Egy év múlva indul az azonnali fizetés - hogy állnak a magyar bankok?
PSD2, AZUR – ez a két kulcsszó határozza meg a magyar pénzforgalmi szolgáltatók fejlesztési tevékenységét napjainkban. Az AZUR betűszó az azonnali fizetési rendszert fedi, és mint korábbi írásainkból tudjuk (lásd gyűjteményünket a cikk végén) két alapvető részre oszlik az országos projekt. Az egyik a Giro Zrt. által telepítendő központi rendszer, a másik pedig a banki rendszerek, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatók mai, esetleg új rendszereit hivatottak a központi rendszerhez illeszteni.
Információink szerint a központi rendszer implementációja jól halad, augusztus elején elkezdődnek a szükséges tesztelések, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az országos tesztelés az eredeti terveknek megfelelően januárban megkezdődhessen.
Korántsem ilyen fényes a kép a kereskedelmi banki fronton. Vannak olyan nagybankok, amelyek szinte bizonyosan készen lesznek a határidőre, de vannak olyanok is, amelyekről erősen valószínűsíthető, hogy a teljes funkcionalitást nem fogják tudni biztosítani. Még vegyesebb a kép a kis- és közepes bankok esetében, de reméljük, hogy részben a Magyar Nemzeti Bank hathatós szervező munkája, részben pedig a banki együttműködés azt eredményezi, hogy a rendszer 2019. július 1-én elindul.
Miért is jó ez, mik a magyar bankok esélyei?
A közelmúlt nemzetközi eseményei alapján szemezgetünk egy kicsit azokból az eredményekből, amelyeket más országokban elértek a fizetési rendszer fejlesztése terén és megnézzük mit is mondtak a szakemberek az európai fizetési világ június müncheni konferenciáján, az EBA Day-en.
Mire képes 10 év alatt egy forradalmian új fizetési rendszer?
2008. május 27. fontos nap volt a brit bankrendszer életében, akkor indult el az első igazán modernnek nevezhető azonnali fizetési rendszer, a Faster Payments Service, rövidítve FPS. A rendszer létrehozása Nagy-Britanniában is erős szabályozói nyomás hatására történt, de az elmúlt tíz alatt a pénzforgalmi rendszer leggyorsabban fejlődő elemévé vált. Bevezetésekor a legnagyobb újítás a fizetés azonnalisága, a 15 másodperces tranzakciós idő volt, ami mint később látni fogjuk nemcsak a pénzforgalmi és banki világot, hanem a vállalati gazdálkodási gondolkodást és a magánszemélyek pénzügyi viselkedését is képes megváltoztatni.
A másik nagyon fontos elem a szolgáltatás folyamatossága, azaz a 24/7/365 rendszerben való működés. Képzeljük el: a Faster Payments Service tíz év alatt egyetlen tizedmásodpercre sem állt meg, éjjel-nappal a felhasználók rendelkezésére állt!
A fejlődést pedig elég, ha csak egy adatpárral illusztráljuk: ma a rendszer óránként átlagosan 230 000 tranzakciót bonyolít le az induláskori alig háromezerrel szemben.
Az évfordulóval kapcsolatban egy brit tanulmány négy olyan tényezőt emelt ki, ami meghatározó az azonnali fizetési rendszer fejlődése szempontjából:
- „Economy of Things, azaz az „Eszközök gazdasága”, ami azt eredményezi, hogy az internettel közvetlen kapcsolatban álló tárgyak, eszközök (Internet of Things), amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a felhasználóknak a beléjük táplált programok vezérletével a szolgáltatások ellenértékét a maguk által generált fizetési tranzakciók útján szedik be, ez pedig az következő tíz évben önmagában is megduplázhatja a növekedés ütemét;
- várható az új közszolgáltatási – víz- gáz-, elektromosság-, stb. ellátási – modellek bevezetése, amelyek a fizetéseket is automatikusan a folyamatba integrálják, gyorsítva ezzel az azonnali fizetések számának növekedési ütemét;
- a fizetési tranzakciókra rakódó költségek csökkenése miatt a tranzakciók átlagos összege csökkenni fog, míg a számuk jelentősen növekszik főleg a vállalati szférában, hiszen így a likviditási görbék sokkal jobban közeledhetnek az áruk és a szolgáltatások mozgásához;
- jelentősen növekszik a fizetési forgalom biztonsága, ami az azonnali fizetések számának további növekedését indukálja.
Ez utóbbi állítást igazolja az a tény, hogy míg 2011-ben minden azonnali fizetéssel lebonyolított 1 000 font értékű tranzakcióra 1,30 font visszaélés esett, 2018-ra az ezer fontra eső visszaélések összege 0,07 fontra, azaz hat év alatt tizennyolcad részére esett vissza!
Működése tíz éve alatt a Faster Payments Service olyannyira jelentőssé vált Nagy-Britanniában, hogy a most tervezés alatt álló egységes fizetési rendszer alapját fogja képezni.
|
Ez a megállapítás ugyanakkor átvezet minket az EBA Day témái közé, ahol a kérdés úgy vetődött fel: egy, vagy több bankközi átutalási rendszer lesz a jövőben az országokban?
A magyarországi AZUR rendszer is a bevezetése után párhuzamosan fog működni a jelenlegi rendszerekkel, bár elképzelhető, hogy az egyik megszűnik, de mindenképp marad egy batch rendszerű átutalási rendszer – ez a jelenlegi – és lesz egy azonnali átutalási rendszer, amelyben az utalások tranzakciónként történnek. (A batch rendszerben a tranzakciókat „csomagonként” továbbítják.)
A konferencián komolyan felvetődött a kérdés: szükség van-e hosszú távon mindkét rendszerre?
Az nem vitás, hogy az azonnali utalási rendszer már csak biztonsági okokból sem válthatja fel azonnal a batch rendszerű szolgáltatást, de a kettő nem is „keverhető”. A konferencián Teresa Connors, a brit NatWest munkatársa ezt így jellemezte: „A batch alapú átutalási rendszer és az azonnali átutalási rendszer olyanok, mint az olaj és a víz, egyszerűen összekeverhetetlenek.”
A tapasztalat ugyanakkor az, hogy az azonnali utalási rendszerek működési biztonsága közel száz százalékos és párhuzamosan azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók mindenütt megtanulják az ehhez kapcsolódó likviditáskezelést csakúgy, ahogy a brit bankok is tették azt, a felső összeghatárok folyamatosan növekednek. Magyarországon az induló összeghatár tízmillió forint lesz, ugyanakkor Nagy-Britanniában ez az összeg már 250 000 font, azaz megközelíti a száz millió forintot. Mindezek alapján az egyik kerekasztal beszélgetésben az Icon Solutions vezető szakembere, Tom Hay - aki a Privátbankár.hu konferenciáról is ismert - azt mondta: „Amennyiben az új rendszer [az azonnali fizetés] mindent tud, amit a régi [batch rendszerű] tudott és még annál sokkal többet is, míg a régi sok mindent nem tud, amit az új, akkor miért kell a régit megtartani?”
Az új szolgáltatási norma
A tavaly júniusban Dublinban lebonyolított EBA Day legfontosabb megállapítása az volt, hogy „az azonnali fizetési rendszer már szolgáltatási normává vált”. Alátámasztotta ezt az állítást az, hogy addigra már a világ szinte minden jelentős országában elindult ez a szolgáltatás, hogy az első páneurópai azonnali fizetési rendszer, az EBA Clearing RT1 rendszere éppen az elindítás előtt volt, azaz az azonnali fizetés sokkal gyorsabban nyert teret, mint azt pár évvel korábban a szakemberek gondolták.
Nem a bankok belügye: komoly átalakulások a vállalatoknál
Münchenben a szakemberek továbbléptek azon, hogy azt kell hangsúlyozni, hogy az azonnali fizetési rendszer a norma, hiszen sokak szerint ez az állítás nem fejezi ki azt, hogy a fizetési rendszer azonnalivá tételen milyen mélységben változtatja meg nemcsak a banki szférát, hanem a vállalati világot is.
Petia Niederlaender, az ERSTE Group szakember egy vállalati közvélemény kutatásból idézett, amikor azt mondta, hogy a válaszok szerint a vállalatok hetven százaléka kíván áttérni az azonnali fizetési rendszer használatára, ez pedig valóban jelentős változásokat indukál.
A konferencián nagyon sok esettanulmány is elhangzott, de Gerhard Bystricky, a UniCredit Bank egyik vezetője azt kritizálta, hogy az esettanulmányok inkább a banki hatásokra, nem pedig a vállalati esetekre koncentrálnak. A vitán résztvevő közönség is arra szavazott, hogy a vállalatoknak jelentős hatékonyságnövekedést okoz, ha az azonnali fizetési rendszer alkalmazásával azonnali adatokhoz is jutnak.
Nagyon jó példa erre, illetve a bankok és a vállalatok együttműködésére a brit HSBC gyakorlata. A bank egy olyan szolgáltatást vezetett be azoknak a vállalatoknak, amelyekhez nagyszámú, de kis összegű utalások érkeznek, hogy a bank függetlenül a jóváírt tranzakciók idejétől olyan adatcsomagokat állít össze a vállalati ügyfelének, amelyik a vállalati likviditáskezelést a leghatékonyabban tudja kiszolgálni. Ezért a szolgáltatásért az ügyfél díjat is fizet, de a rendszeréhez jobban illeszkedő adatszolgáltatás miatt a hatékonysága is növekedik amellett, hogy a beérkező utalások azonnal jóváírásra kerülnek a számláján.
A konferencián elhangzott egy másik nagyon jó példa is, amelyik ráadásul több modern technológiai elem kombinációján alapul. Az ebben a példában érintett logisztikai vállalat a szerződéseket blockchain technológiával tartja nyilván, a mozgatott árut modern árukövetési rendszerrel figyeli, az átutalásokat pedig az azonnali fizetési rendszeren indítja és kéri is az ügyfeleitől.
És végül még egy fontos megállapítás: „Nem maga a fizetés ténye a fontos, hanem azok a szolgáltatások, amelyeket ezen az infrastruktúrán le lehet bonyolítani!”.
Korábbi cikkeinkben már nem egyszer leírtuk, hogy az azonnali fizetési projekt nem IT projekt, hanem annál sokkal több; átalakítja az egész banki gondolkodást a likviditáskezeléstől a számvitelig. A müncheni konferencia alapján tovább kell lépni a gondolkodásban: nemcsak a banki gondolkodást alakítja át, hanem a vállalati szféra gondolkodását is átalakítja. A vállalatok jelentős része egyébként is hozzászokott a termelési oldalon a „just-in-time” rendszerhez, csak ehhez kell illeszteniük a „just-in-time” likviditáskezelést is, amit persze a vállalati szférában is az azonnali számvitel követ. Ehhez pedig a bankrendszer jelentős mértékben hozzá tud járulni, ha valóban kihasználja a bevezetett új infrastruktúra lehetőségeit.
A magyar bankok nagy lehetőségei
És mik is a magyar bankok esélyei? Az, hogy azt a fejlesztési feladatot, amit kétségtelenül szabályozói nyomásra hajtanak végre, lehetőségként fogják fel és az üzletfejlesztési szakembereiket elküldik a témával foglalkozó konferenciákra, esetleg az azonnali fizetési rendszert már alkalmazó partnerbankokhoz tanulmányútra, hogy tanuljanak abból, amit máshol már bevezettek. Még egy lehetőség, hogy az azonnali fizetési rendszer projektben működő munkabizottságokba is meghívnak olyan bankszakembereket, akik már tényleges tapasztalatokkal rendelkeznek a szolgáltatás működése terén. Biztos vagyok abban, hogy a magyar vállalkozói réteg is gyorsan fel fogja ismerni az új technológiai adta lehetőségeket!
Az új technológia rendelkezésre fog állni, miért ne használjuk hatékonyan?
Czímer József
Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei:
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
