BUX
36 263.50
+2.46%
+869.00
OTP
11 050.00
+1.84%
+200.00
MOL
1 866.00
+2.47%
+45.00
RICHTER
6 785.00
+3.98%
+260.00
MTELEKOM
383.00
+1.32%
+5.00
 
2017. február 3. 13:12

Nem csak a jegybanknak, hanem a bankoknak is gőzerővel kell készülniük az azonnali átutalások rendszerének 2019-re tervezett bevezetésére. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan, milyen technikával csatlakoznak majd - van megoldás 50 ezer euróért és másfél millióért is. Melyik mit tud, mik a különbségek? Folytatjuk sorozatunkat.

„….azt javasolhatjuk a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek, hogy haladjanak előre a nagyon nagy precizitással megkezdett úton!”

A fenti mondattak fejeztük be az egy hónappal ezelőtt megjelent cikket, aminek a gondolatát azzal folytathatjuk, hogy nem csak a Nemzeti Bank szakembereinek, hanem a bankok, pénzforgalmi szolgáltatók és persze az elszámolóház szakembereinek is folytatni kell az előkészítést, hiszen már az optimális rendszercsatlakozási megoldás megtalálása sem könnyű.

A megoldás megtalálása nem csak műszaki kérdés – arra számos ajánlat van -, hanem az adott intézmény beruházási lehetőségeinek a kérdése is. A Lipis&Lipis tanácsadó cég egy tanulmánya szerint, melyben több megvalósult projektet vizsgált, egy bank részére a csatlakozás költsége 50 ezer és 1,5 millió euró között van.

A brit rendszer a maga kilenc éves tapasztalatával már vehető példaként. A kapcsolódási sémáról készült nagyvonalú rendszerábra legfelső sorával most nem foglalkozunk, ez az elkerülhetetlenül létrehozandó fizetési réteg, ahol a fizetések végül is jegybankpénzben lebonyolódnak. Ezeknek Magyarországon elkerülhetetlenül a VIBER-ben, illetve annak egy esetleges alrendszerében kell lebonyolódniuk.

Az egyes résztvevő pénzpiaci szereplők az ún. „Access gateway”-en keresztül kapcsolódnak az ábra jobb oldalán levő központhoz. A rendszerben szereplő gateway egyfajta interfész azzal a kitétellel, hogy sokkal szélesebb körű funkcionalitással rendelkezik, hiszen a feladat nem csupán két szoftver összeillesztése, hanem más feladatokat is ellát. Magának a gateway-nek a feladatköre annyira sokrétű, hogy annak majd egy külön cikket szentelünk. Itt most csak azzal foglalkozunk, hogy vajon egy bank megengedhet-e magának egy önálló, a rendszereit az azonnali fizetési rendszerhez illesztő gatewayt?

A brit rendszerre hivatkozva biztos, hogy nem minden bank teheti ezt meg. Nagy-Britanniában több száz bank működik, de a rendszer indulásakor 2008-ban mindössze nyolc bank volt a rendszer közvetlen tagja, ezek a bankok tudták a gateway-t rendszerükbe állítani, úgymond ezek a bankok „engedhették meg maguknak” a fejlesztést, aminek úgy anyagi, mint személyi, szervezési feltételei is vannak.

És mit tehetett a többi bank? Először annyi lehetőségük volt, hogy a tagbankokon keresztül bonyolítsák le a fizetési forgalmukat, amiben így az ő ügyfeleik által kezdeményezett fizetések nem 10 másodperc alatt, hanem két óra alatt értek célba. Hosszabb távon ez a megoldás természetesen nem volt tartható, ezért a fejlesztések következtében létrejött az ábrában „Direct Agency” és „Indirect Agency” néven szereplő megoldás, amit az „integrátor” szóval jellemezhetünk.

A brit rendszerben jelenleg már tizenhárom közvetlen tag vesz részt, ezek közül az egyik, a Raphaels Bank, mint a rendszer tagja Direct Agent. A Raphaels Bank általános üzleti stratégiája egyébként az, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások, bankkártya rendszerek területén integrátori és egy háttérszolgáltatásokat nyújt a kisebb vállalkozásoknak, úgyhogy ez a szolgáltatás teljes mértékben beleillik a bank stratégiájába. Így a nagy beruházást igénylő gateway a Raphaels Bank birtokában van, amelyik közvetlenül csatlakoztatja partnereit az azonnali fizetési rendszerhez. Azt csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Raphaels Bank Anglia legrégebbi bankja, amely 1787-ben alakult, ugyanakkor a legkorszerűbb integrátori és más elektronikus banki szolgáltatásairól ismert.

Későbbi megoldás a rendszerhez való csatlakozáshoz a rendszer működtetője, a Voca Link által létrehozott szintén Direct Agency típusú megoldás, amelyik a közvetett ügynökök, azaz az Indirect Agent-ek bekapcsolására ad lehetőséget. Ez a VocaLink PayPort megoldása, amelyik a bankok mellett más pénzforgalmi szolgáltatók, valamint elektronikus pénzkibocsájtók részére is kiváló lehetőséget nyújt az azonnali fizetési rendszerhez való kvázi közvetlen csatlakozásra.

Hogyan is fordítható le a fenti leírás a magyar bankrendszerre? Mik is lehetnek a bankok feladatai az azonnali fizetési rendszer bevezetése során?

Itt először talán annyit, hogy két véglet van a banki fejlesztések területén. A legegyszerűbb megoldás, hogy a bank egy integrátoron keresztül kapcsolódik az azonnali fizetési rendszerhez. Igaz ebben az esetben is a mai heti 5 x 8 órás szolgáltatásra készített, és napi hosszú ideig tartó zárásokkal dolgozó rendszert hozzá kall igazítani a 24/7 pénzforgalmi szolgáltatáshoz és ahhoz, hogy a naponta 18:00 órakor történi zárás után a következő nap a következő ezredmásodpercben indul. Egy ilyen csatlakozás költségét teszi a Lipis&Lipis cég konkrét a tapasztalatok alapján ötvenezer euróra.

A másik véglet költsége valószínűsíthetően a másfél millió eurót is meghaladja, mert ez egy olyan rendszer, amelyben nemcsak a fizetések történnek azonnal, hanem a bank teljes informatikai, számviteli rendszerét átalakítja azonnalivá elérve azt, hogy a bank vezetése mindig aktuális helyzetet lát a bank könyveiben.

Ez utóbbi véglet megvalósítása olyan szintű projekt-sorozatot igényel és olyan mély átszervezést, hogy nem valószínűsítjük azt, hogy 2019-ig bármely magyar bank is megvalósítja azt. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy minden bank, kicsi vagy nagy, rendelkezzen komplex stratégiával a tekintetben, hogy mit és hogy kíván megvalósítani!

Ne feledjük, az azonnali fizetési rendszer bevezetésén kívül meg kell valósítani a PSD2 előírásait is, illetve egy bank csak akkor rendelkezhet komoly jövőképpel, ha a digitális banki szolgáltatásokra is rendelkezik stratégiával. A félreértések elkerülése végett megjegyeznénk, hogy ez nem különféle mobilfizetési szolgáltatásokat tartalmaz, hanem olyan banki folyamatok elfogadását, bevezetését, amelyek mobil applikációkra leprogramozhatóak!

Visszatérve az azonnali fizetési rendszerhez úgy véljük, hogy ma nyolc magyar bank rendelkezik azokkal a lehetőségekkel és kapacitásokkal, hogy saját gateway megoldásban gondolkodhasson. Ezek az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen, a Budapest Bank, az Unicredit, a CIB és a K&H Bank, e bankoknak véleményünk szerint közvetlenül kell csatlakozniuk az új azonnali fizetési rendszerhez.

Rajtuk kívül természetesen sok pénzforgalmi szolgáltató van, ugyanakkor figyelembe kell venni a Magyar Államkincstárt is, amelyik az átutalások mintegy negyven százalékát bonyolítja le, rendszere ugyanakkor más típusú, mint a bankoké.

E szolgáltatók esetében képzelhető el az, hogy integrátori szolgáltatások lépjenek be a rendszerbe. A legjobb helyzetben e tekintetben a Giro Zrt. van, amelyik egy úgynevezett „több-bérlős” megoldást alakíthat ki arra, hogy olyan bankokat például, mint a Magnet Bank, a Gránit Bank stb. csatlakoztasson a rendszerhez, de speciális csatlakozási megoldást dolgozhat ki a kincstár részére is.

Nagy rendszer a magyar pénzintézeti rendszerben a takarékszövetkezeti rendszer, amelyik természetes integrátorán, a Takarékbankon keresztül csatlakozhat az azonnali fizetési rendszerhez. Ehhez a Takarékbanknak kell közvetlen résztvevővé válnia, a Takarékszövetkezetek pedig rajta keresztül bonyolíthatják le a náluk kezdeményezett utalásokat és a rendszer egy másik tagja, az FHB is csatlakozhat a csoporthoz.

További külön kérdés a Magyar Posta, amelyik sokadik megújulását éli. A Posta közvetlen csatlakozásával olyan célokat lehetne elérni, amelyeket a Nemzeti Bank nagyon központi kérdésnek tart. A legkomolyabb ezek közül talán a pénzforgalmilag, műszakilag idejét múlt sárga csekk-rendszer felváltása egy korszerű, az azonnali fizetési rendszer infrastruktúráját használó rendszerrel. Ezzel sokan próbálkoztak már, talán most sikerülhet. Egy ilyen siker mindenképp nagy nemzetgazdasági haszonnal járna.

Összefoglalva tehát egy olyan rendszert képzelünk el, amelyben a nagybankok közvetlenül csatlakoznak a központi infrastruktúrához, annak működtetője „több bérlős” integrátori szolgáltatást nyújt a kisebb szolgáltatóknak, míg egyes jelentős alrendszerek – Posta, Takarékok – saját kapcsolatot és integrációt működtetnek.

Ahhoz, hogy ez működjön, nemcsak a Magyar Nemzeti Banknak kell előrehaladnia az úton, hanem a hozzá csatlakozó bankrendszernek is kiváló munkát kell végeznie!

Czímer József


Cikksorozatunk korábbi részei:

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Pénzügyi szektor A kötelező számlázáshoz nyújt segítséget a Takarékbank
Privátbankár.hu | 2020. július 1. 19:09
Mikro- és kisvállalkozások pénzügyi adminisztrációját segíti a Takarék Business Assistant ma elindult online számlázó és ügyviteli rendszere.
Pénzügyi szektor Megszaladtak a kiadások, nagyot romlott a kormányzati szektor egyenlege
MTI | 2020. július 1. 10:39
180 milliárd forintos hiánnyal zárta az első negyedévet.
Pénzügyi szektor Bejegyezték az ellen-OTP-t előkészítő társaságot
Privátbankár.hu | 2020. június 29. 17:38
A Magyar Bankárholding Zrt. a Takarékbank, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesülésének hivatott megágyazni. 
Pénzügyi szektor Be is nyújtották a katát durván szigorító javaslatot a parlamentnek
Privátbankár.hu | 2020. június 25. 19:46
Csütörtökön a délutáni órákban benyújtotta a törvényalkotási bizottság a módosító javaslatát a jövő évi költségvetést megalapozó törvényhez. Benne a nagy felháborodást kiváltó kata-szigorítással.
Pénzügyi szektor A monetáris tanács szerint tragikusan alakulhatott a második negyedév a gazdaságban
Privátbankár.hu | 2020. június 23. 15:42
Hét százalékos mínuszban lehetett a GDP, ezért gyorsan lépni kellett a kamatvágással, hogy tényleg V-alakú lehessen a válság. A tanács óvatosabbá vált a növekedési kilátásokat illetően.
Pénzügyi szektor Áder kinevezte az új MNB-alelnököt
MTI | 2020. június 23. 11:31
Aki tehát Virág Barnabás.
Pénzügyi szektor Orbán szerint Budapest tele van pénzzel, ehhez képest csak szerencsétlenkedik a Lánchíddal
Privátbankár.hu | 2020. június 19. 09:19
Egy testületben gyakorlati szakembereket is kéne találni az elméleti szakemberek mellé a miniszterelnök szerint.
Pénzügyi szektor Részletek a Széchenyi Bank vezetőinek letartóztatásáról: bűnszervezetről ír az ügyészség
Privátbankár.hu | 2020. június 17. 17:54
A Fővárosi Főügyészség közleményéből kiderülnek a Széchenyi Bank egykori vezetőit érintő rendőrségi akció részletei. Több mint hatmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet tagjait vették őrizetbe.
Pénzügyi szektor A rendőrök 5 év után bekopogtattak a magyar bankbotrány főszereplőinél
Privátbankár.hu | 2020. június 17. 13:34
Több mint 5 éve tett feljelentést az MNB a Széchenyi Kereskedelmi Banknál történt, a jegybank álláspontja szerint „bűncselekmények gyanúját felvető események miatt” - lapértesülés szerint most már be is vitték a vezetőket, tanácsadókat a rendőrök.
Pénzügyi szektor Az MNB előtt a szuperbankot előkészítő holding alapítási kérelme
Privátbankár.hu | 2020. június 15. 14:36
Arról azonban Balog Ádámnak, a három érintett bank - Budapest Bank, Takarékbank, MKB - közül az utóbbi vezetőjének nincs tudomása, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már meg is adta volna az engedélyt. Mindenesetre azt valószínűsítette, hogy ez nem fog sok időbe telni.
hírlevél