Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!

„Egyelőre magyarországi előrelépésről nem tudunk beszámolni”- így kezdődött múlt heti cikkünk. Most, július végén, augusztus elején pedig csak forog az ember feje, hiszen sorra jelennek meg a különféle tenderek, pályázatok az azonnali fizetési rendszer bevezetésére. Ez persze az egyik véglet, a nagybankok csoportja és természetesen a Giro Zrt. A másik véglet szolgáltatói tapasztalataink szerint ugyanakkor nem túl sok információval rendelkeznek a feladatokról és az azonnali fizetési rendszert is főképp a sajtóból ismerik. Hozzájuk nem jutott el az MNB kiváló múlt évi bevezető anyaga, és ha őszinték akarunk lenni a PSD2-t is csak hírből ismerik, annak gondolatvilágát, bankrendszert átalakítani célzó gondolatvilágát pedig ismeret híján egyáltalán nem tudták magukévá tenni.

23 éve nem volt ekkora projekt

De térjünk vissza az örömteli oldalra: megalakult a Projektirányító Bizottság és a Magyar Nemzeti Bank honlapján található minden olyan információ, amelyet a Nemzeti Bank a szakmai és az egyéb érdeklődő közönségnek szán.

Az a tény, hogy a Projektirányító Bizottságot (PIB) a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, dr. Gerhardt Ferenc vezeti, azt mutatja, hogy az MNB kiemelt projektként kezeli az azonnali fizetési rendszer bevezetését.  Ha jól átgondoljuk, a Giro Elszámolásforgalmi Rt. 1994. november 8-i indulása óta nem volt olyan mély változás a magyar pénzforgalmi rendszerben és a pénzforgalmi szolgáltatások területén, mint amilyet az azonnali fizetés bevezetése indukál. Nem árt elégszer hangsúlyozni, hogy ez csak a felszínen látszik egy műszaki, technikai projektnek; valóban komplett banki gondolkozás-változásra van szükség ahhoz, hogy az új infrastruktúra adta lehetőségeket kombinálva a PSD2 indukálta változásokkal a bankok igazán ki tudják használni az új infrastruktúrát!

A PIB tagja természetesen Bartha Lajos, az MNB igazgatója, aki a szakmai munkát eddig is ténylegesen vezette és vezetni fogja, dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója, hiszen ők azok, akik a központi infrastruktúra, azaz a rendszer lelke létrehozásáért felelősek. Nagyon fontosnak tartom Balatoni Ildikónak, a Kincstár elnökhelyettesének a részvételét a Bizottságban, hiszen így a Kincstár a pénzforgalomban elfoglalt súlyának megfelelően tud részt venni a projekt irányításában. Dr. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára részvétele talán egy kicsit felpörgeti a Bankszövetséget, hogy az eddiginél nagyobb, a jelentőségének megfelelő súllyal foglalkozzon a témával és nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások ügyfeleinek egy jelentős csoportja, a vállalkozók is képviseltetve vannak a bizottságban Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára révén.

Megalakultak, sőt el is kezdték a munkát, a feladatokat ténylegesen teljesíteni hivatott munkabizottságok is, amelyek a következők:

• Banki Csatlakozási Munkacsoport;
• Kiegészítő Szolgáltatási Munkacsoport;
• Szabályozási Munkacsoport;
• Tájékoztatási Munkacsoport.

Várjuk természetesen, hogy a munkacsoportok üléseiről tájékoztatásokat is kapjunk, hiszen azok is megkezdték július utolsó napjaiban a munkát. Úgy gondoljuk, hogy nagyon nagy szüksége van mindenkinek a gyors információáramlásra, de legfőképpen a rendszerben résztvevő bankoknak, pénzforgalmi szolgáltatóknak. Azt is jó lenne persze tudni, kik ülnek a különböző munkacsoportokban, hiszen feltételezhetően nekik lesz komoly hatásuk arra, milyen lesz a szolgáltatási rendszer.

Tájékoztatási Bizottság - egyelőre messze nem tájékoztattak mindenkit

A szerző tapasztalata szerint a tájékoztatás eléggé hiányos egyelőre, az eddig a szakmára összpontosult, de a legkisebb szolgáltatókig már nem csorgott le. Azt tudjuk, hogy a Bankszövetség főtitkára nagy jelentőséget tulajdonít az iratanyag megőrzésének, bár ez a Nemzeti Bank irattárazási rendje alapján természetesen biztosított kell legyen. Fontos lenne ugyanakkor, hogy a Tájékoztatási Munkacsoportban szakújságírók, a szélesebb ügyfélkört is tájékoztatni tudók is részt vegyenek.

Ezen lap jelen sorozatában már a tizenötödik cikk jelenik meg az azonnali fizetés témájában, de munkatársunkat nem hívták meg a Tájékoztatási Bizottságba és miután a Munkacsoportok névsora egyáltalán nem ismert, azt sem tudjuk, hogy más lapok munkatársai meg lettek-e hívva? Miután az egész projekt alapvető célja az, hogy az ügyfelek készpénz helyett banki átutalással fizessenek, nagyon fontos lenne a széles használó közönség tájékoztatása is. Gondolom, vannak az olvasók között olyanok, akik emlékeznek „dr. Agy” figurájára a televízióból, de nagyon hasznosak voltak Kupa Mihály tájékokoztatói is az adórendszer bevezetésekor. Az ilyen szintű tájékoztatáshoz nagy tudású tájékoztatási szakemberek is kellenek!

Nagyon jó dolog, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is létrehozott már egy munkacsoportot, annak ismerjük a vezetőjét, de a központi munkacsoportoknak is teljesen nyilvánosnak kell lenniük. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a Bankszövetség honlapja még mindig „üres” e témát illetően.

A tájékoztatások nagyon fontos részét képezik a szabályozások, amelyek alapján a résztvevőknek dolgozni kell. A Giro Zrt. július végére ígérte, hogy a magyar rendszer alapját képező HCT Inst (Hungarian Credit Transfer Instant) megjelenését és, bár kis késéssel, de a dokumentum első változata el is jutott az érdekeltekhez. E témában megjegyezném, hogy az SCT Inst (SEPA Credit Transfer Instant) szabályozás, aminek alapján a magyar szabályozás is készül, teljesen nyilvános és a kidolgozás időszakában is folyamatosan az volt, vajon a magyar szabályozás miért nem jelenik meg a Giro Zrt. honlapján?

Szabályozási Munkacsoport - mert nincs még egy ország Európában, ahol kötelező lenne

Nem lehet természetesen fontossági különbséget tenni az egyes munkacsoportok között, de Magyarország esetében a Szabályozási Munkacsoport különösen fontos. Ennek oka az, hogy ismereteink szerint egyetlen ország sincs Európában, amelyik kötelezővé tette volna az azonnali fizetési infrastruktúra használatát bankjai részére.  Természetesen egy ilyen nagyon nagy költséggel bevezetett szolgáltatás csak akkor tud hatékonyan működni, ha a pénzforgalom legalább 90%-át lebonyolító bankok részt vesznek benne, de ez nem jelent kötelezőséget például a kis bankoknak. Az igaz, hogy versenyképességi szempontok miatt nem nagyon vonhatják ki magukat a bankok a rendszerből, de éppen ezért úgy vélem, hogy jobb, ha egy bank a versenyképessége miatt lép be egy ilyen rendszerbe, nem pedig azért, mert kötelező.

Érdekes példa erre Lengyelország, ahol a bankok egészen addig, amíg az azonnali fizetési szolgáltatást a szolgáltató prémium szolgáltatásként pozicionálta és árazta nem biztosították ügyfeleiknek ezt a lehetőséget.

Nagy-Britanniában, ahol több száz bank működik a piacon a rendszer indulásakor csak hét bank csatlakozott az FPS-nek nevezett rendszerhez, igaz ezek a bankok lefedték a pénzforgalom 90%-át. A brit szabálykönyvben szereplő 15 másodperce tranzakciós idő is csak ezen bankok között érvényes, az összes más módon csatlakozott többi bank részére eredetileg a két órás szintidő volt meghatározva.

Ma Nagy-Britanniában annyiban más a helyzet, hogy az azonnali fizetési rendszernek már tizenhét közvetlen tagja van és létrejöttek olyan ún. gateway szolgáltatások, amelyek a rajtuk keresztül csatlakozó kisebb bankok részére is biztosítják az "azonnalitást".

Az is igaz persze, hogy Nagy-Britanniában bizonyos történelmi okok miatt a bankok közössége nagyságrendekkel nagyobb szerepet játszik a rendszerek kialakításában, szabályozásában, sőt felügyeletében!

Banki Csatlakozási Munkacsoport - a kicsiknek sokat segíthetnének

A jó gyakorlatot átvenni ugyanakkor nagyon pozitív dolog. Nagyon sokat segítene például a Banki Csatlakozási Munkacsoport, ha hasonlóan a brit rendszerhez akkreditált szolgáltatókat választana ki arra a feladatra, hogy a bankok számlavezetési rendszere és a központi rendszer közötti kapcsolatot az azonnalitás és folyamatos működés követelményei szerint egy gateway szolgáltatással létrehozzák.

Az bizonyos, hogy olyan magyar IT szolgáltató, aki az erre a feladatra specializált szoftverrel rendelkezne, nincs. Nagyon meg tudná a munkabizottság könnyíteni főleg a kisebb bankok életét, ha kiválasztaná azt a négy-öt szolgáltatót, akit akkreditál a magyar rendszerben való részvételre. Talán beleférne még a rendelkezésre álló időbe.

Kiegészítő Szolgáltatási Munkacsoport - nem lenne a kevesebb több?

Nem könnyű ugyanakkor a Kiegészítő Szolgáltatási Munkacsoport helyzete sem. Az a tény, hogy a másodlagos számlaazonosítók és a fizetési kérelem témája a Magyar Nemzeti Bank koncepciós anyaga alapján a magyar rendszer része lesz már a rendszer bevezetésekor, nagyon előremutató és pozitív dolog. Igaz egy kicsit leszűkíti a már működtetési gyakorlattal is rendelkező rendszerszállítók számát, hiszen az egész kiírást lefedő működtetési gyakorlattal csak egy potenciális szállító rendelkezik. Az is igaz ugyanakkor, hogy ilyen átfogó szolgáltatási rendszerrel Európában még egy azonnali fizetési szolgáltatási rendszer sem indult el.

Meggondolandó ugyanakkor, hogy szükség van-e már az induláskor három másodlagos adatbázisra, nem jobb-e a lépcsőzetes bevezetés, vagy elég-e egy?

Úgy gondoljuk, hogy a mobiltelefonszám a nemzetközi gyakorlatok alapján vitathatatlanul fontos, a vállalkozó bankok, akár optimális esetben többen is összefogva, sok, a világon már működő rendszer között válogathatnak. Úgy érezzük ugyanakkor. hogy mind az e-mail cím, mind pedig az ún. „később meghatározandó állami azonosító” bevezetése hosszabb kidolgozást igényel.

A mobiltelefonszámot a telefonunkban tároljuk, tehát használata adódik, a P2P fizetési rendszerek készen vannak. Már gyakorlatban működő kereskedőhelyi rendszert ugyanakkor csak az olasz SIA hirdet a Jiffy rendszer képében, itt a kereskedő rendszeréhez való csatlakozáshoz QR kódot alkalmaznak. Más működő kereskedőhelyi rendszer még nincs, igaz tudjuk, hogy dolgoznak rajta.

Annak a kidolgozása ugyanakkor, hogy az „állami azonosítót” milyen élethelyzetekben, milyen fizetésekhez használják az ügyfelek még kidolgozásra vár, tehát ha ezt az adatbázist az alig két rendelkezésre álló év alatt a Munkacsoport kezdeményezi kivenni, pontosabban elhalasztani a bevezetését akkorra, amikor tudjuk is pontosan, mire használjuk, tehermentesítheti a Giro szakembereit.

Januárban elindulhat a kivitelezés

Összefoglalóul tehát mindenképp üdvözöljük, hogy a tenderkiírás megtörtént és gondoljuk, hogy a Giro Zrt. a meglevő időterv szerint a szükséges szerződéseket az év végéig meg is köti és januárban elindulhat a munka.

Fokozottabban fogunk figyelni ugyanakkor a bankokra, amelyek egy része már szintén kiírta a maga tenderét. Tudjuk, hogy a PSD2 előírásainak január 13-ig történő implementálása nagy feladatot ró a bankokra, de az előrelátóbbak már nem két projektként kezelik a PSD2-t és az azonnali fizetéseket, hanem összevonták egy projektbe. A még jobban előrelátóak ugyanakkor meglépni látszanak azt a már korábban tárgyalt lépést, hogy egy minden fizetési tranzakciót összefogó fizetési központot, Hub-ot hozzanak létre.

Sok sikert kívánunk a projekt minden résztvevőjének, olvasóinkat pedig továbbra is tájékoztatni fogjuk a folyamatokról, eseményekről!

Készítette: Czímer József

A sorozat korábbi cikkei: