6p

A NATO nem akar háborúzni Oroszországgal, feltehetően ezért sem kínál fel közeli vagy konkrét időpontot Ukrajnának a csatlakozásra, viszont a tagsággal csaknem egyenértékű védelmi garanciákat adhat neki. Ukrajna érthetően minél nagyobb biztonságot szeretne, ugyanakkor Oroszországnak is lehetnek jogos biztonsági igényei. Nagyító alatt ezúttal az ukrán NATO-álmok, pro és kontra.

„Minden tagország egyetért abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz”  – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára még június közepén egy brüsszeli sajtótájékoztatón.

A fenti kijelentéssel csupán két probléma van: az egyik, hogy „a minden tagország” kitétel nem feltétlenül igaz – Orbán Viktor miniszterelnök például már áprilisban, Stoltenberg kijevi látogatása idején kifejezte ellenérzését a tervvel kapcsolatban.

Tagság, majd valamikor

A másik probléma – Kijev szemszögéből nézve –, hogy a főtitkár még megközelítőleg sem nevezett meg időpontot. ”A vilniusi csúcson nem a meghívást fogjuk megvitatni, hanem azt, hogy miként tudjuk közelebb hozni Ukrajnát a NATO-hoz” – jelentette ki a ma kezdődött, kétnapos ülésre utalva.

Ezzel párhuzamosan ma délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta: a szövetség tagjai egyetértenek abban, hogy nincs itt az ideje a teljes jogú tagságnak. Ugyanakkor segítenek Ukrajnának elérni a NATO-standardokat, új Ukrajna-NATO Tanácsot hoznak létre, a kétlépcsős csatlakozási folyamatot egylépcsősre cserélik le (a NATO Tagsági Akciótervtől ez esetben eltekintenek), az ország pedig akkor csatlakozhat a szövetséghez, ha ehhez minden tagállam hozzájárul, és a feltételek teljesítve lesznek. Időtávot azonban most sem említett.

A szándék egyértelmű: az észak-atlanti szövetség szeretné az eddiginél is szorosabbra fűzni a kapcsolatát Ukrajnával, mégha ennek vannak is bizonyos korlátai. 

Garanciák tagság nélkül? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és tagállami vezetők a vilniusi NATO-csúcson 2023. július 11-én. Fotó: EPA/TOMS KALNINS
Garanciák tagság nélkül? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és tagállami vezetők a vilniusi NATO-csúcson 2023. július 11-én. Fotó: EPA/TOMS KALNINS

Keleti szomszédunk a 2008-as bukaresti csúcson nem kapott ugyan meghívást a tagság előszobáját jelentő NATO Tagsági Akciótervbe, de a csúcs záródokumentumába bekerült az a mondat – szintén időtáv említése nélkül –, miszerint a tagországok megegyeztek abban, hogy Ukrajna és Grúzia „NATO-tag lesz”.

Moszkva már akkor tiltakozott a terv ellen, „óriási stratégiai hibának” nevezve azt, Orbán Viktor az akkor ellenzéki Fidesz vezéreként viszont pártolta azt, azaz Ukrajna mielőbbi felvételét sürgette.

A NATO vezető tagállama, az Egyesült Államok a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta már óriási katonai támogatást (hadieszközök, kiképzés) is nyújt az országnak: ennek értéke már meghaladja a 44 milliárd dollárt az amerikai külügyminisztérium adatai szerint.

Az azonban kérdés, hogy a kapcsolat szorosabbra fűzése valóban tagságot is jelent-e majd, és ha igen, mikor.

Komoly aggályok

Ukrajna NATO-csatlakozását több tényező is hátráltatja. Az egyik – erről még Rácz András Oroszország-szakértő beszélt tavaly lapcsoportunk Klasszis Klubjában –, hogy a NATO „nem szokott olyan országot felvenni, amelynek folyamatban lévő területi konfliktusa van”. Márpedig Ukrajna esetében két ilyen konfliktus is van: a Krím-félsziget és a két kelet-ukrajnai szakadár állam, mondta anno Rácz András.

A másik hátráltató tényező, hogy a NATO-tagállamok egy része, köztük az Egyesült Államok és Németország enyhén szólva sem tartja jó ötletnek a gyors csatlakozást.

Joe Biden amerikai elnök a CNN-nek adott interjúban a napokban arról beszélt, hogy Ukrajna még nem áll készen erre, és a háborúnak be kell fejeződnie ahhoz, hogy egyáltalán megfontolják az ország felvételét. Hozzátette ugyanakkor, hogy Washington és más NATO-tagországok a jövőben is ellátják Kijevet a háború befejezéséhez szükséges „biztonsággal és fegyverekkel”, ahogy teszik azt Izrael esetében is.

Még szkeptikusabban fogalmazott az ukrán NATO-álmokkal kapcsolatban a német kancellár a Die Weltnek május végén adott interjúban. Olaf Scholz arra a kérdésre, miszerint támogatná-e a háború utáni ukrán csatlakozást, azt válaszolta: ”A NATO 2008-ban Bukarestben olyan döntéseket hozott, amelyek hosszútávú perspektívát fogalmaztak meg. Mindenki számára világos, hogy ez (az időpont) nincs belátható időn belülre kitűzve. Azért sincs, mert a NATO-tagság kritérumaihoz egy sor olyan feltétel tartozik, amelyeket Ukrajna jelenleg még nem is tud teljesíteni.”

A másik(és talán fontosabb) ok pedig nyilvánvalóan az, hogy sem Washington, sem Berlin nem akar megkockáztatni egy nyílt Oroszország-NATO háborút.

Márpedig a Kreml a csúcs előtt jelezte, hogy az ukrán tagság „nagyon negatív következményekkel” járna Európa biztonságára nézve, Oroszország fenyegetésnek tekintene egy ilyen lépést, amely „kemény választ” követelne.

Moszkvának persze – tesszük hozzá – Putyintól függetlenül is lehetnek jogos biztonsági-geopolitikai igényei, hiszen például Washington sem engedné meg soha, hogy Mexikó egy rivális katonai szövetség tagja legyen.      

Az ukrán csatlakozás a háború idején már csak azért is szinte kizárt, mert a tagokra automatikusan vonatkozik az alapító szerződés 5. cikke (ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, akkor azt a NATO az egész szervezetet ért támadásként értelmezi, és támogatja a megtámadott felet), ami azonnal NATO-Oroszország háborút jelentene. 

Az izraeli modell

Mi lesz tehát a mostani csúcson? (A zárónyilatkozatot csak később adják ki.) A katonai szövetség egyrészt – ahogy Stoltenberg fogalmazott előzetesen – „egyértelmű, egységes és pozitív üzenetet küld majd az Ukrajna tagsága felé vezető úton.”

A Guardian szerint a szervezet az eddiginél is szorosabb integrációt kínál majd fel keleti szomszédunknak és erős politikai deklarációt fogad el a tagságról, a tagországok pedig bilaterálisan újabb fegyverszállítmányokra vállalnak kötelezettséget.

Franciaország és Németország már be is jelentette az újabb fegyverszállítmányokat.

Ugyanakkor egyelőre nem kap meghívást Ukrajna a szervezetbe, tehát feltehetően konkrét csatlakozási feltételrendszer és menetrend sem lesz felállítva a jelenleg is zajló háború okozta bizonytalanság miatt.

Ugyanezen ok miatt megjósolhatatlan, mi lesz majd a harcok vége után.

Az azonban szinte biztos, hogy Ukrajna mögé – akár tag lesz, akár nem – egyre nagyobb erőkkel áll majd be a NATO, és bennfentesek szerint – ahogy erre Biden is utalt – azt a biztonsági modellt követheti, amit az Egyesült Államok követ Izrael esetében.

Tehát olyan modern fegyverekkel, valamint hírszerzéssel és kiképzéssel látja majd el Ukrajnát, amely elegendő elrettentő erővel bír a jövőbeni támadások megelőzéséhez.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Itt vannak az újabb 3 százalékos hitel részletei
Privátbankár.hu | 2025. október 5. 15:49
Egy és 250 millió forint között lehet felvenni.
Makro / Külgazdaság A szomszédból kaphatnak erős riválist a „magyar” elektromos autók
Privátbankár.hu | 2025. október 5. 09:49
Évi 50 ezer darab gördül majd ki a zsolnai gyárból a KIA új modelljéből, Magyarországon is erős eladásokat várnak tőle.
Makro / Külgazdaság Hétfőtől megint szembejöhet a valóság az Orbán-kormánnyal
Privátbankár.hu | 2025. október 5. 09:04
Fontos adatok jönnek – tarthatók lesznek a tervek?
Makro / Külgazdaság Klasszis Befektetői Klub: nem érdemes most a forint ellen tenni
Imre Lőrinc | 2025. október 5. 06:14
Paradigmaváltás történhetett a Magyar Nemzeti Banknál, aminek a hazai fizetőeszköz az egyik legnagyobb nyertese. Ezer milliárd forintnyi forró pénz áramlott az elmúlt időszakban forintbefektetésekbe, a magyar deviza stabilitása pedig akár a 2026-os választásokig is kitarthat. A globális piacokon a kedélyek április óta valamelyest megnyugodtak, egyre inkább a sztorikat, és nem a volatilitást érdemes megvenni. A lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett Klasszis Befektetői Klubon jártunk.
Makro / Külgazdaság Világcsúcs ütemet diktál Magyarország a vagyonosodás tempójában
Privátbankár.hu | 2025. október 4. 17:16
Mészáros Lőrinc például még Elon Muskot is lepipálja a gazdagodás gyorsaságában.
Makro / Külgazdaság Ismét távozásra szólította fel Magyar Péter az egyik kormánytagot
Privátbankár.hu | 2025. október 4. 14:31
Megismételte követelését, hogy Takács Péter távozzon posztjáról. A Tisza párt évi plusz 500 milliárdot csoportosítana át az egészségügyre.
Makro / Külgazdaság Plusz pénzhez juthatnak a hazai kkv-k
Privátbankár.hu | 2025. október 4. 13:27
Jelentősen bővültek a Széchenyi Mikrohitel MAX+ lehetőségei a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elárulta, mekkora növekedést várnak idén és jövőre
Privátbankár.hu | 2025. október 4. 12:01
Erről laptársunk kérdésére beszélt a magyar miniszterelnök. 
Makro / Külgazdaság Itt van Orbán Viktor bejelentése: hitel a magyar kkv-knak három százalékos kamattal
Privátbankár.hu | 2025. október 4. 10:56
Már hétfőtől elérhető lesz. 
Makro / Külgazdaság Kiszámíthatatlan változásoktól kell tartania a központi bankoknak?
Privátbankár.hu | 2025. október 3. 16:51
A New York-i Fed-vezér szerint igen.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG