Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Európa vezető bankjai és technológiai szállítói részvételével április 18-án volt az azonnali fizetési szakemberek második európai fóruma Amszterdamban. Európában elképesztő tempóban vezetik be az új fizetési rendszereket, már az új általános fizetési szolgáltatásként emlegetik – de vajon a Magyarországon kitűzött határidők valóban tarthatóak lesznek? Tudósítás a 2. Instant Payment Summitről.

Európa vezető bankjai és technológiai szállítói részvételével április 18-án volt az azonnali fizetési szakemberek második európai fóruma Amszterdamban. Miután az azonnali fizetési szolgáltatás szélesebb körű európai bevezetése két évvel ez előtt indult, tavaly került megrendezésre az első ilyen, az azonnali fizetésekre koncentráló konferencia. Magyarországot tavaly a Giro Zrt. és a Capsys Informatikai Kft. képviselte, idén viszont a Giro távol maradt. Megemlítendő ugyanakkor, hogy a konferencia szervezői tavaly is és idén is megtisztelték a Capsyst, Közép-Kelet Európa vezető azonnali fizetések specialistáját azzal, hogy meghívták a konferencia záró panelbeszélgetésében való részvételre.

Az ügyfelek azonnali fizetést akarnak

Hogy az azonnali fizetések rendszerek miért jelentik az új általánosan elterjedt fizetési szolgáltatást? Aki ezt a cikksorozatot folyamatosan olvassa, láthatta, milyen sebességgel vezeti be most már szinte minden európai ország ezt az új rendszert, a konferencián pedig több előadó is felhívta erre a figyelmet, azaz ahogy az ABN-Amro előadója mondta: „Instant Payment is becoming the new normal”. Ehhez a véleményhez a Deutsche Bundesbank képviselője és sok más előadó is csatlakozott.

És miért is van szükség a gyorsaságra a fizetési rendszerek területén is? Ezzel kapcsolatban a Deutsche Bundesbank képviselője három okra mutatott rá:

  • az ügyfelek azt szeretnék látni, hogy a fizetések is ugyanolyan gyorsan bonyolódjanak le, mint bármi más ügylet korunk internetes gazdaságában;
  • a technológiai fejlődés ma már lehetővé teszi azt, hogy olyan infrastruktúrát üzemeltessenek a klíringházak, amelyek 10-15 másodperc alatt biztonságosan le tudjnak bonyolítani egy fizetést;
  • folyamatosan terjed az ügyfelek körében a mobiltelefonok fizetésre való használata is, így a létrejövő infrastruktúrák segítségével az ügyfelek a mindig náluk levő eszközzel azonnal el tudják intézni fizetéseiket.

Ahhoz persze, hogy az azonnali fizetési rendszerek igazi áttörést jelentsenek, nem csak a technológia szükséges, hanem az is, hogy a pénzügyekben oly fontos szabályozási háttér is meglegyen. Erről elsőként a konferencia nyitó előadója, Leo Wagner, az FIS képviselője beszélt. Ő felsorolta azt a három szabályozást, amelyek az azonnali fizetések szempontjából meghatározóak:

  • PSD2 – EU direktíva
  • SCT Inst – European Payments Council szabvány
  • GDPR – EU rendelet

A konferencián több előadó is beszélt az SCT Inst fontosságáról. Gyakorlatilag az összes európai ország vagy szolgáltató, amelyik az azonnali fizetéseket bevezeti, kivétel nélkül az SCT Inst szabványt veszi alapul, bár a magyar AZUR rendszer részére létrejött a speciális magyar megoldás, a HCT Inst XML üzletszabvány. Természetesen ez is kiválóan alkalmazható, legfeljebb azt nehezíti majd meg, hogy az interoperabilitás terjedésekor az AZUR rendszer csatlakozzon más nemzetközi fizetési rendszerekhez.

Az SCT Inst szabvány egyébként ma már 14 országban hivatalosan elfogadott és 1049 pénzforgalmi szolgáltató, azaz az európai pénzforgalmi szolgáltatók mintegy negyede használja azt.

Fontos a fokozatosság is – mikor körözi le az azonnali fizetés a bankkártyást?

Több előadó is beszélt az azonnali fizetések, illetve szélesebb körben a digitális bankolás elterjedéséről. Kicsit visszatekintve korábbi cikkünkre, szinte mindenki a szolgáltatás folyamatos bevezetésének jelentőségét, a rendszer folyamatos kiterjesztésének szükségességét hangsúlyozta. Az ABN-Amro bank előadója a következő három ütemben gondolja a teljes körű bevezetést megvalósíthatónak:

  1. pénzforgalmi számláról pénzforgalmi számlára való fizetések;
  2. elektronikus kereskedelemben való fizetések;
  3. kereskedőhelyi fizetések.

Az ő véleménye szerint az alap infrastruktúrák megteremtése most van folyamatban, az internetes kereskedelemben való alkalmazás várhatóan 2022 körül válhat szélesebb körűvé, de a kereskedőhelyi használat bevezetésére, azaz az azonnali fizetések tömeges elterjedésére 2026-ig várni kell.

A fenti megállapítással összhangban van az az Ovum kutató cég által készített táblázat is, amit a dán Nets előadója, Paul Walwik-Joynt mutatott be, és ami azt próbálja előre jelezni, hogy az azonnali fizetések volumene mikor haladhatja meg a bankkártyás fizetések volumenét:

Az új infrastruktúra segítségével megvalósuló szolgáltatások Simon Brooks, a brit Faster Payments Scheeme fejlesztési vezetője nagyon fontosnak nevezte a „fizetési kérelem”, vagy az Európában elterjedt kifejezéssel nevezve a „direct debit” bevezetését. A magyar tervek igen ambiciózusan magukban foglalják ennek a szolgáltatásnak az azonnali bevezetését is, de ezt egy olyan bankkörnyezetben, ahol a csoportos beszedés sem a legkedveltebb szolgáltatások közé tartozik, kicsit fenntartással kell kezelni. Ismereteink szerint a direct debit szolgáltatás jelenleg csak Szingapúrban él, de a britek kétségtelenül nagy tempóban dolgoznak rajta, hiszen ez a szolgáltatás a kereskedőhelyi fizetések bevezetésének az alapfeltétele.

A konferencián sokat tárgyal SCT Inst szabvány ugyanakkor nem foglalkozik a fizetési kérelemhez kapcsolódó eljárások szabályozásával több okból is. Az egyik a fokozatosság elve, amely azt mondja, hogy először az egyszerűbben bevezethető szolgáltatással foglalkozzunk, utána haladjunk tovább a komplikáltabb felé. Ez történt az eurófizetések első szélesebb körű szabályozásakor is, amikor először a SEPA credit fizetések kerültek szabályozásra 2008-ban, majd ezt a debit fizetések szabályozása 2009-ben követte. Hasonló fokozatosság várható az azonnali fizetések területén is, erről a konferencián Etienne Goose, a European Payments Council főtitkára beszélt.

Nem piszmoghatnak egyetlen hitelügylettel hetekig a bankok

Az előző cikkünkben foglalkoztunk a brit központú HSBC azon alapvető megállapításával, hogy az azonnali fizetési szolgáltatások bevezetésének egyik alapvető feltétele egy pénzforgalmi szolgáltatónál a számviteli rendszer 24/7/365 rendszerűvé alakítása. Ennek a lépésnek a megtétele, úgy gondoljuk, minden pénzforgalmi szolgáltató esetében elengedhetetlen, mint ahogy elengedhetetlen az is, hogy minden banki szolgáltatás, beleértve akár a hitelezést is, lebonyolítása digitálissá véljék. Ma egyes magyarországi pénzintézetek esetében egy egyszerű lakossági hitelművelet lebonyolítása napokig, vagy hetekig tarthat, míg az alábbi ábrában a „digital champions” kategóriába sorolt országok esetében ez a művelet 10 – 30 másodperc alatt számítógépen lebonyolítható.

Jöhet a gazdaság teljes digitalizációja – mire jut Magyarország?

Egyes előadók a fentieknél is tovább mentek. Ők azt mondják, hogy az a tény, hogy a kereskedelmi rendszerek jelentős része és a fizetési rendszerek (beleértve több más banki szolgáltatást is) azonnalivá válnak, kiváltja azt az igényt is, hogy a vállalatok jelentős része is átálljon az azonnali számviteli rendszer alkalmazására. Ha a folyamatokat már ilyen távolinak tűnő, de valójában nem is annyira távoli perspektívában közelítjük meg, akkor beszélnünk kell a gazdaság teljes digitalizációjáról is.

Ismereteink szerint az új magyar kormány egy új minisztérium felállításával erre sokkal több figyelmet kíván fordítani, nagyon helyesen. A minisztérium munkájának megtervezésekor mindenesetre figyelembe kell venni az alábbi ábra adatait is, melyek szerint Magyarországnak még van tennivalója a felzárkózás érdekében:

A konferencia tanulságaként pedig a pénzforgalmi területen is azt javasoljuk, hogy a magyar bankrendszer a Nemzeti Bank vezetésével a nemzetközi fejlesztések tapasztalatait figyelembe véve következetesen, de ne az eredeti „nagy ugrás” politikájának megfelelően vigye végbe a fizetési rendszer átalakítását. Érdemesebb lenne elsőként az eredeti határidőnek megfelelően beindítani az azonnali fizetési rendszer alapinfrastruktúráját, majd erre épülve az európai rendszerekkel párhuzamosan bevezetni a ráépülő és kiegészítő szolgáltatásokat is.

Czímer József


Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei:

2016. június Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
2016. július Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
2016. augusztus Azonnali fizetés Magyarországon: kinek jó ez?
2016. szeptember Magyarország, a régiós forradalmár - milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
2016. október Nyakunkon a jövő - kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
2016. november Egy csapásra rengeteg dolog kiderült az azonnali fizetésről
2016. december Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
2017. január Fizetés egy szempillantás alatt - jövőre jön a fordulat
2017. február Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
2017. március Tényleg semmi értelme nem lesz a bankkártyának?
2017. április Fontos részletek kerültek napvilágra
2017. május Mi lesz a kis magyar bankokkal?
2017. június Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?
2017. július Fizetési forradalom: beelőznek a szomszédos országok?
2017. augusztus Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!
2017. december Azonnali fizetési rendszer: Európában is elkezdődött a forradalom
2018. január Fizetési forradalom Magyarországon: sorsdöntő év kezdődött
2018. március Fizetési forradalom Magyarországon: lehetetlen küldetés a magyar bankoknak?
2018. április Hatalmas és költséges projektben a magyar bankok: vajon elkészülnek jövő nyárra?
Hírek a Fintech világából:
2017. szeptember Ez a világ leginnovatívabb országa: feltaláltak egy új pénzt
2017. október Valamiből már megint nagyon kimarad Magyarország
2017. november Nyílnak a bankok: sosem volt még ennyire jó a magyar ügyfeleknek?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Új szolgáltatással csökkenti a külföldi ügyletek kockázatát a CIB Bank
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 15:19
Magyar leánybankján keresztül az olasz Intesa Sanpaolo Csoport már nemzetközileg is elérhetővé teszi a digitális alapú export-import partnerfinanszírozási megoldását.
Pénzügyi szektor Nyugdíjpénztárak: a válság ellenére sem menekültek a tagok
Király Béla | 2021. május 13. 13:24
Jól teljesítettek a tavalyi évben a pénztárak, a válság ellenére nőttek az önkéntes nyugdíj-, és egészségpénztári befizetések. A Pénztárszövetség sajtóeseményén arról beszéltek a szektor képviselői, hogy mintegy kétmillió hazai pénztári tag továbbra is fontosnak tartja az öngondoskodást, legyen szó a nyugdíjakról vagy az egészséges életmódról.
Pénzügyi szektor 11 milliárd forinttal kevesebb adót kell befizetni szerdán a járvány miatt
MTI | 2021. május 12. 09:15
Egyes katás vállalkozók és több mint 30 ezer cég mentesül a kötelezettség alól.
Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.