Az ilyen repókörökhöz való hozzáférés, amelyek kulcsfontosságú finanszírozási forrást jelentenek a piaci stressz idején, eddig csak néhány, főként kelet-európai országra korlátozódott, de Christine Lagarde, az EKB elnöke régóta eszköznek tekinti ezt a konstrukciót az euró globális elérésének növelésére – írja a Reuters.
Az EKB bővíti az eurólikviditást biztosító Eurep-keretét, hogy mérsékelje az euróövezeten kívüli finanszírozási piacok zavarainak kockázatát, és egyúttal erősítse az euró nemzetközi szerepét – jelentette be Christine Lagarde szombaton, a Müncheni Biztonsági Konferencia keretében tartott felszólalásán – számol be róla az MTI.
Lagarde szerint a globális környezet érdemben volatilisabbá vált, ugyanis az agresszívebb iparpolitikák, az éleződő geopolitikai feszültségek és az ellátási láncok sérülékenysége miatt gyakoribbak lehetnek a pénzügyi piaci stresszhelyzetek.
Fotó: EKB
Védelem a kényszerértékesítés ellen
Az EKB célja, hogy elkerülje az euróban denominált eszközök kényszerértékesítését a globális finanszírozási piacokon, ami a monetáris politikai célok megvalósítását is veszélyeztetné.
A tervek szerint a harmadik negyedévtől az euróövezeten kívüli jegybankok 50 milliárd eurós keretig likviditást vehetnek fel euróban denominált, magas minőségű fedezet ellenében. A hozzáférés biztosított lesz minden olyan központi bank számára, amely megfelel az alapkritériumoknak, kivéve ha pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási vagy szankciós okok ezt kizárják.
Tartós jelenlét
Lagarde hangsúlyozta: az új keret nem átmeneti, hanem folyamatos hozzáférést garantál, ami kiszámíthatóságot ad azoknak a partnereknek, amelyek euróban kívánnak kereskedni vagy finanszírozni. A lépést részben az is indokolja, hogy a befektetők egy része az amerikai kereskedelempolitika kiszámíthatatlansága miatt kezdi újraértékelni a dollár tartalékdeviza-szerepét – monda.
Az euróövezeti jegybank vezetője müncheni beszédében a világgazdasági fragmentáció kockázataira is kitért. Elmondta: az eurórendszer elemzései szerint egy geopolitikailag távoli beszállítóktól származó kínálat hirtelen, 50 százalékos visszaesése 2-3 százalékkal csökkentené az európai feldolgozóipari hozzáadott értéket, különösen az elektromos berendezések, a vegyipar és az elektronika területén. Európa nyitottsága miatt különösen sérülékeny, ezért a „stratégiai autonómia” felé kell elmozdulnia.
Az Eurep bővítése is ebbe a stratégiába illeszkedik – mondta Lagarde. Az euró globális likviditási hátterének megerősítése növeli a bizalmat az euróban történő befektetés, hitelfelvétel és kereskedelem iránt, és hozzájárul ahhoz, hogy Európa a fokozódó bizonytalanság közepette stabilitási tényező maradhasson.
Energia és NATO kérdések a napirenden. 
