2018 nagyon fontos éve lesz a magyar azonnali fizetési programnak: az év végére úgy a központi infrastruktúrát működtető Giro Zrt-nek, mint az összes pénzforgalmi szolgáltatónak készen kell állni a nemzeti szintű tesztelési program megkezdéséhez. Több projektben is részt vevő szakemberek véleménye szerint a precíz, pontos tesztelésen múlik minden, akár az is, hogy a rendszer másodpercnyi leállás nélkül működjön sok éven keresztül. Általában számítástechnikai rendszerekkel szemben ilyen szigorú követelmények nincsenek, de most mégis a nemzet fizetési infrastruktúrájáról beszélünk.
Úgy gondoltuk, hogy így az év elején nézzük meg, hol is működnek ilyen rendszerek, mik is a 2018-ra kialakult nemzetközi követelmények az ilyen fizetési rendszerekkel szemben és egy-két érdekességet is bemutatunk.
Így áll most a világ az azonnali fizetéssel
Az azonnali fizetési rendszerrel szembeni főbb követelmények:
|
A keretes felsorolás mutatja az azonnali fizetési rendszerekkel kapcsolatos főbb követelményeket. A felsoroltakon túl talán az is fontos, hogy egy most létrehozandó új rendszer az ISO 20022 szabvány előírásai szerint működjön. Vannak ugyan rendszerek, amelyek a régi szabvánnyal működnek, ilyen például a brit vagy az indiai rendszer, de mivel a pénzek átutalása a keretben közölt körülmények között történik, ezeket is teljes értékű rendszerként tartjuk számon. Azt talán nem is kell külön megjegyezni, hogy a magyar rendszer is teljes mértékben meg fog felelni ezeknek a követelményeknek.
Annak ellenére, hogy az élet sok területén az azonnaliság ma már alapkövetelmény, kicsit elképzelhetetlen az egész annak, aki nem szokott hozzá az azonnali fizetés élményéhez. Ugyanakkor tény, hogy 2017. decemberében a világon összesen 36 országban működött az azonnali fizetési rendszer valamelyik formája és ebből a 36-ból 25 országban olyan rendszer működött, amelyik megfelel a keretes írásban közölt feltételeknek. Ennek a huszonöt országnak a listáját mutatjuk be a második keretes írásban.
Az országok felsorolásában az eurózóna egy országként szerepel, bár természetesen több ország is a tagja. Az előző cikkünkben írtunk az EBA Clearing rendszerének elindulásáról, amelyhez már 585 bank, az eurózóna bankjainak 15%-a csatlakozott. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben a listában a német bankok, amelyek most dolgoznak a csatlakozáson még nincsenek benne, akkor rövidesen nagy ugrás várható, hiszen a német bankok az euróban lebonyolított pénzforgalom mintegy 30%-át adják.
Teljes funkcionalitású azonnali fizetési rendszerek 2017 decemberében: Afrika
Amerika
Ausztrália
Ázsia
Európa
|
A listában pont a legrégebbi azonnali fizetési rendszer, az 1973 óta működő japán Zengin nem szerepel. A rendszert eredetileg 88 japán bank hozta létre, ma már 144 közvetlen és 1145 közvetett tagja van. Eredetileg a rendszer egy saját szabványt alkalmazott, de mára már áttértek az általánosan használt ISO 20022 szabványra és várhatóan a Zengin rendszert is beleírhatjuk 2018 októberétől a listába, hiszen a jelenlegi napi hét órás működést kibővítik 24 órásra.
A modern kort az azonnali fizetési rendszerekben a brit Faster payments service 2008. évi indulásától számítjuk, bár ők még ma is az ebben az ágazatban elavultnak számító ISO 8583 szabványt használják. Ennek az oka az volt, hogy a rendszert a döntéstől számítva nagyon gyorsan létre kellett hozni, hiszen az akkor már működő Bacs rendszer három napos tranzakciós idővel dolgozott. A régi szabvány ellenére a brit rendszer a világ összes azonnali fizetési rendszere között is a legsokoldalúbb, azon túl, hogy végtelenül biztonságos. A rendszert működtető VocaLink szakemberei a két különálló hardver egyidejű párhuzamos működtetésével (active/active rendszer) elérték azt, hogy a brit azonnali fizetési rendszer az elindításától fogva egyetlen tizedmásodpercre sem állt le.
Az Egyesült Királyságban, csakúgy, mint Japánban nem minden bank tagja az azonnali fizetési rendszernek, a bankok nagy része közvetítőkön keresztül csatlakozik a rendszerhez, hiszen ez így sokkal olcsóbb. A kezdeti nyolc bankhoz képest ma 17 bank tagja közvetlenül a rendszernek, de egyrészt a közvetlen tagok is működtetnek közvetítő szolgáltatást, maga a VocaLink is működtet közvetítő szolgáltatást kisebb bankok részére PayPort néven, de a PayPort-on keresztül nagyvállalatok is csatlakozhatnak közvetlenül a rendszerhez. Érdekes megjegyezni, hogy a magyar ügyfelek által is sokat használt Transferwise átutalási szolgáltatás is ezt a rendszert használja az átutalások angol font lábának a kezeléséhez és így tudja elérni azt, hogy egy forintban indított átutalás mintegy két perc alatt kerül jóváírásra egy brit bankszámlán.
Van, amiben a magyar rendszer egyedülálló lesz
A Faster payments service funkcionalitásában is a legszélesebb körű, hiszen az egyszerű átutaláson túl előre dátumozott átutalásokat, periodikusan ismétlődő átutalásokat (standing order) és visszatérítéseket is kezel. Egy dologban ugyanakkor a létrehozás alatt levő magyar rendszer többet fog tudni: a Magyar Nemzeti Bank követelményként előírta, hogy Magyarországon a „fizetési kérelem” (direct debit) is a rendszer szolgáltatásai között szerepeljen, hiszen így érheti el ez a nagyon nagy infrastrukturális beruházás azt a célt, hogy a készpénzforgalmat visszaszorítsák a gazdaságban.
Egy dolog szintén észrevehető, ami a magyar és úgy a japán, mint a brit rendszer, de a világ összes rendszere között is különbség. Egyetlen olyan ország nincs, ahol a rendszerben való részvétel a pénzforgalmi szolgáltatók részére kötelező lenne. Ez egy magyar sajátosság, bár kétségtelenül elősegíti azt, hogy a legkisebb pénzintézet is olyan szolgáltatást tudjon nyújtani, mint a legnagyobbak, illetve azt, hogy az országban mindenki elérhesse a legkorszerűbb fizetési szolgáltatást.
Mik voltak az év legfontosabb trendjei?
Áttekintve az azonnali fizetési rendszerek elterjedtségét, nézzük meg, mik voltak azok a tendenciák, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatások terén a világpiacot 2017-ben uralták.
Modernizáció
E tekintetben minden kétséget kizáróan az azonnali fizetési rendszerek további elterjedése a fő irány. A japán Zengin rendszerhez hasonlóan a létező nem teljes funkcionalitású rendszerek modernizációját látjuk, ismereteink szerint Magyarországot is beleértve összesen tizenegy országban van futó azonnali fizetés implementációs projekt és azt sem szabad elfelejteni, hogy ezekkel a rendszerekkel közelebb kerülhetnek egymáshoz a klíring jellegű rendszerek és a bankkártyás fizetési rendszerek.
Az új szolgáltatások elterjedése
Tudjuk, hogy nem elég az, hogy bármely szolgáltatási szféra valami újat kínál, a piaci szereplőknek el kell fogadni és alkalmazni kell azt, ha a szolgáltatások sikeresek akarnak lenni. Érdekes, hogy az azonnali fizetések egyrészt a lakosság körében nyertek nagy teret, a másik szféra, amelyik pedig ezt a maga részére is kezdi kikényszeríteni, azok a nagyvállalatok. Jó példa erre az amerikai The Clearing House rendszer, de a tendencia máshol is megfigyelhető. Több országban ugyanakkor a pénzügyi felügyeletek próbálják szorgalmazni azt, hogy a közép- és kisvállalatok is bekapcsolódjanak ennek a szolgáltatásnak az igénybe vételébe.
Megfelelési kötelezettség – compliance
E tendencia keretében beszélünk egyrészt arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak meg kell felelniük az új jogszabályi környezet – pl. PSD2 – előírásainak, de arról is, hogy a pénzforgalomban az uralkodó szabvány az ISO 20022 lesz folyamatosan átvéve az ISO 8583 szabvány szerepét. Az előbb említett jogszabályi kötelezettség nem volt kérdés, míg a szabvány témájában úgy látjuk a korábbi vitának vége.
Központi banki fizetések
Ebben a témában, mármint hogy az ún. „végső fizetések” a jegybanki számlákon hogyan bonyolódnak le, el kell fogadni, hogy mindegyik országnak megvan a maga jogszabályi rendszere, megvannak a maga szokásai, rendszerei. Magyarországon ez a rendszer az MNB által működtetett VIBER, de már országokban komoly korszerűsítési törekvéseket is láthatunk. Az Európai Központi Bank ugyanakkor a maga területén még nem tudta megoldani az általa felvetett azonnali fizetési rendszerrel (TIPS) kapcsolatos kérdéseket, így több központi bank is visszatart egyébként szükséges beruházásokat.
A címben azt írtuk: indul 2018! Igen, új év kezdődik, és ha az új év is olyan sikeres lesz, mint 2017, akkor egy év múlva mindenki elégedetten dőlhet hátra.
Ezért a cikkíró is nagyon sikeres Új Esztendőt kíván minden kedves olvasónak!
Czímer József
Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei: