Milliókat fizetnek az albérletekért Hollandiában, de a választási kampány a bevándorlásról szólt

Ma előrehozott parlamenti választást tartanak Hollandiában. A választást azután kellett kiírni, hogy a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a szélsőjobboldali Szabadságpárt egy éven belül kilépett a Schoof-kabinetből.

A Szabadságpárt sokat veszített a népszerűségéből tavaly óta, de továbbra is vezeti a közvélemény-kutatásokat. A kormányalakítás azonban bonyolult folyamat lesz: egy koalícióhoz legalább négy párt szükséges, és a népszerű pártok közül többen jelezték, hogy nem állnának össze a szélsőséges csoporttal. A Zöld Baloldal és a Munkáspárt szövetsége (GL/PvdA), a Kereszténydemokrata Párt (CDA), valamint a konzervatív Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) is kizárta az együttműködést a Szabadságpárttal.

A 150 tagú törvényhozásban a kisebb pártok szerepe is döntő lehet. Hollandiában nincs parlamenti küszöb, tehát, ha egy listára legalább egy mandátumnak megfelelő szavazat (0,67 százalék) érkezik, akkor a megválasztott képviselő részt vehet a törvényhozásban.

A mérsékelt pártok is belecsúsztak a populizmusba

A voksolást megelőzően a legfontosabb téma a megélhetési költségek emelkedése – legalábbis a DutchNews olvasói szerint. A Szabadságpárt az alapvető élelmiszerekre és háztartási eszközökre is ársapkát vezetne be, az élelmiszereket pedig adómentessé tenné. A GL-PvdA szövetség 18 euróra emelné a minimális órabért. A mostani minimálbér bruttó 14,4 euró (jelenlegi árfolyamon 5590 forint) óránként, azonban a 21 évnél fiatalabb dolgozók ennél alacsonyabb fizetést is kaphatnak. A nettó mediánkereset tavaly 2980 euró (1 millió 157 ezer forint) volt Hollandiában.

A lakhatási válság szintén visszatérő téma a kampányban. A Lakhatási és Területfejlesztési Minisztérium adatai szerint 434 ezer lakás hiányzik a holland lakáspiacról, miközben tavaly 69 ezer új lakást adtak át. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy két-háromszobás lakás bérleti díja 3-4 ezer euró az amszterdami városközponton kívül, a belvárosban pedig 3500-4500 euró (1 millió 360 ezer forint és 1 millió 750 ezer forint) között van. A háromszobás lakások bérleti díja a többi városban is 1800 és 3200 euró között mozog. A szobák bérlői átlagosan 945 eurót fizetnek Amszterdamban, a hollandiai átlagos szobabérleti díj 601 euró.

Szociális bérlakásrendszer ugyan működik, de az Euronews arról írt, hogy a várólista átlagos hossza 2023-ban hét év volt. Azoknak a lakásoknak a bérleti díját, amelyek értékét az amszterdami önkormányzat havi 1185 euró felettire becsüli, az új bérlakás-törvény sem szabályozza.

A mérsékelt pártok is belecsúsztak a populizmusba

A Szabadságpárt azonban nem a megélhetési költségek, vagy a lakhatás tematikájával vált a legnépszerűbbé, hanem azzal, hogy minden problémáért a bevándorlókat kiáltotta ki bűnbaknak. A pártelnök, Geert Wilders a menekültpolitikai különbségek miatt lépett ki a szövetségből: a többi párt nem igazán volt nyitott arra, hogy lezárná a határokat, és deportálná a bűncselekményt elkövető kettős állampolgárokat.

A választók egyre erősödő bevándorlásellenes nézeteire a mérsékeltebb pártoknak is reagálni kellett. A koalíció megmaradt pártjai szigorították a menekültekre vonatkozó szabályokat: eszerint az iratok nélkül Hollandiába érkező emberek, és azok is, akik segítenek nekik, bűncselekményt követnek el. A kormány a burka viselését is megtiltotta például az oktatási és egészségügyi intézményekben, valamint a tömegközlekedési eszközökön. A Zöld Baloldal és a Munkáspárt szövetségének vezetője, Frans Timmermans is menekült-problémáról beszélt, a pártszövetség évente 40-60 ezer menekültet engedne be Hollandiába.

Wilders a kampánya során gyakran összemossa a bevándorló, és a menekültkérelmet beadó embereket, pedig a Hollandiába érkezők többsége tanul, vagy dolgozik: mindössze 12 százalékuk kérelmezi a menekültstátuszt. Egy friss kutatás szerint akár 1,7 millió bevándorló is dolgozhat a holland munkaerő-piacon, ami jóval magasabb szám a hivatalos adatnál. Közülük 100 ezren érkezhettek dokumentumok nélkül az Európai Unión kívülről, Wilders tervezett szabálya tehát ennyi embert elvonna a holland munkaerő-piacról.

Belülről bomlasztaná az EU-t

Az etnikai csoportok közötti konfliktusok gyakran kerülnek a figyelem középpontjába Hollandiában. Egy éve az Ajax és a Maccabi Tel-Aviv amszterdami futball-mérkőzése előtt az izraeli szurkolók palesztin zászlót égettek a város főterén, és járókelőkre támadtak. Palesztinpárti tüntetők a meccs után nekiestek a vendégszurkolóknak, a verekedésből pedig nagyobb zavargás tört ki. Wilders szerint az izraeli szurkolókra marokkói származású emberek támadtak, nem sokkal később a marokkói származású pénzügyminiszter-helyettes, Nora Achahbar a rasszista kijelentésekre hivatkozva lemondott.

A Szabadságpárt elnöke a muszlim – főként török, marokkói, vagy indonéz – bevándorlók elleni fellépéséről ismert, de a hadköteles korú ukrán férfiakat is deportálná. Korábban pedig egy olyan honlapot hozott létre, ahol be lehetett jelenteni, ha valakinek rossz tapasztalata volt közép- vagy kelet-európai bevándorlókkal. A kormányzati szerep azonban mérsékelte a Szabadságpárt irányvonalát: már nem kampányolnak az Európai Unióból való kilépéssel. Ez annak is köszönhető, hogy a szavazóik többsége szeretné, hogy Hollandia a közösség tagja maradjon.

A 18 milliós Hollandiában több mint 13 millió választópolgár él, a parlamenti választásokon jellemzően a jogosultak 73-82 százaléka vesz részt. Az első exit poll eredmények az urnák lezárása, tehát szerda este 9 óra után várhatók, a hivatalos eredmény kihirdetése azonban akár csütörtökre is csúszhat.