Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Egyelőre magyarországi előrelépésről nem tudunk beszámolni; a Giro-ban folyik a rendszer műszaki-technikai feltételrendszerének kidolgozása és a tenderdokumentáció előkészítése. Azt ugyanakkor csak remélni tudjuk, hogy a kereskedelmi bankok is a téma jelentőségének megfelelően foglalkoznak a témával, és a remélhetőleg a PSD2 kapcsán már elkészített stratégiájukba már beillesztették az azonnali fizetési szolgáltatásokat is.

Ez persze csak egy kérdés. Égetőbb, hogy rendelkeznek-e megfelelő ismeretekkel a saját műszaki-technológiai projektmegvalósításukkal kapcsolatban? Több olyan szállító is aktív Magyarországon, amelyik a nagyobb bankok részére, de a kisebb és közepes bankok részére is ajánl gyakorlatilag kulcsra kész rendszereket.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a mindig is nagyon lomha Magyar Posta hogyan oldja meg a feladatot, mit tesz a Kincstár, bár a legnagyobb kihívás a Takarékbank előtt áll. Tudják vajon biztosítani a takarékszövetkezetek azonnali fizetési rendszerhez való csatlakozását?

A nemzetközi tapasztalatok alapján annak elhanyagolható a valószínűsége, hogy részükre az MNB által megkövetelt 5 másodperces szintet biztosítani tudják (Nagy-Britanniában ez a szokásos 15 másodperc helyett két óra!), de mit szól ehhez a mindig határozott Nemzeti Bank?

Vannak tehát kérdések, nem is kevés, de amíg legalább az igazi kérdéseket fel tudjuk tenni, nézzünk körül Közép-Kelet Európában:

A PSD2 szabályozás bevezetése mellett minden kétséget kizáróan az azonnali fizetési rendszerek elterjedése napjaink legfontosabb jelensége a pénzforgalmi szolgáltatások területén. Három évvel ezelőtt egy vezető pénzügyi szakember még azt jósolta, hogy az azonnali fizetési rendszerek bevezetése 10-15 év múlva kötelező lesz, tavaly novemberben viszont az Európai Központi Bank egyik konferenciájának résztvevői azt jósolták, hogy 2020 végére minden európai kereskedelmi bank nyújtani fogja ezt a szolgáltatást.

A téma Közép-Kelet Európában ugyanolyan fontossággal bír, mint Európában másutt. Érdekes ugyanakkor, hogy ez a terület világméretekben aránylag kicsi, ugyanakkor végtelenül sokszínű a banki szolgáltatások, megoldások területén is.

Jelenleg egy működő azonnali fizetési szolgáltatási rendszer van a régióban, ez pedig a lengyel Krajowa Izba Rozliczeniowa (KIR), amely 2012-ben kezdte meg a tevékenységét a kezdeti bizonytalankodás után komoly sikereket elérve. A rendszer házi fejlesztés volt, de azt a Capgeminivilágcég segítette.

A régió diverzificitását bemutatandó felsorolunk néhány ország csoportot – nem politikai csoportosulási szempontból. Jöjjenek először azok az uniós országok, amelyek eurót alkalmaznak:

  • Észtország
  • Lettország
  • Litvánia
  • Szlovákia
  • Szlovénia

Nézzük ezek után azokat az uniós tagállamokat, amelyek a nemzeti valutájukat használják:

  • Bulgária
  • Csehország
  • Horvátország
  • Magyarország
  • Románia

Nemcsak a régióban, de egész Európában komoly viták folynak arról, hogy az európai országoknak milyen rendszereket kell bevezetni, hány rendszerre van szükség egyáltalán Európában?

Válasszák az országok a Pán-európai rendszerek egyikét? Ezek közül az első, az EBA Clearing által üzemeltetett RT1 „fantázianevű” rendszert idén novemberben kezdi meg a működését, de annak a fejlesztését mindössze 39 bank támogatta tevőlegesen is, bár bizonyosan több résztvevő lesz.

Vagy válasszák az országok/bankok az Európai Központi Bank által 2016. novemberében meghirdetett TIPS (Target Instant Payment Service) megoldást. A Magyar Nemzeti Bank mindkét megoldást elvetette, de olyan országok is, mint Belgium, Hollandia, Finnország, Spanyolország, Portuglia a nemzeti rendszerek bevezetése mellett döntöttel.

Nézzük meg az alábbi táblázattal, milyen funkcionalitást is kínálnak a különböző rendszerek:

A fenti táblázat alapján mindenképp egy nemzeti rendszer tudja a legnagyobb funkcionalitást biztosítani, ami persze abból is következik, hogy a nemzeti központi bankok/klíringházak sokkal rugalmasabbak tudnak lenni. Persze az európai projektek is tartalmazzák ezeket a funkciókat hosszú távra, de ha például a Giro helyesen dönt a magyar rendszer már az induláshoz tartalmazhatja az össze funkciót.

Ez persze nem kizárólag egy voluntarista döntés kell legyen, hanem figyelembe kell venni azt, hogy a kereskedelmi bankok, akikre igen nagy összegű beruházást kényszerítenek jogi eszközökkel, az összes nemzetközi tapasztalat és számítás alapján a „fizetési kérelem” és a „nagy összegű fizetés” funkciók felhasználásával tudják a fejlesztés jövedelmezőségét megteremteni.

Milyen fejlesztési lehetőségek állnak az euró-országok előtt?

A fent felsorolt öt ország, csakúgy most nem a régióhoz tartozó társaik, mindhárom lehetőség közül választhattak volna. Ők a következő lehetőségek mellett döntöttek:

1, Saját, nemzeti megoldás

Mindkét, ezt a megoldást választó ország különböző, bár önmagában is érdekes megoldást választott:

Litvániában az e-pénz szolgáltatás igen elterjed, a lakosság a szolgáltatói számlákat is e-pénzben fizeti ki az erre a külön jogszabály alapján felhatalmazott szolgáltatókon keresztül. E gyakorlat alapján a Litván Nemzeti Bank úgy döntött, hogy az azonnali fizetési rendszer létrehozását e-pénz szolgáltatókra bízza és szerződést kötött a feladat végrehajtására három szolgáltatóval. Meg kell mondanunk, hogy a megoldás a világon egyedülálló. Mindenesetre a fintech szolgáltatók nevében is szurkolunk hogy sikeres legyen.

Szlovéniában a nemzeti klíringház, a Bankart kezdeményezte az azonnali fizetési rendszer létrehozását. El is indultak a szokásos úton, kiírták a tendert végül pedig elsőnek a világon a kis országok számára legkevésbé költséges – bár néhol szitokszónak számító - kiszervezéses megoldás mellett döntöttek. A dán „Straksclearingen” szolgáltatást működtető Nets rendszerét veszik igénybe és tényleges költségek alapján, azaz tranzakció alapon fizetnek. Ez a megoldás persze azzal a kötöttséggel jár, hogy alkalmazkodniuk kell a Nets rendszerének a funkcionalitásához.

2, Csatlakozás az EBA Clearing SCT inst szolgáltatásához

Litvánia Nemzeti Bankja döntött úgy, hogy mivel nemzeti rendszert nem kíván létrehozni, megkönnyíti az egyébként is euróban működő bankjai csatlakozását az EBA Clearing rendszeréhez, azaz ún. gateway (megnövelt funkcionalitású, speciális interface) szolgáltatást nyújt a lett bankok részére. A központi bank arra számít, hogy a szolgáltatást a kisebb, lett tulajdonú bankok veszik igénybe, ugyanis a nagy Észak-európai bankhálózatokhoz bankjaik az anyabankokon keresztül fognak várhatóan csatlakozni az EBA Clearinghez.

3, Kivárásos taktika

Észtország és Szlovákia központi bankjai úgy döntöttek, hogy semmit sem tesznek az azonnali fizetések területén. Országaikban euró van és ők úgy látják, hogy a Pán-európai rendszerek megfelelő lehetőséget biztosítanak bankjaiknak az azonnali fizetési szolgáltatások nyújtására. Hosszú távon ez elképzelhetően nem rossz megoldás, de rövidtávon az észt és a szlovák bankok bizonyosan versenyhátrányban lesznek. Ez főképp egy olyan országban furcsa, mint Észtország, amely ugyanakkor a digitalizációban mindenképpen az európai élvonalat képviseli.

Kihívások a nemzeti valutával rendelkező országok számára

1, Saját megoldás kidolgozása

A Cseh Nemzeti Bank nem csak felügyeli a pénzforgalmat, hanem maga üzemelteti a nemzeti klíringházat is. Látván, hogy több klíringház maga dolgozta ki a saját azonnali fizetési rendszerét a Cseh Nemzeti Bank is e mellett a megoldás mellett döntött. Komoly segítségére van ugyanakkor a Cseh Bankszövetség is, amelyik magára vállalta a szabálykönyv, a „Rulebook” kidolgozását. A cseh kollegák a rendszer felállításához semmilyen külső kooperációt nem vesznek igénybe, reméljük fejlesztésük sikeres lesz.

2, Saját rendszer felállítása beszállítói közreműködéssel

Magyarország, a Nemzeti Bank hatékony irányításával ezen az úton indult meg a Stabilitási Tanács tavaly áprilisi döntése alapján. A központi rendszer felállítása a Giro Zrt. feladata, míg az ismert feltételek szerint 2019. július 1-től minden bank és pénzforgalmi szolgáltató köteles lesz a tíz millió forint alatti átutalásokat az azonnali fizetési rendszeren keresztül indítani és fogadni. A potenciális központi rendszerszállítókat ismerve a központi rendszer felállítása kizárólag a Giro Zrt. szakembereitől függ. Több alkalommal kifejeztük kételyeinket a bankrendszer teljes egészének készültségi állapotát illetően, mindenesetre szurkolunk és felajánljuk, hogy a szerkesztőségen keresztül minden bank, kicsi, vagy nagy, az azonnali fizetési rendszer minden aspektusát illetően fordulhat tanácsért a szerzőhöz.

3, Kiszervezett szolgáltatás

A szlovénekhez hasonlóan minden országnak rendelkezésre áll ez a megoldás feltéve, ha van olyan szolgáltató, amely ezt a megoldást fel is ajánlja. Figyelembe véve azt a tényt, hogy régiónkban sok kicsi ország van, akár a magyar szolgáltató, a Giro Zrt. is felkészülhet egy ilyen tevékenységre már csak azért is, hogy a magyar bankok terheit némileg csökkentve igazán nyereséges fejlesztést tudjon végrehajtani ezen a területen. Példaként álljon itt a nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas szintű munkát végző HungaroControl, amelyik Magyarországgal nem határos ország légi irányítási tevékenységét is ellátja.

Nagy bizonyossággal mondhatjuk, hogy az azonnali fizetési rendszerek fejlesztése nemcsak régióban, hanem az egész világon korunk húzóágazata. Hogy ezek a rendszerek felváltják-e a fizetési kártyákat? Sokat teszik fel ezt a kérdést, néhányan konkrétan ezt is jövendölik. Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy bármennyit fejlődtek is a kártyafizetések 1950 óta, a készpénz itt él velünk! A mobiltelefonok sokak elvárása ellenére nem lettek fizetési eszközök, hanem ugyanazt a szerepet töltik be a forgalom lebonyolításában, mint más számítástechnikai eszközök, legfeljebb hordozhatóságuk miatt praktikusabbak.

Hosszú ideig együtt fognak élni tehát a különféle megoldások, bár a klíringház jellegű pénzforgalmi szolgáltatások esetében lassú konvergencia várható az azonnali rendszerek irányában.

Készítette: Czímer József

Az azonnali fizetési rendszerről írt valamennyi cikkünket itt találja >>>>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Új szolgáltatással csökkenti a külföldi ügyletek kockázatát a CIB Bank
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 15:19
Magyar leánybankján keresztül az olasz Intesa Sanpaolo Csoport már nemzetközileg is elérhetővé teszi a digitális alapú export-import partnerfinanszírozási megoldását.
Pénzügyi szektor Nyugdíjpénztárak: a válság ellenére sem menekültek a tagok
Király Béla | 2021. május 13. 13:24
Jól teljesítettek a tavalyi évben a pénztárak, a válság ellenére nőttek az önkéntes nyugdíj-, és egészségpénztári befizetések. A Pénztárszövetség sajtóeseményén arról beszéltek a szektor képviselői, hogy mintegy kétmillió hazai pénztári tag továbbra is fontosnak tartja az öngondoskodást, legyen szó a nyugdíjakról vagy az egészséges életmódról.
Pénzügyi szektor 11 milliárd forinttal kevesebb adót kell befizetni szerdán a járvány miatt
MTI | 2021. május 12. 09:15
Egyes katás vállalkozók és több mint 30 ezer cég mentesül a kötelezettség alól.
Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.