|
| Kép forrása: EPA/Valda Kalnina |
Megállapodás született az Oroszország ellen - a korábbi indoklás szerint Ukrajna destabilizálása miatt - elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról a tagállami vezetők múlt csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletén. A döntés nem volt meglepő, hiszen azt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is követelte a NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján a hó elején, mindezt azzal indokolva, hogy „fenntartsuk az Oroszországra nehezedő nyomást”. Az EU szankciói januárban értek volna véget.
Európai és amerikai belharcok Moszkváról
Számos jel mutat viszont arra, hogy Alekszej Puskov orosz törvényhozónak igaza lesz és 2017 nyarán már nem lesznek meghosszabbítva a szankciók. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ennek az egyik legfőbb oka az EU mély válsága. A Brexit népszavazás, Trump győzelme és a nacionalista erők európai felemelkedése óta az Unió gyakorlatilag egy béna kacsa lett. A tagállamok reménytelenül megosztottak olyan kérdésekben, mint a menekült-elosztási kvóták, a Törökországhoz fűződő viszony, a Brüsszel által követelt gazdasági megszorítások, az európai közös hadsereg létrehozása, Trump elnökségének megítélése és az Oroszországgal kapcsolatos álláspont.
A Trump enigma
Mialatt az Egyesült Államok uralkodó körei súlyos belharcokba süllyedtek a Moszkvához fűződő kapcsolatok miatt, az EU jelenlegi magországai azokkal az amerikai erőkkel szövetkeznek, amelyek a konfrontációt részesítik előnyben. Merkel és Hollande attól tart, hogy Trump átnyúl a fejük felett és kiegyezik Putyinnal. Mindez Berlin és Párizs félelmei szerint akár az EU, sőt a NATO széteséséhez is vezethet.
A Financial Times szerkesztőségi állásfoglalása szerint az európai diplomatáknak jelenleg fogalmuk sincs, hogyan készüljenek föl a Trump bejövő kormányzatára. Az amerikai kéznyújtás Moszkva felé felborítaná az egyensúlyt az EU héjái és galambjai között. Azt már politikai megfigyelők teszik hozzá, hogy az Exxon-vezér Tillerson jelölése amerikai külügyminiszternek is újabb előjele annak, hogy az amerikai-orosz viszony enyhülni fog a következő időszakban, mivel a külügyminiszter-jelöltről közismert, hogy oroszországi üzleti kapcsolatai mellett "összeköttetésben áll" a fő politikai döntéshozókkal, köztük Putyinnal is.
Párizs faképnél hagyhatja Berlint
|
| Káncz Csaba |
Az Economist szerint az, hogy Franciaországban Fillon lesz a mérsékelt jobboldal elnökjelöltje, azt támasztja alá, hogy Európában töredezik az oroszellenes front és ez nem sok jót ígér a szankciók szempontjából. Az egyik oldalon vannak a héják, vagyis a baltiak és a lengyelek, a másik oldalon pedig a galambok, mint a magyarok és az olaszok. Idáig Merkel valahogy tartotta az egyensúlyt, de nagy megrázkódtatás lesz, ha a franciák magára hagyják.
A londoni hetilap szerint a közelmúlt merényletei miatt Párizs hajlandó együttműködni az orosz elnökkel Szíriában, ha kell, az aggódó kelet-európaiak feje fölött is. Ugyanakkor a német kancellár feladata szinte reménytelennek tűnik, ha Trump csendben visszavonatja a megtorló intézkedéseket Moszkva ellen. Fillon ugyan nem veszélyezteti az EU egységét, de miatta nehezebb lesz kezelni Putyin külpolitikai beavatkozásait.
Káncz Csaba jegyzete
Átalakítják a választási törvényt. 
