Hirdetés
Hirdetés

Le lehet rendezni egy füst alatt a Brexit és a sárga csekkek ügyét?

Czímer József, 2019. március 18., 09:38

Március 7-én volt Brüsszelben a European Payments Council igazgatóságának soron következő ülése, amin két fontos döntés született. Igen jó megoldást találtak a Brexit pénzforgalmi területen való következményeinek megoldására, valamint megalakítottak egy ad hoc bizottságot a sárga csekk kiváltása szempontjából is fontos fizetési kérelem típusú azonnali fizetések európai szabályozására. Czímer József cikke.

De mi is az a European Payments Council? Nem egy széles körben ismert szervezet, pedig tevékenysége kihatással van mindennapjainkra.

Magyar elnevezését szinte sohasem használjuk, magyarul talán Európai Fizetési Tanácsnak lehetne hívni. Egy a Brüsszelben jelen lévő európai szakmai szervezetek közül, ugyanakkor a fizetési tranzakciók területén a legfontosabb. Ezt a szervezetet is az euró létrehozása hívta életre, pontosabban az a tény, hogy az illetékesek létrehozták az Egységes Euró Fizetési Övezetet (Single Euro Payment Area – SEPA) az egységes európai piacok létrehozási folyamat részeként.

Hirdetés

A szervezetnek jelenleg 76 tagja van, amelyek egy része pénzforgalmi szolgáltató, más része pedig az egyes tagországok pénzforgalmi szolgáltatóinak, bankjainak a szervezete. A nagyobb európai bankok, például az HSBC, az Erste Bank, a Deutsche Bank és még néhányan közvetlen tagok, Magyarországot pedig a Magyar Bankszövetség képviseli a szervezetben.

A European Payments Council nem része az EU szervezetének, mégis komoly szerepe van  a gazdasági életben, mivel a SEPA fizetési rendszerek szabálykönyveit ez a szervezet, azaz nem a politikusok, hanem a szakma alkotja meg és tartja karban azokat.

Ma három ilyen fizetési, elszámolási rendszer van Európában:

  • SEPA Credit Transfer
  • SEPA Direct Debit
  • SEPA Instant Credit Transfer

E rendszerek közül a SEPA Credit Transfer a legrégebbi, 2008 januárja óta működik. Maga a credit transfer kifejezés egyébként az úgynevezett „sima” átutalásokat jelenti, amikor a küldő fél egy meghatározott pénzösszeget utal egy a kedvezményezettnek bankján keresztül. Ennél némiképp komplikáltabb fizetési forma a beszedési megbízás, amit az utóbbi időben fizetési kérelemként nevezünk inkább. Ebben az esetben a kedvezményezett „kéri meg” a fizető felet arra, hogy fizesse ki neki a kiszámlázott összeget. A bank részére a felhatalmazás történhet esetenként, de a fizető fél adhat általános felhatalmazást is, mint például Magyarországon a szolgáltatói számlák esetében.

Az ilyen típusú fizetéseket lebonyolító SEPA rendszer, a SEPA Direct Debit 2009. novemberében kezdtemeg a működését.

Cikksorozatunkban 2018 januárjában tudósítottunk arról, hogy 2017. november 21-én elindult az első Pán-európai azonnali fizetési rendszer, az EBA Clearing szervezet RT1, azaz Real-Time 1 rendszere. Ehhez a rendszerhez egyébként 2019. februárjáig 2057 pénzforgalmi szolgáltató, azaz az össze európai bank mintegy fele csatlakozott. Az érdekesség kedvéért említjük, hogy nemcsak az eurózóna tagországainak bankjai csatlakoztak, hanem több bank Finnországból, Dániából, Bulgáriából, de az Egyesült Királyságból is.

Ahhoz persze, hogy az azonnali fizetési szolgáltatás SEPA-keretekben is elkezdődhessen, a European Payments Councilnak meg kellett alkotnia a szabálykönyvet, amit röviden SEPA Inst-nek neveznek. A szabálykönyv és az egységesség fontosságát jellemzi, hogy például a magyar szabálykönyv, de például a Horvátországban alkalmazott szabálykönyv alapja is a SEPA Inst lett.

2018 novemberében elindult az Európai Központi Bank azonnali fizetési szolgáltatása is, a TIPS, azaz a Target2 Instant Payment Service, amely úgyszintén a European Payments Council SEPA Inst szabálykönyve szerint működik.

Miközben megalakultak a páneurópai azonnali fizetési rendszerek, amelyek kizárólag a sima átutalások gyorsítását célozták meg, néhány más országban a világon elterjedtek a fizetési kérelem technikával működő rendszerek is. Az első ilyen jelentősebb a 2014-ben elindult szingapúri FAST, de azóta mindenki megismerhette, vagy hallhatott a két kínai óriásról, az Alipay-ről, és a WeChat-ről is. Az Alipay már Magyarországon is szolgáltat (legalábbis kínai számlatulajdonosoknak), de az általuk nagyon hatékonyan alkalmazott QR-kód technológia nagyon megtetszett a szolgáltatóknak - azon túl, hogy elindította a félelmet is, hátha jönnek a kínaiak.

Időközben olyan országok, mint például Szerbia is bevezette a QR-kódos fizetőhelyi azonnali fizetési rendszert és a Magyar Nemzeti Bank is lehetővé teszi a most telepítendő azonnali infrastruktúrában a fizetési kérelem szolgáltatások kezelését. Kérdés persze, hogy a bankok mit tudnak ezzel kezdeni...

Mi történik ugyanakkor Európában? A kérdés fő felelőse az Európai Központi Bank Euro Retail Payments Board 2013-ban alakult bizottsága, amely alapvetően a lakossági fizetések kérdéseivel foglalkozik, és amelyik 2016-ban megfogalmazta a páneurópai azonnali fizetési rendszer iránti igényt. Az ő elképzeléseik alapján hozta létre a European Payments Council tavaly a mobiltelefonos fizetésekkel foglalkozó bizottságot, majd  a tanács igazgatósága március 7-i ülésén egy új bizottság alakult a fizetési kérelemmel történő azonnali fizetések szabályozási lehetőségeinek vizsgálatára és a szabályozás elkészítésére.

Fizetési kérelem: Magyarországnak meg kellene várnia Európát

A munkának igen tempósan kell majd haladni, hiszen a múlt heti döntés alapján az április 4-i alakuló ülés után a munkacsoportnak novemberre kész anyagot kell produkálnia. Az európai fizetési rendszerek történetében egyébként ez az első eset, hogy magyar szakértő is részt vesz a bizottság munkájában, a European Payments Board a Capsys Informatikai Kft-t hívta meg arra, hogy szakembert delegáljon a bizottságba.

Talán a magyarországi azonnali fizetési rendszer alkotóinak is el kellene gondolkodni azon, hogy nem lenne-e helyesebb, ha az új rendszer fizetési kérelem elemével megvárnák az európai szabályozás elkészültét. Az a megoldás nagyon jól működött, hogy a magyar azonnali fizetési szabályozás az az európai rendszerre épül. Nem lenne-e jobb, ha a fizetési kérelem esetében is az európai szabályozást vennénk alapul? Igaz, ez néhány hónapos késést jelentene legalábbis ebben a szűkebb szegmensben, de még kritizálni sem lehetne a Magyar Nemzeti Bankot a halasztásért, hiszen a projekt elindításakor erről az európai kezdeményezésről nem tudhattak.

És kik lennének a haszonélvezői egy ilyen halasztásnak? Részben persze a bankok, amelyek a nagy hajrában kis időt kapnának, de legfőképpen a fogyasztók, az ügyfelek, akik a legkorszerűbb alapokon álló szolgáltatásokat kaphatnák meg!

Minta-Brexit: a pénzforgalmi szolgáltatók a politikusok is példát mutatnak

Áttérve az ülés másik általunk bemutatott döntésére, nem lehet eléggé hangsúlyozni a Brexit következményeinek fontosságát úgy Nagy-Britanniában, mint az unió többi tagországában. A március 7-i ülésen a tanács igazgatósága végül egy szakmailag előremutató döntést hozott: felvette tagjai közé a Payment UK szervezetet, amelyik a brit specialitások szerint a külön csak a pénzforgalommal foglalkozó bankszövetség az Egyesült Királyságban.

Mit is jelent ez a döntés? Azt, hogy az a 84 brit pénzforgalmi szolgáltató, amelyik a SEPA Credit Transfer tagja, az a 40, amelyik a SEPA Debit Transfer rendszerben is szolgáltat, illetve az az öt szolgáltató, amelyik páneurópai azonnali fizetési rendszer tagja is zavartalanul folytathatja szolgáltatásait a SEPA övezetben függetlenül attól, hogy mi is történik a Brexittel.

Ezen túl persze, mivel a Payment UK a bankok ernyőszervezete a European Payments Council tagja mostantól, annak más tag-intézményei is csatlakozhatnak az európai fizetési rendszerekhez, így még bővülhetnek is a brit – európai pénzügyi kapcsolatok.

Úgy gondolom, hogy ez a megoldás egy nagyon helyes lépés azon az úton, hogy a szakmai szervezetek példát mutassanak a politikusoknak, hogy megmutassák, hogy a szolgáltató és végső soron a fogyasztó érdekei kell, hogy domináljanak. Reméljük, hogy erre a bölcs megoldásra mindenki felfigyel!

Czímer József cikke


Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről szóló sorozatunk eddig megjelent cikkei:

2016. június Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
2016. július Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
2016. augusztus Azonnali fizetés Magyarországon: kinek jó ez?
2016. szeptember Magyarország, a régiós forradalmár - milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
2016. október Nyakunkon a jövő - kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
2016. november Egy csapásra rengeteg dolog kiderült az azonnali fizetésről
2016. december Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
2017. január Fizetés egy szempillantás alatt - jövőre jön a fordulat
2017. február Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
2017. március Tényleg semmi értelme nem lesz a bankkártyának?
2017. április Fontos részletek kerültek napvilágra
2017. május Mi lesz a kis magyar bankokkal?
2017. június Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?
2017. július Fizetési forradalom: beelőznek a szomszédos országok?
2017. augusztus Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!
2017. december Azonnali fizetési rendszer: Európában is elkezdődött a forradalom
2018. január Fizetési forradalom Magyarországon: sorsdöntő év kezdődött
2018. március Fizetési forradalom Magyarországon: lehetetlen küldetés a magyar bankoknak?
2018. április Hatalmas és költséges projektben a magyar bankok: vajon elkészülnek jövő nyárra?
2018. május Beköszönt a fizetési forradalom – pár év múlva gyökeresen megváltozik az életünk
2018. július Már csak egy év, és jön a magyar fizetési forradalom - óriási változásokat hoz
2018. augusztus Tényleg a kutya se megy többet bankfiókba?
2018. szeptember Mit tudnak az okostelefonok Magyarországon? Óriási forradalom zajlik
2018. november Miért tart 2 óráig az egyik bankban az, ami a másikban 10 perc alatt megvan?
2018. december Nyakunkon a magyar fizetési forradalom – de mi következik utána?
2019. január Évtizedekkel ezelőtt megoldották a bankok egyik legnagyobb dilemmáját?
2019. február Esélyek a magyar bankoknak – mi lesz a júliusi forradalom után?
2019. március Le lehet rendezni egy füst alatt a Brexit és a sárga csekkek ügyét?
Hírek a Fintech világából:
2017. szeptember Ez a világ leginnovatívabb országa: feltaláltak egy új pénzt
2017. október Valamiből már megint nagyon kimarad Magyarország
2017. november Nyílnak a bankok: sosem volt még ennyire jó a magyar ügyfeleknek?
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Nem kéne mégis atomerőművekkel megmenteni a Földet?

Nem kéne mégis atomerőművekkel megmenteni a Földet?

Nagyon ketyeg az óra, lehet, hogy minden eszközt be kéne vetni a Föld megmentése érdekében. Erről tárgyal holnap a német kormány is. A fosszilis energiahordozók az üvegház-hatású gázok háromnegyedéért felelősek. Vajon ki lehetne-e ezeket váltani mind atomerőművekkel?

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?