<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az orosz inváziónak van egy világos üzenete: ha vannak atomfegyvereid, akkor senki sem mer veled komolyan konfrontálódni. Több ázsiai ország számára a szállítási láncok újjáépítésekor Kína kikerülése nemzeti prioritás lesz – a Biden kormányzat erre vonatkozó tervét az elkövetkező hetekben hozza nyilvánosságra. Káncz Csaba jegyzete.

Az oroszok által blokád alá vett és porig rombolt Mariupol városa lett századunk Guernicája. Mindez egy olyan hadműveletben, amelyet a Kreml még háborúnak sem ismer el, és egy olyan országban, amely Putyin szerint nem is létezik.

Oroszország nem tudja, hogy február 24-én megindított háborúját hogyan fejezze be, Ukrajna pedig nem tudja, hogyan tudna ebből az egészből kimászni. Ebben a szürreális színjátékban Biden nem tárgyal Putyinnal, Putyin pedig nem tárgyal Zelenszkijjel.

Tanulságok Ázsia számára

Az ukrán háború komoly dilemmákat okozott Ázsiában is, hiszen rámutatott arra, hogy Washington és a Nyugat csak korlátozottan képes megvédeni egy olyan baráti országot, amely nem tagja a védelmi szövetségének. Ráadásul míg Ukrajnát az Egyesült Államok elismeri független államként, addig Tajvan státusza ennél jóval alacsonyabb szintű.

Nem véletlen, hogy az orosz invázió elítélése a március 3-ai ENSZ-szavazás során súlyosan megosztotta Ázsiát.  A fejlett, demokratikusnak tekinthető Japán, Dél-Korea és Szingapúr nemcsak elfogadták a határozatot, hanem azóta már szankciókat is bevezettek Moszkva ellen. Ez az álláspont újabb hasadást idéz elő az autokrata Kínával szemben. 

Fotó: DepositphotosFotó: Depositphotos

 

Bár Tajvan nem ENSZ-tagállam, a szigetország is elítélte az orosz háborút és csatlakozott a nyugati szankciókhoz.

Motivációk a semleges állásponthoz

Több ázsiai ország viszont semleges álláspontot vett föl, közülük is legjelentősebb Kína és India.  

Peking nagyhatalmi konfliktusként tekint az orosz-ukrán háborúra. Ennek eredményeképpen a kínai elit szerint a konfliktust elsősorban a NATO idézte elő és a szövetség felelőssége, hogy megoldja. De Kínának nem érdeke a mielőbbi béke megkötése sem, mert az amerikai figyelem azonnal visszafordulna rá.

Indiának mások voltak a motivációi, amikor tartózkodott az ENSZ-szavazásánál. Új-Delhit nem különösebben zavarja a nagyhatalmi versengés, viszont hosszú távon érdekelt az orosz-indiai barátságban. Ez több évtizedre nyúlik vissza és szilárd alapja az 1971-es barátsági szerződés, amelyet a két ország az India-Pakisztáni Háború során írt alá. 

Az indiai fegyverek több, mint 60 százalékát Moszkva szállítja és tavaly decemberben Putyin is Indiába látogatott, miközben kihagyta az októberi római G20-as csúcstalálkozót és a novemberi COP26 klímacsúcsot Glasgow-ban. Narendra Modi miniszterelnök és Putyin 99-pontos közös nyilatkozatot tettek közzé a csúcstalálkozójuk után. Aláírtak 28 befektetési egyezményt, és ígéretet tettek a kétoldalú kereskedelem 30 milliárd dollárra növelésére. 

India tartózkodása hasadást idéz elő a „Quad” tagjai között, különösen India és Japán vonatkozásában. Moszkva annyira biztos akart lenni India pozíciójában, hogy a kritikus napokban még a pakisztáni kártyát is kijátszotta, hogy sakkban tartsa Új-Delhit. 

Az ASEAN tagállamainak többsége támogatta Oroszország elítélését, de Vietnám és Laosz tartózkodott. 

Ázsia megosztott az orosz agresszió ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben 2022. február 4-én, a téli olimpia megnyitójának napján. Fotó: EPA/ALEXEI DRUZHININ / KREMLIN / SPUTNIKÁzsia megosztott az orosz agresszió ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben 2022. február 4-én, a téli olimpia megnyitójának napján. Fotó: EPA/ALEXEI DRUZHININ / KREMLIN / SPUTNIK

A COVID-járvány után az ukrajnai háború is rámutatott arra, hogy a túlzott gazdasági kitettség ellenérdekelt országok felé elfogadhatatlan. Ezért sok ázsiai ország számára a szállítási láncok újjáépítésekor Kína kikerülése nemzeti prioritás lesz.  A Biden-kormányzat erre vonatkozó, átfogó tervét („Indo-Pacific Economic Framework”) az elkövetkező hetekben hozza nyilvánosságra, és ez jelentős lépés abba az irányba, hogy kiválasztott szektorok leváljanak Kínáról. 

Világos háborús üzenet

Az orosz inváziónak van egy világos üzenete: ha vannak atomfegyvereid, akkor senki sem mer veled komolyan konfrontálódni. Alig pár nappal az ukrán behatolás után Putyin riadókészültségbe helyezte az orosz nukleáris erőket, világos üzenetet küldve a Nyugatnak. És valóban, az orosz terror-bombázások ellenére az USA nem vezetett be repülési tilalmi zónát, Zelenszkij könyörgése mit sem használt. 

Az ukrán háború megerősítette azon országok pozícióját, amelyek atomfegyvereket fejlesztettek ki, és ezentúl csak még aktívabban fejlesztik tovább azokat. Nem véletlen, hogy Kim Dzsong-Un, észak-koreai diktátor az elmúlt hetekben több rakéta-kísérletet hajtott végre.

De Kína az, amelyet kiemelten figyelnünk kell. 

Az Egyesült Államok 2017 decemberi Nemzetbiztonsági Stratégiája 23 alkalommal említi Kínát, és mindannyiszor negatív összefüggésben.

Az amerikai célkeresztben levő ország 1964-ben hajtotta végre első atomfegyver-tesztjét és azóta gyakorlatilag a „minimum elrettentés” doktrínájához tartotta magát – csak annyi nukleáris robbanófejet tárolva, amellyel ellencsapást tud végrehajtani, ha atomtámadás éri.  Ezért van csak mintegy 350 robbanófeje, ellentétben Amerikával (5550) és Oroszországgal (6000).

De az új hidegháború megváltoztatta Kína stratégiai számításait, és már tavaly decemberben a Pentagon figyelmeztetett, hogy 2027-re Peking meg akarja duplázni nukleáris robbanófejeinek a számát. 

Az ukrajnai háború még inkább fel fogja gyorsítani ezt a folyamatot és a japán, valamint a dél-koreai politikai vezetést is eddigi, atomfegyvert elutasító álláspontjuk újragondolására késztetheti.

Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Hét alapelv mentén építenék újjá Ukrajnát – esti háborús összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. július 5. 19:03
Az orosz-ukrán háború 131. napjának történései röviden.
Makro / Külgazdaság Putyin háborúja - radikálisan újra kell szabni Európát
Káncz Csaba | 2022. július 5. 18:26
Washington segítsége nélkül már az orosz zászló lobogna Lvivben és Odesszában. Mostantól az európai integrációt nem a konfliktusok elkerülésének vágya, hanem a veszélyes világban való sikeres navigálás igénye kell, hogy vezesse. Káncz Csaba jegyzete.  
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter: Magyarország volt az egyetlen, amely nem minősítgette a Brexit-népszavazás eredményét
Privátbankár.hu | 2022. július 5. 16:13
A külgazdasági és külügyminiszter szerint mára sikerült lerakni az Egyesült Királyság európai uniós kilépését követő időszak hatékony, kölcsönös tiszteleten alapuló brit-magyar együttműködésének alapjait.
Makro / Külgazdaság Újabb ország csapott oda az oroszoknak
Privátbankár.hu | 2022. július 5. 14:21
Több száz ember és 40 vállalat szerepel a japán kormány szankciós listáján. 
Makro / Külgazdaság Az Európai Parlament is rábólintott a horvát euróra
Privátbankár.hu | 2022. július 5. 13:57
Az EP strasbourgi plenáris ülésén támogatta, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején.
Makro / Külgazdaság Aláírták Svédország és Finnország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét
Privátbankár.hu | 2022. július 5. 13:26
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra számít, hogy a szövetséges tagállamok minél előbb ratifikálják Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz.
Makro / Külgazdaság Ismét dübörög a turizmus: túlszárnyalta a járvány előttit
Privátbankár.hu | 2022. július 5. 11:41
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján kiemelkedő eredménnyel zárt a nyár első hónapja: júniusban a belföldi vendégéjszakák száma 15 százalékkal meghaladta a 2019-es rekord évet.
Makro / Külgazdaság Üzent Fehéroroszország: befagyasztja több külföldi vállalkozás részvényét
Privátbankár.hu | 2022. július 5. 11:17
Minszk kedden közölte, hogy befagyasztja 190 fehéroroszországi külföldi vállalat, köztük az Ausztriában bejegyzett Lukoil Belarus (GMBH, korlátolt felelősségű) társaság külföldi részvényeit, válaszul az Ukrajna elleni orosz invázió támogatása és az emberi jogok megsértése miatti nyugati szankciókra.
Makro / Külgazdaság Így hat a lakásárakra a forintgyengülés
Privátbankár.hu | 2022. július 5. 10:34
Főként Budapesten és a Balaton környékén magasabb az eurós áron hirdetett lakóingatlanok aránya.
Makro / Külgazdaság Jól rápirított a GVH a Casio termékek hazai nagykereskedőjére
Privátbankár.hu | 2022. július 5. 10:17
A nemzeti versenyhatóság 325 millió forint bírságot szabott ki a Casio óra- és hangszertermékek hazai forgalmazójára, valamint cseh anyavállalatára, amiért meghatározták termékeik internetes viszonteladói árait a kiskereskedők felé, kiiktatva ezzel a vásárlókért folyó versenyt.  
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG