Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Bombaként robbant a hír: a bitcoin alapját jelentő blockchain technológia atyja, a titokzatos Satoshi Nakamoto végre leleplezte magát. A filmbe illő körülmények között történt bejelentés óta folyik a nyomozás: vajon Craig Wright valóban azonos a bitcoin feltalálójával? Akárhogy is van, a blockchain technológia alapjaiban alakíthatja át a fizetési rendszereket. „Helyszíni” tudósítás a Bitcoin játszótérről.

Satoshi Nakamoto színre lép (?)

A Privátbankár.hu szerkesztősége az elmúlt év végén azzal bízta meg a szerzőt, hogy indítsunk egy havi rendszerességgel megjelenő sorozatot a pénzügyi innovációkról. A szerző Londonban él, így ezzel az ágazattal, amit fintech-nek is hívnak napi rendszerességgel és főleg első kézből foglalkozik. A múlt év végén meg is állapodtunk az első hat témában; május elejére az eCurrency Mint, a valódi pénzként használható virtuális pénz volt betervezve.

Úgy gondolom öt hónappal korábban most május elejére ennél aktuálisabb témát a fintech kérdéskörben nehezen találhattunk volna. Hétfőn, azaz május 2-án reggel a szerző a BBC híradójában látta a Craig Wrighttal készült interjút, amiben közölte, hogy valójában ő a blokklánc – blockchain – megalkotója, eddig ő szerepelt Satoshi Nakamoto álnévvel. Wright azt is hozzátette, hogy nem érdekli a pénz, a hírnév, a dicsőség, ő dolgozni szeretne, úgyhogy most az egyszer fellebbentette a fátylat, de a továbbiakban soha, semmilyen televíziós interjút nem fog adni.

Minderről a Privátbankár.hu természetesen azonnal tudósított.

Ez tehát a rövid hír, lássuk a többit!

A nyomozás indul: vajon tényleg ő a blockchain atyja?

Craig Wright hosszú előkészítő munka után, amely elején mindhárom sajtóorgánum titoktartási nyilatkozatot írt alá, a BBC-nek, a The Economist hetilapnak és a PQ férfimagazinnak nyilatkozott. A hír természetesen felbolydította a játszóteret, a www.blockchain.info honlap azonnal tele lett hozzászólásokkal. Sorra kérdőjelezték meg a hozzászólók a nyilatkozó állítását, sorra jelentek meg Craig Wright hozzászólásai is, mígnem Wright az úgynevezett „Genesis block”-ot is beküldte saját aláírásával hitelesítve azt.

Úgy gondolom, hogy a vita nem fog teljesen elülni, de érdemes áttekinteni azt, hogy a három orgánum közül gazdasági kérdésekben leghitelesebb The Economist miképp értékeli Wright valódiságát?

Ők sok komoly szakértőt is foglalkozattak a Wright blogjának május 2-i megjelenése előtt – ezért kellet a titoktartási nyilatkozat. Álláspontjuk szerint négy dolgot kell megvizsgálni ahhoz, hogy Craig Wright nyilatkozatának valódiságát megállapítsuk. E négy kérdéskör a következő:

  • a kulcsok megléte;
  • Wright képzettsége, azaz annak valószínűsítése, hogy rendelkezik a megfelelő tudással;
  • az „apasági” teszt;
  • a személyiségteszt.

1. A titkosító kulcsok

A titkosító kulcsok megléte könnyű azonosítást biztosítana. Wright ugyanakkor azt nyilatkozta az első beszélgetésben, hogy „rendelkezik a PGP kulcsokkal, de ez semmit sem bizonyítana”.   Mások szerint ez az igazi bizonyíték és ennek hiánya miatt tudták néhány korábbi, Nakamoto-nak tulajdonított üzenetről megmondani, hogy azok nem tőle származnak.

Wright ugyanakkor két bizonyítékkal szolgálat elsőre: a blokkbányászat során keletkezett 9. sorszámú blokknál használt kulccsal írt alá egy közzétett szöveget, ami a Jaen-Paul Sartre egy 1964-ben elmondott beszéde arról, miért utasította vissza az irodalmi Nobel díjat. Itt egy érdekességet is fel lehet fedezni, ehhez a munkához Wright referenciaként jelölte meg a világhírű magyar matematikus, a Tudományos Akadémia mai elnöke Lovász László egy cikkét. Szóval lehet, hogy a blokkláncnak vannak magyar létrehozói is?

Az interjú során Wright azt is állította, hogy nem csak a 9. számú blokknak, hanem az 1. számú blokknak a kulcsával is rendelkezik. A bemutatón részt vett Jon Matonis a Bitcoin Alapítvány korábbi elnöke és Gavin Andresen korábbi vezető bitcoin fejlesztő is. Az újságíró által „megrendezettnek tűnt” bemutató alapján a hetilap szerkesztői és a két szakértő is „valószínűsítik” hogy Wright tulajdonképpen Nakamoto.

2. Megvan hozzá a tudása?

Mint tudjuk a The Economist alaposságáról is ismert. Részletesen megvizsgálták Craig Wright önéletrajzát és annak háttér-dokumentációját is. Több ismert angol és ausztrál egyetem kapott különböző szintű diplomáival rendelkezik, ebből talán legismertebb a University of London, ahol a „Masters of Science n Finance” diplomát szerezte.

Korábbi londoni munkája során, ahol többet között a Centre for Strategic Cyberspace and Security Sciences cég alelnöke is volt és szakértőként tevékenykedett, az üzleti jog és a számítástechnikai biztonság kérdéseiben igen sok írott anyagot is publikált.

Az újságírók ebben a kérdéskörben vizsgálták Wright szuperszámítógépének meglétét is, ami az ilyen szintű fejlesztői munka elengedhetetlen feltétele. Erről Wright közvetett bizonyítékokkal szolgált mondván, hogy „ez egy nagy és drága számítógép és ezért nem szeretnénk, ha nyilvános lenne a holléte”. Mindenesetre a The Economist szerint, ha ez a gép valóban létezik, akkor a világ 17. legnagyobb teljesítményű számítógépe.

3. Az apasági teszt

A harmadik lépés – ahogy a The Economist nevezi - az apasági teszt, azaz annak vizsgálata, hogy Wright valóban rendelkezik-e azzal a műszaki fejlesztői tudással, ami ilyen kapacitású munkához szükséges.

A The Economist ehhez a munkához is nagyon komoly szakértői csapatot vett igénybe, mégpedig a Juola & Associates cég segítségét, akik a „stylometry”, azaz a stílusmérés módszerével dolgoznak. Azt szerették volna megállapítani, hogy a kétségtelenül Nakamoto által – bárki is legyen ő – írt anyagokat, például az 2008-ban megjelent „Fehér Könyvet” írhatta-e Wright.

Wright élete során olyan munkát folytatott, annyit publikált, hogy kétségtelenül sok stílusban tud írni. Azt állítja, hogy sok különböző stílus létezik, és attól függően kell stílust választani, hogy éppen milyen témáról ír valaki.

A Juola & Associates cég szakértői egyébként azt állapították meg a „Fehér könyv” és Wright különböző írásainak összehasonlítása alapján, hogy nem valószínű, hogy a szerző azonos. Wright erre azzal vágott vissza, hogy a könyv szerzője ő, de a munkában sokat segített neki barátja Dave Kleiman, egy amerikai számítógépes törvényszéki szakértő, aki viszont sajnos nincs már az élők sorában, mint ahogy az a Hal Finney sem, akinek tíz Bitcoint küldött Wright 2009 januárjában.

4. Egyezik Satoshi és Wright személyisége?

A negyedik kérdés, azaz a személyiségteszt a legszubjektívabb. Mivel senki nem találkozott Nakamotoval, nincs fénykép, vagy videofelvétel a létezéséről, a személyiségéről is csak találgatások lehetnek. Valószínűleg egy igen zárkózott, nem túl kellemes ember, aki politikailag valószínűleg libertariánus nézeteket vall. Ezzel, azaz az állammal és a központi bankokkal való ellenszenvével magyarázható a blokklánc által közvetített információ pénzként való elképzelése; a Bitcoin.

Wright személyisége beleillik ebbe a képbe. Igaz sok diplomája van, de előadásokat nem nagyon látogatott és több diplomát is távoktatással szerzett meg. Munkatársai szerint nem könnyű vele dolgozni és érdekes módon konferenciákra sem jár sem résztvevőként, sem pedig előadóként.

"Valószínűleg Nakamotóval beszélgettem"

A vélemények megoszlanak. Azok, akik e-maileket váltottak Nakamoto-val és személyesen találkoztak Wright-tal azt mondják, hogy jelentős átfedés van a virtuális Satoshi és a valódi Craig között. A korábban is idézett Matonis úr azt mesélte, hogy miután Wright-tal személyesen találkozott, amikor hazaért azt mondta a feleségének, hogy valószínűleg Nakamotoval beszélgetett. A szintén idézett Andresen a következőket írta: „Bizonyos idő együttes eltöltése után azt mondhatom, hogy Craig Wright minden kétséget kizáróan azonos Satoshival”.

Az újságírók persze hivatalból kételkednek, de végül is a blokklánc olyan érdeklődéssel bír ma már, hogy nem is az a lényeg, ki írta az első anyagot a témában, hanem hogy mit lehet vele megvalósítani.

Nem a bitcoin a csoda - hanem a blockchain

Hogy miért írtam az alcímben „Bitcoin játszóteret”? Azért, mert sokáig az egész elképzelés elégé belterjes volt és kizárólag néhány IT és fintech őrült hitt benne. Azóta bebizonyosodott, hogy a szó közgazdasági értelmében a Bitcoin nem pénz, hanem csak a fent idézett bank- és establishment-ellenességnek az egyik terméke. Érdekes módon a Wikipédia a következő meghatározást adja:

„A Bitcoin érték, mert az emberek való árura, szolgáltatásra, sőt készpénzre akarják cserélni”.

Ez még persze igaz is lehet, hiszen az emberek mindenért sok mindenért szeretnének árut, pénzt kapni, de az attól még nem pénz. Jelen cikknek a terjedelme nem teszi lehetővé a részletes közgazdasági elemzést. Elég legyen azt mondani, hogy 2012 közepe – ami nem válságidőszak! – és 2013 közepe között a Bitcon USD árfolyama a szinte nulláról 1100 fölé emelkedett, majd 200 alá süllyedt (most 440 körül van). Ki az a komoly befektető, aki ilyen volatilis eszközbe befektetne? A forgalomban levő Bitcoin mennyiségről nem is érdemes beszélni, hiszen az a világon forgalomban levő pénz mennyiségének mintegy 0,015 százaléka, márpedig az alkotók szándéka az egész világra kiterjed nem pedig csak a Silicon Valley-re és Shoreditch-re!

Amivel viszont igen komolyan kell foglalkozni, az maga a blokklánc. Annyiban persze vigyázni kell, nehogy úgy járjunk vele, mint az okostelefonnal a pénzforgalmi szolgáltatásról gondolkodók az utóbbi években: majd az okostelefon mindent megold! Végül persze helyre kerültek a dolgok: kiderült, hogy az okostelefon mint számítástechnikai eszköz nagyon hasznos és jó a fizetési rendszerekhez - legyen az bankkártya rendszer, vagy bankközi fizetési rendszer (ACH) - való praktikus hozzáférés biztosításához, de ennyi!

A blokklánc pedig egy olyan üzenetközvetítő rendszer, ami nagyon hasznos lehet a fizetési rendszerek működtetésében a legújabb ISO 20022 rendszer vagy egyéb létező rendszerek mellett. Ehhez még sok mutatómunka kell és láthatóan a bankok, kutatóhelyek költenek is rá, foglalkoznak vele. E sorok írója már látott „majdnem kész” blokklánc fizetési terméket, de alkotója nem hatalmazta fel arra, hogy nevén is nevezze.

Az is nagyon fontos, hogy egyre több központi bank – akik ellen Nakamoto/Wright – az egész Bitcoin rendszert elképzelte komoly lehetőséget lát abban, hogy annak felhasználásával központi bankként elektronikus pénzt bocsásson ki. És itt a központibank-elleneseknek annyit érdemes megjegyezni, hogy az elektronikus pénz kibocsátását minden országban jogszabály szabályozza; így lehet pénz!

A Bitcoin pedig marad a játszótéren!

Az eCurrency Mintről végül a sorozat következő cikkében olvashat.

A sorozat korábbi részei:

1. Készpénzes szendvics: te rábíznád a vagyonod egy robotra?

2. Minden megváltozik, amit a fizetésről tudunk - így alakul át az életünk

3. Miért jobb a mobil a fizetésnél?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Nyugdíjpénztárak: a válság ellenére sem menekültek a tagok
Király Béla | 2021. május 13. 13:24
Jól teljesítettek a tavalyi évben a pénztárak, a válság ellenére nőttek az önkéntes nyugdíj-, és egészségpénztári befizetések. A Pénztárszövetség sajtóeseményén arról beszéltek a szektor képviselői, hogy mintegy kétmillió hazai pénztári tag továbbra is fontosnak tartja az öngondoskodást, legyen szó a nyugdíjakról vagy az egészséges életmódról.
Pénzügyi szektor 11 milliárd forinttal kevesebb adót kell befizetni szerdán a járvány miatt
MTI | 2021. május 12. 09:15
Egyes katás vállalkozók és több mint 30 ezer cég mentesül a kötelezettség alól.
Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Pénzügyi szektor Megérkezett a Google Pay, egy magyar bank ügyfelei már használhatják
Privátbankár.hu | 2021. április 7. 15:51
Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.