Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A Magyar Nemzeti Bank hivatalosan is bejelentette, hogy elindítja az azonnali fizetési szolgáltatás megteremtésére irányuló programot. A Privátbankár.hu-n innentől havi rendszerességű sorozatot indítunk, amelynek célja, hogy az olvasó folyamatosan figyelemmel kísérje a világ legkorszerűbb fizetési szolgáltatásának magyarországi megvalósítását egészen annak beindításáig, azaz várhatóan 2019. negyedik negyedévéig.

Azonnali világ

Ez a három és fél év hosszú is meg rövid is. Azoknak, akiknek időközben határidőre kell majd dolgozni mindig rövidnek tűnik, a krónikásnak pedig néha hosszúnak, hiszen nem minden hónapban történik egy cikkre való esemény. Éppen ezért a hónapok során bemutatjuk a világon elterjedte rendszereket, hogyan válnak az egyes, részben már létező, nemzeti rendszerek interoperábilissá, azaz hogyan válhat a fizetési világ, legalábbis a kis összegű átutalások körében teljesen olyanná, mint a mobiltelefon beszélgetések világa.

Ebben a világban, ha valakivel beszélni szeretnék, csak beütöm a számát a telefonomba és pár másodpercen belül el is kezdhetjük a beszélgetést függetlenül attól, hogy a partnerem a szomszéd szobában, vagy a világ túlsó felén van.

A fizetések világában is ez a cél. Februárban, majd kicsit speciálisabban márciusban is írtunk arról, hogy egyes országokban létezik ez a szolgáltatás és most már Magyarország is ennek a megvalósítása útjára lépett.

A program előkészítését ismerve biztos vagyok abban, hogy a kitűzött 2019-es célt az MNB el fogja érni, ez pedig valóban megteremti a világszintű szolgáltatásban is a részvételt, hiszen az alapfeltételek közé tartozik, hogy a magyar rendszer is az ISO 20022 szabvány alkalmazásával készüljön (erről majd egy későbbi cikkben írunk), hiszen egy kivételével a világ össze hasonló szolgáltatása ezt használja – az az egy pedig éppen az átállás folyamatában van.

Honnan indulunk?

Nemzeti átutalási rendszerről Magyarországon azóta van értelme beszélni, mióta 1987-ben kialakult a kétszintű bankrendszer. Az induló hónapokban még a Magyar Nemzetei Bank korábbi rendszere szolgálta ki a bankokat, de 1988. december 19-én tizenkét pénzintézet, köztük a Magyar Nemzeti Bank meglapította a GIRO Elszámolásforgalmi Központ Rt.-t, mai nevén a Giro Zrt.-t.

Igazán nagy lépésekben is végighaladva a történeten megállapítható, hogy a magyar elszámolás-forgalmi szolgáltatás mindig igyekezett a legkorszerűbbet biztosítani a pénzintézeteknek. 1994-ben már egy nap alatt történtek meg az átutalások, míg 2012-ben hosszú előkészítő munka után bevezetésre kerültek az egy napon belüli átutalások.

Összevetésül csak annyit említenék meg, hogy az azonnali fizetési rendszer egyik példa országaként említett Nagy-Britanniában még ma is működik a Bacs rendszer, amely három(!) napos átutalási időt biztosít. Így persze nem is véletlen, hogy a fogalom folyamatosan tolódik át az ottani azonnali fizetési rendszerre, az FPS-re (Faster Payments System).

Mindenkit bevonnak

Visszatérve a magyarországi megvalósításra az MNB illetékesei egy olyan módszert választottak, ami a mai gazdaságirányítási rendszerben talán nem mindennapos. A jegybank két tájékoztatót is tartott május 27-i tájékoztatót a működési engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók részére tartották, míg a 30-i tájékoztatóra minden olyan cég meg lett hívva, amelyik a pénzforgalmi szolgáltatók munkáját segíti, kiszolgálja, támogatja. A cél ezzel az, hogy az MNB ne hozzon úgy határozatot, hogy a tevékenységben résztvevők teljes körével ne egyeztetett volna.

Egy tájékoztató persze nagyon hasznos tud lenne, de ezt megelőzte az, hogy minden résztvevő megkapott egy 138 oldalas – egyenlőre nem a széles nyilvánosság részére készített – konzultációra készített koncepciót „Dimenzióváltás a pénzforgalomban” címmel.

Ez a koncepciós anyag nem csak olvasgatásra szolgál, a készítők minden fejezet végén kérdések sorát tették fel. A cél az ugyanis, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amelyik nagy megközelítéssel minden résztvevőnek jó. Ne fordulhasson elő az például, hogy Lengyelországban létrehozták az Elixir rendszert, ami a bankok körében nem lett különösképpen kedvelt.

Az MNB kérése ugyanakkor az, hogy minden érintett július 31-ig fejtse ki véleményét – olyat is le lehet írni, amit nem kérdeztek, de a válaszadó ismeri – és az MNB fiatal csapata ennek alapján alakítja majd ki azt a végleges koncepciót, amit a bank vezetése elé terjeszt jóváhagyásra.

Így utalhatsz a jövőben

Mit is kell tudnia majd az új átutalási rendszernek:

  • az átutalás bankszámláról bankszámlára történik;

  • az átutalás visszavonhatatlan;

  • 365/7/24 rendelkezésre állás;

  • azonnali teljesítés;

  • azonnali visszagazolás;

  • automatikus digitális feldolgozás.

A rendszer tehát emberi kéz beavatkozása nélkül működik gyakorlatilag folyamatosan. Az egyik, a szerző által ismert rendszer 99,99997%-os rendelkezésre állással működik, azaz évente 15 perc lehet a kiesés.

Ennek biztonságos eléréséhez a két függetlenül működtethető rendszer közül mindkettő élesben működik. Aki ismeri a banki rendszereket tudja, hogy minden rendszernek van tartaléka, ami bekapcsol, ha a másikkal valami gond van. Az azonnal átutalási rendszer olyannyira pontosan kell működjön, hogy itt mindkét rendszer párhuzamosan élesben működik. Az előkészítés során egyébként az is felmerülhet, hogy nincs-e szükség egy harmadik, valóban tartalék jellegű rendszerre?

Kinek lesz jó?

Hogy ez az új átutalási rendszer kinek jó – egyébként mindenkinek – egy később cikkben térünk ki. Ahhoz ugyanakkor, hogy a rendszer minden előnyét ki lehessen használni és a rendszer bevezetése érzékelhetővé tegye a készpénzforgalom csökkenését is kiegészítő szolgáltatásokra is szükség van.

Erre a már működő rendszerrel bíró országokban számtalan példa van: MobilPay, Swipp – Dánia, SWISH- Svédország, Paym, Pingit – Nagy-Britannia, de ha valaki a márciusi cikkünket olvasta, akkor emlékszik rá, hogy Thaiföldön nem is az azonnali fizetési rendszer létrehozása volt a cél, hanem egy bolti vásárlásoknál is használható mobilfizetési rendszer, csak rájöttek, hogy az alap infrastruktúra nélkül nem megy

A Magyar Nemzeti Bank már a koncepciós anyag elkészítésénél figyelembe vette ezeket a valós üzleti igényeken alapuló külföldi megoldásokat. E megoldások létrehozása természetesen nem a központi infrastruktúrát működtető cég feladata, bár erre is van élő példa.

A cél sokkal inkább az, hogy a magyar pénzforgalmi szolgáltatók hozzanak létre olyan innovatív megoldásokat, amelyek alapja az azonnali fizetési rendszer infrastruktúrája lehet. E szolgáltatások biztosításához egyébként a bankszámlarendszert kiegészítő, ahhoz társítható azonosító rendszerre is szükség van, aminek a specifikálására is a projekt megvalósítása során lesz lehetőség.

Nagy-Britanniában egyébként ez a kiegészítő azonosító rendszer a számlatulajdonosok mobiltelefonszámainak rendszere, amely rendszert a résztvevő bankok felhatalmazása alapján az FPS rendszert üzemeltető VocaLink kezeli.

Mi lesz a régiekkel?

Az azonnali fizetési rendszer bevezetése egyébként nagyon sok kérdést vet fel. Szükség lesz-e a továbbiakban a Giro által jelenleg működtetett IG1 és IG2 rendszerek mindegyikére, legyen-e és milyen legyen a VIBER, tételesen, vagy batch rendszerben, és naponta hányszor történjen a tényleges pénzmozgás, milyen legyen a likviditáskezelés? Mind, mind olyan kérdés, amelyet a konzultációk sorozatában kell meghatározni úgy, hogy a rendszer ugyanakkor a lehető leghatékonyabban működjön.

Ehhez tartozik az árazás kérdése is, ugyanis senkinek nem érdeke, hogy adott pénzmennyiség kifizetéséhez magasabb átutalási költség kötődjön, mint eddig. Ez talán az egyik legnehezebb kérdés, ugyanis ezek a rendszerek drágák. Éppen ezért nincs olyan ország a világon, ahol az azonnal fizetési rendszerek infrastruktúráját gazdaságossági számítási alapon hozták volna létre.

Ez az infrastruktúra kicsit olyan, mint az autópályák hálózata. Általában egy állami beruházó létrehozza azt, majd pedig a magánhasználók, beleértve a vállalatokat, tevékenysége gazdaságossá teheti annak a működését.

Nagy-Britanniában például a Pénzügyminisztérium határozott utasításának volt köszönhető a rendszer átlagosnál gyorsabb létrehozása, de még az állami beavatkozásokról nem híres Egyesült Államokban is a Federal Reserve System – az ottani jegybank – indította el a tárgyalásokat, amiket azután a TCH (The Clearing House) fejezett be és írta alá a megállapodást a rendszert implementáló brit VocaLink-kel.

Tudják szabályozni?

Természetesen az új rendszer kialakításánál is fontos eleme lesz a szabályozás. Attól, hogy a rendszer gyorsabb, a pénzmosási szabályokat ugyanúgy be kell tartani, a lehetséges és megtörtént visszaéléseket kezelni kell, de ugyanígy fontosak a fogyasztóvédelmi kérdések is.

A magyar irányítók talán szerencsés helyzetben vannak, hiszen ezeket a kérdéseket Európában Svédországban, Dániában, Norvégiában, Svájcban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában is tanulmányozhatják, mivel ezekben az országokban működik az össze szakmai kritériumnak megfelelő azonnali fizetési rendszer.

E mellett folyamatos megbeszélések folynak az európai rendszer létrehozásáról is, amiről szintén egy későbbi cikkben fogunk beszélni. Most mindenesetre érdemes gratulálni az MNB szakembereinek az eddigi előkészítő munkáért, mindenképp érdemes lesz figyelemmel kísérni a megvalósítás folyamatát a Privátbankár.hu oldalain.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Pénzügyi szektor Megérkezett a Google Pay, egy magyar bank ügyfelei már használhatják
Privátbankár.hu | 2021. április 7. 15:51
Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.
Pénzügyi szektor Jelentett az ÁKK az idei első negyedévről 
MTI | 2021. április 1. 17:15
Az ÁKK csütörtöki közleménye szerint az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 37 százalékban teljesült 2021. március 31-ig. A magyar állam szabad likviditási tartalékai hozzávetőlegesen a GDP 5,5 százalékát teszik ki az első negyedév végén.
Pénzügyi szektor Valóban két éven belül egyesíteni lehet három nagybankot? - A hét videója
Izsó Márton - Csabai Károly | 2021. március 26. 20:04
A koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén jelentette be a Magyar Bankholding Zrt., hogy a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülési folyamata alig valamivel több mint két év múlva, 2023 közepén lezárulhat. Heti videónkban kollégánk, Csabai Károly azt járja körül, mennyire lehet reális ennyi időn belül egybetolni három nagybankokat, s például kell-e félnie az OTP-nek.
Pénzügyi szektor Részvénypiaci kilátások - újranyitásra hangolva
Natív tartalom | 2021. március 17. 13:53
Az OTP Alapkezelő értékszemléletű részvényalapja, az OTP Fundman Alap felkészült arra, hogy az idei év második felére talán ismét kinyithatnak a gazdaságok. Számos olyan vállalat részvényeit válogatták az Alapba, amelyek a válságot hatékonyságnövelésre és digitalizációra használták fel, hogy az újranyitás után magasabb piaci részesedéssel és a korábbinál nyereségesebb működéssel térhessenek vissza. Érdekes célpiacok és történetek.
Pénzügyi szektor Vezetőcsere az egyik hazai nagybanknál
Privátbankár.hu | 2021. március 16. 11:03
A K&H elnök-vezérigazgatója, David Moucheron a hitelintézet anyabankjánál, Belgiumban folytatja, helyére Guy Libot érkezik.
Pénzügyi szektor Heteken belül kiszállhat Garancsi István a Duna Takarék Bankból
Csabai Károly | 2021. március 16. 05:06
Úgy tudni ugyanis, a lapunk által fél éve megszellőztetett tranzakció célegyenesbe fordult: a Takarékbank tulajdonába kerülhet a hitelintézet. Annak ellenére, hogy érdeklődésünkre ezen információnkat nem erősítették meg, illetve kommentálták az érintettek.
Pénzügyi szektor Csányi Sándor: az OTP-t érdekli a Commerzbank leányának megvásárlása
Csabai Károly | 2021. március 5. 11:51
A legnagyobb hazai hitelintézet 2020-as évét értékelő sajtótájékoztatóján az elnök-vezérigazgató azt is elárulta, tőkehelyzetük lehetővé teszi, hogy a tavaly elmaradt osztalékot az idén várhatóval együtt kifizessék a jegybank által ajánlott türelmi idő lejárta, azaz 2021. szeptember 30. után, s emellett még tovább terjeszkedjenek. Három országban vizsgálnak akvizíciós célpontokat, közülük egyben van már most is jelen az OTP. Az idén lesznek bejelentések - helyezte kilátásba Csányi Sándor.
hírlevél
depositphotos