A magyarországi azonnali fizetési rendszer projekt szépen halad a maga útján, a jelentkezők benyújtották ajánlatukat a Giro Zrt.-nek és folyik a bírálati szakasz. Ebben a szakaszban, azaz várhatóan az év végéig szüneteltetjük az azonnali fizetési projekt bevezetéséről szóló cikksorozatunkat. Amint a szerződést aláírják, folytatjuk a sorozatot - addig pedig a mindig innovatív nemzetközi világból szemezgetünk, most éppen Észtországból.
Az ország, ami nem csak a Skype-ról híres
Az innovációk terén tájékozott olvasó az észt számítástechnikai rendszert a Skype-ról ismerheti, de akinek rokonai élnek külföldön, és egyre több van ilyen, az ismerheti a nemzetközi banki átutalásokat lebonyolító Transferwise céget is. Amennyiben valaki a Transferwise igénybe vételével kíván utalást lebonyolítani, úgy a banki költségszintnél mintegy 85 százalékkal alacsonyabb költségszinten tudja azt megtenni és persze nem három, négy nap alatt, hanem sokkal gyorsabban. E sorok írójának egy barátja utalt pár hete egy összeget egy magyarországi bankszámláról egy angliai számlára. Mértük az időt, az utalást indító „enter” gomb megnyomásától számított 20 másodpercen belül a pénz az angliai számlán volt!
Most viszont nem ezzel szeretnénk foglalkozni, hanem az észt állam innovációs tevékenységével, aminek az eredménye lehet az Estcoin is.
Helyszíni tanúkkal tudjuk igazolni, hogy a sűrű észt erdőkben, ahol csak barnamedvék vannak is teljes a 4G-s internetes lefedettség, illetve hogy az észt szociális munkások az állam által biztosított elektromos autókkal furikáznak az ellátottakhoz. Nagyon komoly munka folyik tehát a kis Észtországban, ahol, más északi országhoz hasonlóan egy találó megjegyzés szerint „csak ülünk a meleg szobában és innoválunk”. Igaz a mondás egy lett szakembertől származik, de érvényes az egész skandináv területre.
Az ország ugyan kicsi, mindössze 1,3 millió lakos él a 45 ezer négyzetkilométeren, viszont a kormány hatékonyan teszi a dolgát és azzal foglalkozik alapvetően, hogy egy nagyon korszerű gazdálkodási keretet biztosítson a vállalkozások számára és szolgáltató államként működve úgy szolgálja ki a vállalkozásokat, és persze a teljes lakosságot, hogy az állami tennivalók alacsony költségűek legyenek, és főleg ne kerüljenek időbe és bürokráciába. Mindezek alapján gondolom érthető, hogy ahol a barnamedvék is internethozzáféréssel bírnak, az alapvető kommunikációs és ügyintézési eszköz az internet.
A pénzügyi szakemberek jelentős része a két faktoros azonosítást a január 13-án életbe lépő új PSD2 szabályozásból ismerhette meg, holott az észt eID, azaz elektronikus azonosító rendszer és az ezt használó Közösségi Azonosító Infrastruktúra (Public Key Infrastructure) már évek óta ezt használja és hogy még érdekesebb legyen a dolog, a technológiai hátteret a blockchain adja.
Hogyan lehetsz észt állampolgár?
Kicsit elkanyarodva az internettől mai világunkban, a globális gazdasági kapcsolatok időszakában (ez nem politikai, hanem gazdasági fogalom!) az is nagyon fontos minden egyes országban, hogy tőkebefektetőket vonjanak be a gazdasági vérkeringésbe. A világ sok országában a befektetéseket úgy ösztönzik, hogy állampolgárságot is adnak azoknak, akik az adott ország feltételei szerint, általában hosszabb távra fejtetnek be megadott feltételek szerint. Van ilyen programja az Egyesült Államoknak, van például Portugáliának és létezik a nem mindenkinek tetsző magyar letelepedési program is.
Az észtek ugyanakkor ezt is másképp csinálják:
Elektronikus lakhatási engedélyt, ami majdnem azonos az állampolgársággal adnak mindazoknak, akik kérik, megfelelnek természetesen a harminc (!) nap alatt lebonyolított biztonsági ellenőrzésnek és hajlandóak az egetverően nagy száz, azaz egyszáz euró összegű eljárási díjat kifizetni. Ezt a típusú polgárságot ők „e-Residency”-nek hívják, és természetesen interneten kell jelentkezni annak, aki erre vágyik.
A regisztrációs folyamat annak, aki ezt lassan csinálja a számítógépén, eltart talán három percig is, utána pedig ha minden rendben van, és azt mindenki maga tudja a jelentkezéskor, hogy rendben lesz-e, akkor el kell sétálni az illetékes észt nagykövetségre az elektronikus állampolgársági csomag átvételéhez. Ebben a csomagban minden észt elektronikus állampolgár kap egy azonosító kártyát, egy kártyaolvasót, amely a számítógép USB csatlakozóján keresztül csatlakoztatható a számítógéphez és megkapja azokat a PIN kódokat, amelyekkel egyrészt saját magát azonosíthatja, illetve amelyekkel a különféle okmányokat elektronikusan aláírhatja.
Ma már egyébként Észtország polgárainak mintegy 2 százaléka, az augusztus végi adatok szerint 23 846 fő, akik 138 országból „érkeztek”, elektronikus állampolgár.
Minderről Kaspar Korjus, az E-residency program ügyvezetője a következőket írta: „Az e-Residency fogalmának és rendszerének megalkotása Észtország ajándéka a világnak, amely lehetőséget ad arra, hogy egy olyan vállalkozói világ jöjjön létre, amely létezése és működése független tagjai tartózkodási helyétől, és amelyik a mai kor kihívásának megfelelően teljesen online módon működik”.
Ezért kell az Estcoin
A bitcoinról korábban sokat hallottunk, tavaly májusban még a jelen cikksorozat keretében is írtunk róla már akkor is megállapítva, hogy a bitcoin lehet egy zárt kör által elfogadott befektetési eszköz, de a bitcoin nem pénz. Azóta teljes mértékben kiderült, hogy a közgazdasági törtvényeket sem lehet kikerülni, a bitcoin pedig csak egy szűk kör érdeklődésére tart számot, főleg azok részére, akik valamilyen módon a központi bankok, államok felügyeletét ki akarják kerülni.
A bitcoin létrejöttét biztosító technológia, a blockchain ugyanakkor a figyelem középpontjába került és sok alkalmazási területét ismerjük már. Alkalmas bizonyos, főként úgynevezett okmányos fizetések lebonyolítására, nyilvántartások kezelésére, de nagyon sok másra is.
Az innovatív észtek éppen a kialakított elektronikus polgárság, az e-világ pénzforgalmának kiszolgálására tartják jónak a blockchain technológiát, éppen ezért gondolkoznak és dolgoznak az bitcoin technológiájának felhasználásával létrehozandó Estcoin létrehozásán.
Mielőtt mindenki félreértené a helyzetet, az észt e-Residency rendszert az észt kormány hozta létre, az ezt kiszolgáló Estcoin pedig szintén az Észt Köztársaság felügyelete alatt fog működni. És hogy kik használhatják? Természetesen azok, akik a megfelelő elektronikus azonosítások átestek, azaz a nemzetközi pénzmosási rendszerekben felállított követelményeknek hiánytalanul megfelelnek.
Hogy ez elektronikus? Az természetes! Hogy nem kell hozzá személyes megjelenés? Valahol kell, hiszen az e-Residency megadásához kell a világ más kormánya által kiadott elektronikus igazolvány fotójának a beküldése, de miért ne fogadnánk el a más kormány által kiadott okiratot? Miért kellene személyesen megjelenni, ha azt elektronikusan is lehet?
A biztonságos elektronikus rendszer adja tehát annak a közösségnek a létrehozásának az alapját, amit a közösség részére egy kormány, történetesen az észt, létre fog hozni.
Miben jobb, mint a bitcoin?
Az úgy gondolom természetes, hogy egy pénz egyrészt először egy közösség pénzeként tud működni, így volt ez a gazdaságtörténet korábbi szakaszaiban is. Az is természetesen, hogy nem minden pénz tud minden pénzfunkciót azonnal kielégíteni, hiszen a magyar forintról is nehezen lehet, mint „világpénzről” beszélni.
Az Estcoin az első időszakban befektetési eszköz lesz, de a bitcoin esetében meglevő korlátlan kockázatot jelentősen csökkenti az rendszer mögött álló észt kormány.
Körülhatárolt az Estcoin-befektetők köre is, hiszen vagy az észt eID, vagy pedig a szintén észt e-Residency szükséges hozzá, így viszont az Estcoin az ebben a kialakuló csoportban történő gazdasági tevékenység elszámoló eszközévé válhat. Az első Estcoinokat pedig egy, a részvénypiacokhoz hasonló szóval meghatározott „Initial Coin Offering”, azaz ICO során fogja az észt kormány értékesíteni, nem pedig „bányászni” kell azokat.
A bitcoin létrejötte óta többen próbálkoztak kriptodeviza létrehozásával. Ezek egyik az Etherum, amely alapítója Vitalik Buterin a következőket mondta az Estcoin Initial Coin Offering módszerrel történő kibocsátásáról:
„Az E-Residency rendszerben történő ICO egy nagyon komoly ösztönző erő lehet arra, hogy az elektronikus polgárok ezen a pénzalapon keresztül alkossanak közösséget, olyat, amely a gazdasági tevékenység végzésén túl egy új típusú közösséghez való tartozás érzését is adhatja.”
Nem ártana egy magyar nagykövetség…
Az itt leírt gondolatokról még sokat fogunk beszélni, hiszen a Facebook létrejöttekor sem tudta senki, mi lesz az egésszel. Kicsit ugyanígy voltunk a bitcoinnal, de az Estcoin-ról szóló tervek elemzésekor már látható, hogy az elektronizáció gondolata nem volt rossz, de a jogszerűséget nem lehet megkerülni.
Nagyon tiszteletre méltó ugyanakkor, hogy egy ilyen kis ország, mint Észtország, amelyik sohasem volt a matematikai világ élvonalában, ugyanakkor a számítástechnika összes lehetőségét maximálisan kihasználja, milyen eredményeket tud elérni. Éppen ezért kicsit sajnálatos is, hogy pont ez a kis finnugor ország az, ahol Magyarország nem tart fenn nagykövetséget a kapcsolatok közvetlen ápolására, bár elképzelhető, hogy a háttérben folyik már az e-nagykövetség létrehozásának az előkészítése…
Czímer József
Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei: