|
| Emmanuel Macron francia elnök fáklyát gyújt a douaumonti osszárium és emlékhely lángjáról Verdun közelében 2018. november 6-án, az első világháborút lezáró fegyverletétel századik évfordulója előtt öt nappal. Fotó: MTI/EPA Pool/Etienne Laurent |
Emmanuel Macron francia államfő már vasárnap megkezdte az első világháború franciaországi emlékhelyein tervezett egyhetes körútját, amelynek nyitányaként Strasbourgban együtt emlékezett Frank-Walter Steinmeier német államfővel a háborút lezáró tűzszünet 1918. november 11-i aláírásának közelgő 100. évfordulójára. Macron holnap Theresa May brit miniszterelnökkel a francia-brit szövetséget ünnepli meg, szombaton pedig Merkel kancellárral Compiegne-ben, a háborúnak véget vető fegyverszüneti megállapodás aláírásának a helyszínén találkozik. Vasárnap pedig mintegy 80 állam fejének részvételével nagyszabású ünnepségek lesznek Párizsban.
Macron és a nacionalista lepra
Macron az Ouest-France című francia regionális lapban múlt heti interjúban kifejtette, hogy a jelenlegi európai politikai helyzet őt a két világháború közötti időszakra emlékezteti. Szerinte "Európa veszéllyel néz szembe: a nacionalista lepra miatti szétesés és a külső hatalmak közti hánykolódás veszélyével. Azaz azzal a veszéllyel, hogy elveszti szuverenitását. Ami azt jelenti, hogy biztonsága az amerikai döntésektől és azok változásaitól függ, Kína egyre inkább jelen van az alapvető infrastruktúráiban, Oroszországot időnként megkísérti a manipulálás, a nagy pénzügyi érdekek és a piacok pedig sokszor nagyobb helyet foglalnak el, mint amit az államok képesek betölteni".
A Frankfurter Rundschau szerkesztőségi cikke szerint Macron a történelem átpolitizálásával már a jövő májusi EP-választásokra gyúr és azt egy népszavazássá akarja redukálni közte és a Marine Le Pen által vezetett eurószkeptikusok között. A lap szerint Trump esetében - aki csak az erősebb jogában hisz, nem akar erős Európát és sorra mondja fel a nemzetközi szerződéseket - Macron erőlködése csupán gúnyos mosolyt vált ki. A lap szerint hasonlóképpen gondolkodnak az olasz, a magyar, az osztrák és a lengyel eurószkeptikusok is.
Putyin, Trump és Erdogan a körhintában
Bár Putyin és Trump is jelen lesz a megemlékezéseken, csupán futólag beszélnek majd egymással Párizsban, mivel szakértők szerint az előzetes egyeztetésekkor kiderült: nem fognak tudni érdemben tárgyalni a felek, túl messze vannak az álláspontok, miután októberben Trump bejelentette, hogy Washington felmondja a a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF). Figyelemreméltó, hogy tegnap Macron is élesen kritizálta az INF felmondását, szerinte az európai biztonság a legnagyobb vesztese Trump lépésének, ezért egy ütőképes európai haderő létrehozása mellett kardoskodott. Bruno Le Maire gazdasági miniszter ehhez hozzátette, hogy Párizs megpróbálja vezetni majd az Irán elleni amerikai szankciók kikerülésének európai erőfeszítéseit és erősíteni akarja az euró nemzetközi szerepét is.
|
| Káncz Csaba |
A Financial Times tegnapi vezércikke azt hangsúlyozza, hogy Marconra igen nagy teher hárul, mivel Merkel lelép a színről, de még nem teljesen reménytelen, hogy keresztül tudja vinni az unióban az általa előirányzott nagyszabású változásokat. Lehet persze, hogy Németország a következő években teljesen belemerül a saját belharcaiba, így nemigen látszik, hogy kulcsponti téma lenne Berlinben az EU megtámogatása, ami nem jó hír, figyelembe véve, milyen súlyos kérdéseket kellene megoldani a földrészen. De a lap szerint így is elképzelhető, hogy a távozó kancellár a saját öröksége érdekében a decemberi csúcson a francia elnök tervei mellé áll és pártolja az euróövezet megerősítését.
Trump és Erdogan között viszont a várakozások szerint összejöhet az első személyes találkozó a Közel-Keletet felforgató Hasogdzsi-gyilkosság óta. Szaúd-Arábia várhatóan nem képviselteti magát Párizsban, miközben Erdogan a tervek szerint Putyinnal is tárgyalni fog. Szerettük volna megtudni, hogy magyar részről részt vesz-e közjogi méltóság a vasárnapi ünnepségen, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya az elmúlt három nap folyamán nem válaszolta meg írásban feltett kérdésünket.
Káncz Csaba jegyzete
CENTCOM: Az Egyesült Államok katonai erőt biztosít a Hormuzi-szoros közlekedésének fenntartásához. 
