Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A Magyar Nemzeti Banknál már olvashatják a piaci szereplők véleményét az azonnali fizetési rendszer tervezett bevezetéséről. A bankok számára első körben biztosan csak a költséges és bonyolult feladat látszik az egészből, de a lakosságnak, vállalkozásoknak sem árt összefoglalni, miért lesz forradalmian pozitív lépés, ha nálunk is szempillantás alatt megvalósulhatnak az átutalások.

A cikkben megválaszoljuk természetesen a címben feltett kérdést, de először inkább arról – mivel krónikások is vagyunk -, hogy cikkünk megjelenésének a hetében a Nemzeti Bank munkatársai elkezdhetik olvasni a piaci szereplők véleményét, válaszaikat. Nehéz elképzelni a válaszadók aktivitását, illetve azt, hogy milyen mélységig mentek bele a téma tanulmányozásába. Az ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az MNB munkatársainak legalább ezer oldalt kell elolvasniuk ahhoz, hogy a következő lépést meg tudják tenni és októberre elkészüljön a végleges előterjesztés.

A bankok azt kérdezik: minek ez nekünk?

Mi is volt a bankok reakciója a Nemzeti Bank program indítójára és kérdéseire? Szinte mint mindenütt a világon: „Minek kell ez nekünk?” Kétségtelen, azt hamar át lehet látni, hogy az egész program, az új „fizetési forradalom” a szolgáltatók részére nagyon sok munkaórába és nagyon sok pénzbe fog kerülni, de megéri-e? E sorok írója mintegy két éve igyekszik felhívni a nagyobb bankok figyelmét arra, hogy az azonnali fizetési rendszer előbb-utóbb sok ország után Magyarországon is megjelenik és stratégiai gondolkodással piaci előnyöket lehetne egy időben történő új szolgáltatással szerezni. Egyik bank sem élt a nemzetközi piaci tendenciák alapján kapott információval….

Most egyes nagyobb bankok ugyanakkor gyorsan kapcsoltak és elkezdték azt is vizsgálni, hogy a már meglevő rendszereik ki tudják-e szolgálni majd az azonnal fizetési rendszer támasztotta igényeket. Miután egy átfogó „forradalomról” van szó, az új fizetési szolgáltatás bevezetése érinti a bankok számlavezető rendszereit, az ún. „core” rendszereket, nagyon komolyan érinti a likviditáskezelési rendszereket, érthető módon így érinti a vállalatvezetési és vezetői információs rendszereket is, azaz szinte mindent, ami egy banknak van. Mit tegyen tehát egy bank ilyenkor?

Szerencsés helyzetben a magyar pénzintézetek

Ez egy nagyon jó alkalom a teljes korszerűsítésre, persze ha a pénzintézet megengedheti magának. A másik lehetőség olyan áthidaló rendszerek beépítése, amelyek hidat képeznek az azonnali fizetési rendszer központjához kaput adó gateway és a már meglevő számlavezető rendszer között. Ez a megoldás valószínűsíthetően költségtakarékosabb.

A magyar szolgáltatók egyébként abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a szakértő szoftvercégek más piacokra már létrehozták ezeket a rendszereket, tulajdonképpen csak implementálni kell azokat a magyar jogszabályi környezethez. Szerencsére vannak olyan, pénzforgalmi rendszerekkel foglalkozó magyar számítástechnikai cégek, amelyek felkészülten várják az MNB végső döntését, sőt ahhoz rendszertervekkel is hozzájárultak e mellett pedig a kereskedelmi bankok megbízásából is be tudják vezetni a szükséges új rendszereket.

A magyar pénzforgalmi szolgáltatók abból a szempontból is jó helyzetben vannak, hogy más országok azzal, hogy megelőztek minket a rendszerek esetleges hibás pontjait is megmutatták. Egyes ilyen kérdésekre, például árazás, elszámolási ciklusok, stb. a Nemzeti Bank tanulmánya is kitér, érdemes tehát a meglevő ún. „jó gyakorlatot” a szolgáltatóknak is tanulmányozni.

A bankok, pénzforgalmi szolgáltatók feladata ma már ebben a viszonylatban az, hogy megtalálják azokat a lehetőségeket, szolgáltatásokat, amelyeket az alap infrastruktúra lehetővé tesz, és ezzel jelentősen javítsák szolgáltatásaik színvonalát. A Nemzeti Bank most azt teszi, amit tennie kell. A nemzetközi gyakorlatot figyelve felismerte az új rendszer bevezetésének szükségességét és katalizálja a korszerű szolgáltatások bevezetését nem utolsó sorban azért, hogy csökkentse a készpénzforgalom szerepét a fizetésekben. Ez a Nemzeti Bank egyik célja.

Kinek jó az azonnali fizetési rendszer bevezetése és miért?

Számlafizetés vasárnap este - azonnali segítség a gyereknek

Nézzük először miért jó ez a szolgáltatás a lakosságnak, az átutalást kezdeményező banki ügyfeleknek!

Mit is jelent az azonnaliság élménye a 21. században? Valami eszembe jut, valami újat szeretnék tudni, beütöm a számítógépembe vagy a mobiltelefonomba, a szükséges információt a keresőrendszerek azonnal hozzák. Beszélni szeretnék a barátommal vagy a Föld túlsó oldalán tartózkodó rokonaimmal, beütök tíz – tizenkét számjegyet a mobiltelefonomba és máris csörög a hívott fél telefonja. Vagy ami az azonnal fizetés közvetlen technológiai elődje: nézem a TV-n az olimpiát és valamelyik fogadási cég fogadást ajánl, azonnal meg tudom tenni – egyelőre az előre befizetett egyenlegem terhére, de azonnal! Miért nem lehet akkor azonnal fizetni? De lehet, és akkor ezen a területen is átélhető az azonnaliság élménye, csak az országban meg kell lennie a szükséges infrastruktúrának!

Talán meggyőzőbb az érvelés két konkrét példával: hétfő a villanyszámla befizetésének a határideje. Miért kellene pénteken a postára mennem a sárga csekkel, amikor az összeget át is utalhatom a bankszámlámról vasárnap este lefekvés előtt, a szükséges összeg azonnal a szolgáltató számláján lesz, addig pedig az én számlámon kamatozik! Vagy a másik élő példa: gyermekem nem tudja kifizetni a buli számláját a bankkártyával, mert több lett, mint tervezte. Mi a teendő? Egy telefon a szülőnek, aki azonnal, ugyanazon a telefonon a telefonszám használatával átutalja szükséges összeget és a számla fél percen belül kifizethető lesz.

Hosszasan lehetne sorolni a példákat, az élet mindenkinek megmutatja majd. Egy gyakorlati adat mindehhez: Nagy-Britanniában a lakossági átutalások majdnem 100%-a az Azonnali Fizetési Rendszeren (FPS) történik!

Amikor a biztosító a helyszínen kifizeti a kárt

A vállalkozások ugyanakkor nem az azonnaliság élményét keresik, de más országok tapasztalatai megmutatják, hol lehet piaci előnyt szerezni ennek a rendszernek a használatával. Ilyenek például a biztosítók. Nagy a piaci verseny közöttük, ezért nem egy úgy szerzett piacot, hogy felgyorsította a kárfizetési folyamatot úgy, hogy a kármegállapítás után az értékbecslő munkatárs még a helyszínről azonnal utalja a kártérítést, ami húsz másodpercen belül az ügyfél számláján van!

Az ilyen üzleti ötletek és az azonnali fizetési rendszer infrastruktúráján működő mobilfizetési rendszerek jelentősen felgyorsíthatják a fizetéseket a vállalkozói szférában is a mellett, hogy ez a rendszer tartalékként is működhet az esetlegesen később elindított fizetések lebonyolítására.

Milyen lehetőségeket kapnak a kereskedelmi bankok? Elkezd pörögni a pénz

Az ő húzódozásuk persze érthető, hiszen a bevezetés számláját jelentős részben nekik kell állniuk és Magyarországon nem is áll fenn az a helyzet, ami Nagy-Britanniában volt, ahol egy három napos átutalási idővel működő rendszer mellé kellett egy új. Magyarországon az átutalások szerencsés esetben most is egy, de maximum négy óra alatt célba érnek, hova az a további nagy sietség?

A sietségről, az azonnaliságról írtunk, de a bankok részére a legfontosabb előnyt nem is csak a sebesség, hanem a teljesen más technológia nyújtja. A mai rendszerek batch rendszerben működnek, azaz először az egy irányba tartó utalásokat a szolgáltató összecsomagolja, majd a célbanknál azokat kicsomagolják, és a célszámlán jóváírják.  Az azonnali fizetési rendszeren ezzel szemben az egyes utalások, csakúgy, mint az online fogadások esetében tételesen kerülnek továbbításra, lehetőséget adva ezzel a bankoknak arra, hogy az egyes utalások kezdeményezése mobil eszközről történjen, vagy a fizetés jóváhagyása történjen a mobil eszközön.

Az elsőre kiváló példa a londoni Barclays Bank Pingit rendszere, amelyen a bank ügyfelei utalhattak át pénzösszegeket először egymásnak, de mára már a szolgáltatást a bank más bankok ügyfeleire is kiterjesztette. Ez az úgynevezett „person-to-person” azaz P2P szolgáltatás, amihez ráadásul nincs szükség a bankszámlaszámra, elég a partner mobilszámát beütni a rendszerbe, az azonosítás központilag történik. Mindenesetre érdemes elképzelni, hogy az összeg és a számlaszám huszonnégy karaktere helyett csak az összeget és a partner telefonban tárolt nevét kell csak beütni!

Ugyancsak az azonnali fizetési rendszer infrastruktúrája szükséges ahhoz – lásd a Thaiföldről szóló márciusi cikkünket -, hogy áruvásárlásnál a bankkártya használata helyett a kereskedő a mobiltelefonunkra küldje a fizetési adatokat, amit nekünk csak jóvá kell hagyni. Az időigény nagyjából annyi, mint egy kártyafizetés jóváhagyása, de a pénz azonnal, nem pedig egy nap múlva, a kereskedő számláján van. Mivel ez neki kevesebb is kerül, még az is előfordulhat az alacsonyabb költsége miatt árat is csökkent. A szerző próbálta már szolid szavakkal javasolni magyar kereskedelmi bankoknak az ilyen szolgáltatás előkészítését, remélhetőleg a Nemzeti Bank erősebb katalizátor-hangja hatékonyabb lesz. Az kétségtelen, hogy a mobiltelefonos rendszerek bevezetése szerepel az MNB keretprogramjában.

Végül talán a legfontosabb: azon túl, hogy a kereskedi fizetési rendszer – Nagy-Britanniában a Zapp rendszer, más néven „pay by app” – bevezetése csökkenti a készpénzforgalmat, a legfontosabb előny a nemzetgazdaság számára az, hogy jelentősen nő a pénzforgalom sebessége a rendszer bevezetése következtében. Könnyen belátható, hogyha egy átutalt forint húsz másodpercen belül felhasználhatóan ott van a célszámlán, azzal nagyon sok hasonló fizetés bonyolítható le még egy óra alatt is, nem pedig a kártyás fizetések esetében megszokott egy-két napos jóváírási idő alatt.

Éppen ezért a Nemzeti Banknak nem kell annyi pénzt a forgalomban tartania, ami jelentősen csökkenti a pénzforgalom lebonyolításának költségeit. Mivel itt jelentős összegekről van szó az eredmény a nemzeti össztermék, a GDP növekedése is lehet! A londoni központú Közgazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) 2008-ban elvégzett számításai szerint ez a GDP növekedés az 1 %-ot is elérheti.

Már ez az egy érték is megalapozza azt a szándékot, hogy a magyar giro-rendszer bevezetése után mintegy harminc évvel egy új átutalási rendszer kerüljön bevezetésre, úgyhogy az más csak egy adalék, hogy az azonnali átutalási rendszer a júliusi cikkünkben taglalt azonos szabvány alkalmazás miatt a világon másutt működő rendszerekkel is összeköthető, azaz interoperábilissá tehető.

Visszatérve a krónikás szerephez a szakember most nem tud mást tenni, mint várni a Nemzeti Bank szakemberei munkájának az eredményét és válaszolni tud minden érdeklődő témát illető kérdéseire. Ezekre a kérdésekre próbál majd válaszokat kapni a Privátbankár.hu ez évi pénzügyi innovációs konferenciája is októberben, amit ezeken a hasábokon külön össze fogunk foglalni.

Czímer József


Az azonnali fizetési rendszer magyarországi kiépítéséről szóló cikksorozatunk korábbi részei:

Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz

Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Az MNB és Mészáros Lőrinc cégének levelei felzaklatták a biztosítási alkuszokat
Csabai Károly | 2021. január 16. 17:15
Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.
Pénzügyi szektor Rábólintott az MNB az új szuperbank tagjait érintő vételi ajánlatra
MTI | 2021. január 15. 17:49
Jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. által az MKB Nyrt. és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. részvényeire vonatkozó kötelező nyilvános vételi ajánlatot, a részvényeseknek január 19-től február 17-ig van lehetőségük elfogadni az ajánlatot - közölte az MKB és a Takarék Jelzálogbank a tőzsde honlapján pénteken.
Pénzügyi szektor Vizsgálódott az MNB - ezért bírságolták meg a Groupamát
Privátbankár.hu | 2021. január 12. 11:10
A Magyar Nemzeti Bankrendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Groupama Biztosító Zrt.-nél (Groupama). A vizsgálat 2017 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank több hiányosságot is feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.
Pénzügyi szektor Csökkent a hazai biztosítási alkuszok száma
Csabai Károly | 2021. január 6. 15:55
A biztositas.hu weboldalt üzemeltető társaság december 31-ével beolvadt anyacégébe, a Netrisk.hu Kft-be, amellyel egyidejűleg az utóbbi neve Első Online Biztosítási Alkusz Kft-re változott. Kérdés, az utóbbi években az online piacon gyakorlatilag egyeduralkodó két társaságból maradt egy mennyire tudja megőrizni a pozícióját Mészáros Lőrinc gőzerővel terjeszkedő cégével, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-vel szemben.
Pénzügyi szektor Még közelebb kerültünk a gigabank elindulásához
Privátbankár.hu | 2020. december 31. 09:09
Kötelező nyilvános vételi ajánlatot nyújtott be a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. a banki papírokra.
Pénzügyi szektor Sorvezetőt küld a bankoknak az MNB több fontos új szabályról
Privátbankár.hu | 2020. december 28. 13:34
A hazai bankokat érintő több fontos döntésről és szabályról tájékoztatót küld a Magyar Nemzeti Bank az érintetteknek.
Pénzügyi szektor Bankárélet a pandémia alatt: valaki rászokott a kerékpárra, más Rúzsa Magdival publikált receptkönyvet
Csabai Károly | 2020. december 27. 06:34
A koronavírus-járvány miatt számos hobbinknak, kedvenc szórakozásunknak sem hódolhatunk. Nem járhatunk például úszni, terembe kosarazni, vagy squasholni, most télen pedig síelni, de moziba vagy színházba sem. A hazai bankok, hitelintézetek vezetőinél érdeklődtünk, ők hogyan vészelik át e nehéz napokat, van-e olyan tevékenységük, amelyeket nem űzhetnek, s a kényszer szülte helyzetben belevágtak-e esetleg másba.
Pénzügyi szektor Már működik a Magyar Bankholding Zrt.
Privátbankár.hu / MTI | 2020. december 16. 07:17
Ténylegesen is elindult a működés, azaz létrejött Magyarország második legnagyobb bankcsoportja.
Pénzügyi szektor Megválasztották Mészáros Lőrinc bankjának új vezetőjét
Privátbankár.hu | 2020. december 14. 13:32
Ahogy azt lapunk elsőként kilátásba helyezte, a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő hitelintézet elnök-vezérigazgatói posztjáról lemondott Balog Ádám helyére a mai rendkívüli közgyűlésen Barna Zsoltot választották, 2021. január 1-jétől, miután megkapta ehhez a Magyar Nemzeti Bank engedélyét.
Pénzügyi szektor Túlteljesítették Orbán Viktor elvárását a bankok
Csabai Károly | 2020. december 13. 18:19
Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2020 első háromnegyedéves adataiból. Amely azt tekinti zsinórmértéknek, hogy a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek összesített mérlegfőösszegének hány százalékát adják azok, amelyek belföldi irányításúak.
Friss
hírlevél