Miért tart 2 óráig az egyik bankban az, ami a másikban 10 perc alatt megvan?
Sokan azt gondolják, a banki digitalizáció egy jól használható honlapot, netbankot és mobilbanki alkalmazást takar - pedig ennél sokkal több dolog van a háttérben. Hogy miért nyer mindenki a digitalizációval, milyen előnyök származnak a 21. századi működési modellekből, azt könnyen megérthetjük valós életből vett példánk alapján...
Napjainkban teljesen természetes az, ha valaki két országban él és dolgozik. Így él barátunk is. Természetesen a külföldi országban is van bankszámlája, mint ahogy Magyarországon is. A banki folyószámláira kapja jövedelmét, napi kiadásait pedig hitelkártyáiról fizeti, mivel azokhoz kedvezmény jár.
Gondolt egyet barátunk és megbeszélte társával, hogy a hitelkártya nyújtotta lehetőségeket megosztják, azaz mindkét országban, külföldön és Magyarországon is igényel társkártyát társának. Az akciót, mármint az igénylést sikerült egy héten belül itt is és ott is lebonyolítani...
Első fejezet
A külföldi bank ezt a szolgáltatását a hitelkártya-szolgáltatás telefonközpontján keresztül ajánlotta. Barátunk tehát hátradőlt dolgozószobája foteljában, leolvasta kártyája hátoldaláról a telefonszámot és felhívta a központot. Némi gombnyomogatás után a banki munkatárs először megpróbálta beazonosítani. Mivel a rendszer működése éppen akadozott, nem a szokásos kettő, hanem öt adatot is be kellett mondania barátunknak. Ezzel együtt is harminc másodperc után lehetőséget kapott szándéka ismertetésére.
Elmondta a banki ügyintézőnek, mit is szeretne. Mivel az ügyintéző a képernyőjén az ügyfél minden adatát látta, azonnal meg tudta állapítani, hogy barátunk jogosult társkártya igénylésére. Megkérdezte, ki lesz a társkártya tulajdonosa, aki persze nem vett részt ebben a beszélgetésben. A társkártya-tulajdonos ugyanis nem felel majd a bankkal szemben műveleteiért, hanem a főkártya birtokosa az egyedüli, aki a bank felé felelősséggel tartozik. Neki persze minden adata ott van a bankban, miért is kellene bármi új dolgot elkérni tőle - éppen elég, ha a bank megtudja a társkártya tulajdonos alapadatait.
Megkérdezte tehát az ügyintéző a néven kívül a születési időt és a lakcímet, ami persze barátunkéval megegyező volt. Kellett ugyan még egy további adat, mivel az új kártya leendő tulajdonosa nem él három éve az adott címen, így meg kellett adni előző lakcímét is.
Érdekes módon a bank mindezt bemondás alapján elfogadta, nem kellett semmiféle dokumentumot bemutatni, elég volt az, hogy a banktisztviselő szóban elmondta, hogy ezen túl az eddigi, egyébként teljesen beazonosított ügyfelük lesz a felelős a társkártya-tulajdonos műveleteiért is. Igaz, a banktisztviselő kért egy határozott „igen, értem” választ is, ami a műveletsor aláírása, azaz befejezése volt. Mindez öt percig tartott.
Öt percig úgy, hogy barátunk dolgozószobája melegéből, telefonon intézte az ügyet, egy percet sem kellett közlekedésre szánnia. Ketten dolgoztak az ügyön, az ügyfél és a banktisztviselő, mindkettőjük életéből öt percet vett el a művelet, ami összességében tíz percet jelent.
A telefon letétele után barátunk kapott még egy sms-t is azzal, hogy ha a kártya és a PIN kódot tartalmazó boríték öt napon belül nem érkezne meg, akkor legyen szíves telefonálni.
Második fejezet
Miután a magyar bank tájékoztatása szerint társkártya igénylése kizárólag a bankfiókban lehetséges, barátunk és társa együtt elsétáltak a fiókba. Itt az illetékes munkatárs először beazonosította őket személyi igazolvány és lakcímkártya alapján. Majd egy öt oldalas „Társkártya igénylő lap”-ot nyomtatott, amit ki kellett tölteni. Bankügyekben jártas emberként barátunknak ez másodjára sikerült. A művelet alig pár percet vett igénybe. A lap beadásához szükség volt ugyanakkor mindkettőjük személyi igazolványára és lakcímkártyájára is. A tisztviselő a rend kedvéért (igaz, a GDPR szellemében a fényképet kitakarva) másolatot készített ezekről a dokumentumról. A bank ugyan már rendelkezett ezen dokumentumok fotójával, hiszen barátunk társával közös folyószámlát is vezet ott, de úgy látszik, egyszer nem elegendő.
Hogy pontosak legyünk tehát, ahhoz, hogy bárki folyószámlát vezessen, illetve arról rendelkezzék, a pénzmosási jogszabályok szerint kilétét be kell azonosítani, ez tehát már korábbról megvolt. Miért kellett még egy másolat ugyanazokról a dokumentumokról? Vajon minden banktermék értékesítéskor újra és újra ilyen módon is be kell az ügyfelet azonosítani? Nem felesleges ez? Persze ha az ügyintéző monitorján nem jelenik meg azonnal minden adat az ügyfélről, akkor talán érthető is.
De visszatérve a bankfiókba, barátunk társa mindeközben aláírta a pénzmosási nyilatkozatot is. Igaz, hogy ebben az esetben nem ő a bankkal szembeni felelős ügyfél, de hát rend a lelke mindennek. Természetesen egy ilyen nyilatkozatot már korábban aláírt, amikor a folyószámla ügyében beazonosításra került. Így már két ilyen nyilatkozat is van a bank birtokában, de ha még több dolgot szeretnének, lehet az több is… ugyanabból.
Közben a banktisztviselő szorgalmasan dolgozott, készítette elő a különféle aláírandókat. Így egy társkártya igényléséhez az igénylőlapon kívül összesen három dokumentumot kellett kinyomtatni, majd két-két példányban aláírni.
Született tehát két különféle nyilatkozat és egy harmadik dokumentum, szóval sok-sok papír, aminek az eredőjeként a boldog új társkártya tulajdonos mintegy két héten belül kézhez is veheti kártyáját.
Hogy mennyi idő is ment el eközben? 25 perc a bankfiókban a banki munkatársnak, barátunknak és társának, azaz három embernek. Összesen 75 perc, valamint a bankfiókba való eljutás és hazajutás ideje. Ha ezt fejenként fél órának vesszük, akkor és összesen két óra és tizenöt perc ment el erre az egy műveletre.
Emlékszünk az első fejezetbeli tíz percre...?
Tanulságok
Mit is jelent tehát a bankok digitalizációja?
Sokan erre azt válaszolnák, hogy legyen a banknak egy jól használható honlapja a hozzá tartozó netbank-szolgáltatással és legyen egy olyan mobilbank-szolgáltatása, amin az ügyfelek szinte minden műveletet el tudnak végezni, minden információhoz hozzájutnak. Ez így részben igaz is. De tovább fűzve a kérdést, honnan veheti akár a netbank, akár a mobilbank vagy épp a fióki munkatárs is az adatokat? Hiszen a banki munka is adathalmazok strukturált kezelése! Kérdezzék csak meg erről az öreg banki rókákat, mit szóltak akkor, mikor megtudták, hogy adatbázisukat meg kell tudni nyitniuk harmadik típusú szolgáltatók előtt (PSD2)...
A digitalizáció tehát azt jelenti, hogy a bankoknak olyan adatbázisokkal kell rendelkezniük, amik könnyen elérhetőek minden értékesítő rendszer (netbank, mobilbank, bankfiók) részére, amelyek segítségével az ügyfelek gyorsan tudják ügyeiket intézni és nem kell tíz perc helyett két órát eltölteni valamivel.
Kinek jó tehát a digitalizáció?
- elsősorban persze az ügyfélnek, hiszen nem kell utazgatva több órát eltöltenie egy szolgáltatás megrendelésével, jobb, gyorsabb szolgáltatást kap, hamarabb kaphat kölcsönt, gyorsabban fizethet, jobban átláthatja pénzügyeit;
- másodsorban a banki ügyintézőnek, akinek egyrészt nem kell a fenti példában szereplő apró ügyekkel foglalkoznia, hanem komolyabb hitelezési, esetleg tanácsadási ügyekkel foglalkozhat;
- harmadsorban is jó a banki ügyintézőnek, hiszen ha bármi konkrét ügyfél-kérdéssel kell foglalkozni, minden adatot azonnal, strukturáltan lát a képernyőjén, tehát a korszerű banki háttér-rendszer jelentősen megkönnyíti munkáját, hatékonyabbá teszi;
- nagyon jó a digitalizáció a banki vezetésnek is természetesen, hiszen gyorsabban, szinte teljesen naprakészen tudják átlátni az általuk vezetett bank ügyeit, azaz a bank sokkal hatékonyabban működhet;
- és nem utolsó sorban, ha a bankrendszer hatékonyabb, az jó az egész nemzetgazdaságnak, hiszen az egész gazdasági rendszer hatékonyabban működhet.
Végül egy kicsit elvonatkoztatva fenti fejezeteinktől, pont a digitalizáció egyik alap-feltételrendszerét valósítják meg a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok a folyamatban levő azonnali fizetési projekttel, hiszen a fizetések teljesen digitálissá tétele is a projekt része, ami lehetőséget ad arra, hogy a bankok korszerű szolgáltatásokat vezessenek be. Ez a rendszer segíti elő azt, hogy a bankok a számviteli rendszerüket is azonnalivá tegyék, ami igazándiból az alapja a gyors döntéshozatalnak.
A számítástechnikán kívül persze van egy komoly alapfeltétele a digitális átalakulásnak, ez pedig a humán átalakulás. Nem elég korszerű rendszereket létrehozni, működtetni is kell azokat és persze az ügyfeleknek is meg kell szokni az új rendszereket. A lehetőségek már láthatóak:
nem jobb például olvasással, vagy más szórakozással eltölteni a első és második fejezet közti mintegy két órányi időkülönbözetet?
Készítette: Czímer József
Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről szóló sorozatunk eddig megjelent cikkei:
Címlapon
Padlót fogott Merkel pártja – keresik az új vezért
Hozták magukat a szocdemek, nagyot mentek a Zöldek, tovább süllyednek a kereszténydemokraták – így összegezhető a hétvégi hamburgi választás eredménye. A törvényhozásba becsusszant a radikális bal- és jobboldal, valamint a liberális párt is. A CDU másfél évtized alatt elvesztette helyi szavazóinak háromnegyedét, Angela Merkel fokozatos háttérbe vonulása óta pedig nincs valódi vezére. A párt ma előrehozta a tisztújítást.
További cikkek
-
Hogy működik a falusi csokos áfavisszatérítés?
Az áfavisszatérítés, amelyet idéntől lehet igénybe venni a falusi csokkal érintett településeken, teljesen független a falusi csoktól. Tovább
-
Hidegre tették az Otthon Melege Programot
Nincs hír új kiírásról, ami persze nem zárja ki, hogy az év folyamán megjelenjen egy új. Tovább
-
Érdemes magyar részvényekbe fektetni? Elég megnézni a hozamokat
Interjú Végh Richárddal, a BÉT vezérigazgatójával. Tovább
-
A szélsőséges időjárás és a drága munkaerő is drágíthatja a zöldségeket
Több tényező is van, ami az áremelkedés irányába mutat, így például a dráguló munkaerőköltség vagy az extrém időjárás. Tovább
-
Nem ad több jelzáloghitelt a Sberbank
A Sberbank Magyarország felfüggeszti a jelzáloghitelezést - szúrta ki a Bank360.hu. Tovább
-
Hétszeresére nőtt a képviselők vagyona 2010 óta
Egy 2010 óta a parlamentben ülő képviselő átlagos pénzügyi vagyona 3,1 millió forintról 23 millióra nőtt az elmúlt 9 évben. Tovább
-
Színházak a nemzeti centrifugában
Már csak néhány nap, és belelapozhat a Piac & Profit magazin legfrissebb számába! Forró témákkal jön a februári Piac & Profit. Tovább
-
Történjék meg már áprilisban a nyugdíjkorrekció
Egy feltétele van annak, hogy idén hamarabb érkezzen meg a nyugdíjkiegészítés. Az egyik parlamenti párt törvényjavaslatot készül benyújtani, hogy már áprilisban megtörténjen a korrekció. Tovább
-
Sokan meghalnak Magyarországon, mielőtt idősgondozásba kerülnének
Reformra szorul a hazai idősgondozás, hiába nőtt a férőhelyek száma az utóbbi években, a várólisták is hosszabbak lettek. Tovább
-
A nap fotója: laposmetélt formájú BKK-jegyek érkeztek
Nem kell megijedni, ha csonkoltnak látszó jegyek bújnak ki az automatából. Tovább
-
Tarol az adómentesség a régióban
Már csak néhány nap, és belelapozhat a Piac & Profit magazin legfrissebb számába! Forró témákkal jön a februári Piac & Profit. Tovább
-
Változás a Revolutnál: nem lesz mindig ingyen a feltöltés?
Valóban megváltozott az elfogadói kereskedői kód a Revolut-feltöltéseknél, azonban a legtöbb magyar bank ügyfeleinél ez egyelőre nem okozott problémát. Tovább
-
780 milliárddal ugrott meg tavaly a hiteligénylések összege
Közel 50 százalékkal több kölcsönt igényeltek a magyarok 2019 december végéig, mint egy évvel korábban. Tovább
-
Egymilliárd forintnyi kárt fújtak össze a múlt heti viharok
Közel tízezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Tovább
-
Falusi CSOK: még egy kedvezménnyel segítenek
Az idén is változnak a CSOK szabályai. Tovább
-
Yacht-adóval büntetik a Dunán parkoltatott vízi járműveket
Óbuda után Budakalász is megadóztatja a hajótulajdonosokat: januártól települési adót kell fizetni a 10 kilowattnál nagyobb teljesítményű vízi járművek után. Tovább
-
Forradalom a biztosítások világában - elég egy telefon?
Nem csak a bankok, a biztosítók is jelentős átalakuláson estek át az elmúlt években. A digitális megoldások előretörése a magyarok számára is elhozta a kényelmet, akár utazásról, autózásról vagy lakásról beszélünk. Tovább
-
A nap grafikonja: Mit ér a bér? Mit ér a nyugdíj?
Mennyi a háztartások átlagjövedelme, beleértve a nyugdíjasokat is? Elmagyarázzuk. Tovább
-
Te már megnézted, mennyibe került a bankolásod?
Ma még kiküldhetik a bankok a bankszámlákra vonatkozó éves díjkimutatást. Tovább
-
Drágulás jön a lottózóban: több szerencsejáték ára emelkedik
A Luxor, a Joker, a Kenó és a Puttó játékok árai változnak. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
