Nyakunkon a jövő: kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni

Arról, hogy mi az azonnali fizetési rendszer már beszéltünk, de a Sibos-ról még nem esett szó, tehát először arról, mi is a Sibos?

1993 és 2002 után idén harmadszor, október 26. és 29. között ismét Genfben rendezte meg a SWIFT, a nemzetköz fizetések legnagyobb világméretű szervezete a pénzügyi világ legnagyobb konferenciáját és kiállítását. Az első Sibos rendezvény Brüsszelben volt 320 résztvevővel. Ebből a szemináriumból nőtte ki magát egy nyolcezer fős óriás rendezvénnyé a Sibos, amely tulajdonképpen egy konferenciát és egy kiállítást foglal magában.

A kiállítás egyik főszereplője természetesen a SWIFT maga, de standot építenek maguknak a világ legjelentősebb bankjai és pénzügyekben, főleg a pénzforgalomban érintett technológiai szállítói, tehát itt mindenki találkozik mindenkivel. A konferenciáról elég annyit mondani, hogy párhuzamosan öt – hét teremben folyik a mellett, hogy a kiállítás standjai is kiváló alkalmat adnak kisebb előadásokra.

Fontos bejelentések

Ekkora rendezvény természetesen nagyon jó alkalom arra, hogy bármely cég, vagy bank fontos bejelentéseket tegyen. 2013-ban Dubaiban tájékoztatta a piacot a VocaLink, a brit Faster Payments System (FPS) megalkotója és 2008-óta működtetője arról, hogy létrehozta az FPS export-változatát Immediate Payments Service (IPS) néven és a brit rendszertől eltérően ez a rendszer már a július cikkünkben is tárgyalt ISO 20022 szabvány alkalmazásával jött létre. Azóta az IPS bevezetésre került Szingapúrban, rövidesen indul a rendszer Thaiföldön, 2017-ben pedig az Egyesült Államok legfontosabb pénzforgalmi rendszere, a The Clearing House vezeti azt be.

Részben a VocaLink-hez kötődik a genfi Sibos egyik legfontosabb bejelentése, de ezúttal a hírt egy másik globális szolgáltató, az ACI Worldwide standján jelentették be. A hír azt tartalmazza, hogy a továbbiakban az azonnali fizetési rendszerek e két nagyon fontos résztvevője egy külön partnerség keretein belül lép fel a világpiacon azért, hogy erőiket, lehetőségeiket és tudásukat egyesítve komplex ajánlattal jelentkezhessenek. E komplex ajánlat azt jelenti, hogy a VocaLink ajánlja a továbbiakban is az azonnali fizetésekhez szükséges központi rendszert, míg a piacra 1975-ben lépett és főként a BASE24 bankkártya feldolgozórendszeréről ismert ACI Worldwide ajánlja a teljes fizetési rendszerhez szükséges bankoldali megoldást, amely a cég Universal Payments rendszerének a szükséges modulja lesz.

Várhatóan a Privátbankár.hu október 27-i Fintech Innovation 2016 konferenciáján történik bejelentés arról, hogy a Genfben bejelentett partnerség hogyan képviselteti magát a Közép-Kelet Európai régióban.

Terítéken az azonnali fizetés

Ha a konferenciát és a kiállítást együtt nézzük, a tematika tekintetében az azonnali fizetési rendszer foglalta el az egész rendezvény mintegy felét. Nagyon sok volt az olyan technológiai szolgáltató, amelyik elmondta, hogy készül a saját rendszere is. Megemlíthetjük, az amerikai Montran és FIS cégeket, a kanadai D+H Solutions céget, de ha tudjuk, hogy az azonnal fizetési rendszer Szaúd-Arábiában történő bevezetésére összesen tizenöt cég adta be a pályázatát, akkor látható, hogy mennyien érdeklődnek a legújabb fizetési rendszer iránt. Persze nem meglepő, hogy a pályázati eljárás utolsó stádiumába a VocaLink és az amerikai óriáscég, az FIS került be; döntés kb. két hónapon belül.

Érdemes megnézni, hogy mi a helyzet az egyes földrészeken, ugyanis az nagyon érdekes helyzetet mutat. Külön panel beszélgetés volt Észak-Amerika három országának, Kanadának, Mexikónak és az Egyesült Államoknak a képviselőivel.A három ország fejlettségének a szintje nem tükröződik vissza a pénzforgalmi szolgáltatásokban, ugyanis Mexikó az egyetlen a három közül, ahol már működik azonnali fizetési rendszer SPEI néven. Kanadában természetesen gondolkodnak a rendszer bevezetésén, de a legérdekesebb a helyzet az Egyesült Államokban. A szabad verseny feltétlen tisztelete miatt az itteni a világon a legkomplikáltabb fizetési rendszer; még olyan csekkfizetési szolgáltatás is van, ahol a csekkeket repülőn szállítják a központba és napokba telik a kifizetése.

A genfi panelbeszélgetésen az USA-t Sean Rodrigez, a Fed Faster Payments Strategy Leader beosztásban dolgozó munkatársa képviselet, aki részletesen elmondta, hogy mintegy 300 cég képviselőinek a részvételével egy, a McKinsey&Company által vezetett munkacsoportban dolgoznak egy azonnali fizetési rendszer bevezetésén, ami hónapokon belül eredményt produkál. E cikk szerzője megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy az ő munkájuk közepette a The Clearing House már a rendszer tényleges implementációján dolgozik. Rodrigez úr elismerve hogy a kérdés helyénvaló, a válaszadást mellőzte, mint ahogy nem reagált mexikói kollegájának az interoperabilitásra vonatkozó megjegyzésére sem. Azt mindenesetre tudjuk, hogy 2017-ben a VocaLink/ACI Worldwide szállítói együttműködésével 14 ezer bank részvételével megindul az USA első azonnali fizetési rendszere, bár a Fed még „előkészít”.

Európában az eurózónán kívül

Nem kevésbé zavaros a helyzet Európában sem. Tudjuk, hogy az első európai rendszerek – Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Svédország, Lengyelország, Svájc – az euró övezeten kívül jöttek létre. Azt gondolhatná mindenki, hogy egy ilyen új technológia bevezetésével lehetne egy előrelépést tenni az eurót alkalmazó országok között. Ez sajnos nem igaz, sőt!

Az igaz, hogy bizonyos fajta közös gondolkodás elindult, mégpedig több síkon. A közös gondolkodás központja a European Retail Payment Board, az ERPB. Az ő egyik munkacsoportja dolgozik a SEPA azonnali fizetésekre vonatkozó szabályrendszerén, a SEPA Inst-nek nevezett rendszeren, amely valószínűleg a közös klíring és elszámolási szabályokat is tartalmazza majd.

A közös gondolkodás másik síkja az EBA Clearing, a Pán-Európai pénzügyi infrastruktúrák létrehozására alapított vállalat. Ők 2017-re, vagy 2018-ra szeretnék beindítani a saját azonnali fizetési rendszerüket, amelyhez szeptember 21-i párizsi bejelentésük szerint már 39 bank csatlakozott, de további mintegy negyven fontolja a csatlakozást. Az ő feladatuk ugyanakkor nem az, hogy az euró övezetben egy egységes rendszert hozzanak létre, mivel az egyes tagországok nem kívánnak a nemzeti rendszer működtetésétől eltekinteni. Így ezek után az EBA Clearing meghirdetett célja az, hogy egy legyen az euróban fizetési szolgáltatást lebonyolító cégek között! Bár szakemberek javasolták, hogy hozzanak létre egységes rendszert, az Európai Központi Bank nem tudta ezt megvalósítani.

Így aztán folyamatban van az azonnali fizetési rendszer bevezetése több euró-tagországban, így Finnországban – ők voltak az első tender meghirdetői –, Hollandiában, Spanyolországban, Portugáliában, de a közelünkben, Szlovéniában is.

Mi a helyzet nálunk?

Magyarország tehát büszke lehet magára, mivel az azonnali fizetési rendszere bevezetésére irányuló program májusi bevezetésével időben csatlakozott a világszerte felgyorsuló tendenciához. Ennek megfelelően a Giro Zrt. és néhány vezető magyar bank képviselői is ott voltak a Sibos-on, ahol egyébként az a vélekedés alakult ki, hogy az azonnali fizetési rendszert alkalmazó országok száma a közeljövőben exponenciálisan fog nőni.

Két földrészt már megnéztünk, ugyanakkor Ausztrália helyzet egyszerű, hiszen egy ország van csak. Az ottani banki átutalási rendszer igen specifikus, de végül is 2014-ben döntés született, hogy a két versenyző, a VocaLink és a SWIFT megoldásai közül az ausztrál bankok a SWIFT által javasolt rendszert választották. A rendszernek az a specialitása, hogy ez az első olyan rendszer, amelyben nemcsak a számlaüzenetek azonnaliak, hanem a pénzmozgás is azonnali.

Egy azonnali fizetési rendszerben alaptétel, hogy a számlaüzenetek azonnaliak. Az egyedi döntésektől függ ugyanakkor, hogy a kapcsolódó klíringnek, illetve a tényleges pénzmozgásoknak azonnaliaknak kell-e lenniük. Az egyik panelbeszélgetésen feltette a moderátor ezt a kérdést a hat résztvevőnek. A hatból mindegyik a mellett voksolt, hogy a klíringrendszernek is azonnali, 24-órásnak kell lennie, abban viszont megoszlottak a vélemények, hogy szükség van-e az azonnali pénzmozgásra?

Abban egyetértetek a résztvevők, hogy olyan bankrendszerben, amelyben a bankoknak megvan az egymás iránti bizalmuk és a szükséges likviditás nem kell azonnali, illetve folyamatos pénzmozgás, ahol viszont nincs meg a bankok egymás iránti bizalma, jobb a folyamatos pénzmozgás bevezetése.

Nézzünk rá még Ázsiára és Afrikára is!

A legfejlettebb ázsiai ország, Japán volt a ma már talán nem a legfejlettebb rendszer bevezetője 1983-ban, a két óriásnak, Kínának és Indiának pedig működik a természetesen saját fejlesztésű rendszere. Szingapúrról beszéltünk már és Koreában is működik a rendszer, míg a többi ország gyorsuló tempóban vezeti be ezt a rendszert, lásd Thaiföld és Szaúd-Arábia, de ismereteink szerint már Malaysia és Vietnám is elkezdet az előkészítést.  Afrikában a gazdaságilag legnagyobb két ország, a Dél-Afrikai Köztársaság és Nigéria működtet még azonnali fizetési rendszert.

Néhány szót még talán arról, milyen témákat érintett még a Sibos?

Napjaink talán egyik „legdivatosabb” témája a blockchain technológia. Kis túlzással talán, de minden problémásabb kérdésfeltevés azzal végződik, hogy majd a blockchain megoldja! Ez így persze nem igaz, de az nagyon valószínű, hogy a közgazdasági tartalom hiánya miatt a süllyesztőben eltűnt bitcoin hátterét képező blockchain technológia előtt nagy jövő áll. A Sibos-on már volt olyan bank, amelyik bejelentette, hogy az egységei közötti bankközi átutalási rendszert ezzel a technológiával oldották meg. Arról még folyik a beszélgetés ugyanakkor, hogy a banki, kereskedelmi szolgáltatások területén hol nyeri a legnagyobb teret a blockchain. A McKinsey&Company szakértőinek véleménye szerint ez nem a pénzforgalmi szolgáltatások területe lesz, hanem inkább azok a területek, ahol a dokumentumok jelentősége nagy, kiemelve például a szállítólevelek nagy jelentőségű kezelését.

Még egy igen érdekes téma volt jelen a Sibos-on, ez pedig a „gépek tanulási folyamata”, a machine learning. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mai technológiákkal nagyságrenddel több adatot lehet figyelni, összegyűjteni. Egyes fizetési csalás elleni rendszerek nemcsak azt figyelik, hogy mi volt az IP száma annak a gépnek, amiről az internetes átutalást kezdeményezték, hanem azt is, hogy milyenek a gépet kezelő embernek a gépelési szokásai, vagy például hogy a gépen éppen milyen nyelv volt beállítva. Ezzel az óriási adattal felszerelkezve a csalás elleni programok, amiket a „gépek megtanultak”, olyan gyorsan képesek megfigyelni, illetve jelezni, hogy a program az azonnali fizetési rendszer öt – tíz másodperces szintidejébe is belefér.

A „machine learning”, a gépek tanulása kapcsán természetesen a mesterséges intelligencia kérdése is felvetődött. Ezzel kapcsolatban az az egyetértés, hogy bár a technológiai fejlődés következtében a számítógépen korábban elképzelhetetlen mennyiségű adatot tudnak nagyon rövid idő alatt feldolgozni és tárolni, korábban elképzelhetetlen módon tudják az emberi erőt kiváltó robotokat irányítani, de nem szabad elfelejteni azt, hogy a számítógépen is csak azt tudják megcsinálni, amit az ember korábban a gépe memóriába betáplált! Egy nagyon nagy képességű gépet el lehet nevezni mesterséges intelligenciának, de mesterséges intelligencia, azaz a betáplálttól eltérő működés, önálló gépi gondolkodás nem lehetséges!

Czímer József

Az azonnali fizetési rendszer folyamatban lévő magyarországi kiépítéséről szóló cikksorozatunk korábbi részei:

Magyarország, a régiós forradalmár: milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?

Azonnali fizetési forradalom Magyarországon – kinek jó ez?

Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz

Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon