Európa vezető bankjai és technológiai szállítói részvételével április 18-án volt az azonnali fizetési szakemberek második európai fóruma Amszterdamban. Miután az azonnali fizetési szolgáltatás szélesebb körű európai bevezetése két évvel ez előtt indult, tavaly került megrendezésre az első ilyen, az azonnali fizetésekre koncentráló konferencia. Magyarországot tavaly a Giro Zrt. és a Capsys Informatikai Kft. képviselte, idén viszont a Giro távol maradt. Megemlítendő ugyanakkor, hogy a konferencia szervezői tavaly is és idén is megtisztelték a Capsyst, Közép-Kelet Európa vezető azonnali fizetések specialistáját azzal, hogy meghívták a konferencia záró panelbeszélgetésében való részvételre.
Az ügyfelek azonnali fizetést akarnak
Hogy az azonnali fizetések rendszerek miért jelentik az új általánosan elterjedt fizetési szolgáltatást? Aki ezt a cikksorozatot folyamatosan olvassa, láthatta, milyen sebességgel vezeti be most már szinte minden európai ország ezt az új rendszert, a konferencián pedig több előadó is felhívta erre a figyelmet, azaz ahogy az ABN-Amro előadója mondta: „Instant Payment is becoming the new normal”. Ehhez a véleményhez a Deutsche Bundesbank képviselője és sok más előadó is csatlakozott.
És miért is van szükség a gyorsaságra a fizetési rendszerek területén is? Ezzel kapcsolatban a Deutsche Bundesbank képviselője három okra mutatott rá:
- az ügyfelek azt szeretnék látni, hogy a fizetések is ugyanolyan gyorsan bonyolódjanak le, mint bármi más ügylet korunk internetes gazdaságában;
- a technológiai fejlődés ma már lehetővé teszi azt, hogy olyan infrastruktúrát üzemeltessenek a klíringházak, amelyek 10-15 másodperc alatt biztonságosan le tudjnak bonyolítani egy fizetést;
- folyamatosan terjed az ügyfelek körében a mobiltelefonok fizetésre való használata is, így a létrejövő infrastruktúrák segítségével az ügyfelek a mindig náluk levő eszközzel azonnal el tudják intézni fizetéseiket.
Ahhoz persze, hogy az azonnali fizetési rendszerek igazi áttörést jelentsenek, nem csak a technológia szükséges, hanem az is, hogy a pénzügyekben oly fontos szabályozási háttér is meglegyen. Erről elsőként a konferencia nyitó előadója, Leo Wagner, az FIS képviselője beszélt. Ő felsorolta azt a három szabályozást, amelyek az azonnali fizetések szempontjából meghatározóak:
- PSD2 – EU direktíva
- SCT Inst – European Payments Council szabvány
- GDPR – EU rendelet
A konferencián több előadó is beszélt az SCT Inst fontosságáról. Gyakorlatilag az összes európai ország vagy szolgáltató, amelyik az azonnali fizetéseket bevezeti, kivétel nélkül az SCT Inst szabványt veszi alapul, bár a magyar AZUR rendszer részére létrejött a speciális magyar megoldás, a HCT Inst XML üzletszabvány. Természetesen ez is kiválóan alkalmazható, legfeljebb azt nehezíti majd meg, hogy az interoperabilitás terjedésekor az AZUR rendszer csatlakozzon más nemzetközi fizetési rendszerekhez.
Az SCT Inst szabvány egyébként ma már 14 országban hivatalosan elfogadott és 1049 pénzforgalmi szolgáltató, azaz az európai pénzforgalmi szolgáltatók mintegy negyede használja azt.
Fontos a fokozatosság is – mikor körözi le az azonnali fizetés a bankkártyást?
Több előadó is beszélt az azonnali fizetések, illetve szélesebb körben a digitális bankolás elterjedéséről. Kicsit visszatekintve korábbi cikkünkre, szinte mindenki a szolgáltatás folyamatos bevezetésének jelentőségét, a rendszer folyamatos kiterjesztésének szükségességét hangsúlyozta. Az ABN-Amro bank előadója a következő három ütemben gondolja a teljes körű bevezetést megvalósíthatónak:
- pénzforgalmi számláról pénzforgalmi számlára való fizetések;
- elektronikus kereskedelemben való fizetések;
- kereskedőhelyi fizetések.
Az ő véleménye szerint az alap infrastruktúrák megteremtése most van folyamatban, az internetes kereskedelemben való alkalmazás várhatóan 2022 körül válhat szélesebb körűvé, de a kereskedőhelyi használat bevezetésére, azaz az azonnali fizetések tömeges elterjedésére 2026-ig várni kell.
A fenti megállapítással összhangban van az az Ovum kutató cég által készített táblázat is, amit a dán Nets előadója, Paul Walwik-Joynt mutatott be, és ami azt próbálja előre jelezni, hogy az azonnali fizetések volumene mikor haladhatja meg a bankkártyás fizetések volumenét:
Az új infrastruktúra segítségével megvalósuló szolgáltatások Simon Brooks, a brit Faster Payments Scheeme fejlesztési vezetője nagyon fontosnak nevezte a „fizetési kérelem”, vagy az Európában elterjedt kifejezéssel nevezve a „direct debit” bevezetését. A magyar tervek igen ambiciózusan magukban foglalják ennek a szolgáltatásnak az azonnali bevezetését is, de ezt egy olyan bankkörnyezetben, ahol a csoportos beszedés sem a legkedveltebb szolgáltatások közé tartozik, kicsit fenntartással kell kezelni. Ismereteink szerint a direct debit szolgáltatás jelenleg csak Szingapúrban él, de a britek kétségtelenül nagy tempóban dolgoznak rajta, hiszen ez a szolgáltatás a kereskedőhelyi fizetések bevezetésének az alapfeltétele.
A konferencián sokat tárgyal SCT Inst szabvány ugyanakkor nem foglalkozik a fizetési kérelemhez kapcsolódó eljárások szabályozásával több okból is. Az egyik a fokozatosság elve, amely azt mondja, hogy először az egyszerűbben bevezethető szolgáltatással foglalkozzunk, utána haladjunk tovább a komplikáltabb felé. Ez történt az eurófizetések első szélesebb körű szabályozásakor is, amikor először a SEPA credit fizetések kerültek szabályozásra 2008-ban, majd ezt a debit fizetések szabályozása 2009-ben követte. Hasonló fokozatosság várható az azonnali fizetések területén is, erről a konferencián Etienne Goose, a European Payments Council főtitkára beszélt.
Nem piszmoghatnak egyetlen hitelügylettel hetekig a bankok
Az előző cikkünkben foglalkoztunk a brit központú HSBC azon alapvető megállapításával, hogy az azonnali fizetési szolgáltatások bevezetésének egyik alapvető feltétele egy pénzforgalmi szolgáltatónál a számviteli rendszer 24/7/365 rendszerűvé alakítása. Ennek a lépésnek a megtétele, úgy gondoljuk, minden pénzforgalmi szolgáltató esetében elengedhetetlen, mint ahogy elengedhetetlen az is, hogy minden banki szolgáltatás, beleértve akár a hitelezést is, lebonyolítása digitálissá véljék. Ma egyes magyarországi pénzintézetek esetében egy egyszerű lakossági hitelművelet lebonyolítása napokig, vagy hetekig tarthat, míg az alábbi ábrában a „digital champions” kategóriába sorolt országok esetében ez a művelet 10 – 30 másodperc alatt számítógépen lebonyolítható.
Jöhet a gazdaság teljes digitalizációja – mire jut Magyarország?
Egyes előadók a fentieknél is tovább mentek. Ők azt mondják, hogy az a tény, hogy a kereskedelmi rendszerek jelentős része és a fizetési rendszerek (beleértve több más banki szolgáltatást is) azonnalivá válnak, kiváltja azt az igényt is, hogy a vállalatok jelentős része is átálljon az azonnali számviteli rendszer alkalmazására. Ha a folyamatokat már ilyen távolinak tűnő, de valójában nem is annyira távoli perspektívában közelítjük meg, akkor beszélnünk kell a gazdaság teljes digitalizációjáról is.
Ismereteink szerint az új magyar kormány egy új minisztérium felállításával erre sokkal több figyelmet kíván fordítani, nagyon helyesen. A minisztérium munkájának megtervezésekor mindenesetre figyelembe kell venni az alábbi ábra adatait is, melyek szerint Magyarországnak még van tennivalója a felzárkózás érdekében:
A konferencia tanulságaként pedig a pénzforgalmi területen is azt javasoljuk, hogy a magyar bankrendszer a Nemzeti Bank vezetésével a nemzetközi fejlesztések tapasztalatait figyelembe véve következetesen, de ne az eredeti „nagy ugrás” politikájának megfelelően vigye végbe a fizetési rendszer átalakítását. Érdemesebb lenne elsőként az eredeti határidőnek megfelelően beindítani az azonnali fizetési rendszer alapinfrastruktúráját, majd erre épülve az európai rendszerekkel párhuzamosan bevezetni a ráépülő és kiegészítő szolgáltatásokat is.
Czímer József
Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei:
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től. 
