasárnapi rablásáról. Az elkövetők profinak tűntek, négy perc alatt végeztek, de menekülés közben elhagyták Eugénia császárné koronáját.
Makro / Külgazdaság Tüntetők töltötték meg az amerikai nagyvárosok utcáit Trump politikája miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 16:09
New York és Los Angeles belvárosa mellett számos kisebb városban is tömegek vonultak az utcákra a No Kings tüntetéssorozat alkalmával. A tiltakozók Donald Trump politikáját bírálták, a kormányzási stílusát pedig diktatorikusnak tartják. 
Makro / Külgazdaság A szerencsejátékosok asztalára csapott Terézváros önkormányzata
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 15:35
A VI. kerület vezetésének elege lett a sportfogadást és a kaszinókat népszerűsítő reklámokból, ezért rendelet módosítottak, és ellenkampányt indítottak.
Makro / Külgazdaság Ha így folytatja az orosz hadsereg, 100 év alatt sem foglalja el Ukrajnát
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 14:03
Az Economist elemzése szerint idén látványosan lelassult az orosz hadsereg előrenyomulása Ukrajnában. Öt hónap alatt mindössze az ország 0,4 százalékának megfelelő területet foglaltak el, eközben pedig legalább 100 ezer katonát veszítettek.
Makro / Külgazdaság Légi csapást mért a Gázai övezetre az izraeli hadsereg, ketten meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:51
A térség északi és déli részét is csapás érte, a rafahi határátkelőt lezárták. A tűzszüneti megállapodás egyre haloványabbnak tűnik.
Makro / Külgazdaság Rablás miatt bezárták vasárnapra a Louvre múzeumot
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:19
Napóleon és a császárné ékszerei közül legalább kilencnek lába kelt. A rendőrség még vasárnap délben is a helyszínen nyomozott.
Makro / Külgazdaság Egyre több szomszédos országban állítják vissza a sorkatonaságot
Vámosi Ágoston | 2025. október 19. 11:59
Januártól már tíz uniós tagállamban lesz kötelező a sorkatonai szolgálat, Horvátország mellett pedig másik déli szomszédunk, Szerbia is napirendre tűzte a visszaállítását. Magyarországon minden korosztályban többségben vannak azok, akik ellenzik a kötelező katonai szolgálatot: emiatt is lehet, hogy a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt sem tervezi újból bevezetni.
Makro / Külgazdaság Újabb ország akar csatlakozni az Európai Unióhoz
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 11:28
Grúzia 2022 márciusában nyújtotta be a csatlakozási kérelmét az EU felé, most a szomszédos Örményország készül erre a lépésre. Az örmény külügyminiszter arról beszélt, hogy akár egy hónapon belül megtörténhet a hivatalos lépés.
Makro / Külgazdaság Tankkal támadtak buszra Gázában, tizenegyen meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 10:31
Az izraeli hadsereg szerint a palesztinokat szállító busz azért lett gyanús, mert áthajtott a tűzszüneti megállapodásban foglalt határvonalon. A vonal azonban nincs láthatóan kijelölve.
Makro / Külgazdaság Ez a régió a legfontosabb Putyinnak: kiderült, mit kér a háború lezárásáért
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 09:55
A Washington Postnak Trump-közeli források szellőztették meg, miről tárgyalhatott Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG