<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p
Nem csak a jegybanknak, hanem a bankoknak is gőzerővel kell készülniük az azonnali átutalások rendszerének 2019-re tervezett bevezetésére. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan, milyen technikával csatlakoznak majd - van megoldás 50 ezer euróért és másfél millióért is. Melyik mit tud, mik a különbségek? Folytatjuk sorozatunkat.

„….azt javasolhatjuk a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek, hogy haladjanak előre a nagyon nagy precizitással megkezdett úton!”

A fenti mondattak fejeztük be az egy hónappal ezelőtt megjelent cikket, aminek a gondolatát azzal folytathatjuk, hogy nem csak a Nemzeti Bank szakembereinek, hanem a bankok, pénzforgalmi szolgáltatók és persze az elszámolóház szakembereinek is folytatni kell az előkészítést, hiszen már az optimális rendszercsatlakozási megoldás megtalálása sem könnyű.

A megoldás megtalálása nem csak műszaki kérdés – arra számos ajánlat van -, hanem az adott intézmény beruházási lehetőségeinek a kérdése is. A Lipis&Lipis tanácsadó cég egy tanulmánya szerint, melyben több megvalósult projektet vizsgált, egy bank részére a csatlakozás költsége 50 ezer és 1,5 millió euró között van.

A brit rendszer a maga kilenc éves tapasztalatával már vehető példaként. A kapcsolódási sémáról készült nagyvonalú rendszerábra legfelső sorával most nem foglalkozunk, ez az elkerülhetetlenül létrehozandó fizetési réteg, ahol a fizetések végül is jegybankpénzben lebonyolódnak. Ezeknek Magyarországon elkerülhetetlenül a VIBER-ben, illetve annak egy esetleges alrendszerében kell lebonyolódniuk.

Az egyes résztvevő pénzpiaci szereplők az ún. „Access gateway”-en keresztül kapcsolódnak az ábra jobb oldalán levő központhoz. A rendszerben szereplő gateway egyfajta interfész azzal a kitétellel, hogy sokkal szélesebb körű funkcionalitással rendelkezik, hiszen a feladat nem csupán két szoftver összeillesztése, hanem más feladatokat is ellát. Magának a gateway-nek a feladatköre annyira sokrétű, hogy annak majd egy külön cikket szentelünk. Itt most csak azzal foglalkozunk, hogy vajon egy bank megengedhet-e magának egy önálló, a rendszereit az azonnali fizetési rendszerhez illesztő gatewayt?

A brit rendszerre hivatkozva biztos, hogy nem minden bank teheti ezt meg. Nagy-Britanniában több száz bank működik, de a rendszer indulásakor 2008-ban mindössze nyolc bank volt a rendszer közvetlen tagja, ezek a bankok tudták a gateway-t rendszerükbe állítani, úgymond ezek a bankok „engedhették meg maguknak” a fejlesztést, aminek úgy anyagi, mint személyi, szervezési feltételei is vannak.

És mit tehetett a többi bank? Először annyi lehetőségük volt, hogy a tagbankokon keresztül bonyolítsák le a fizetési forgalmukat, amiben így az ő ügyfeleik által kezdeményezett fizetések nem 10 másodperc alatt, hanem két óra alatt értek célba. Hosszabb távon ez a megoldás természetesen nem volt tartható, ezért a fejlesztések következtében létrejött az ábrában „Direct Agency” és „Indirect Agency” néven szereplő megoldás, amit az „integrátor” szóval jellemezhetünk.

A brit rendszerben jelenleg már tizenhárom közvetlen tag vesz részt, ezek közül az egyik, a Raphaels Bank, mint a rendszer tagja Direct Agent. A Raphaels Bank általános üzleti stratégiája egyébként az, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások, bankkártya rendszerek területén integrátori és egy háttérszolgáltatásokat nyújt a kisebb vállalkozásoknak, úgyhogy ez a szolgáltatás teljes mértékben beleillik a bank stratégiájába. Így a nagy beruházást igénylő gateway a Raphaels Bank birtokában van, amelyik közvetlenül csatlakoztatja partnereit az azonnali fizetési rendszerhez. Azt csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Raphaels Bank Anglia legrégebbi bankja, amely 1787-ben alakult, ugyanakkor a legkorszerűbb integrátori és más elektronikus banki szolgáltatásairól ismert.

Későbbi megoldás a rendszerhez való csatlakozáshoz a rendszer működtetője, a Voca Link által létrehozott szintén Direct Agency típusú megoldás, amelyik a közvetett ügynökök, azaz az Indirect Agent-ek bekapcsolására ad lehetőséget. Ez a VocaLink PayPort megoldása, amelyik a bankok mellett más pénzforgalmi szolgáltatók, valamint elektronikus pénzkibocsájtók részére is kiváló lehetőséget nyújt az azonnali fizetési rendszerhez való kvázi közvetlen csatlakozásra.

Hogyan is fordítható le a fenti leírás a magyar bankrendszerre? Mik is lehetnek a bankok feladatai az azonnali fizetési rendszer bevezetése során?

Itt először talán annyit, hogy két véglet van a banki fejlesztések területén. A legegyszerűbb megoldás, hogy a bank egy integrátoron keresztül kapcsolódik az azonnali fizetési rendszerhez. Igaz ebben az esetben is a mai heti 5 x 8 órás szolgáltatásra készített, és napi hosszú ideig tartó zárásokkal dolgozó rendszert hozzá kall igazítani a 24/7 pénzforgalmi szolgáltatáshoz és ahhoz, hogy a naponta 18:00 órakor történi zárás után a következő nap a következő ezredmásodpercben indul. Egy ilyen csatlakozás költségét teszi a Lipis&Lipis cég konkrét a tapasztalatok alapján ötvenezer euróra.

A másik véglet költsége valószínűsíthetően a másfél millió eurót is meghaladja, mert ez egy olyan rendszer, amelyben nemcsak a fizetések történnek azonnal, hanem a bank teljes informatikai, számviteli rendszerét átalakítja azonnalivá elérve azt, hogy a bank vezetése mindig aktuális helyzetet lát a bank könyveiben.

Ez utóbbi véglet megvalósítása olyan szintű projekt-sorozatot igényel és olyan mély átszervezést, hogy nem valószínűsítjük azt, hogy 2019-ig bármely magyar bank is megvalósítja azt. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy minden bank, kicsi vagy nagy, rendelkezzen komplex stratégiával a tekintetben, hogy mit és hogy kíván megvalósítani!

Ne feledjük, az azonnali fizetési rendszer bevezetésén kívül meg kell valósítani a PSD2 előírásait is, illetve egy bank csak akkor rendelkezhet komoly jövőképpel, ha a digitális banki szolgáltatásokra is rendelkezik stratégiával. A félreértések elkerülése végett megjegyeznénk, hogy ez nem különféle mobilfizetési szolgáltatásokat tartalmaz, hanem olyan banki folyamatok elfogadását, bevezetését, amelyek mobil applikációkra leprogramozhatóak!

Visszatérve az azonnali fizetési rendszerhez úgy véljük, hogy ma nyolc magyar bank rendelkezik azokkal a lehetőségekkel és kapacitásokkal, hogy saját gateway megoldásban gondolkodhasson. Ezek az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen, a Budapest Bank, az Unicredit, a CIB és a K&H Bank, e bankoknak véleményünk szerint közvetlenül kell csatlakozniuk az új azonnali fizetési rendszerhez.

Rajtuk kívül természetesen sok pénzforgalmi szolgáltató van, ugyanakkor figyelembe kell venni a Magyar Államkincstárt is, amelyik az átutalások mintegy negyven százalékát bonyolítja le, rendszere ugyanakkor más típusú, mint a bankoké.

E szolgáltatók esetében képzelhető el az, hogy integrátori szolgáltatások lépjenek be a rendszerbe. A legjobb helyzetben e tekintetben a Giro Zrt. van, amelyik egy úgynevezett „több-bérlős” megoldást alakíthat ki arra, hogy olyan bankokat például, mint a Magnet Bank, a Gránit Bank stb. csatlakoztasson a rendszerhez, de speciális csatlakozási megoldást dolgozhat ki a kincstár részére is.

Nagy rendszer a magyar pénzintézeti rendszerben a takarékszövetkezeti rendszer, amelyik természetes integrátorán, a Takarékbankon keresztül csatlakozhat az azonnali fizetési rendszerhez. Ehhez a Takarékbanknak kell közvetlen résztvevővé válnia, a Takarékszövetkezetek pedig rajta keresztül bonyolíthatják le a náluk kezdeményezett utalásokat és a rendszer egy másik tagja, az FHB is csatlakozhat a csoporthoz.

További külön kérdés a Magyar Posta, amelyik sokadik megújulását éli. A Posta közvetlen csatlakozásával olyan célokat lehetne elérni, amelyeket a Nemzeti Bank nagyon központi kérdésnek tart. A legkomolyabb ezek közül talán a pénzforgalmilag, műszakilag idejét múlt sárga csekk-rendszer felváltása egy korszerű, az azonnali fizetési rendszer infrastruktúráját használó rendszerrel. Ezzel sokan próbálkoztak már, talán most sikerülhet. Egy ilyen siker mindenképp nagy nemzetgazdasági haszonnal járna.

Összefoglalva tehát egy olyan rendszert képzelünk el, amelyben a nagybankok közvetlenül csatlakoznak a központi infrastruktúrához, annak működtetője „több bérlős” integrátori szolgáltatást nyújt a kisebb szolgáltatóknak, míg egyes jelentős alrendszerek – Posta, Takarékok – saját kapcsolatot és integrációt működtetnek.

Ahhoz, hogy ez működjön, nemcsak a Magyar Nemzeti Banknak kell előrehaladnia az úton, hanem a hozzá csatlakozó bankrendszernek is kiváló munkát kell végeznie!

Czímer József


Cikksorozatunk korábbi részei:

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Bagóért lehet most bankot venni - csak ügyesen kell helyezkedni
Privátbankár.hu | 2022. június 30. 08:56
Szerbiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is meghökkentően alacsony áron vették meg a Sberbank érdekeltségeit a helyi erők.
Pénzügyi szektor Sokat várnak az Széchenyi MAX-programtól
Privátbankár.hu | 2022. június 29. 12:17
Előrehozott keresletet generált az mkkv-szektor finanszírozásában a rendkívül kedvező feltételekkel kínált Széchenyi GO konstrukciók kivezetése, most pedig a Széchényi MAX-programtól várnak sokat.
Pénzügyi szektor Újra elérhető az MFB nulla százalékos hitele
Privátbankár.hu | 2022. június 27. 11:26
Újra igényelhetnek nulla százalékos hitelt pénzügyi stabilitásuk megőrzésére a Közép-Magyarországi régión kívüli kkv-k a Magyar Fejlesztési Banknál - tájékoztatott az MFB.
Pénzügyi szektor A követeléskezelők szerint náluk nem termelődik extraprofit
Privátbankár.hu | 2022. június 22. 14:41
A kkv-méretű követelésvásárló cégek számára óriási terhet jelent a kormány által kivetett úgynevezett „extraprofit” adóteher a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke kifejtette: a bankadóval is terhelt követeléskezelői üzletágban már csak a hitelmoratórium miatt lecsökkent üzleti tevékenység miatt sem termelődhetett extraprofit.
Pénzügyi szektor Nem történt meglepetés az államháztartási hiányt illetően
Privátbankár.hu | 2022. június 22. 12:21
Májusban 101,4 milliárd forint hiánnyal zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere, ami mindössze 37,7 százaléka az egy évvel korábbi 269 milliárd forintnak. 
Pénzügyi szektor A K&H meg a hiteleseit védi
Privátbankár.hu | 2022. június 22. 09:17
A lakáspiaci drágulás, valamint az emelkedő kamatkörnyezet miatt bővítette a hiteltörlesztési biztosítás szolgáltatási körét a K&H. A biztosítás díja a havi törlesztőrészlet 6,4 százaléka, ezért az összegért akár 10 hónapra átvállalja a társaság a részletfizetést a bajba került adóstól, ami az egyik leghosszabb időtáv a piacon. A törlesztési biztosítás eddig is népszerű volt a K&H-nál, a személyi kölcsönöket igénylők 54 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
Pénzügyi szektor Meddig járunk még bankfiókba? - Hatalmasat fejlődött a digitális bankolás
Tiszóczi Roland | 2022. június 20. 17:11
A járvány alatt mind nemzetközi, mind hazai szinten új lendületre kapott a pénzügyi szektor digitális átalakulása, a banki termékek egyre szélesebb köre elérhető digitális módon.
Pénzügyi szektor Vaskos bírságot kapott az egyik magyar biztosító
Privátbankár.hu | 2022. június 20. 10:37
Az MNB 61 millió forint bírságot szabott ki az Allianz Hungária Biztosítóra az adatfeldolgozási, nyilvántartási és ellenőrzési rendszer, az ügyfelek tájékoztatása, illetve a panaszkezelés során felmerült hiányosságok miatt. A biztosító többször nem tájékoztatta ügyfeleit, illetve a kötvény- és kárnyilvántartót egyebek közt a szerződések létrejöttéről, díjhátralékáról vagy megszűnéséről.
Pénzügyi szektor Nemzetstratégia üggyé tették, hogy Mészáros Lőrinc bankja vehesse át a Sberbank hiteleit
Privátbankár.hu | 2022. június 18. 12:36
Kiveszik a versenyjog szabályai alól a Sberbank hitelállományának átvételét.
Pénzügyi szektor Blokklánc: saját digitális érmét vezet be egy bank, Európában elsőként
Privátbankár.hu | 2022. június 17. 12:02
Johan Thijs, a KBC Csoport vezérigazgatója bjelentette, hogy első európai pénzintézetként a KBC készen áll blokklánc-technológiára épülő saját digitális érméjének, a Kate Coin-nak a bevezetésére.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG