Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon

Azonnali világ

Ez a három és fél év hosszú is meg rövid is. Azoknak, akiknek időközben határidőre kell majd dolgozni mindig rövidnek tűnik, a krónikásnak pedig néha hosszúnak, hiszen nem minden hónapban történik egy cikkre való esemény. Éppen ezért a hónapok során bemutatjuk a világon elterjedte rendszereket, hogyan válnak az egyes, részben már létező, nemzeti rendszerek interoperábilissá, azaz hogyan válhat a fizetési világ, legalábbis a kis összegű átutalások körében teljesen olyanná, mint a mobiltelefon beszélgetések világa.

Ebben a világban, ha valakivel beszélni szeretnék, csak beütöm a számát a telefonomba és pár másodpercen belül el is kezdhetjük a beszélgetést függetlenül attól, hogy a partnerem a szomszéd szobában, vagy a világ túlsó felén van.

A fizetések világában is ez a cél. Februárban, majd kicsit speciálisabban márciusban is írtunk arról, hogy egyes országokban létezik ez a szolgáltatás és most már Magyarország is ennek a megvalósítása útjára lépett.

A program előkészítését ismerve biztos vagyok abban, hogy a kitűzött 2019-es célt az MNB el fogja érni, ez pedig valóban megteremti a világszintű szolgáltatásban is a részvételt, hiszen az alapfeltételek közé tartozik, hogy a magyar rendszer is az ISO 20022 szabvány alkalmazásával készüljön (erről majd egy későbbi cikkben írunk), hiszen egy kivételével a világ össze hasonló szolgáltatása ezt használja – az az egy pedig éppen az átállás folyamatában van.

Honnan indulunk?

Nemzeti átutalási rendszerről Magyarországon azóta van értelme beszélni, mióta 1987-ben kialakult a kétszintű bankrendszer. Az induló hónapokban még a Magyar Nemzetei Bank korábbi rendszere szolgálta ki a bankokat, de 1988. december 19-én tizenkét pénzintézet, köztük a Magyar Nemzeti Bank meglapította a GIRO Elszámolásforgalmi Központ Rt.-t, mai nevén a Giro Zrt.-t.

Igazán nagy lépésekben is végighaladva a történeten megállapítható, hogy a magyar elszámolás-forgalmi szolgáltatás mindig igyekezett a legkorszerűbbet biztosítani a pénzintézeteknek. 1994-ben már egy nap alatt történtek meg az átutalások, míg 2012-ben hosszú előkészítő munka után bevezetésre kerültek az egy napon belüli átutalások.

Összevetésül csak annyit említenék meg, hogy az azonnali fizetési rendszer egyik példa országaként említett Nagy-Britanniában még ma is működik a Bacs rendszer, amely három(!) napos átutalási időt biztosít. Így persze nem is véletlen, hogy a fogalom folyamatosan tolódik át az ottani azonnali fizetési rendszerre, az FPS-re (Faster Payments System).

Mindenkit bevonnak

Visszatérve a magyarországi megvalósításra az MNB illetékesei egy olyan módszert választottak, ami a mai gazdaságirányítási rendszerben talán nem mindennapos. A jegybank két tájékoztatót is tartott május 27-i tájékoztatót a működési engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók részére tartották, míg a 30-i tájékoztatóra minden olyan cég meg lett hívva, amelyik a pénzforgalmi szolgáltatók munkáját segíti, kiszolgálja, támogatja. A cél ezzel az, hogy az MNB ne hozzon úgy határozatot, hogy a tevékenységben résztvevők teljes körével ne egyeztetett volna.

Egy tájékoztató persze nagyon hasznos tud lenne, de ezt megelőzte az, hogy minden résztvevő megkapott egy 138 oldalas – egyenlőre nem a széles nyilvánosság részére készített – konzultációra készített koncepciót „Dimenzióváltás a pénzforgalomban” címmel.

Ez a koncepciós anyag nem csak olvasgatásra szolgál, a készítők minden fejezet végén kérdések sorát tették fel. A cél az ugyanis, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amelyik nagy megközelítéssel minden résztvevőnek jó. Ne fordulhasson elő az például, hogy Lengyelországban létrehozták az Elixir rendszert, ami a bankok körében nem lett különösképpen kedvelt.

Az MNB kérése ugyanakkor az, hogy minden érintett július 31-ig fejtse ki véleményét – olyat is le lehet írni, amit nem kérdeztek, de a válaszadó ismeri – és az MNB fiatal csapata ennek alapján alakítja majd ki azt a végleges koncepciót, amit a bank vezetése elé terjeszt jóváhagyásra.

Így utalhatsz a jövőben

Mit is kell tudnia majd az új átutalási rendszernek:

• az átutalás bankszámláról bankszámlára történik;

• az átutalás visszavonhatatlan;

• 365/7/24 rendelkezésre állás;

• azonnali teljesítés;

• azonnali visszagazolás;

• automatikus digitális feldolgozás.

A rendszer tehát emberi kéz beavatkozása nélkül működik gyakorlatilag folyamatosan. Az egyik, a szerző által ismert rendszer 99,99997%-os rendelkezésre állással működik, azaz évente 15 perc lehet a kiesés.

Ennek biztonságos eléréséhez a két függetlenül működtethető rendszer közül mindkettő élesben működik. Aki ismeri a banki rendszereket tudja, hogy minden rendszernek van tartaléka, ami bekapcsol, ha a másikkal valami gond van. Az azonnal átutalási rendszer olyannyira pontosan kell működjön, hogy itt mindkét rendszer párhuzamosan élesben működik. Az előkészítés során egyébként az is felmerülhet, hogy nincs-e szükség egy harmadik, valóban tartalék jellegű rendszerre?

Kinek lesz jó?

Hogy ez az új átutalási rendszer kinek jó – egyébként mindenkinek – egy később cikkben térünk ki. Ahhoz ugyanakkor, hogy a rendszer minden előnyét ki lehessen használni és a rendszer bevezetése érzékelhetővé tegye a készpénzforgalom csökkenését is kiegészítő szolgáltatásokra is szükség van.

Erre a már működő rendszerrel bíró országokban számtalan példa van: MobilPay, Swipp – Dánia, SWISH- Svédország, Paym, Pingit – Nagy-Britannia, de ha valaki a márciusi cikkünket olvasta, akkor emlékszik rá, hogy Thaiföldön nem is az azonnali fizetési rendszer létrehozása volt a cél, hanem egy bolti vásárlásoknál is használható mobilfizetési rendszer, csak rájöttek, hogy az alap infrastruktúra nélkül nem megy

A Magyar Nemzeti Bank már a koncepciós anyag elkészítésénél figyelembe vette ezeket a valós üzleti igényeken alapuló külföldi megoldásokat. E megoldások létrehozása természetesen nem a központi infrastruktúrát működtető cég feladata, bár erre is van élő példa.

A cél sokkal inkább az, hogy a magyar pénzforgalmi szolgáltatók hozzanak létre olyan innovatív megoldásokat, amelyek alapja az azonnali fizetési rendszer infrastruktúrája lehet. E szolgáltatások biztosításához egyébként a bankszámlarendszert kiegészítő, ahhoz társítható azonosító rendszerre is szükség van, aminek a specifikálására is a projekt megvalósítása során lesz lehetőség.

Nagy-Britanniában egyébként ez a kiegészítő azonosító rendszer a számlatulajdonosok mobiltelefonszámainak rendszere, amely rendszert a résztvevő bankok felhatalmazása alapján az FPS rendszert üzemeltető VocaLink kezeli.

Mi lesz a régiekkel?

Az azonnali fizetési rendszer bevezetése egyébként nagyon sok kérdést vet fel. Szükség lesz-e a továbbiakban a Giro által jelenleg működtetett IG1 és IG2 rendszerek mindegyikére, legyen-e és milyen legyen a VIBER, tételesen, vagy batch rendszerben, és naponta hányszor történjen a tényleges pénzmozgás, milyen legyen a likviditáskezelés? Mind, mind olyan kérdés, amelyet a konzultációk sorozatában kell meghatározni úgy, hogy a rendszer ugyanakkor a lehető leghatékonyabban működjön.

Ehhez tartozik az árazás kérdése is, ugyanis senkinek nem érdeke, hogy adott pénzmennyiség kifizetéséhez magasabb átutalási költség kötődjön, mint eddig. Ez talán az egyik legnehezebb kérdés, ugyanis ezek a rendszerek drágák. Éppen ezért nincs olyan ország a világon, ahol az azonnal fizetési rendszerek infrastruktúráját gazdaságossági számítási alapon hozták volna létre.

Ez az infrastruktúra kicsit olyan, mint az autópályák hálózata. Általában egy állami beruházó létrehozza azt, majd pedig a magánhasználók, beleértve a vállalatokat, tevékenysége gazdaságossá teheti annak a működését.

Nagy-Britanniában például a Pénzügyminisztérium határozott utasításának volt köszönhető a rendszer átlagosnál gyorsabb létrehozása, de még az állami beavatkozásokról nem híres Egyesült Államokban is a Federal Reserve System – az ottani jegybank – indította el a tárgyalásokat, amiket azután a TCH (The Clearing House) fejezett be és írta alá a megállapodást a rendszert implementáló brit VocaLink-kel.

Tudják szabályozni?

Természetesen az új rendszer kialakításánál is fontos eleme lesz a szabályozás. Attól, hogy a rendszer gyorsabb, a pénzmosási szabályokat ugyanúgy be kell tartani, a lehetséges és megtörtént visszaéléseket kezelni kell, de ugyanígy fontosak a fogyasztóvédelmi kérdések is.

A magyar irányítók talán szerencsés helyzetben vannak, hiszen ezeket a kérdéseket Európában Svédországban, Dániában, Norvégiában, Svájcban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában is tanulmányozhatják, mivel ezekben az országokban működik az össze szakmai kritériumnak megfelelő azonnali fizetési rendszer.

E mellett folyamatos megbeszélések folynak az európai rendszer létrehozásáról is, amiről szintén egy későbbi cikkben fogunk beszélni. Most mindenesetre érdemes gratulálni az MNB szakembereinek az eddigi előkészítő munkáért, mindenképp érdemes lesz figyelemmel kísérni a megvalósítás folyamatát a Privátbankár.hu oldalain.