De mi is az a European Payments Council? Nem egy széles körben ismert szervezet, pedig tevékenysége kihatással van mindennapjainkra.
Magyar elnevezését szinte sohasem használjuk, magyarul talán Európai Fizetési Tanácsnak lehetne hívni. Egy a Brüsszelben jelen lévő európai szakmai szervezetek közül, ugyanakkor a fizetési tranzakciók területén a legfontosabb. Ezt a szervezetet is az euró létrehozása hívta életre, pontosabban az a tény, hogy az illetékesek létrehozták az Egységes Euró Fizetési Övezetet (Single Euro Payment Area – SEPA) az egységes európai piacok létrehozási folyamat részeként.
A szervezetnek jelenleg 76 tagja van, amelyek egy része pénzforgalmi szolgáltató, más része pedig az egyes tagországok pénzforgalmi szolgáltatóinak, bankjainak a szervezete. A nagyobb európai bankok, például az HSBC, az Erste Bank, a Deutsche Bank és még néhányan közvetlen tagok, Magyarországot pedig a Magyar Bankszövetség képviseli a szervezetben.
A European Payments Council nem része az EU szervezetének, mégis komoly szerepe van a gazdasági életben, mivel a SEPA fizetési rendszerek szabálykönyveit ez a szervezet, azaz nem a politikusok, hanem a szakma alkotja meg és tartja karban azokat.
Ma három ilyen fizetési, elszámolási rendszer van Európában:
- SEPA Credit Transfer
- SEPA Direct Debit
- SEPA Instant Credit Transfer
E rendszerek közül a SEPA Credit Transfer a legrégebbi, 2008 januárja óta működik. Maga a credit transfer kifejezés egyébként az úgynevezett „sima” átutalásokat jelenti, amikor a küldő fél egy meghatározott pénzösszeget utal egy a kedvezményezettnek bankján keresztül. Ennél némiképp komplikáltabb fizetési forma a beszedési megbízás, amit az utóbbi időben fizetési kérelemként nevezünk inkább. Ebben az esetben a kedvezményezett „kéri meg” a fizető felet arra, hogy fizesse ki neki a kiszámlázott összeget. A bank részére a felhatalmazás történhet esetenként, de a fizető fél adhat általános felhatalmazást is, mint például Magyarországon a szolgáltatói számlák esetében.
Az ilyen típusú fizetéseket lebonyolító SEPA rendszer, a SEPA Direct Debit 2009. novemberében kezdtemeg a működését.
Cikksorozatunkban 2018 januárjában tudósítottunk arról, hogy 2017. november 21-én elindult az első Pán-európai azonnali fizetési rendszer, az EBA Clearing szervezet RT1, azaz Real-Time 1 rendszere. Ehhez a rendszerhez egyébként 2019. februárjáig 2057 pénzforgalmi szolgáltató, azaz az össze európai bank mintegy fele csatlakozott. Az érdekesség kedvéért említjük, hogy nemcsak az eurózóna tagországainak bankjai csatlakoztak, hanem több bank Finnországból, Dániából, Bulgáriából, de az Egyesült Királyságból is.
Ahhoz persze, hogy az azonnali fizetési szolgáltatás SEPA-keretekben is elkezdődhessen, a European Payments Councilnak meg kellett alkotnia a szabálykönyvet, amit röviden SEPA Inst-nek neveznek. A szabálykönyv és az egységesség fontosságát jellemzi, hogy például a magyar szabálykönyv, de például a Horvátországban alkalmazott szabálykönyv alapja is a SEPA Inst lett.
2018 novemberében elindult az Európai Központi Bank azonnali fizetési szolgáltatása is, a TIPS, azaz a Target2 Instant Payment Service, amely úgyszintén a European Payments Council SEPA Inst szabálykönyve szerint működik.
Miközben megalakultak a páneurópai azonnali fizetési rendszerek, amelyek kizárólag a sima átutalások gyorsítását célozták meg, néhány más országban a világon elterjedtek a fizetési kérelem technikával működő rendszerek is. Az első ilyen jelentősebb a 2014-ben elindult szingapúri FAST, de azóta mindenki megismerhette, vagy hallhatott a két kínai óriásról, az Alipay-ről, és a WeChat-ről is. Az Alipay már Magyarországon is szolgáltat (legalábbis kínai számlatulajdonosoknak), de az általuk nagyon hatékonyan alkalmazott QR-kód technológia nagyon megtetszett a szolgáltatóknak - azon túl, hogy elindította a félelmet is, hátha jönnek a kínaiak.
Időközben olyan országok, mint például Szerbia is bevezette a QR-kódos fizetőhelyi azonnali fizetési rendszert és a Magyar Nemzeti Bank is lehetővé teszi a most telepítendő azonnali infrastruktúrában a fizetési kérelem szolgáltatások kezelését. Kérdés persze, hogy a bankok mit tudnak ezzel kezdeni...
Mi történik ugyanakkor Európában? A kérdés fő felelőse az Európai Központi Bank Euro Retail Payments Board 2013-ban alakult bizottsága, amely alapvetően a lakossági fizetések kérdéseivel foglalkozik, és amelyik 2016-ban megfogalmazta a páneurópai azonnali fizetési rendszer iránti igényt. Az ő elképzeléseik alapján hozta létre a European Payments Council tavaly a mobiltelefonos fizetésekkel foglalkozó bizottságot, majd a tanács igazgatósága március 7-i ülésén egy új bizottság alakult a fizetési kérelemmel történő azonnali fizetések szabályozási lehetőségeinek vizsgálatára és a szabályozás elkészítésére.
Fizetési kérelem: Magyarországnak meg kellene várnia Európát
A munkának igen tempósan kell majd haladni, hiszen a múlt heti döntés alapján az április 4-i alakuló ülés után a munkacsoportnak novemberre kész anyagot kell produkálnia. Az európai fizetési rendszerek történetében egyébként ez az első eset, hogy magyar szakértő is részt vesz a bizottság munkájában, a European Payments Board a Capsys Informatikai Kft-t hívta meg arra, hogy szakembert delegáljon a bizottságba.
Talán a magyarországi azonnali fizetési rendszer alkotóinak is el kellene gondolkodni azon, hogy nem lenne-e helyesebb, ha az új rendszer fizetési kérelem elemével megvárnák az európai szabályozás elkészültét. Az a megoldás nagyon jól működött, hogy a magyar azonnali fizetési szabályozás az az európai rendszerre épül. Nem lenne-e jobb, ha a fizetési kérelem esetében is az európai szabályozást vennénk alapul? Igaz, ez néhány hónapos késést jelentene legalábbis ebben a szűkebb szegmensben, de még kritizálni sem lehetne a Magyar Nemzeti Bankot a halasztásért, hiszen a projekt elindításakor erről az európai kezdeményezésről nem tudhattak.
És kik lennének a haszonélvezői egy ilyen halasztásnak? Részben persze a bankok, amelyek a nagy hajrában kis időt kapnának, de legfőképpen a fogyasztók, az ügyfelek, akik a legkorszerűbb alapokon álló szolgáltatásokat kaphatnák meg!
Minta-Brexit: a pénzforgalmi szolgáltatók a politikusok is példát mutatnak
Áttérve az ülés másik általunk bemutatott döntésére, nem lehet eléggé hangsúlyozni a Brexit következményeinek fontosságát úgy Nagy-Britanniában, mint az unió többi tagországában. A március 7-i ülésen a tanács igazgatósága végül egy szakmailag előremutató döntést hozott: felvette tagjai közé a Payment UK szervezetet, amelyik a brit specialitások szerint a külön csak a pénzforgalommal foglalkozó bankszövetség az Egyesült Királyságban.
Mit is jelent ez a döntés? Azt, hogy az a 84 brit pénzforgalmi szolgáltató, amelyik a SEPA Credit Transfer tagja, az a 40, amelyik a SEPA Debit Transfer rendszerben is szolgáltat, illetve az az öt szolgáltató, amelyik páneurópai azonnali fizetési rendszer tagja is zavartalanul folytathatja szolgáltatásait a SEPA övezetben függetlenül attól, hogy mi is történik a Brexittel.
Ezen túl persze, mivel a Payment UK a bankok ernyőszervezete a European Payments Council tagja mostantól, annak más tag-intézményei is csatlakozhatnak az európai fizetési rendszerekhez, így még bővülhetnek is a brit – európai pénzügyi kapcsolatok.
Úgy gondolom, hogy ez a megoldás egy nagyon helyes lépés azon az úton, hogy a szakmai szervezetek példát mutassanak a politikusoknak, hogy megmutassák, hogy a szolgáltató és végső soron a fogyasztó érdekei kell, hogy domináljanak. Reméljük, hogy erre a bölcs megoldásra mindenki felfigyel!
Czímer József cikke
Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről szóló sorozatunk eddig megjelent cikkei:
Nem válogatta meg a szavait a dán EP-képviselő. Nem mindenki olyan boldog az új amerikai elnöktől, mint a magyar Patrióták? 
