A bankcsoport 3,5 milliárd eurós nettó eredményt ért el (2024: 3,1 milliárd euró). A növekedést elsősorban a lakossági és vállalati szegmens további bővülése alapozta meg, de egyszeri tételek is szerepet játszottak benne. A nettó eredmény kétharmadát a csoport Ausztrián kívüli leánybankjai adták. A CET1 ráta jelentősen, 19,3 százalékra emelkedett, stabil tőkehelyzetet biztosítva a lengyelországi akvizícióhoz.
A bankcsoport teljes hitelállománya 6,4 százalékkal, 232,0 milliárd euróra nőtt (2024: 218,1 milliárd euró). Ez a növekedés az Erste Ausztrián kívüli piacain elérte a 10,5 százalékot (2024: 5,7%). Ez a makrogazdasági lendületet tükrözi: az elmúlt években a közép- és kelet-európai régió átlagosan mintegy kétszer akkora GDP-növekedést ért el, mint az euróövezet (2025: 2,3% az 1,5%-hoz képest). A lakossági üzletágban emelkedett a lakáshitelek iránti kereslet. A vállalati ügyfelek egyre nagyobb arányban igényeltek beruházási finanszírozást.
A hitelezés bővülése mellett a betétállomány 4,7 százalékkal, 253,0 milliárd euróra emelkedett (2024: 241,7 milliárd euró). Ez elsősorban a Csehországban, Magyarországon és Horvátországban növekvő ügyfélbetétek következménye. Az ügyfélállomány tartós bővülésének köszönhetően a nettó kamatbevétel 7,8 milliárd euróra nőtt (2024: 7,5 milliárd euró).
„A 2025-ös eredményeink régiónk erejét bizonyítják. Ennek fényében örömmel tekintünk a lengyelországi akvizíció sikeres lezárására, ami új szintre emeli piaci pozíciónkat a régióban. Ez az akvizíció mérföldkő a csoportunk számára, amelyet minden piacunk erős teljesítménye tett lehetővé. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen méretű bank integrációja figyelmet és erőforrásokat igényel, ezért ezt a folyamatot az ehhez szükséges fókuszáltsággal közelítjük meg” – mondta Peter Bosek, az Erste Csoport elnök-vezérigazgatója.
A nettó díj- és jutalékbevétel 8,6 százalékkal, 3,2 milliárd euróra nőtt (2024: 2,9 milliárd euró), a fizetési, az értékpapír- és a biztosítási szolgáltatások növekedésének köszönhetően. A fejlődés egyik mozgatórugója a George Invest ausztriai és csehországi bevezetése volt, melyet kifejezetten a fiatalabb befektetői szegmens megszólítására terveztek. Biztatóak a bevezetés óta elért eredmények: Ausztriában az értékpapír-tranzakciók mintegy 62 százalékát már a 35 év alatti ügyfelek hajtják végre, míg a Csehországban ez az arány 33 százalék. 2025 végén az Erste Csoport közel kétmillió megtakarítási programot kezelt, ami 25 százalékos növekedést jelent a 2024 év végi 1,6 millióhoz képest. A kedvező piaci folyamatokkal együtt ez azt eredményezte, hogy a kezelt vagyon (AuM) az Erste Asset Managementnél 103,9 milliárd euróra nőtt (2024: 91,6 milliárd euró).
Osztalék a 2025-ös üzleti év után
A lengyelországi akvizíció teljes mértékben belső forrásból történő finanszírozása miatt, amely 2025-ben magasabb eredménytartalékolást tett szükségessé, az Erste Csoport vezetősége részvényenként 0,75 eurós, csökkentett osztalék kifizetését fogja javasolni a közgyűlésnek. Ez a 2025-ös nettó eredményből – az AT1‑osztalékok levonását követően – 9,1 százalékos kifizetési rátának felel meg, összhangban a felvásárlás bejelentésekor kommunikált 2025-ös osztalékpolitikával, amely a kifizetési ráta 10 százalékos felső korlátját határozta meg.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
