Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az utóbbi időben több magas szintű vezető, így a pénzügyminiszter és a legnagyobb bank elnök-vezérigazgatója is megszólalt az azonnali fizetési projekt témájában. Mindketten, igen bölcsen, a rendszerbiztonságot helyezték előtérbe a tervezett határidőben való bevezetéssel szemben, ami pedig a mára kialakult fejlesztési helyzetet figyelembe véve csakis további teszteléssel érhető el. Vendégszerzőnk, Czímer József cikke.

Úgy gondolom, hogy ez nem is meglepő például akkor, ha figyelembe vesszük Tom Hay, az Európában első azonnali fizetési rendszert létrehozó brit VocaLink akkori főtervezőjének egy nemzetközi konferencián elmondott véleményét, mely szerint az összes megvalósítási időből maga a tesztelés mintegy 60-70 százalékot vesz el.

Egy ilyen cikknek nem feladata a projekt tervezésének és végrehajtásának részletes elemzése, de pár, a korábbi cikkekben leírt megállapításunkra fel szeretnénk hívni a figyelmet.

A Magyar Nemzeti Bank 2016. május 27-én és 30-án tartott tájékoztatót az azonnali fizetési rendszer magyarországi bevezetésének terveiről a pénzforgalmi szolgáltatóknak, illetve az őket kiszolgáló műszaki, technikai szolgáltatóknak. Ennek alapján a Privátbankár.hu-n megjelent június 6-i cikkünk a következő bevezetéssel indult: „A Privátbankár.hu-n innentől havi rendszerességű sorozatot indítunk, amelynek célja, hogy az olvasó folyamatosan figyelemmel kísérje a világ legkorszerűbb fizetési szolgáltatásának magyarországi megvalósítását egészen annak beindításáig, azaz várhatóan 2019. negyedik negyedévéig.”

Azóta összesen harmincegy cikk jelent meg a sorozatban (lásd lenti táblázatunkat), persze nem mindegyik a magyar projektről, hiszen igyekeztünk bemutatni azt, hogy mi is az azonnali fizetés, miért lehet majd nagyon hasznos a magyar fizetési rendszerben és persze igyekeztünk képet adni a nemzetközi háttérről is.

Jelen sorok szerzője már 2013. óta foglalkozik a témával és végig követte a fizetési rendszerek alakulását olyannyira, hogy jelenleg a European Payments Council munkacsoportjában a európai szabályalkotásban is részt vesz. Így azután nem gondolom, hogy van nagyobb szurkolója a magyar rendszer létrejöttének, mint jómagam. Ezért is jelentettünk meg jó néhány gondolatot e pár év során, amikből szeretnénk most néhányat megismételni és egy újjal is gazdagítani abban a reményben, hogy a május végén várható közös banki döntés tényleg a jó irányba fogja fordítani a projekt kerekét.

Úgy vélem, hogy a legáltalánosabb érvényű gondolat 2018. április 18-án jelent meg sok ország projektjei tapasztalata figyelembe vételével:

„Az azonnali fizetési szolgáltatások bevezetése egy olyan komplex feladat, ahol a „mindent azonnal” elvű indulás végtelenül kockázatos. Nem véletlen, hogy mindenütt a tesztelést tartják a legfontosabbnak, de még így is csak meg kell nézni, magának a banknak hány területét kell érintse a szolgáltatások indítása? Szinte mindent! Az alap szolgáltatásokat, azaz a bankszámláról bankszámlára netbankon történő utalást be lehet vezetni és be is kell vezetni az adott határidőre. El kell-e vajon indítani azonnal a másodlagos azonosítók igénybe vételével való szolgáltatást az első napon?  Működhet-e a fizetési kérelem az első napon? Nem lenne-e bölcsebb dolog a realitásokat jobban figyelembe venni? A piac totális meghódítása 2016-ban jó ötletnek tűnt, de úgy a nemzetközi tapasztalatok, mint a magyar bankok jelenlegi felkészültségi szintje azt sugallja, hogy az egymásra ráépülő szolgáltatások fokozatos bevezetése nagyobb piaci sikerhez, sokkal magasabb ügyfél elégedettségi szinthez vezetne.”

A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban mutatott ambíciója kétségtelenül előre mutató volt, de azért tudni kell azt, hogy ilyen komplexitású projektet a világ egyetlen kezdeményező jegybankja sem indított el. A fenti bekezdésben rákérdezünk például a „fizetési kérelem” indításának szükségességére? Igaz, a „fizetési kérelem” végül nem lett kötelező elem, de a feladat ott áll a bankok előtt. Az hiszem ebben a témában elég, ha az európai SEPA Instant Credit Transfer szabályozást nézzük, amelyik a magyar HCT Inst szabályozás alapjául is szolgált. Azt a European Payments Council első alkalommal 2016. novemberében adta ki, ugyanakkor az SEPA „fizetési kérelem” szabályozás pedig legkorábban csak 2020. első negyedévében várható, hiszen az EPC vezetése csak ez év márciusában döntött annak a munkacsoportnak a felállításáról, aminek a szabályozás elkészítése a feladata. E sorok írója egyetlen Közép-Kelet európaiként tagja a szabályalkotó bizottságnak, szívesen felajánlja itt szerzett ismereteit a magyar rendszer pontosításához.

Visszatérve az idézett bekezdéshez, a másodlagos azonosítók számossága is túlzottnak tűnik, ugyanakkor valamilyen módon jó lenne erősebben ösztönözni a piaci résztvevőket az Európában sok helyen elterjedt P2P mobiltelefonos rendszer bevezetésére, a piacon nem látszik ugyanis mozgás ezen a téren.

A piac totális meghódítása kétségtelenül komoly ambíció volt a Magyar Nemzeti Bank részéről, de a nemzetközi tapasztalatok alapján eleve kérdéses volt, hogy szabad-e ilyen költségű és komplexitású feladatot erre fel nem készült bankokra erőltetni. A következő kérdést a 2017. május 2-i cikkünk bevezetőjében tettük fel:

„Bár a világ nagy bankjainak nem jelent gondot az azonnali rendszer bevezetése, a kisebb tapasztalattal rendelkező bankoknak komoly nehézséget okoz az infrastruktúrához való csatlakozás. A probléma várhatóan Magyarországon is megjelenik. Nem kétséges, hogy a legnagyobb öt-nyolc pénzintézet meg tudja oldani a feladatot, de mi lesz a többiekkel?”

Mai ismeretünk szerint több kis magyarországi bankban igen komoly problémák vannak a rendszer bevezetését illetően, ugyanakkor vannak jó példák is ahhoz képest, hogy milyen komoly bankösszevonási folyamat zajlik annak minden ága-bogával együtt és még a PSD2 jogi kötelezettségű feladatokat is meg kell oldani. Nem gondolom ugyanakkor, hogy az eddigi teszt időszak elegendő lett volna ahhoz, hogy a rendszert nagy biztonsággal be lehetne indítani július 1-én. De lássuk, hogyan próbáltuk a figyelmet felhívni erre 2018. március 7-én:

„Tíz hónappal a határidő (tesztelési) előtt egyetlen magyar bank sem tudja, melyik cég lesz a számítástechnikai szállítója egy olyan rendszerhez, amihez hasonló komplikáltságút még soha nem vezettek be magyar bankok - elképzelhetetlennek tűnik, hogy januárban elkezdődhessen az azonnali fizetési rendszer tesztje.” Sajnos jóslatunk igaznak bizonyult, csak kevés bank volt abban a helyzetben, hogy január legelején elkezdhette volna a tesztelést.

Néhány külföldi tulajdonban levő nagybank, amelyik a rendszerét az anyabanktól vette át és hasznosítható tapasztalatokat is kapott, készen áll a rendszer elindítására. Ez a rendszer ugyanakkor olyan elképzelésekkel és célokkal lett felállítva, hogy minden tíz millió forint összeg alatti utalás itt bonyolódik függetlenül attól, melyik bank a kedvezményezett bankja. Olyan end-to-end, azaz minden végpont közötti teszt nélkül tehát, amely minden kétséget kizáróan megalapozza az azonnali fizetési rendszerekben elvárt 99,9975 százalékos biztonságot, a rendszer elindítása nem lenne felelős döntés.

Őszintén reméljük, a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok vezetői meg tudnak állapodni egy reális időpontban, ami mintegy hat-nyolc hónapos csúszást jelenthet ugyan, de biztosíthatja azt, hogy legalább a fizető fél által kezdeményezett átutalások az azonnali rendszeren bonyolódhassanak le úgy, hogy az ügyfél élmény minden fizető és fogadó fél részéről a maximális legyen. Így az MNB a sikeres POS programja után egy másik komoly sikert könyvelhet el a fizetési rendszerek korszerűsítése folyamatában.

Tudjuk ugyanakkor, hogy régóta áhított cél a jó magyar „sárga csekk” kiváltása is más fizetési módszerrel. A javaslatunk az, hogy az MNB és a Giro várja meg a SEPA fizetési kérelem szabályozásának kiadását, ugyanis az szabályozni fogja a magyar szabályozásban még nem szereplő fizetéseket is – ilyenek például a kereskedőhelyi fizetések –, és utána a jól működő HCT inst rendszer tapasztalataival indítsa a következő szolgáltatást. Addigra talán a kereskedelmi bankok nem csak a műszaki-technikai felkészülésen lesznek túl, hanem értékelhető, kimondottan értéknövelt szolgáltatásokat is tudnak nyújtani a létrehozott igen drága infrastruktúrán.

Czímer József cikke


Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről szóló sorozatunk eddig megjelent cikkei:

2016. június Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
2016. július Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
2016. augusztus Azonnali fizetés Magyarországon: kinek jó ez?
2016. szeptember Magyarország, a régiós forradalmár - milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
2016. október Nyakunkon a jövő - kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
2016. november Egy csapásra rengeteg dolog kiderült az azonnali fizetésről
2016. december Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
2017. január Fizetés egy szempillantás alatt - jövőre jön a fordulat
2017. február Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
2017. március Tényleg semmi értelme nem lesz a bankkártyának?
2017. április Fontos részletek kerültek napvilágra
2017. május Mi lesz a kis magyar bankokkal?
2017. június Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?
2017. július Fizetési forradalom: beelőznek a szomszédos országok?
2017. augusztus Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!
2017. december Azonnali fizetési rendszer: Európában is elkezdődött a forradalom
2018. január Fizetési forradalom Magyarországon: sorsdöntő év kezdődött
2018. március Fizetési forradalom Magyarországon: lehetetlen küldetés a magyar bankoknak?
2018. április Hatalmas és költséges projektben a magyar bankok: vajon elkészülnek jövő nyárra?
2018. május Beköszönt a fizetési forradalom – pár év múlva gyökeresen megváltozik az életünk
2018. július Már csak egy év, és jön a magyar fizetési forradalom - óriási változásokat hoz
2018. augusztus Tényleg a kutya se megy többet bankfiókba?
2018. szeptember Mit tudnak az okostelefonok Magyarországon? Óriási forradalom zajlik
2018. november Miért tart 2 óráig az egyik bankban az, ami a másikban 10 perc alatt megvan?
2018. december Nyakunkon a magyar fizetési forradalom – de mi következik utána?
2019. január Évtizedekkel ezelőtt megoldották a bankok egyik legnagyobb dilemmáját?
2019. február Esélyek a magyar bankoknak – mi lesz a júliusi forradalom után?
2019. március Le lehet rendezni egy füst alatt a Brexit és a sárga csekkek ügyét?
Hírek a Fintech világából:
2017. szeptember Ez a világ leginnovatívabb országa: feltaláltak egy új pénzt
2017. október Valamiből már megint nagyon kimarad Magyarország
2017. november Nyílnak a bankok: sosem volt még ennyire jó a magyar ügyfeleknek?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Nyugdíjpénztárak: a válság ellenére sem menekültek a tagok
Király Béla | 2021. május 13. 13:24
Jól teljesítettek a tavalyi évben a pénztárak, a válság ellenére nőttek az önkéntes nyugdíj-, és egészségpénztári befizetések. A Pénztárszövetség sajtóeseményén arról beszéltek a szektor képviselői, hogy mintegy kétmillió hazai pénztári tag továbbra is fontosnak tartja az öngondoskodást, legyen szó a nyugdíjakról vagy az egészséges életmódról.
Pénzügyi szektor 11 milliárd forinttal kevesebb adót kell befizetni szerdán a járvány miatt
MTI | 2021. május 12. 09:15
Egyes katás vállalkozók és több mint 30 ezer cég mentesül a kötelezettség alól.
Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Pénzügyi szektor Megérkezett a Google Pay, egy magyar bank ügyfelei már használhatják
Privátbankár.hu | 2021. április 7. 15:51
Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.