Ilham Alijev azerbajdzsáni, Hasszan Róháni iráni, Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni, Vlagyimir Putyin orosz és Gurbanuly Bermuhamedow türmenisztáni elnökök az 5. kaszpi csúcstalálkozón 2018 augusztusában. Fotó: EOA / Alexey Nikolsky

Egyezményt írt alá vasárnap a Kaszpi-tenger jogi státusáról a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök vasárnap a kazahsztáni kikötővárosban, Aktauban. A Kaszpi-tenger menti országok által 22 évi egyeztetést követően elfogadott dokumentum értelmében a vízfelület jelentős része a felek közös használatában marad. A megállapodás értelmében a felek a területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, a halászati övezetüket pedig további 10 tengeri mérföldre terjeszthetik ki. Haszan Róháni iráni államfő szerint azonban a központi kérdés továbbra is nyitott, hiszen az egyezmény nem állapít meg végleges elválasztó vonalakat a tengerfenéken, ezért ezek ügyében folytatni kell a tárgyalásokat.

Üzenet a NATO-nak is

Az elnökök „történelminek” minősítették a megállapodást, Nurszultan Nazarbajev kazah elnök pedig egyenesen az aláíró országok új alkotmányáról beszélt. Az egyezmény értelmében hajózni, halászni, tudományos kutatást folytatni és csővezetéket lefektetni a felek által egyeztetett szabályok alapján lehet. A jelentős projektek megvalósításakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi tényezőt, a Kaszpi-tenger ökológiai rendszerében okozott kárért az összes fél felelős.

Róháni hangsúlyozta, hogy a dokumentum a nem-kaszpi országoknak megtiltja a bázisok létrehozását, a repülőgép-hordozók, tengeralattjárók és harci repülőgépek odairányítását, valamint az idegen országok tulajdonában álló terhek szállítását is. Róháni ezzel arra célzott, hogy Aktauban a NATO átrakodási pontot üzemeltet, miután Kazahsztán engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a kikötőt felhasználja az Afganisztánba irányuló katonai szállításokhoz. Az iráni elnök közölte, hogy a Kaszpi-tenger-menti országok támogatják az iráni nukleáris programról megkötött sokoldalú megállapodás fenntartását azt követően is, hogy az Egyesült Államok abból kilépett.

A Kaszpi-tenger alatt 48 milliárd hordó kőolaj és 8,2 ezermilliárd köbméter földgáz húzódik, tehát a határok meghúzása nem tét nélküli. Bár Azerbajdzsán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán eddig sem zavartatta magát túlságosan a megegyezés hiányától és a múltban a tenger bizonyos részein termeltek ki erőforrásokat – ez azonban folyamatosan konfliktusokhoz vezetett. Egyes esetekben a szomszédos államok projektjeit hadihajókkal akadályozták meg.

A függőben maradó TCP-vezeték

Káncz Csaba

Irán csupán kisebb kitermelést folytat a Kaszpi-tengeren, de Azerbajdzsán teljes mértékben erre a tengerre van utalva. Türkmenisztán számára is különleges jelentőséggel bír, mert már két évtizede tervezi a szállítóvezeték megépítését a tengeren át Azerbajdzsánba, ahonnan aztán már a meglévő vezetékeken keresztül Európába lehetne szállítani a nyersanyagot. De a türkmének „Transzkaszpi Vezetéke” (TCP) komoly ellenérzéseket vált ki Moszkvában és Teheránban, hiszen az növelné a versenyt az európai piacokon.

Oroszország és Irán eddig azzal az indokkal akadályozták meg a türkmén projektet, hogy a tengeri vezeték veszélyeztetné a tenger bioszféráját. De ez inkább hajánál fogva előrángatott érvelésnek tűnik. Érdekes módon az Északi Áramlat vezetékeknél Moszkvának nincsenek hasonló fenntartásai a Balti-tenger ökoszisztémájával kapcsolatban.

De a türkmén vezeték nemcsak politikai ellenszéllel találkozik. Egyes kutatások szerint gazdaságossági oldalról sem áll igazi stabil lábakon a projekt. Az Oxford Egyetem tanulmánya nemrégen ugyanis komoly kérdőjeleket vetett föl, mivel szerintük a szállítás költségei egy új vezeték megépítésével túl magasra szöknének.

Káncz Csaba jegyzete