Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az európai fintech-trendekkel foglalkozó kiadványban nem esik szó Magyarországról - ezen nem is igazán csodálkozhatunk. Pedig az ágazatba hihetetlen pénzeket fektetnek be világszerte, ám ezekből a befektetésekből egyelőre más országok és persze más országok vállalatai profitálnak.

CB Insights amerikai kutató cég ez év nyarán készített egy átfogó elemzést az európai fintech trendekről, ebből az elemzésből készítettünk egy összefoglalót, hogy érzékeltessük egyrészt az kutatási, fejlesztési irányokat és azt, hogy mekkora befektetéseket tesznek különféle típusú befektetők ebbe az ágazatba.

A kutatás készítői összesen 29 országot vizsgáltak meg. A központban természetesen az Egyesült Királyság van, de érdekes módon olyan országok maradtak ki, mint Litvánia, Szlovénia, Moldova, Fehéroroszország és Magyarország. Magyarország kihagyása sajnálatos dolog, de mindenképp meg kell említeni, hogy a Privátbankár.hu október 26-i Fintech Innovation 2017 konferenciájának szervezésekor egyszerűbb volt a Szilícium-völgyből előadót hívni, mint a gondolatait bemutatni kívánó magyar fintech céget találni...

Ez a gazdaság egészének a fejlődése szempontjából is sajnálatos, hiszen Európában is óriási befektetések történtek a fintech ágazatba. 2013 óta, azaz mintegy négy év alatt  mintegy kilencmilliárd dollár áramlott ebbe a - voltaképpen a gazdaság szempontjából igen kicsi - ágazatba. Ez a mai árfolyamon számolva forintban mintegy 2 360 ezer milliárd forint. Csak összehasonlításképpen írjuk le a következő adatot: 2007 és 2013 között az Európai Uniós támogatások magyarországi teljes összege 8 200 milliárd forint volt. A pontosság kedvéért a kilencmilliárd dollárhoz hozzá kell még tenni kettőt, ami az idei év várható befektetése lesz.

Úgy néz ki tehát, hogy valamiből megint nagyon kimaradunk!

Az első chart mutatja az éves fintech befektetések összegének növekedését. Gondolom az olvasók tisztában vannak az egyes gazdaságok minimális éves növekedésével. Ehhez képest az táblázatban találunk olyan évet, amikor a a befektetések összege átmeneti visszaesés után a duplájára nőtt. Tőke tehát van bőven, csak eladható ötlet kell és főként olyan kapcsolatrendszer, ami ezt a tőkét összehozza az ötletekkel. Ugyanakkor jelen sorok szerzője a tavaly decemberi londoni Fintech konferencián és kiállításon egyetlen magyar résztvevővel találkozott.

Nézzük meg akkor azt, hogy ez a jelentős mennyiségű tőke melyik országokba ment. Ezeket az adatokat a következő ábra mutatja:

A Brexittől függetlenül látható, hogy továbbra és Nagy-Britannia maradt a fintech tevékenység központja, igaz ennek sok oka van.

Annak ellenére, hogy sok bank már, részlegesen legalábbis, de elindult Európába, továbbra is London marad a világ második számú pénzügyi központja. Igaz, a legfontosabb pénzügyi központ, azaz New York nem a fintech-tevékenység központja, hiszen az a Szilícium-völgy, de a második hely egybeesik. London emellett azért is központ, mert a brit szabályozás a legegyszerűbb, legvilágosabb és nem pénzügyi, hanem vállalkozásalapítási szempontból is a legjobb.

A már nem fintech-kategóriába tartozó előre fizetett kártyák (pre-paid cards) elterjedése is innen indult, mivel gyorsan készen volt az e-money szabályozás, amit az éppen illetékes felügyelet is világosan értett. Maga a felügyelet is ad tanácsokat a fintech vállalkozóknak arra, hogy a jogszabályokat hogyan, miként kell értelmezni és alkalmazni.

Nagyon jó példa erre a Monese, az e-pénz alapú bank. Róluk tavaly áprilisi cikkünkben írtunk és leírtuk azt, hogy pont a brit felügyelet javasolta nekik azt, hogy céljaik elérésére egy e-pénz alapú bank alapítása az optimális. Az ő céljuk egyébként az volt, hogy a Nagy-Britanniába érkező külföldiek részére egyszerű bankszámla nyitási lehetőséget biztosítsanak úgy, hogy a bankszámlákhoz az egységes rendszernek megfelelő pénzforgalmi jelzőszámot és bankkártyát biztosítsanak. A felügyelet javaslata tehát az e-pénz alapú bank volt! Kérdezze meg a tisztelt olvasó a Barion vezetőit, hányszor próbálták meg elérni azt, hogy MNB licensz alapján működő e-pénz rendszerükben pénzforgalmi jelzőszámot alkalmazhassanak?

De lépjünk egyet előre!

Kik is finanszírozzák a fintech ágazatot?

Az alábbi grafikon pontosan mutatja, hogy bár az utóbbi évben kicsit visszaeső szinten, de továbbra is a vállalati szektor, beleértve a bankokat is, a legnagyobb befektető, de nagyon fontos kockázati tőkealapok szerepe is.

A kockázati tőkelalapokat megvizsgálva egyáltalán nem látszik a brit fölény. A fintech szektorba befektetett összegek nagysága szerint a következő öt kockázati tőkelalap volt a legnagyobb:

1./ Index Ventures (Bloomberg) - USA

2./ SpeedInvest - Európa

3./ NFT Ventures - Svédország

4./ German Startups Group - Németország

5./ Seedcamp - Nagy Britannia

A vállalati szektor legnagyobb fintech-befektetői a következő cégek voltak (igaz, ezeknél a cégeknél el kell ismerni, hogy fő gazdasági tevékenységük a befektetés azzal a különbséggel, hogy nem mások pénzét fektetik be, hanem a saját tőkéjüket):

1./ Dieter von Hozlbrick Ventures - Németország

2./ SevenVentures - Németország

3./ CommerzVentures - Németország

4./ FinLab - Németország

5./ Santander InnoVentures - Nagy Britannia

Jelen cikk kereteibe nem fér bele, de érdemes lenne az utóbbi tíz-húsz év gazdasági fejlődése szempontjából is megvizsgálni a fenti két listán szereplő országokat. Vajon miért pont Németország a vezető befektető?

Nézzük meg ehelyett azt, mely fintech-vállakozások is kapták a legnagyobb tőkebefektetést. Talán  nem kell külön hangsúlyozni, hogy a négy cégből háromnak a székhelye Nagy-Britanniában van, egyedül a legnagyobb befektetéssel rendelkező vállalat, az e-kereskedelem vezető vállalata, a Klarna van Svédországban bejegyezve.

Érdekes és fontos, hogy a második Adyen is az e-kereskedelmmel kapcsolatos szolgáltatással, de annak a fizetési ágával foglalkozik. A Trafsferwise talán a legismertebb a fenti cégek közül, a nemzetközi átutalások vezető cégévé nőtte ki magát, míg a Funding Circle hitelközvetítéssel, illetve crowd fundinggal foglalkozik.

Befejezésül talán annyit, hogy akármilyen szép új szóval (pl. crowd funding) is illetjük azokat a tevékenységeket, amelyeket a fintech-cégek végeznek, végül is az általuk nyújtott szolgáltatások – árukereskedelem, nemzetközi átutalás, csoportos finanszírozás – már száz évvel ezelőtt is léteztek, csak az akkori szolgáltatók ezeket a szolgáltatásokat az akkori technika igénybe vételével tudták nyújtani. A technológiai fejődés azt a lehetőséget hozta, hogy az ügyfelek sokkal gyorsabban és hatékonyabban legyenek kiszolgálva.

Ugyanezt a folyamatot látjuk a belföldi fizetési forgalom területén, ahol Magyarország éppen most van az azonnali fizetési szolgáltatások bevezetése folyamatának az elején.

Készítette: Czímer József


Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei:

2016. június Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
2016. július Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
2016. augusztus Azonnali fizetés Magyarországon: kinek jó ez?
2016. szeptember Magyarország, a régiós forradalmár - milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
2016. október Nyakunkon a jövő - kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
2016. november Egy csapásra rengeteg dolog kiderült az azonnali fizetésről
2016. december Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
2017. január Fizetés egy szempillantás alatt - jövőre jön a fordulat
2017. február Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
2017. március Tényleg semmi értelme nem lesz a bankkártyának?
2017. április Fontos részletek kerültek napvilágra
2017. május Mi lesz a kis magyar bankokkal?
2017. június Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?
2017. július Fizetési forradalom: beelőznek a szomszédos országok?
2017. augusztus Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!
Hírek a Fintech világából:
2017. szeptember Ez a világ leginnovatívabb országa: feltaláltak egy új pénzt

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Új szolgáltatással csökkenti a külföldi ügyletek kockázatát a CIB Bank
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 15:19
Magyar leánybankján keresztül az olasz Intesa Sanpaolo Csoport már nemzetközileg is elérhetővé teszi a digitális alapú export-import partnerfinanszírozási megoldását.
Pénzügyi szektor Nyugdíjpénztárak: a válság ellenére sem menekültek a tagok
Király Béla | 2021. május 13. 13:24
Jól teljesítettek a tavalyi évben a pénztárak, a válság ellenére nőttek az önkéntes nyugdíj-, és egészségpénztári befizetések. A Pénztárszövetség sajtóeseményén arról beszéltek a szektor képviselői, hogy mintegy kétmillió hazai pénztári tag továbbra is fontosnak tartja az öngondoskodást, legyen szó a nyugdíjakról vagy az egészséges életmódról.
Pénzügyi szektor 11 milliárd forinttal kevesebb adót kell befizetni szerdán a járvány miatt
MTI | 2021. május 12. 09:15
Egyes katás vállalkozók és több mint 30 ezer cég mentesül a kötelezettség alól.
Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.