Orbán Viktor és Donald Trump a NATO brüsszeli csúcsértekezletén 2018. júliusában. Képkivágás a csoportképből - eredeti kép: MTI Fotó - Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Az eurázsiai tengely és Washington között hónapok óta forrongó kapcsolat a jelek szerint egy katarzis küszöbén áll. Ne felejtsük, hogy a januárban bejelentett amerikai Nemzetvédelmi Stratégia Kínát és Oroszországot nevezte meg az Egyesült Államok fő ellenségének. A Fehér Ház azóta kereskedelmi szankciókat vezetett be Peking ellen, augusztus 8-án pedig újabb gazdasági szankciókat Moszkva ellen. Márpedig az újkori történelem egyik tanulsága, hogy a kereskedelmi és a katonai konfliktusok kéz-a-kézben járnak.

Izzik a peremvidék

Az eurázsiai tengely déli peremén három befolyásos ország pénzügyi rendszerét is destabilizálja Washington célzott intézkedésekkel és üzenetekkel. Vessünk ezekre egy közelebbi pillantást:

• Pakisztán esetében a rúpiát tavaly december óta négyszer értékelték le és értékének a negyedét vesztette el a nyugati devizákkal szemben. A világ hatodik legnépesebb országának pénzügyi rendzsere recseg-ropog, a devizatatartalékok olyan alacsony szintre estek, hogy kevesebb, mint két havi importot fedeznek. Az ország gazdasága eközben a Washington és Peking közötti konfliktus csataterévé vált.
  A július 25-én megválasztott új kormány annak a határára jutott, hogy az IMF-hez fordul és sajtójelentések szerint 12 milliárd dollárt szeretne kérni a Valutaalaptól. Ekkor jött a hidegzuhany: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washington „lenullázhatja” a pakisztáni kérést, hiszen az segítené Pakisztánt abban, hogy visszafizesse adósságát Kína felé. Kína „Egy Övezet Egy Út” projektjének egyik kiemelt szakasza a 60 milliárd dolláros „Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó”, márpedig annak megvalósítása sérti az USA stratégiai érdekeit. Mindezen fejleményektől nem függetlenül Pakisztán és Oroszország a múlt héten katonai együttműködési megállapodást kötött.
• A geopolitikai érdekek Irán esetében is mindent felülírnak. A nemzetközi jogot semmibe véve és a nemzetközi közösséget arcul csapva Trump elnök májusban felmondta az Iránnal 2015-ben kötött nemzetközi nukleáris megállapodást (JCPOA). A múlt héten a Fehér Ház aztán egyoldalú szankciókat vezetett be Teherán ellen, amely tovább fokozza a társadalmi és politikai feszültséget a perzsa államban. Míg a tavalyi év végén egy dollár még 42 000 riált ért, addigra a szabadpiacon a keresztárfolyam mára 100 ezer riálra zuhant.
• Törökország esetében a múlt pénteki riál-vihar közepette jelentette be a Fehér Ház a vámtételek drasztikus emelését a török acél- és alumínium termékekre. Ankara az utóbbi időszakban határozottan közelebb sodródott az eurázsiai tengelyhez, ráadásul összeakasztotta a bajszát Washingtonnal Szíriában a kurd kérdés kapcsán. Erdogan elnök múlt szerdán bejelentette, hogy Ankara úgynevezett panda-kötvényeket fog kibocsátani, amelyet dollár helyett jüanban fognak leszámítolni. A hétvégén pedig azzal fenyegette meg Washingtont, hogy új szövetségeseket fog keresni.

Konyec a pávatáncnak

Ebben a pattanásig feszült helyzetben érezhetően fogy az amerikai türelem a magyar miniszterelnök kettős játszmája irányába. Tavaly nyáron a tekintélyes Politico már idézte a budapesti amerikai követség egy korábbi tisztviselőjét, miszerint

„Súlyos aggodalom van azzal kapcsolatban, hogy az oroszok Magyarországot lényegében előretolt helyőrségként használják a NATO és az EU területén”.

Idén tavasszal aztán az egyik hazai ellenzéki párt külügyi vezetője írta meg, hogy „Nyugati diplomáciai körökben gyakori téma, hogy a pénzforrások mögött, amelyek révén Orbán oligarchái Macedóniában, Szlovéniában s egyebütt szélsőjobbos médiavilágot teremtenek, bizony Moszkva áll”.

Káncz Csaba

A Wall Street Journal aztán múlt pénteken bombát robbantott. A lap beszámol arról, hogy „a magyar kémelhárítás nemrégiben rá akart állni egy ismert orosz hírszerzőre, aki éppen belépett az országba, ám a budapesti központ nem engedélyezte a műveletet. De ebben beavatottak szerint nincs semmi meglepő, mert az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez. Az amerikai és európai illetékesek hiába tiltakoznak a kormánynál, amely szerintük közelebb áll az orosz elnökhöz, mint hozzájuk.”

Nos, az amerikai pénzügyi körök vezető lapja világos üzenetet küldött. Ezek után már csak az a kérdés, hogy Washington és az IMF mit lépne egy olyan magyar pénzügyi válság megismétlődésekor, mint amelyet pontosan 10 éve tapasztaltunk meg.

Káncz Csaba jegyzete