A testület legutóbbi, januári ülésén egyhangú döntésével 6,50 százalékon hagyta a kamatot, nem módosította a kamatfolyosó két szélét sem. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Legutóbb 2024 szeptemberében változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázisponttal csökkent. Varga Mihály jegybankelnök a legutóbbi döntést követő sajtótájékoztatóján kifejtette: az MNB Monetáris Tanácsa elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.
Az inflációs folyamatokról szólva Varga Mihály kiemelte: a decemberi infláció 3,3 százalékra csökkent, a jegybanki toleranciasávon belül alakult, és kedvező hír, hogy a maginfláció is csökkent 3,8 százalékra. Ugyancsak kedvezőnek nevezte, hogy már az egymást követő második hónapban maradt a toleranciasávban az infláció mértéke. „Így jó esélyünk van tehát, hogy 2026 elején a 3 százalékos cél alá kerüljön” – fogalmazott.
Az elemzők szerint a kamatvágás irányába mutat, hogy januárban a teljes fogyasztói árindex (2,1 százalék) és a maginfláció (2,7 százalék) is jobban csökkent a vártnál és erős maradt a forint euróval szembeni árfolyama is. Így a piaci konszenzus alapján februárban 25 bázisponttal csökkenhet az irányadó kamat.
(MTI
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
