Hirdetés
Hirdetés

Fizetési forradalom Magyarországon: lehetetlen küldetés a magyar bankoknak?

2018. március 07., 12:34

Tíz hónappal a határidő előtt egyetlen magyar bank sem tudja, melyik cég lesz a számítástechnikai szállítója egy olyan rendszerhez, amihez hasonló komplikáltságút még soha nem vezettek be magyar bankok - elképzelhetetlennek tűnik, hogy januárban elkezdődhessen az azonnali fizetési rendszer tesztje. Aktuális körképünkben bemutatjuk azt is, hogyan áll most a világban a fizetési forradalom.

Miből finanszírozzam a cégem? Mitől lesz versenyképes egy magyar KKV és honnan szerezhet fejlesztési forrásokat? Ki viheti tovább a családi vállalkozást?
KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!

A nagyon figyelmes olvasók észrevehették, hogy a 2016. januárja óta tartó cikksorozatunkból egy kimaradt. 2016- júniusa óta az akkor Magyarországon is elindult azonnali fizetési program apropóján szinte kizárólag ezzel a témával foglalkoztunk, bár az elmúlt év második felében a Giro Zrt. tenderfolyamata alatt saját döntésünk alapján ezt a kérdést nem érintettük. Tulajdonképpen ezért maradt ki a februári cikk is, hiszen akkor a Giro/MNB páros döntésének elemzése kínálkozott egyetlen, a sorozatba illó témának, ugyanakkor korábbi önmegtartóztató hozzáállásunkat követve nem kívántuk ezt az elemzést elvégezni, de most a sorozat folytatódik.

Most már tudjuk tehát, hogy a magyarországi azonnali fizetési rendszer központi elemét, azaz az üzenetközvetítő rendszert, a klíringrendszert és a VIBER alrendszereként működő végső fizetési rendszert, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó másodlagos számlaazonosító rendszereket a dán Nets cég fogja szállítani. Nemzetközi tapasztalataink alapján abban biztosak vagyunk, hogy a dán rendszer maximálisan megfelel nemcsak a magyar fél követelményeinek, hanem a magas szintű nemzetközi szakmai minőségszintnek is. A Nets jogelődje már 1968-ban elkezdte szolgáltatásait, akkor PAS néven, de a Nets által Dániában működtetett azonnali fizetési rendszer is 2014. november 5. óta működik úgy, hogy az alap rendszer mellett mobiltelefonos szolgáltatást is nyújt P2P fizetési szolgáltatások lebonyolítására.

Hirdetés

Mielőtt a magyarországi projekt egyes elemei tovább boncolgatnánk, nézzük meg, mi is történt a világban az elmúlt időszakban. Milyen implementációs projektek lettek befejezve és kezdték ez a aktív szolgáltatást és milyen projektek indultak el a világban?

Azt az előző megjelent cikkből tudjuk, hogy 2017. decemberében 25 országban működött szakmailag teljes körű azonnal fizetési rendszer. De mi is történt közben? A könnyebb követhetőség kedvéért országonként mutatjuk be, mi is történt a világban:

Ausztrália – mintegy egy éves késéssel, 2018. február 13-án indult el a „The New Faster Payment Platform” elnevezésű szolgáltatás. Iparági hírek szerint nem csak a határidőcsúszás volt jelentős, de az eredeti költségvetéshez képest mintegy százmillió ausztrál dollárral került többe a fejlesztés. A magyarországi tender kiírása előtt az MNB szakemberei is kacérkodtak a divatos megosztott technológiájú rendszerrel működő ausztrál megoldással, talán jobb, hogy nem ezt választották.

Kanada – az Észak-Amerikai kontinens három országa közül Kanada volt az utolsó, amelyik 2017-ben elindította azonnali fizetési programját. Így a mexikói rendszerrel együtt (lásd később) idén így is a legellátottabb kontinensé válhat Észak-Amerika.

Egyesült Államok – csakúgy, mint korábban, az azonnali fizetések terén is az amerikai piac a legszegmentáltabb. A korábban legfontosabbnak tűnő projektet a központi bank, a Federal Reserve System patronálja, de egyelőre az ülésezésnél nem jutottak tovább a partnerek. Szintén nem ért el átütő eredményt a 2016. óta működő Zelle szolgáltatás, ami csak mobiltelefonos P2P szolgáltatás, az egyetlen a világon, ahol a mail címes azonosítást is alkalmazzák. Vég a legfontosabb szolgáltatásnak ezen a téren a The Clearing House által 2017. november 13-án elindított Real Time Payment szolgáltatás bizonyult. Igaz ez a szolgáltatás nem a kis összegű fizetések piacát célozta meg, hanem a nagy összegű vállalatközi fizetések piacát, és majd innen halad a kis összegűek felé. A rendszer szállítója a brit VocaLink, amelyik az egyetlen szolgáltató, amelyik minden jelentős pénzpiacon jelen van, azaz Londonban, Európában, Szingapúrban Ázsiában és a The Clearing House-on keresztül Amerikában is.

Európa – Európa, azaz pontosabban az euróövezet látszik a legérdekesebbnek az összes rendszer közül. Sokáig nehezen volt látható, hogy a több bank tulajdonában levő EBA Clearing, vagy a nemzeti fizetési rendszerek üzemeltető, belga, holland, spanyol, olasz, stb. cégek kerekednek felül, de láthatóan ezen a területen is győzött a racionalitás. A European Payments Council, a szabályozások letéteményese (csak mellékesen jegyezzük meg, hogy ez év februárjától a magyar Capsys Informatikai Kft. is tagja lett az EPT technikai fórumának) megalkotta az euróövezetben használatos SCT Inst szabályozást és ezen az alapon kezdett el szolgáltatni tavaly november 21-én az EBA Clearing, amihez viszont lehet csatlakozni a részben önálló rendszereket is működtető belga STET, az olasz SIA, a spanyol Iberpay, a holland Equeens Worldline, a brit VocaLink, a szintén olasz ICBPI és a dán nets cégeken keresztül is. Azt ugyanakkor nehezen tudjuk átlátni, hogy az ez év novemberében az Európai Központi Bank égisze alatt működő TIPS szolgáltatás hol fogja megtalálni a helyét? Mindenesetre az jó tudni, hogy az EBA Clearing tagsága az induló (lásd korábbi cikkünket) 585 után eddig öt résztvevővel növekedett, de az igazi nagy ugrás július 10-én lesz, amikor 401 német bank csatlakozása után az év végéig a taglétszám 1043 bankra bővül. Érdekes azt is megfigyelni, hogy sok, alapvetően más devizákban működő rendszerekkel szemben ezek a rendszerek másodlagos azonosító használatának a lehetőségét nem kínálják.

Finnország – a 2017. március 1-én indult szolgáltatás első partnere a Nordea bank volt, azóta négy másik bank is csatlakozott a Tieto svéd cég által létrehozott rendszerhez. Finnország azért érdekes stratégiai szempontból, mert egyrészt létrejött a Siirto rendszer, másrészt az ország bankjai rendelkezésére áll az EBA Clearing, lévén Finnország az euróövezet része, ugyanakkor egy alapjaiban új fizetési rendszer is létrehozás alatt áll. Ez az új rendszer, amely létrehozásán a brit VocaLink dolgozik, a nagy skandináv bankok felkérésére egy olyan azonnali fizetési rendszert hoz létre, amelyik egy időben, négy devizában, euróban, dán, svéd és norvég koronában nyújt országon belüli és határon átnyúló szolgáltatást is.

Malajzia – az országban a Payment Network of Malaysia (PayNet) az ACO Worldwide vállalkozásában 2018-ban tervezi bevezetni az azonnali fizetési rendszert. Így Ázsiában is létrejöhet egy olyan hálózat, amely a maláj, a szingapúri és a thai rendszereket köti össze határon átnyúló szolgáltatásokkal.

Mexikó – az országban már 2004 óta működött nem teljes funkcionalitású azonnali fizetési rendszer, amit végül is 2016-ban fejlesztettek 24/7/365 rendszerben működővé. Így valóban Észak-Amerika lesz az a kontinens, ahol az azonnali fizetési rendszer teljes lefedettséget ér el.

Románia – az ország banki kézben levő klíring szolgáltatója, a Transfond tavaly novemberben tette közzé, hogy egy éven belül elindítja az azonnali fizetési szolgáltatását. A bankok számára a részvétel nem kötelező, ismereteink szerint eddig két bank találta meg a részvételhez szükséges műszaki szolgáltató partnerét, a többi bank keresi azt, vagy még nem döntött a részvételről. A Transfond szolgáltató partnere az a Montran, amelyik a magyar folyamat első fordulójában esett ki.

Szaúd-Arábia – a szaúdi folyamat valószínűleg viselheti a leghosszabban tartó kiválasztási folyamat címet, hiszen mintegy három éve tart. Nemrég elterjedt, hogy a SAMA, a Saudi Arabian Monetary Agency akár pár hónapon belül is döntést hozhat, így a potenciális szolgáltatók és a bankok is fellélegezhetnek.

Szlovénia – a szlovén pénzforgalmi szolgáltató, a Bankart 2016-ban írt ki pályázatot az azonnali fizetési rendszer létrehozására. A folyamat tavaly zárul és ennek eredményeként a már Magyarországon is dolgozó dán nets lett a győztes. A szlovéniai szolgáltatás annyiban lesz speciális, hogy azt a nets a norvégiai adatközpontjából felhő alapú szolgáltatásként nyújtja ellentétben a magyarországival, ahol a Giro Zrt. szoftvert vásárolt és ő maga fogja üzemeltetni a rendszert.

Magyarország?

A nemzetközi pénzforgalmi piacok e szegmensét áttekintve pillantsunk bele a magyar piacba is. Mindig is elismeréssel illettük a Nemzeti Bankot azért, mert időben lépett az azonnali fizetések piacán akkor, amikor 2016-ban elindította a rendszer magyarországi bevezetését célzó programot. Gondos bírálat alapján megszületett a döntés, de már a döntés meghozatala is késett időben, betáplálva egy mintegy másfél hónapos késést a projektbe, mindenesetre a központi rendszer szállítója megvan és optimistán nyilatkozott a határidőket illetően is a Nemzeti Bank március elsejei tájékoztatóján.

Amennyiben a dán szakemberek felpörgetik a munkát, talán elképzelhető, hogy az eredeti határidő tartható lesz, legalábbis a részükről. Az ugyanakkor, hogy az eredeti terveknek megfelelően az országos tesztelés 2019 január elején beinduljon, elképzelhetetlen.

Képzeljük el: tíz hónappal a határidő előtt egyetlen magyar bank sem tudja, melyik cég lesz a számítástechnikai szállítója egy olyan rendszerhez, amihez hasonló komplikáltságút még soha nem vezettek be magyar bankok.

A magyar pénzforgalmi szolgáltatók jelentős része olyan idejétmúlt számlavezető rendszereket üzemeltet, amelyek ma nem tudnak a munkaidő után azonos idejű számlaegyenleget adni. Az ilyen rendszerek csak akkor tehetők képessé az azonnali fizetési rendszerrel való kommunikálásra, ha mögéjük a fejlesztők egy speciális egyenlegtárat  (shadow balance) tesznek. Árában ez lesz a legdrágább, eurómilliókban mérhető összegű része a rendszernek.

Tovább is mehetünk: a PSD2 előírásainak is megfelelő csalásmegelőző rendszer kell, amilyen van a piacon, de végtelenül drága. Vajon mi lesz a megoldás? Találnak a magyar bankok olyan megoldást, hogy megoszthassák a költségeket? Remélhetően és várhatóan igen, de azt előbb-utóbb el kell ismerni a fejlesztés irányítóinak, hogy két megoldás van. Vagy létrehoznak az országban az ügyfelek részére egy biztosan és jól működő rendszert, de ehhez el kell ismerni, hogy még legalább fél év rendszertervezési időszak hátra van és az így reális határidő egy évvel a jelenleginél később van. A másik megoldás az, hogy a tervezési időt lerövidítik, ez önmagában is sok hiba forrása lehet, és értelem szerint lerövidítik a teszteléshez szükséges időtartamot is. Az ilyen megoldást a potenciális szállítók közül csak a hazardőrök vállalják.

Őszintén reméljük, hogy május-június folyamán a Giro Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei áttekintik a helyzetet, addig talán néhány szállító neve is ismert lesz, és módosítják a határidőket azért, hogy az eredeti terveknek megfelelően egy igazán jó és korszerű rendszer jöjjön létre Magyarországon.

Czímer József


Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei:

2016. június Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
2016. július Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
2016. augusztus Azonnali fizetés Magyarországon: kinek jó ez?
2016. szeptember Magyarország, a régiós forradalmár - milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
2016. október Nyakunkon a jövő - kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
2016. november Egy csapásra rengeteg dolog kiderült az azonnali fizetésről
2016. december Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
2017. január Fizetés egy szempillantás alatt - jövőre jön a fordulat
2017. február Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
2017. március Tényleg semmi értelme nem lesz a bankkártyának?
2017. április Fontos részletek kerültek napvilágra
2017. május Mi lesz a kis magyar bankokkal?
2017. június Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?
2017. július Fizetési forradalom: beelőznek a szomszédos országok?
2017. augusztus Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!
2017. december Azonnali fizetési rendszer: Európában is elkezdődött a forradalom
2018. január Fizetési forradalom Magyarországon: sorsdöntő év kezdődött
Hírek a Fintech világából:
2017. szeptember Ez a világ leginnovatívabb országa: feltaláltak egy új pénzt
2017. október Valamiből már megint nagyon kimarad Magyarország
2017. november Nyílnak a bankok: sosem volt még ennyire jó a magyar ügyfeleknek?
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Bizonytalan nyugdíjas évek: a gyerek támogatása nélkül nem megy

Bizonytalan nyugdíjas évek: a gyerek támogatása nélkül nem megy

Ma már egyáltalán nem mondható, hogy a lakosság nyugodt lenne nyugdíja felől, amit az is mutat, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a nyugdíjas szülők támogatása. Egy friss kutatás most arra világított rá, hogy a fiatal, 18-29 éves korosztály döntő többsége arra készül, hogy anyagilag segítse nyugdíjas szüleit.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?