Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Amióta kiderült, hogy Magyarországon is bevezetik az azonnali átutalásokat, amelynek köszönhetően másodpercek alatt a fogadó fél számlájára kerülhet a pénz a nap 24 órájában, hétvégén és ünnepnapon is, ráadásul számlaszám helyett egy egyszerű mobilszám vagy mailcím segítségével, időről-időre felmerül az a kérdés, hogy ezek után vajon mi szükségünk lenne a bankkártyákra. Elmagyarázzuk.

Mint minden új dolog, az azonnali fizetési rendszerről megjelent hírek is komoly érdeklődést keltenek. Pár nappal ez előtt az egyik internetes laptársunk egy cikke tette azt a kijelentést, hogy „Az azonnali rendszer 2019-re tervezett bevezetésével nem az lesz a legnagyobb változás, hogy nem kell várni egy autó vagy lakás eladása után a pénz megérkezésére, hanem az, hogy lényegében kiiktathatjuk az életünkből a bankkártyánkat.” Tekintsünk kicsit jobban a dolgok mélyére!

Egyébként miért is kellene kiváltani a bankkártyák használatát bármilyen mobilapplikációval, telefonnal összekapcsolt számlával, speciális virtuális pénztárcával, vagy bármivel? Hozzáteszem, hogy ezek a fogalmak így nem is léteznek, legfeljebb ügyes marketingesek így adják el a pénzügyekről mit sem tudó fogyasztó részére. Egy kommentelő szerint „Egyelőre ennél (ui. a bankkártyánál) nincs jobb találmány fizetési célokra.”

Bankkártyás fizetés és átutalás - nem egykutya

Általában minden embernek van egy bankszámlája, kicsit szakmaibban fogalmazva pénzforgalmi számlája. Az ezen tárolt pénzéhez kétféle módon férhet hozzá, mégpedig vagy bankkártyával, vagy pedig úgy, hogy átutalási megbízást ad a bankjának. Az átutalási megbízásokat ma már az ügyfelek jelentős része elektronikusan adja meg a bankok netbanki szolgáltatásán keresztül. Itt lép be az átutalások banktól bankig való továbbítására létrehozott elszámolóház, Magyarországon a Giro Zrt.

Azt azért a Giro Zrt. és az MNB javára kell írni, hogy a Magyarországon már ma is működő InterGiro2 rendszer ebben a műfajban igen korszerűnek számít; csak érdekességként említjük meg, hogy az USA-ban kb. egy hónapja vezették be a Magyarországon már 2012-óta létező napon belüli átutalási rendszert. Az is igaz persze, hogy májusban már átadják az azonnali fizetési rendszert is.

Hogyan és hol jön be a képbe az azonnali fizetési rendszer? Úgy, hogy az MNB által meghirdetett tízmillió forintos értékhatárig kiváltja az IG2 szolgáltatásait, azaz a klíringház jellegű bankközi fizetések gyorsulnak fel. A bankkártyák ugyanakkor nem a bankközi fizetésekben használatosak, hanem a kereskedőhelyi fizetésekben váltják ki a készpénz használatát!

Ha megnézzük a fizetési innovációkról bemutatott ábrát, azt láthatjuk, hogy mintegy ötven évig kizárólag a bankkártyák léteztek a készpénz mellett. Igaz a bankkártyák szolgáltatása jelentősen fejlődött, hiszen 1967-ben megjelent az első ATM, 1988-ban az első széles körben használt PIN kód, 1992-ben a mágnescsíknál sokkal nagyobb biztonságot adó EMV chip, 2007-ben az érintésmentes kártyák, amelyek 2015-től már a tömegközlekedésben is használnak a hatékonyságra jobban figyelő üzemeltetők.

A bankkártyás fizetések lebonyolításához természetesen szükség volt – és van – infrastruktúrára, amelyet a bankkártyatársaságok, a Visa, a MasterCard és a többiek biztosítanak a saját logóik alatt kibocsájtott kártyákkal lebonyolított fizetések elszámolására.

Az ábrán azt is láthatjuk, hogy a kétezres években igen nagy számban, azt is mondhatjuk, hogy tömegével jelentek meg az újabbnál újabb szolgáltatások. Ezek láttán a felhasználók gondolhatják úgy, hogy a fizetési rendszerek megváltoztak, de ez nem igaz. Egyetlen üde folt az elektronikus pénz szélesebb körű elterjedése, de ez például Magyarországra nem igaz, hiszen egyetlen elektronikus pénzkibocsájtó van a piacon, mégpedig a Barion.

Az összes, a felszínen új szolgáltatás ugyanazt a két típusú infrastruktúrát használja, legyen az a világszerte ismert Apple Pay, vagy a most elindított és kisebb viharokat okozott új OTP Bank mobil applikáció. Egyébként a világon sok száz ilyen szolgáltatás, applikáció van, de mindegyik vagy a bankkártya rendszerekhez kapcsolódik, vagy a klíringház elszámolásokat használja.

Mire jó a fizetésnél a mobiltelefon?

Ahhoz, hogy ez világos legyen át kell gondolni azt, hogy mi is a mobiltelefon? Fizetési eszköz? Nem! Telefon? Telefonálni is lehet vele. Kicsi magnetofon? Az is! Igen, a mobiltelefon egy nagyon sok mindenre képes számítógép, ami mindent tud a maga határain belül, amire nagyobb társai képesek. Ugyanakkor kicsi, elfér a zsebünkben, tehát mindig nálunk lehet. Nagyon fontos az adattovábbító képessége, mert ez teszi lehetővé azt, hogy fizetési műveletekre is fel lehet használni.

Amennyiben egy bank megfelelő applikációt készít ügyfelei részére, akkor nemcsak az asztali számítógépre tervezett netbank programokkal, hanem a mobil applikációval is hozzáférést tud biztosítani az ügyfél részére a bankszámlákhoz, azaz a mobiltelefon funkciója semmivel sem több, mint az asztali számítógépé. Megfelelő applikációval lehet persze átutalásokat is kezdeményezni róla, ugyanakkor az átutalásokhoz szükséges adatmennyiség bevitele a kicsi képernyőn eléggé nehézkes, de megoldható. Ez tehát a mobiltelefon felhasználásának egyik ága, amelyik továbbra is a klíringház infrastruktúrát használja.

A másik ága a mobiltelefonok fizetési rendszerekben való felhasználásának a bankkártyák mobiltelefonba való integrálása. Ennek legismertebb példája az Apple Pay, ahol a nem túl olcsó mobiltelefonba integrálják az ügyfél egyébként már létező, valamely bank által kibocsájtott bankkártyájának adatait, amik felhasználásával aztán ugyancsak a mobiltelefon adattovábbító képességének kihasználásával kereskedőhelyi fizetéseket lehet kezdeményezni. Úgy gondolom világosan látható, hogy a fizetések e körében a bankkártya fizetési infrastruktúrát – Visa, MasterCard, stb. – használja fel a szolgáltató, azaz a bankkártya rendszerek forgalmát növeli.

Vajon lehet a két infrastruktúrát kombinálni?

Ahogy azt mindenki érzékeli, bankkártyás fizetés esetén a rendszer először megkérdezi a számlavezető bankot, hogy van-e a fizető félnek elég pénze, azt befoglalja, hogy ne költhesse el és engedélyezi az áru kiadását, azaz garanciát ad az eladónak, hogy rövidesen megkapja az áru ellenértékét. Mindezt olyan gyorsan teszi, hogy érintésmentes kártya közlekedésben való felhasználása esetén meg sem kell állnia az ügyfélnek erre az időre! Ez után következik a második kör, azaz a fizetés, amikor a pénzösszeg lekerül a fizető fél számlájáról és jóváírásra kerül az eladó számláján.

A klíringház jellegű rendszerek esetében ugyanakkor nincsen két kör, hanem a fizető fél utasítást ad a bankjának, amelyik a klíringházon keresztül átutalja a pénzt a megjelölt számlára. Az átutalás ideje tehát attól függ, milyen a klíringház infrastruktúrája. Olyan, mint a brit Bacs, amelyik három nap alatt teljesíti a megbízást, olyan, mint az IG2 Magyarországon, azaz négy órán belül átkerül a pénz a célszámlára, vagy pedig azonnali fizetési rendszert alkalmaz az elszámolóház?

Visszaérve a kiinduló kérdéshez: lehet-e bankkártyás fizetést kezdeményezni azonnali fizetési rendszeren? A válasz 2017. márciusában egyértelmű nem és ez valószínűleg így is fog maradni egy jó ideig.

27-ből egy próbálkozás

A hivatkozott cikk számai alapján 27 országban működik azonnali fizetési rendszer, ezek közül 26 még csak nem is próbálta az azonnali fizetésekkel kiváltani a bankkártyát. (Tévedés ne essék, a mobiltelefonszámok segítségével lebonyolított P2P fizetés nem bankkártyás fizetés, hanem klíringház jellegű átutalás!)

Egyetlen szolgáltató van a világon, mégpedig a brit VocaLink, amelyik egy külön társaságot, a Zapp-ot létrehozva megpróbálja megközelíteni a kereskedőhelyi fizetések körét, azaz azt a kört, ahol bankkártyát használ a fizető fél. Mintegy három évi munka után sikerül egy próbaprojektet indítani a létrehozott „Pay-by-app” rendszer alkalmazására, de ez is igen korlátozott, mert csak az internetes kereskedés során használható, a kereskedőhelyeken nem!

A mobil még egy darabig biztos nem szorítja ki a bankkártyát

Természetesen semmi sem zárható ki és a mobiltelefonnal, ahogy fent le is írtuk, lehet átutalni. Ugyanakkor egy ABC-ben a pénztárnál keletkezett sorban igen nehéz lenne átutalási adatokat bevinni a telefonba, azt hatékonyan csak automatizálással lehet megoldani. Erre ma a bankkártya és a mögötte álló infrastruktúra képes csak, az azonnali fizetési rendszerek nem. Igaz, az azonnali átutalási rendszerek az utalást 5-15 másodperc alatt bonyolítják le, de ez az idő az „enter” gomb lenyomásától számít, az adatbevitel nincs benne. Ez ma a kártyánál még a PIN kód beütésével sem több fél percnél, míg egy telefonnal kezdeményezett azonnali átutalás akár mobiltelefonszámmal, akár e-mail címmel történik, jóval tovább tart, de legalábbis annyi ideig, amennyi egy kereskedőhelyen alkalmazhatatlan!

Természetesen még számtalan részletkérdésre kitérhetnénk, az azonban több, mint valószínű, hogy hosszú ideig a bankkártya marad a körszerű kereskedőhelyi fizetés eszköze. Igaz ugyan, hogy egy pénzpiaci futurista mondta nemrég, hogy kihalhat a bankkártya is, de egy bizonyos, a történelmi tapasztalatok alapján a készpénz túlél mindent!

Készítette: Czímer József


Kövesse velünk az azonnali fizetési rendszer bevezetését!

A Privátbankár.hu szakmai cikksorozatban követi az azonnali átutalás magyarországi bevezetésének folyamatát. Cikksorozatunk korábbi részei:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Rábólintott az MNB az új szuperbank tagjait érintő vételi ajánlatra
MTI | 2021. január 15. 17:49
Jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. által az MKB Nyrt. és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. részvényeire vonatkozó kötelező nyilvános vételi ajánlatot, a részvényeseknek január 19-től február 17-ig van lehetőségük elfogadni az ajánlatot - közölte az MKB és a Takarék Jelzálogbank a tőzsde honlapján pénteken.
Pénzügyi szektor Vizsgálódott az MNB - ezért bírságolták meg a Groupamát
Privátbankár.hu | 2021. január 12. 11:10
A Magyar Nemzeti Bankrendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Groupama Biztosító Zrt.-nél (Groupama). A vizsgálat 2017 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank több hiányosságot is feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.
Pénzügyi szektor Csökkent a hazai biztosítási alkuszok száma
Csabai Károly | 2021. január 6. 15:55
A biztositas.hu weboldalt üzemeltető társaság december 31-ével beolvadt anyacégébe, a Netrisk.hu Kft-be, amellyel egyidejűleg az utóbbi neve Első Online Biztosítási Alkusz Kft-re változott. Kérdés, az utóbbi években az online piacon gyakorlatilag egyeduralkodó két társaságból maradt egy mennyire tudja megőrizni a pozícióját Mészáros Lőrinc gőzerővel terjeszkedő cégével, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-vel szemben.
Pénzügyi szektor Még közelebb kerültünk a gigabank elindulásához
Privátbankár.hu | 2020. december 31. 09:09
Kötelező nyilvános vételi ajánlatot nyújtott be a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. a banki papírokra.
Pénzügyi szektor Sorvezetőt küld a bankoknak az MNB több fontos új szabályról
Privátbankár.hu | 2020. december 28. 13:34
A hazai bankokat érintő több fontos döntésről és szabályról tájékoztatót küld a Magyar Nemzeti Bank az érintetteknek.
Pénzügyi szektor Bankárélet a pandémia alatt: valaki rászokott a kerékpárra, más Rúzsa Magdival publikált receptkönyvet
Csabai Károly | 2020. december 27. 06:34
A koronavírus-járvány miatt számos hobbinknak, kedvenc szórakozásunknak sem hódolhatunk. Nem járhatunk például úszni, terembe kosarazni, vagy squasholni, most télen pedig síelni, de moziba vagy színházba sem. A hazai bankok, hitelintézetek vezetőinél érdeklődtünk, ők hogyan vészelik át e nehéz napokat, van-e olyan tevékenységük, amelyeket nem űzhetnek, s a kényszer szülte helyzetben belevágtak-e esetleg másba.
Pénzügyi szektor Már működik a Magyar Bankholding Zrt.
Privátbankár.hu / MTI | 2020. december 16. 07:17
Ténylegesen is elindult a működés, azaz létrejött Magyarország második legnagyobb bankcsoportja.
Pénzügyi szektor Megválasztották Mészáros Lőrinc bankjának új vezetőjét
Privátbankár.hu | 2020. december 14. 13:32
Ahogy azt lapunk elsőként kilátásba helyezte, a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő hitelintézet elnök-vezérigazgatói posztjáról lemondott Balog Ádám helyére a mai rendkívüli közgyűlésen Barna Zsoltot választották, 2021. január 1-jétől, miután megkapta ehhez a Magyar Nemzeti Bank engedélyét.
Pénzügyi szektor Túlteljesítették Orbán Viktor elvárását a bankok
Csabai Károly | 2020. december 13. 18:19
Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2020 első háromnegyedéves adataiból. Amely azt tekinti zsinórmértéknek, hogy a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek összesített mérlegfőösszegének hány százalékát adják azok, amelyek belföldi irányításúak.
Pénzügyi szektor Bankpiaci konszolidáció – elméletből gyakorlat
Natív tartalom | 2020. december 11. 14:24
Kétségtelenül a hazai bankrendszer 1987 óta íródó történetének legnagyobb átalakulását hozta az idén júliusban lezárult takarékszövetkezeti integráció. Hét év alatt 126 hitelintézet több lépcsőben egyesült, és létrejött egy egységes, univerzális kereskedelmi bank, a Takarékbank. A cégjogi átalakítások mellett óriási szervezeti-üzleti megújítást hajtottak végre, amelyek gyökeres változásokat hoznak a Takarék Csoport működésében, hatékonyságában és versenyképességében. A konszolidációs folyamatnak több tanulsága is van, amely a komoly kihívások előtt álló és gyorsan átalakuló hazai bankpiac más szereplői számára is értékes lehet.
Friss
hírlevél