Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Nem csak a jegybanknak, hanem a bankoknak is gőzerővel kell készülniük az azonnali átutalások rendszerének 2019-re tervezett bevezetésére. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan, milyen technikával csatlakoznak majd - van megoldás 50 ezer euróért és másfél millióért is. Melyik mit tud, mik a különbségek? Folytatjuk sorozatunkat.

„….azt javasolhatjuk a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek, hogy haladjanak előre a nagyon nagy precizitással megkezdett úton!”

A fenti mondattak fejeztük be az egy hónappal ezelőtt megjelent cikket, aminek a gondolatát azzal folytathatjuk, hogy nem csak a Nemzeti Bank szakembereinek, hanem a bankok, pénzforgalmi szolgáltatók és persze az elszámolóház szakembereinek is folytatni kell az előkészítést, hiszen már az optimális rendszercsatlakozási megoldás megtalálása sem könnyű.

A megoldás megtalálása nem csak műszaki kérdés – arra számos ajánlat van -, hanem az adott intézmény beruházási lehetőségeinek a kérdése is. A Lipis&Lipis tanácsadó cég egy tanulmánya szerint, melyben több megvalósult projektet vizsgált, egy bank részére a csatlakozás költsége 50 ezer és 1,5 millió euró között van.

A brit rendszer a maga kilenc éves tapasztalatával már vehető példaként. A kapcsolódási sémáról készült nagyvonalú rendszerábra legfelső sorával most nem foglalkozunk, ez az elkerülhetetlenül létrehozandó fizetési réteg, ahol a fizetések végül is jegybankpénzben lebonyolódnak. Ezeknek Magyarországon elkerülhetetlenül a VIBER-ben, illetve annak egy esetleges alrendszerében kell lebonyolódniuk.

Az egyes résztvevő pénzpiaci szereplők az ún. „Access gateway”-en keresztül kapcsolódnak az ábra jobb oldalán levő központhoz. A rendszerben szereplő gateway egyfajta interfész azzal a kitétellel, hogy sokkal szélesebb körű funkcionalitással rendelkezik, hiszen a feladat nem csupán két szoftver összeillesztése, hanem más feladatokat is ellát. Magának a gateway-nek a feladatköre annyira sokrétű, hogy annak majd egy külön cikket szentelünk. Itt most csak azzal foglalkozunk, hogy vajon egy bank megengedhet-e magának egy önálló, a rendszereit az azonnali fizetési rendszerhez illesztő gatewayt?

A brit rendszerre hivatkozva biztos, hogy nem minden bank teheti ezt meg. Nagy-Britanniában több száz bank működik, de a rendszer indulásakor 2008-ban mindössze nyolc bank volt a rendszer közvetlen tagja, ezek a bankok tudták a gateway-t rendszerükbe állítani, úgymond ezek a bankok „engedhették meg maguknak” a fejlesztést, aminek úgy anyagi, mint személyi, szervezési feltételei is vannak.

És mit tehetett a többi bank? Először annyi lehetőségük volt, hogy a tagbankokon keresztül bonyolítsák le a fizetési forgalmukat, amiben így az ő ügyfeleik által kezdeményezett fizetések nem 10 másodperc alatt, hanem két óra alatt értek célba. Hosszabb távon ez a megoldás természetesen nem volt tartható, ezért a fejlesztések következtében létrejött az ábrában „Direct Agency” és „Indirect Agency” néven szereplő megoldás, amit az „integrátor” szóval jellemezhetünk.

A brit rendszerben jelenleg már tizenhárom közvetlen tag vesz részt, ezek közül az egyik, a Raphaels Bank, mint a rendszer tagja Direct Agent. A Raphaels Bank általános üzleti stratégiája egyébként az, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások, bankkártya rendszerek területén integrátori és egy háttérszolgáltatásokat nyújt a kisebb vállalkozásoknak, úgyhogy ez a szolgáltatás teljes mértékben beleillik a bank stratégiájába. Így a nagy beruházást igénylő gateway a Raphaels Bank birtokában van, amelyik közvetlenül csatlakoztatja partnereit az azonnali fizetési rendszerhez. Azt csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Raphaels Bank Anglia legrégebbi bankja, amely 1787-ben alakult, ugyanakkor a legkorszerűbb integrátori és más elektronikus banki szolgáltatásairól ismert.

Későbbi megoldás a rendszerhez való csatlakozáshoz a rendszer működtetője, a Voca Link által létrehozott szintén Direct Agency típusú megoldás, amelyik a közvetett ügynökök, azaz az Indirect Agent-ek bekapcsolására ad lehetőséget. Ez a VocaLink PayPort megoldása, amelyik a bankok mellett más pénzforgalmi szolgáltatók, valamint elektronikus pénzkibocsájtók részére is kiváló lehetőséget nyújt az azonnali fizetési rendszerhez való kvázi közvetlen csatlakozásra.

Hogyan is fordítható le a fenti leírás a magyar bankrendszerre? Mik is lehetnek a bankok feladatai az azonnali fizetési rendszer bevezetése során?

Itt először talán annyit, hogy két véglet van a banki fejlesztések területén. A legegyszerűbb megoldás, hogy a bank egy integrátoron keresztül kapcsolódik az azonnali fizetési rendszerhez. Igaz ebben az esetben is a mai heti 5 x 8 órás szolgáltatásra készített, és napi hosszú ideig tartó zárásokkal dolgozó rendszert hozzá kall igazítani a 24/7 pénzforgalmi szolgáltatáshoz és ahhoz, hogy a naponta 18:00 órakor történi zárás után a következő nap a következő ezredmásodpercben indul. Egy ilyen csatlakozás költségét teszi a Lipis&Lipis cég konkrét a tapasztalatok alapján ötvenezer euróra.

A másik véglet költsége valószínűsíthetően a másfél millió eurót is meghaladja, mert ez egy olyan rendszer, amelyben nemcsak a fizetések történnek azonnal, hanem a bank teljes informatikai, számviteli rendszerét átalakítja azonnalivá elérve azt, hogy a bank vezetése mindig aktuális helyzetet lát a bank könyveiben.

Ez utóbbi véglet megvalósítása olyan szintű projekt-sorozatot igényel és olyan mély átszervezést, hogy nem valószínűsítjük azt, hogy 2019-ig bármely magyar bank is megvalósítja azt. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy minden bank, kicsi vagy nagy, rendelkezzen komplex stratégiával a tekintetben, hogy mit és hogy kíván megvalósítani!

Ne feledjük, az azonnali fizetési rendszer bevezetésén kívül meg kell valósítani a PSD2 előírásait is, illetve egy bank csak akkor rendelkezhet komoly jövőképpel, ha a digitális banki szolgáltatásokra is rendelkezik stratégiával. A félreértések elkerülése végett megjegyeznénk, hogy ez nem különféle mobilfizetési szolgáltatásokat tartalmaz, hanem olyan banki folyamatok elfogadását, bevezetését, amelyek mobil applikációkra leprogramozhatóak!

Visszatérve az azonnali fizetési rendszerhez úgy véljük, hogy ma nyolc magyar bank rendelkezik azokkal a lehetőségekkel és kapacitásokkal, hogy saját gateway megoldásban gondolkodhasson. Ezek az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen, a Budapest Bank, az Unicredit, a CIB és a K&H Bank, e bankoknak véleményünk szerint közvetlenül kell csatlakozniuk az új azonnali fizetési rendszerhez.

Rajtuk kívül természetesen sok pénzforgalmi szolgáltató van, ugyanakkor figyelembe kell venni a Magyar Államkincstárt is, amelyik az átutalások mintegy negyven százalékát bonyolítja le, rendszere ugyanakkor más típusú, mint a bankoké.

E szolgáltatók esetében képzelhető el az, hogy integrátori szolgáltatások lépjenek be a rendszerbe. A legjobb helyzetben e tekintetben a Giro Zrt. van, amelyik egy úgynevezett „több-bérlős” megoldást alakíthat ki arra, hogy olyan bankokat például, mint a Magnet Bank, a Gránit Bank stb. csatlakoztasson a rendszerhez, de speciális csatlakozási megoldást dolgozhat ki a kincstár részére is.

Nagy rendszer a magyar pénzintézeti rendszerben a takarékszövetkezeti rendszer, amelyik természetes integrátorán, a Takarékbankon keresztül csatlakozhat az azonnali fizetési rendszerhez. Ehhez a Takarékbanknak kell közvetlen résztvevővé válnia, a Takarékszövetkezetek pedig rajta keresztül bonyolíthatják le a náluk kezdeményezett utalásokat és a rendszer egy másik tagja, az FHB is csatlakozhat a csoporthoz.

További külön kérdés a Magyar Posta, amelyik sokadik megújulását éli. A Posta közvetlen csatlakozásával olyan célokat lehetne elérni, amelyeket a Nemzeti Bank nagyon központi kérdésnek tart. A legkomolyabb ezek közül talán a pénzforgalmilag, műszakilag idejét múlt sárga csekk-rendszer felváltása egy korszerű, az azonnali fizetési rendszer infrastruktúráját használó rendszerrel. Ezzel sokan próbálkoztak már, talán most sikerülhet. Egy ilyen siker mindenképp nagy nemzetgazdasági haszonnal járna.

Összefoglalva tehát egy olyan rendszert képzelünk el, amelyben a nagybankok közvetlenül csatlakoznak a központi infrastruktúrához, annak működtetője „több bérlős” integrátori szolgáltatást nyújt a kisebb szolgáltatóknak, míg egyes jelentős alrendszerek – Posta, Takarékok – saját kapcsolatot és integrációt működtetnek.

Ahhoz, hogy ez működjön, nemcsak a Magyar Nemzeti Banknak kell előrehaladnia az úton, hanem a hozzá csatlakozó bankrendszernek is kiváló munkát kell végeznie!

Czímer József


Cikksorozatunk korábbi részei:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Az MNB és Mészáros Lőrinc cégének levelei felzaklatták a biztosítási alkuszokat
Csabai Károly | 2021. január 16. 17:15
Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.
Pénzügyi szektor Rábólintott az MNB az új szuperbank tagjait érintő vételi ajánlatra
MTI | 2021. január 15. 17:49
Jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. által az MKB Nyrt. és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. részvényeire vonatkozó kötelező nyilvános vételi ajánlatot, a részvényeseknek január 19-től február 17-ig van lehetőségük elfogadni az ajánlatot - közölte az MKB és a Takarék Jelzálogbank a tőzsde honlapján pénteken.
Pénzügyi szektor Vizsgálódott az MNB - ezért bírságolták meg a Groupamát
Privátbankár.hu | 2021. január 12. 11:10
A Magyar Nemzeti Bankrendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Groupama Biztosító Zrt.-nél (Groupama). A vizsgálat 2017 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank több hiányosságot is feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.
Pénzügyi szektor Csökkent a hazai biztosítási alkuszok száma
Csabai Károly | 2021. január 6. 15:55
A biztositas.hu weboldalt üzemeltető társaság december 31-ével beolvadt anyacégébe, a Netrisk.hu Kft-be, amellyel egyidejűleg az utóbbi neve Első Online Biztosítási Alkusz Kft-re változott. Kérdés, az utóbbi években az online piacon gyakorlatilag egyeduralkodó két társaságból maradt egy mennyire tudja megőrizni a pozícióját Mészáros Lőrinc gőzerővel terjeszkedő cégével, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-vel szemben.
Pénzügyi szektor Még közelebb kerültünk a gigabank elindulásához
Privátbankár.hu | 2020. december 31. 09:09
Kötelező nyilvános vételi ajánlatot nyújtott be a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. a banki papírokra.
Pénzügyi szektor Sorvezetőt küld a bankoknak az MNB több fontos új szabályról
Privátbankár.hu | 2020. december 28. 13:34
A hazai bankokat érintő több fontos döntésről és szabályról tájékoztatót küld a Magyar Nemzeti Bank az érintetteknek.
Pénzügyi szektor Bankárélet a pandémia alatt: valaki rászokott a kerékpárra, más Rúzsa Magdival publikált receptkönyvet
Csabai Károly | 2020. december 27. 06:34
A koronavírus-járvány miatt számos hobbinknak, kedvenc szórakozásunknak sem hódolhatunk. Nem járhatunk például úszni, terembe kosarazni, vagy squasholni, most télen pedig síelni, de moziba vagy színházba sem. A hazai bankok, hitelintézetek vezetőinél érdeklődtünk, ők hogyan vészelik át e nehéz napokat, van-e olyan tevékenységük, amelyeket nem űzhetnek, s a kényszer szülte helyzetben belevágtak-e esetleg másba.
Pénzügyi szektor Már működik a Magyar Bankholding Zrt.
Privátbankár.hu / MTI | 2020. december 16. 07:17
Ténylegesen is elindult a működés, azaz létrejött Magyarország második legnagyobb bankcsoportja.
Pénzügyi szektor Megválasztották Mészáros Lőrinc bankjának új vezetőjét
Privátbankár.hu | 2020. december 14. 13:32
Ahogy azt lapunk elsőként kilátásba helyezte, a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő hitelintézet elnök-vezérigazgatói posztjáról lemondott Balog Ádám helyére a mai rendkívüli közgyűlésen Barna Zsoltot választották, 2021. január 1-jétől, miután megkapta ehhez a Magyar Nemzeti Bank engedélyét.
Pénzügyi szektor Túlteljesítették Orbán Viktor elvárását a bankok
Csabai Károly | 2020. december 13. 18:19
Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2020 első háromnegyedéves adataiból. Amely azt tekinti zsinórmértéknek, hogy a Magyarországon tevékenykedő hitelintézetek összesített mérlegfőösszegének hány százalékát adják azok, amelyek belföldi irányításúak.
Friss
hírlevél