A cikkben megválaszoljuk természetesen a címben feltett kérdést, de először inkább arról – mivel krónikások is vagyunk -, hogy cikkünk megjelenésének a hetében a Nemzeti Bank munkatársai elkezdhetik olvasni a piaci szereplők véleményét, válaszaikat. Nehéz elképzelni a válaszadók aktivitását, illetve azt, hogy milyen mélységig mentek bele a téma tanulmányozásába. Az ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az MNB munkatársainak legalább ezer oldalt kell elolvasniuk ahhoz, hogy a következő lépést meg tudják tenni és októberre elkészüljön a végleges előterjesztés.
A bankok azt kérdezik: minek ez nekünk?
Mi is volt a bankok reakciója a Nemzeti Bank program indítójára és kérdéseire? Szinte mint mindenütt a világon: „Minek kell ez nekünk?” Kétségtelen, azt hamar át lehet látni, hogy az egész program, az új „fizetési forradalom” a szolgáltatók részére nagyon sok munkaórába és nagyon sok pénzbe fog kerülni, de megéri-e? E sorok írója mintegy két éve igyekszik felhívni a nagyobb bankok figyelmét arra, hogy az azonnali fizetési rendszer előbb-utóbb sok ország után Magyarországon is megjelenik és stratégiai gondolkodással piaci előnyöket lehetne egy időben történő új szolgáltatással szerezni. Egyik bank sem élt a nemzetközi piaci tendenciák alapján kapott információval….
Most egyes nagyobb bankok ugyanakkor gyorsan kapcsoltak és elkezdték azt is vizsgálni, hogy a már meglevő rendszereik ki tudják-e szolgálni majd az azonnal fizetési rendszer támasztotta igényeket. Miután egy átfogó „forradalomról” van szó, az új fizetési szolgáltatás bevezetése érinti a bankok számlavezető rendszereit, az ún. „core” rendszereket, nagyon komolyan érinti a likviditáskezelési rendszereket, érthető módon így érinti a vállalatvezetési és vezetői információs rendszereket is, azaz szinte mindent, ami egy banknak van. Mit tegyen tehát egy bank ilyenkor?
Szerencsés helyzetben a magyar pénzintézetek
Ez egy nagyon jó alkalom a teljes korszerűsítésre, persze ha a pénzintézet megengedheti magának. A másik lehetőség olyan áthidaló rendszerek beépítése, amelyek hidat képeznek az azonnali fizetési rendszer központjához kaput adó gateway és a már meglevő számlavezető rendszer között. Ez a megoldás valószínűsíthetően költségtakarékosabb.
A magyar szolgáltatók egyébként abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a szakértő szoftvercégek más piacokra már létrehozták ezeket a rendszereket, tulajdonképpen csak implementálni kell azokat a magyar jogszabályi környezethez. Szerencsére vannak olyan, pénzforgalmi rendszerekkel foglalkozó magyar számítástechnikai cégek, amelyek felkészülten várják az MNB végső döntését, sőt ahhoz rendszertervekkel is hozzájárultak e mellett pedig a kereskedelmi bankok megbízásából is be tudják vezetni a szükséges új rendszereket.
A magyar pénzforgalmi szolgáltatók abból a szempontból is jó helyzetben vannak, hogy más országok azzal, hogy megelőztek minket a rendszerek esetleges hibás pontjait is megmutatták. Egyes ilyen kérdésekre, például árazás, elszámolási ciklusok, stb. a Nemzeti Bank tanulmánya is kitér, érdemes tehát a meglevő ún. „jó gyakorlatot” a szolgáltatóknak is tanulmányozni.
A bankok, pénzforgalmi szolgáltatók feladata ma már ebben a viszonylatban az, hogy megtalálják azokat a lehetőségeket, szolgáltatásokat, amelyeket az alap infrastruktúra lehetővé tesz, és ezzel jelentősen javítsák szolgáltatásaik színvonalát. A Nemzeti Bank most azt teszi, amit tennie kell. A nemzetközi gyakorlatot figyelve felismerte az új rendszer bevezetésének szükségességét és katalizálja a korszerű szolgáltatások bevezetését nem utolsó sorban azért, hogy csökkentse a készpénzforgalom szerepét a fizetésekben. Ez a Nemzeti Bank egyik célja.
Kinek jó az azonnali fizetési rendszer bevezetése és miért?
Számlafizetés vasárnap este - azonnali segítség a gyereknek
Nézzük először miért jó ez a szolgáltatás a lakosságnak, az átutalást kezdeményező banki ügyfeleknek!
Mit is jelent az azonnaliság élménye a 21. században? Valami eszembe jut, valami újat szeretnék tudni, beütöm a számítógépembe vagy a mobiltelefonomba, a szükséges információt a keresőrendszerek azonnal hozzák. Beszélni szeretnék a barátommal vagy a Föld túlsó oldalán tartózkodó rokonaimmal, beütök tíz – tizenkét számjegyet a mobiltelefonomba és máris csörög a hívott fél telefonja. Vagy ami az azonnal fizetés közvetlen technológiai elődje: nézem a TV-n az olimpiát és valamelyik fogadási cég fogadást ajánl, azonnal meg tudom tenni – egyelőre az előre befizetett egyenlegem terhére, de azonnal! Miért nem lehet akkor azonnal fizetni? De lehet, és akkor ezen a területen is átélhető az azonnaliság élménye, csak az országban meg kell lennie a szükséges infrastruktúrának!
Talán meggyőzőbb az érvelés két konkrét példával: hétfő a villanyszámla befizetésének a határideje. Miért kellene pénteken a postára mennem a sárga csekkel, amikor az összeget át is utalhatom a bankszámlámról vasárnap este lefekvés előtt, a szükséges összeg azonnal a szolgáltató számláján lesz, addig pedig az én számlámon kamatozik! Vagy a másik élő példa: gyermekem nem tudja kifizetni a buli számláját a bankkártyával, mert több lett, mint tervezte. Mi a teendő? Egy telefon a szülőnek, aki azonnal, ugyanazon a telefonon a telefonszám használatával átutalja szükséges összeget és a számla fél percen belül kifizethető lesz.
Hosszasan lehetne sorolni a példákat, az élet mindenkinek megmutatja majd. Egy gyakorlati adat mindehhez: Nagy-Britanniában a lakossági átutalások majdnem 100%-a az Azonnali Fizetési Rendszeren (FPS) történik!
Amikor a biztosító a helyszínen kifizeti a kárt
A vállalkozások ugyanakkor nem az azonnaliság élményét keresik, de más országok tapasztalatai megmutatják, hol lehet piaci előnyt szerezni ennek a rendszernek a használatával. Ilyenek például a biztosítók. Nagy a piaci verseny közöttük, ezért nem egy úgy szerzett piacot, hogy felgyorsította a kárfizetési folyamatot úgy, hogy a kármegállapítás után az értékbecslő munkatárs még a helyszínről azonnal utalja a kártérítést, ami húsz másodpercen belül az ügyfél számláján van!
Az ilyen üzleti ötletek és az azonnali fizetési rendszer infrastruktúráján működő mobilfizetési rendszerek jelentősen felgyorsíthatják a fizetéseket a vállalkozói szférában is a mellett, hogy ez a rendszer tartalékként is működhet az esetlegesen később elindított fizetések lebonyolítására.
Milyen lehetőségeket kapnak a kereskedelmi bankok? Elkezd pörögni a pénz
Az ő húzódozásuk persze érthető, hiszen a bevezetés számláját jelentős részben nekik kell állniuk és Magyarországon nem is áll fenn az a helyzet, ami Nagy-Britanniában volt, ahol egy három napos átutalási idővel működő rendszer mellé kellett egy új. Magyarországon az átutalások szerencsés esetben most is egy, de maximum négy óra alatt célba érnek, hova az a további nagy sietség?
A sietségről, az azonnaliságról írtunk, de a bankok részére a legfontosabb előnyt nem is csak a sebesség, hanem a teljesen más technológia nyújtja. A mai rendszerek batch rendszerben működnek, azaz először az egy irányba tartó utalásokat a szolgáltató összecsomagolja, majd a célbanknál azokat kicsomagolják, és a célszámlán jóváírják. Az azonnali fizetési rendszeren ezzel szemben az egyes utalások, csakúgy, mint az online fogadások esetében tételesen kerülnek továbbításra, lehetőséget adva ezzel a bankoknak arra, hogy az egyes utalások kezdeményezése mobil eszközről történjen, vagy a fizetés jóváhagyása történjen a mobil eszközön.
Az elsőre kiváló példa a londoni Barclays Bank Pingit rendszere, amelyen a bank ügyfelei utalhattak át pénzösszegeket először egymásnak, de mára már a szolgáltatást a bank más bankok ügyfeleire is kiterjesztette. Ez az úgynevezett „person-to-person” azaz P2P szolgáltatás, amihez ráadásul nincs szükség a bankszámlaszámra, elég a partner mobilszámát beütni a rendszerbe, az azonosítás központilag történik. Mindenesetre érdemes elképzelni, hogy az összeg és a számlaszám huszonnégy karaktere helyett csak az összeget és a partner telefonban tárolt nevét kell csak beütni!
Ugyancsak az azonnali fizetési rendszer infrastruktúrája szükséges ahhoz – lásd a Thaiföldről szóló márciusi cikkünket -, hogy áruvásárlásnál a bankkártya használata helyett a kereskedő a mobiltelefonunkra küldje a fizetési adatokat, amit nekünk csak jóvá kell hagyni. Az időigény nagyjából annyi, mint egy kártyafizetés jóváhagyása, de a pénz azonnal, nem pedig egy nap múlva, a kereskedő számláján van. Mivel ez neki kevesebb is kerül, még az is előfordulhat az alacsonyabb költsége miatt árat is csökkent. A szerző próbálta már szolid szavakkal javasolni magyar kereskedelmi bankoknak az ilyen szolgáltatás előkészítését, remélhetőleg a Nemzeti Bank erősebb katalizátor-hangja hatékonyabb lesz. Az kétségtelen, hogy a mobiltelefonos rendszerek bevezetése szerepel az MNB keretprogramjában.
Végül talán a legfontosabb: azon túl, hogy a kereskedi fizetési rendszer – Nagy-Britanniában a Zapp rendszer, más néven „pay by app” – bevezetése csökkenti a készpénzforgalmat, a legfontosabb előny a nemzetgazdaság számára az, hogy jelentősen nő a pénzforgalom sebessége a rendszer bevezetése következtében. Könnyen belátható, hogyha egy átutalt forint húsz másodpercen belül felhasználhatóan ott van a célszámlán, azzal nagyon sok hasonló fizetés bonyolítható le még egy óra alatt is, nem pedig a kártyás fizetések esetében megszokott egy-két napos jóváírási idő alatt.
Éppen ezért a Nemzeti Banknak nem kell annyi pénzt a forgalomban tartania, ami jelentősen csökkenti a pénzforgalom lebonyolításának költségeit. Mivel itt jelentős összegekről van szó az eredmény a nemzeti össztermék, a GDP növekedése is lehet! A londoni központú Közgazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) 2008-ban elvégzett számításai szerint ez a GDP növekedés az 1 %-ot is elérheti.
Már ez az egy érték is megalapozza azt a szándékot, hogy a magyar giro-rendszer bevezetése után mintegy harminc évvel egy új átutalási rendszer kerüljön bevezetésre, úgyhogy az más csak egy adalék, hogy az azonnali átutalási rendszer a júliusi cikkünkben taglalt azonos szabvány alkalmazás miatt a világon másutt működő rendszerekkel is összeköthető, azaz interoperábilissá tehető.
Visszatérve a krónikás szerephez a szakember most nem tud mást tenni, mint várni a Nemzeti Bank szakemberei munkájának az eredményét és válaszolni tud minden érdeklődő témát illető kérdéseire. Ezekre a kérdésekre próbál majd válaszokat kapni a Privátbankár.hu ez évi pénzügyi innovációs konferenciája is októberben, amit ezeken a hasábokon külön össze fogunk foglalni.
Czímer József
Az azonnali fizetési rendszer magyarországi kiépítéséről szóló cikksorozatunk korábbi részei:
Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
