6p

A NATO nem akar háborúzni Oroszországgal, feltehetően ezért sem kínál fel közeli vagy konkrét időpontot Ukrajnának a csatlakozásra, viszont a tagsággal csaknem egyenértékű védelmi garanciákat adhat neki. Ukrajna érthetően minél nagyobb biztonságot szeretne, ugyanakkor Oroszországnak is lehetnek jogos biztonsági igényei. Nagyító alatt ezúttal az ukrán NATO-álmok, pro és kontra.

„Minden tagország egyetért abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz”  – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára még június közepén egy brüsszeli sajtótájékoztatón.

A fenti kijelentéssel csupán két probléma van: az egyik, hogy „a minden tagország” kitétel nem feltétlenül igaz – Orbán Viktor miniszterelnök például már áprilisban, Stoltenberg kijevi látogatása idején kifejezte ellenérzését a tervvel kapcsolatban.

Tagság, majd valamikor

A másik probléma – Kijev szemszögéből nézve –, hogy a főtitkár még megközelítőleg sem nevezett meg időpontot. ”A vilniusi csúcson nem a meghívást fogjuk megvitatni, hanem azt, hogy miként tudjuk közelebb hozni Ukrajnát a NATO-hoz” – jelentette ki a ma kezdődött, kétnapos ülésre utalva.

Ezzel párhuzamosan ma délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta: a szövetség tagjai egyetértenek abban, hogy nincs itt az ideje a teljes jogú tagságnak. Ugyanakkor segítenek Ukrajnának elérni a NATO-standardokat, új Ukrajna-NATO Tanácsot hoznak létre, a kétlépcsős csatlakozási folyamatot egylépcsősre cserélik le (a NATO Tagsági Akciótervtől ez esetben eltekintenek), az ország pedig akkor csatlakozhat a szövetséghez, ha ehhez minden tagállam hozzájárul, és a feltételek teljesítve lesznek. Időtávot azonban most sem említett.

A szándék egyértelmű: az észak-atlanti szövetség szeretné az eddiginél is szorosabbra fűzni a kapcsolatát Ukrajnával, mégha ennek vannak is bizonyos korlátai. 

Garanciák tagság nélkül? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és tagállami vezetők a vilniusi NATO-csúcson 2023. július 11-én. Fotó: EPA/TOMS KALNINS
Garanciák tagság nélkül? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és tagállami vezetők a vilniusi NATO-csúcson 2023. július 11-én. Fotó: EPA/TOMS KALNINS

Keleti szomszédunk a 2008-as bukaresti csúcson nem kapott ugyan meghívást a tagság előszobáját jelentő NATO Tagsági Akciótervbe, de a csúcs záródokumentumába bekerült az a mondat – szintén időtáv említése nélkül –, miszerint a tagországok megegyeztek abban, hogy Ukrajna és Grúzia „NATO-tag lesz”.

Moszkva már akkor tiltakozott a terv ellen, „óriási stratégiai hibának” nevezve azt, Orbán Viktor az akkor ellenzéki Fidesz vezéreként viszont pártolta azt, azaz Ukrajna mielőbbi felvételét sürgette.

A NATO vezető tagállama, az Egyesült Államok a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta már óriási katonai támogatást (hadieszközök, kiképzés) is nyújt az országnak: ennek értéke már meghaladja a 44 milliárd dollárt az amerikai külügyminisztérium adatai szerint.

Az azonban kérdés, hogy a kapcsolat szorosabbra fűzése valóban tagságot is jelent-e majd, és ha igen, mikor.

Komoly aggályok

Ukrajna NATO-csatlakozását több tényező is hátráltatja. Az egyik – erről még Rácz András Oroszország-szakértő beszélt tavaly lapcsoportunk Klasszis Klubjában –, hogy a NATO „nem szokott olyan országot felvenni, amelynek folyamatban lévő területi konfliktusa van”. Márpedig Ukrajna esetében két ilyen konfliktus is van: a Krím-félsziget és a két kelet-ukrajnai szakadár állam, mondta anno Rácz András.

A másik hátráltató tényező, hogy a NATO-tagállamok egy része, köztük az Egyesült Államok és Németország enyhén szólva sem tartja jó ötletnek a gyors csatlakozást.

Joe Biden amerikai elnök a CNN-nek adott interjúban a napokban arról beszélt, hogy Ukrajna még nem áll készen erre, és a háborúnak be kell fejeződnie ahhoz, hogy egyáltalán megfontolják az ország felvételét. Hozzátette ugyanakkor, hogy Washington és más NATO-tagországok a jövőben is ellátják Kijevet a háború befejezéséhez szükséges „biztonsággal és fegyverekkel”, ahogy teszik azt Izrael esetében is.

Még szkeptikusabban fogalmazott az ukrán NATO-álmokkal kapcsolatban a német kancellár a Die Weltnek május végén adott interjúban. Olaf Scholz arra a kérdésre, miszerint támogatná-e a háború utáni ukrán csatlakozást, azt válaszolta: ”A NATO 2008-ban Bukarestben olyan döntéseket hozott, amelyek hosszútávú perspektívát fogalmaztak meg. Mindenki számára világos, hogy ez (az időpont) nincs belátható időn belülre kitűzve. Azért sincs, mert a NATO-tagság kritérumaihoz egy sor olyan feltétel tartozik, amelyeket Ukrajna jelenleg még nem is tud teljesíteni.”

A másik(és talán fontosabb) ok pedig nyilvánvalóan az, hogy sem Washington, sem Berlin nem akar megkockáztatni egy nyílt Oroszország-NATO háborút.

Márpedig a Kreml a csúcs előtt jelezte, hogy az ukrán tagság „nagyon negatív következményekkel” járna Európa biztonságára nézve, Oroszország fenyegetésnek tekintene egy ilyen lépést, amely „kemény választ” követelne.

Moszkvának persze – tesszük hozzá – Putyintól függetlenül is lehetnek jogos biztonsági-geopolitikai igényei, hiszen például Washington sem engedné meg soha, hogy Mexikó egy rivális katonai szövetség tagja legyen.      

Az ukrán csatlakozás a háború idején már csak azért is szinte kizárt, mert a tagokra automatikusan vonatkozik az alapító szerződés 5. cikke (ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, akkor azt a NATO az egész szervezetet ért támadásként értelmezi, és támogatja a megtámadott felet), ami azonnal NATO-Oroszország háborút jelentene. 

Az izraeli modell

Mi lesz tehát a mostani csúcson? (A zárónyilatkozatot csak később adják ki.) A katonai szövetség egyrészt – ahogy Stoltenberg fogalmazott előzetesen – „egyértelmű, egységes és pozitív üzenetet küld majd az Ukrajna tagsága felé vezető úton.”

A Guardian szerint a szervezet az eddiginél is szorosabb integrációt kínál majd fel keleti szomszédunknak és erős politikai deklarációt fogad el a tagságról, a tagországok pedig bilaterálisan újabb fegyverszállítmányokra vállalnak kötelezettséget.

Franciaország és Németország már be is jelentette az újabb fegyverszállítmányokat.

Ugyanakkor egyelőre nem kap meghívást Ukrajna a szervezetbe, tehát feltehetően konkrét csatlakozási feltételrendszer és menetrend sem lesz felállítva a jelenleg is zajló háború okozta bizonytalanság miatt.

Ugyanezen ok miatt megjósolhatatlan, mi lesz majd a harcok vége után.

Az azonban szinte biztos, hogy Ukrajna mögé – akár tag lesz, akár nem – egyre nagyobb erőkkel áll majd be a NATO, és bennfentesek szerint – ahogy erre Biden is utalt – azt a biztonsági modellt követheti, amit az Egyesült Államok követ Izrael esetében.

Tehát olyan modern fegyverekkel, valamint hírszerzéssel és kiképzéssel látja majd el Ukrajnát, amely elegendő elrettentő erővel bír a jövőbeni támadások megelőzéséhez.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Kárfelmérés és kárbecslés Trump vámemeléseinek három hónapja után
Bod Péter Ákos | 2025. július 18. 05:44
Az amerikai elnök januári beiktatása után eltelt időben nem lett Ukrajnában béke, a palesztin ügy sem oldódott meg – de ez nem csodálkozhatunk. Ám a nagy amerikai vámemelés sem a megígért módon zajlott le. Legfeljebb az első felvonást láttuk, és nem tudni, műsor-e a műsor. Kétrészes kamaradarab vagy öt felvonásos királydráma? Mintha még nem lenne megírva a szövegkönyv. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár írása.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor megmagyarázta, miért dadogott Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 19:29
A miniszterelnök egy interjúban arról is beszélt, mikor lesz látható a repülőrajt.
Makro / Külgazdaság Micsoda hét: újabb árcsökkenés jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 13:27
A héten már másodjára megy lejjebb az egyik üzemanyagfajta ára. 
Makro / Külgazdaság Minden oka megvan, hogy jókedve legyen a Morgan Stanley-nek
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 18:03
A Morgan Stanley, az egyik legnagyobb amerikai bank a vártnál nagyobb második negyedéves nyereségről és bevételről számolt be szerdán.
Makro / Külgazdaság Ezt nem köszöni meg Marine Le Pen
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 16:15
Az uniós törvényszék szerint vissza kell fizetni a Jean-Marine Le Pen által jogtalanul felvett pénzeket, hiába számolta el személyes kiadásokként.
Makro / Külgazdaság Ennyire szeretnének árat emelni a vállalatok – a GKI megmérte
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 15:36
A vállalatok áremelési szándékai júniusra nyolchavi mélypontjukra estek. Ugyanakkor az áremelési törekvések – az építőipar kivételével – minden szektorban saját hosszú távú átlaguk közelében maradtak. Azaz a várakozások szerint az infláció rövid távon továbbra is tartja magát.
Makro / Külgazdaság Figyelmeztető: közel kétéves mélypontra zuhant a megélhetésünket jelző mutató
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 08:30
Az infláció ismételt emelkedése is vastagon belejátszott abba, hogy a KSH szerda reggeli közlése szerint a májusi reálkeresetek az áprilisinál jóval alacsonyabbak lettek, 2023 novembere óta nem látott szintet értek el..
Makro / Külgazdaság Vámháború: mi lehet augusztus 1-je után? Ma délután Klasszis Klub Live Győrffy Dórával
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 07:46
A közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire.
Makro / Külgazdaság Világszerte vizsgálják az Air India Boeingjének vesztét okozó kapcsolókat
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 13:33
Számos légitársaság ellenőrzi, hogy minden rendben van-e a Boeingek üzemanyagkapcsolóival
Makro / Külgazdaság Van itt uniós pénz: 70 milliárd kamatmentes hitelre pályázhatnak a magyar cégek
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 12:59
Módosítottak a kiíráson, új célokra is lehet igényelni a hitelprogram forrásaiból.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG