Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A Magyar Nemzeti Banknál már olvashatják a piaci szereplők véleményét az azonnali fizetési rendszer tervezett bevezetéséről. A bankok számára első körben biztosan csak a költséges és bonyolult feladat látszik az egészből, de a lakosságnak, vállalkozásoknak sem árt összefoglalni, miért lesz forradalmian pozitív lépés, ha nálunk is szempillantás alatt megvalósulhatnak az átutalások.

A cikkben megválaszoljuk természetesen a címben feltett kérdést, de először inkább arról – mivel krónikások is vagyunk -, hogy cikkünk megjelenésének a hetében a Nemzeti Bank munkatársai elkezdhetik olvasni a piaci szereplők véleményét, válaszaikat. Nehéz elképzelni a válaszadók aktivitását, illetve azt, hogy milyen mélységig mentek bele a téma tanulmányozásába. Az ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az MNB munkatársainak legalább ezer oldalt kell elolvasniuk ahhoz, hogy a következő lépést meg tudják tenni és októberre elkészüljön a végleges előterjesztés.

A bankok azt kérdezik: minek ez nekünk?

Mi is volt a bankok reakciója a Nemzeti Bank program indítójára és kérdéseire? Szinte mint mindenütt a világon: „Minek kell ez nekünk?” Kétségtelen, azt hamar át lehet látni, hogy az egész program, az új „fizetési forradalom” a szolgáltatók részére nagyon sok munkaórába és nagyon sok pénzbe fog kerülni, de megéri-e? E sorok írója mintegy két éve igyekszik felhívni a nagyobb bankok figyelmét arra, hogy az azonnali fizetési rendszer előbb-utóbb sok ország után Magyarországon is megjelenik és stratégiai gondolkodással piaci előnyöket lehetne egy időben történő új szolgáltatással szerezni. Egyik bank sem élt a nemzetközi piaci tendenciák alapján kapott információval….

Most egyes nagyobb bankok ugyanakkor gyorsan kapcsoltak és elkezdték azt is vizsgálni, hogy a már meglevő rendszereik ki tudják-e szolgálni majd az azonnal fizetési rendszer támasztotta igényeket. Miután egy átfogó „forradalomról” van szó, az új fizetési szolgáltatás bevezetése érinti a bankok számlavezető rendszereit, az ún. „core” rendszereket, nagyon komolyan érinti a likviditáskezelési rendszereket, érthető módon így érinti a vállalatvezetési és vezetői információs rendszereket is, azaz szinte mindent, ami egy banknak van. Mit tegyen tehát egy bank ilyenkor?

Szerencsés helyzetben a magyar pénzintézetek

Ez egy nagyon jó alkalom a teljes korszerűsítésre, persze ha a pénzintézet megengedheti magának. A másik lehetőség olyan áthidaló rendszerek beépítése, amelyek hidat képeznek az azonnali fizetési rendszer központjához kaput adó gateway és a már meglevő számlavezető rendszer között. Ez a megoldás valószínűsíthetően költségtakarékosabb.

A magyar szolgáltatók egyébként abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a szakértő szoftvercégek más piacokra már létrehozták ezeket a rendszereket, tulajdonképpen csak implementálni kell azokat a magyar jogszabályi környezethez. Szerencsére vannak olyan, pénzforgalmi rendszerekkel foglalkozó magyar számítástechnikai cégek, amelyek felkészülten várják az MNB végső döntését, sőt ahhoz rendszertervekkel is hozzájárultak e mellett pedig a kereskedelmi bankok megbízásából is be tudják vezetni a szükséges új rendszereket.

A magyar pénzforgalmi szolgáltatók abból a szempontból is jó helyzetben vannak, hogy más országok azzal, hogy megelőztek minket a rendszerek esetleges hibás pontjait is megmutatták. Egyes ilyen kérdésekre, például árazás, elszámolási ciklusok, stb. a Nemzeti Bank tanulmánya is kitér, érdemes tehát a meglevő ún. „jó gyakorlatot” a szolgáltatóknak is tanulmányozni.

A bankok, pénzforgalmi szolgáltatók feladata ma már ebben a viszonylatban az, hogy megtalálják azokat a lehetőségeket, szolgáltatásokat, amelyeket az alap infrastruktúra lehetővé tesz, és ezzel jelentősen javítsák szolgáltatásaik színvonalát. A Nemzeti Bank most azt teszi, amit tennie kell. A nemzetközi gyakorlatot figyelve felismerte az új rendszer bevezetésének szükségességét és katalizálja a korszerű szolgáltatások bevezetését nem utolsó sorban azért, hogy csökkentse a készpénzforgalom szerepét a fizetésekben. Ez a Nemzeti Bank egyik célja.

Kinek jó az azonnali fizetési rendszer bevezetése és miért?

Számlafizetés vasárnap este - azonnali segítség a gyereknek

Nézzük először miért jó ez a szolgáltatás a lakosságnak, az átutalást kezdeményező banki ügyfeleknek!

Mit is jelent az azonnaliság élménye a 21. században? Valami eszembe jut, valami újat szeretnék tudni, beütöm a számítógépembe vagy a mobiltelefonomba, a szükséges információt a keresőrendszerek azonnal hozzák. Beszélni szeretnék a barátommal vagy a Föld túlsó oldalán tartózkodó rokonaimmal, beütök tíz – tizenkét számjegyet a mobiltelefonomba és máris csörög a hívott fél telefonja. Vagy ami az azonnal fizetés közvetlen technológiai elődje: nézem a TV-n az olimpiát és valamelyik fogadási cég fogadást ajánl, azonnal meg tudom tenni – egyelőre az előre befizetett egyenlegem terhére, de azonnal! Miért nem lehet akkor azonnal fizetni? De lehet, és akkor ezen a területen is átélhető az azonnaliság élménye, csak az országban meg kell lennie a szükséges infrastruktúrának!

Talán meggyőzőbb az érvelés két konkrét példával: hétfő a villanyszámla befizetésének a határideje. Miért kellene pénteken a postára mennem a sárga csekkel, amikor az összeget át is utalhatom a bankszámlámról vasárnap este lefekvés előtt, a szükséges összeg azonnal a szolgáltató számláján lesz, addig pedig az én számlámon kamatozik! Vagy a másik élő példa: gyermekem nem tudja kifizetni a buli számláját a bankkártyával, mert több lett, mint tervezte. Mi a teendő? Egy telefon a szülőnek, aki azonnal, ugyanazon a telefonon a telefonszám használatával átutalja szükséges összeget és a számla fél percen belül kifizethető lesz.

Hosszasan lehetne sorolni a példákat, az élet mindenkinek megmutatja majd. Egy gyakorlati adat mindehhez: Nagy-Britanniában a lakossági átutalások majdnem 100%-a az Azonnali Fizetési Rendszeren (FPS) történik!

Amikor a biztosító a helyszínen kifizeti a kárt

A vállalkozások ugyanakkor nem az azonnaliság élményét keresik, de más országok tapasztalatai megmutatják, hol lehet piaci előnyt szerezni ennek a rendszernek a használatával. Ilyenek például a biztosítók. Nagy a piaci verseny közöttük, ezért nem egy úgy szerzett piacot, hogy felgyorsította a kárfizetési folyamatot úgy, hogy a kármegállapítás után az értékbecslő munkatárs még a helyszínről azonnal utalja a kártérítést, ami húsz másodpercen belül az ügyfél számláján van!

Az ilyen üzleti ötletek és az azonnali fizetési rendszer infrastruktúráján működő mobilfizetési rendszerek jelentősen felgyorsíthatják a fizetéseket a vállalkozói szférában is a mellett, hogy ez a rendszer tartalékként is működhet az esetlegesen később elindított fizetések lebonyolítására.

Milyen lehetőségeket kapnak a kereskedelmi bankok? Elkezd pörögni a pénz

Az ő húzódozásuk persze érthető, hiszen a bevezetés számláját jelentős részben nekik kell állniuk és Magyarországon nem is áll fenn az a helyzet, ami Nagy-Britanniában volt, ahol egy három napos átutalási idővel működő rendszer mellé kellett egy új. Magyarországon az átutalások szerencsés esetben most is egy, de maximum négy óra alatt célba érnek, hova az a további nagy sietség?

A sietségről, az azonnaliságról írtunk, de a bankok részére a legfontosabb előnyt nem is csak a sebesség, hanem a teljesen más technológia nyújtja. A mai rendszerek batch rendszerben működnek, azaz először az egy irányba tartó utalásokat a szolgáltató összecsomagolja, majd a célbanknál azokat kicsomagolják, és a célszámlán jóváírják.  Az azonnali fizetési rendszeren ezzel szemben az egyes utalások, csakúgy, mint az online fogadások esetében tételesen kerülnek továbbításra, lehetőséget adva ezzel a bankoknak arra, hogy az egyes utalások kezdeményezése mobil eszközről történjen, vagy a fizetés jóváhagyása történjen a mobil eszközön.

Az elsőre kiváló példa a londoni Barclays Bank Pingit rendszere, amelyen a bank ügyfelei utalhattak át pénzösszegeket először egymásnak, de mára már a szolgáltatást a bank más bankok ügyfeleire is kiterjesztette. Ez az úgynevezett „person-to-person” azaz P2P szolgáltatás, amihez ráadásul nincs szükség a bankszámlaszámra, elég a partner mobilszámát beütni a rendszerbe, az azonosítás központilag történik. Mindenesetre érdemes elképzelni, hogy az összeg és a számlaszám huszonnégy karaktere helyett csak az összeget és a partner telefonban tárolt nevét kell csak beütni!

Ugyancsak az azonnali fizetési rendszer infrastruktúrája szükséges ahhoz – lásd a Thaiföldről szóló márciusi cikkünket -, hogy áruvásárlásnál a bankkártya használata helyett a kereskedő a mobiltelefonunkra küldje a fizetési adatokat, amit nekünk csak jóvá kell hagyni. Az időigény nagyjából annyi, mint egy kártyafizetés jóváhagyása, de a pénz azonnal, nem pedig egy nap múlva, a kereskedő számláján van. Mivel ez neki kevesebb is kerül, még az is előfordulhat az alacsonyabb költsége miatt árat is csökkent. A szerző próbálta már szolid szavakkal javasolni magyar kereskedelmi bankoknak az ilyen szolgáltatás előkészítését, remélhetőleg a Nemzeti Bank erősebb katalizátor-hangja hatékonyabb lesz. Az kétségtelen, hogy a mobiltelefonos rendszerek bevezetése szerepel az MNB keretprogramjában.

Végül talán a legfontosabb: azon túl, hogy a kereskedi fizetési rendszer – Nagy-Britanniában a Zapp rendszer, más néven „pay by app” – bevezetése csökkenti a készpénzforgalmat, a legfontosabb előny a nemzetgazdaság számára az, hogy jelentősen nő a pénzforgalom sebessége a rendszer bevezetése következtében. Könnyen belátható, hogyha egy átutalt forint húsz másodpercen belül felhasználhatóan ott van a célszámlán, azzal nagyon sok hasonló fizetés bonyolítható le még egy óra alatt is, nem pedig a kártyás fizetések esetében megszokott egy-két napos jóváírási idő alatt.

Éppen ezért a Nemzeti Banknak nem kell annyi pénzt a forgalomban tartania, ami jelentősen csökkenti a pénzforgalom lebonyolításának költségeit. Mivel itt jelentős összegekről van szó az eredmény a nemzeti össztermék, a GDP növekedése is lehet! A londoni központú Közgazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) 2008-ban elvégzett számításai szerint ez a GDP növekedés az 1 %-ot is elérheti.

Már ez az egy érték is megalapozza azt a szándékot, hogy a magyar giro-rendszer bevezetése után mintegy harminc évvel egy új átutalási rendszer kerüljön bevezetésre, úgyhogy az más csak egy adalék, hogy az azonnali átutalási rendszer a júliusi cikkünkben taglalt azonos szabvány alkalmazás miatt a világon másutt működő rendszerekkel is összeköthető, azaz interoperábilissá tehető.

Visszatérve a krónikás szerephez a szakember most nem tud mást tenni, mint várni a Nemzeti Bank szakemberei munkájának az eredményét és válaszolni tud minden érdeklődő témát illető kérdéseire. Ezekre a kérdésekre próbál majd válaszokat kapni a Privátbankár.hu ez évi pénzügyi innovációs konferenciája is októberben, amit ezeken a hasábokon külön össze fogunk foglalni.

Czímer József


Az azonnali fizetési rendszer magyarországi kiépítéséről szóló cikksorozatunk korábbi részei:

Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz

Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Pénzügyi szektor Megérkezett a Google Pay, egy magyar bank ügyfelei már használhatják
Privátbankár.hu | 2021. április 7. 15:51
Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.
Pénzügyi szektor Jelentett az ÁKK az idei első negyedévről 
MTI | 2021. április 1. 17:15
Az ÁKK csütörtöki közleménye szerint az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 37 százalékban teljesült 2021. március 31-ig. A magyar állam szabad likviditási tartalékai hozzávetőlegesen a GDP 5,5 százalékát teszik ki az első negyedév végén.
Pénzügyi szektor Valóban két éven belül egyesíteni lehet három nagybankot? - A hét videója
Izsó Márton - Csabai Károly | 2021. március 26. 20:04
A koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén jelentette be a Magyar Bankholding Zrt., hogy a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülési folyamata alig valamivel több mint két év múlva, 2023 közepén lezárulhat. Heti videónkban kollégánk, Csabai Károly azt járja körül, mennyire lehet reális ennyi időn belül egybetolni három nagybankokat, s például kell-e félnie az OTP-nek.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.