6p

A NATO nem akar háborúzni Oroszországgal, feltehetően ezért sem kínál fel közeli vagy konkrét időpontot Ukrajnának a csatlakozásra, viszont a tagsággal csaknem egyenértékű védelmi garanciákat adhat neki. Ukrajna érthetően minél nagyobb biztonságot szeretne, ugyanakkor Oroszországnak is lehetnek jogos biztonsági igényei. Nagyító alatt ezúttal az ukrán NATO-álmok, pro és kontra.

„Minden tagország egyetért abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz”  – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára még június közepén egy brüsszeli sajtótájékoztatón.

A fenti kijelentéssel csupán két probléma van: az egyik, hogy „a minden tagország” kitétel nem feltétlenül igaz – Orbán Viktor miniszterelnök például már áprilisban, Stoltenberg kijevi látogatása idején kifejezte ellenérzését a tervvel kapcsolatban.

Tagság, majd valamikor

A másik probléma – Kijev szemszögéből nézve –, hogy a főtitkár még megközelítőleg sem nevezett meg időpontot. ”A vilniusi csúcson nem a meghívást fogjuk megvitatni, hanem azt, hogy miként tudjuk közelebb hozni Ukrajnát a NATO-hoz” – jelentette ki a ma kezdődött, kétnapos ülésre utalva.

Ezzel párhuzamosan ma délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta: a szövetség tagjai egyetértenek abban, hogy nincs itt az ideje a teljes jogú tagságnak. Ugyanakkor segítenek Ukrajnának elérni a NATO-standardokat, új Ukrajna-NATO Tanácsot hoznak létre, a kétlépcsős csatlakozási folyamatot egylépcsősre cserélik le (a NATO Tagsági Akciótervtől ez esetben eltekintenek), az ország pedig akkor csatlakozhat a szövetséghez, ha ehhez minden tagállam hozzájárul, és a feltételek teljesítve lesznek. Időtávot azonban most sem említett.

A szándék egyértelmű: az észak-atlanti szövetség szeretné az eddiginél is szorosabbra fűzni a kapcsolatát Ukrajnával, mégha ennek vannak is bizonyos korlátai. 

Garanciák tagság nélkül? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és tagállami vezetők a vilniusi NATO-csúcson 2023. július 11-én. Fotó: EPA/TOMS KALNINS
Garanciák tagság nélkül? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és tagállami vezetők a vilniusi NATO-csúcson 2023. július 11-én. Fotó: EPA/TOMS KALNINS

Keleti szomszédunk a 2008-as bukaresti csúcson nem kapott ugyan meghívást a tagság előszobáját jelentő NATO Tagsági Akciótervbe, de a csúcs záródokumentumába bekerült az a mondat – szintén időtáv említése nélkül –, miszerint a tagországok megegyeztek abban, hogy Ukrajna és Grúzia „NATO-tag lesz”.

Moszkva már akkor tiltakozott a terv ellen, „óriási stratégiai hibának” nevezve azt, Orbán Viktor az akkor ellenzéki Fidesz vezéreként viszont pártolta azt, azaz Ukrajna mielőbbi felvételét sürgette.

A NATO vezető tagállama, az Egyesült Államok a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta már óriási katonai támogatást (hadieszközök, kiképzés) is nyújt az országnak: ennek értéke már meghaladja a 44 milliárd dollárt az amerikai külügyminisztérium adatai szerint.

Az azonban kérdés, hogy a kapcsolat szorosabbra fűzése valóban tagságot is jelent-e majd, és ha igen, mikor.

Komoly aggályok

Ukrajna NATO-csatlakozását több tényező is hátráltatja. Az egyik – erről még Rácz András Oroszország-szakértő beszélt tavaly lapcsoportunk Klasszis Klubjában –, hogy a NATO „nem szokott olyan országot felvenni, amelynek folyamatban lévő területi konfliktusa van”. Márpedig Ukrajna esetében két ilyen konfliktus is van: a Krím-félsziget és a két kelet-ukrajnai szakadár állam, mondta anno Rácz András.

A másik hátráltató tényező, hogy a NATO-tagállamok egy része, köztük az Egyesült Államok és Németország enyhén szólva sem tartja jó ötletnek a gyors csatlakozást.

Joe Biden amerikai elnök a CNN-nek adott interjúban a napokban arról beszélt, hogy Ukrajna még nem áll készen erre, és a háborúnak be kell fejeződnie ahhoz, hogy egyáltalán megfontolják az ország felvételét. Hozzátette ugyanakkor, hogy Washington és más NATO-tagországok a jövőben is ellátják Kijevet a háború befejezéséhez szükséges „biztonsággal és fegyverekkel”, ahogy teszik azt Izrael esetében is.

Még szkeptikusabban fogalmazott az ukrán NATO-álmokkal kapcsolatban a német kancellár a Die Weltnek május végén adott interjúban. Olaf Scholz arra a kérdésre, miszerint támogatná-e a háború utáni ukrán csatlakozást, azt válaszolta: ”A NATO 2008-ban Bukarestben olyan döntéseket hozott, amelyek hosszútávú perspektívát fogalmaztak meg. Mindenki számára világos, hogy ez (az időpont) nincs belátható időn belülre kitűzve. Azért sincs, mert a NATO-tagság kritérumaihoz egy sor olyan feltétel tartozik, amelyeket Ukrajna jelenleg még nem is tud teljesíteni.”

A másik(és talán fontosabb) ok pedig nyilvánvalóan az, hogy sem Washington, sem Berlin nem akar megkockáztatni egy nyílt Oroszország-NATO háborút.

Márpedig a Kreml a csúcs előtt jelezte, hogy az ukrán tagság „nagyon negatív következményekkel” járna Európa biztonságára nézve, Oroszország fenyegetésnek tekintene egy ilyen lépést, amely „kemény választ” követelne.

Moszkvának persze – tesszük hozzá – Putyintól függetlenül is lehetnek jogos biztonsági-geopolitikai igényei, hiszen például Washington sem engedné meg soha, hogy Mexikó egy rivális katonai szövetség tagja legyen.      

Az ukrán csatlakozás a háború idején már csak azért is szinte kizárt, mert a tagokra automatikusan vonatkozik az alapító szerződés 5. cikke (ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, akkor azt a NATO az egész szervezetet ért támadásként értelmezi, és támogatja a megtámadott felet), ami azonnal NATO-Oroszország háborút jelentene. 

Az izraeli modell

Mi lesz tehát a mostani csúcson? (A zárónyilatkozatot csak később adják ki.) A katonai szövetség egyrészt – ahogy Stoltenberg fogalmazott előzetesen – „egyértelmű, egységes és pozitív üzenetet küld majd az Ukrajna tagsága felé vezető úton.”

A Guardian szerint a szervezet az eddiginél is szorosabb integrációt kínál majd fel keleti szomszédunknak és erős politikai deklarációt fogad el a tagságról, a tagországok pedig bilaterálisan újabb fegyverszállítmányokra vállalnak kötelezettséget.

Franciaország és Németország már be is jelentette az újabb fegyverszállítmányokat.

Ugyanakkor egyelőre nem kap meghívást Ukrajna a szervezetbe, tehát feltehetően konkrét csatlakozási feltételrendszer és menetrend sem lesz felállítva a jelenleg is zajló háború okozta bizonytalanság miatt.

Ugyanezen ok miatt megjósolhatatlan, mi lesz majd a harcok vége után.

Az azonban szinte biztos, hogy Ukrajna mögé – akár tag lesz, akár nem – egyre nagyobb erőkkel áll majd be a NATO, és bennfentesek szerint – ahogy erre Biden is utalt – azt a biztonsági modellt követheti, amit az Egyesült Államok követ Izrael esetében.

Tehát olyan modern fegyverekkel, valamint hírszerzéssel és kiképzéssel látja majd el Ukrajnát, amely elegendő elrettentő erővel bír a jövőbeni támadások megelőzéséhez.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG