10p
Azt, hogy a tervezett határidőben elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, elég nagy biztonsággal meg lehet jósolni. Hogy minden eleme elindul-e, az kevéssé valószínű. De nem is ezzel szeretnék ma foglalkozni, hanem megnézni néhány ötletet más országok gyakorlatából, mit is tudnának a bankok kezdeni ezzel az egésszel, amit ugye nem üzleti meggyőződésből, hanem szabályozói hatásra vezetnek be. Állandó szakértőnk, Czímer József cikke.

A tavaly júliusi cikkünket ezzel a mondattal fejeztük be: „Az új technológia rendelkezésre fog állni, miért ne használjuk hatékonyan?”

Azt, hogy a tervezett határidőben elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, elég nagy biztonsággal meg lehet jósolni. Hogy minden eleme elindul-e, az kevéssé valószínű. De nem is ezzel szeretnék ma foglalkozni, hanem megnézni néhány ötletet más országok gyakorlatából, mit is tudnának a bankok kezdeni ezzel az egésszel, amit ugye nem üzleti meggyőződésből, hanem szabályozói hatásra vezetnek be.

Hungarikum az azonnali fizetési rendszerben

A Magyar Nemzeti Bank sok mindent megtett azért, hogy a bankok több lehetőséget is kapjanak szolgáltatásaik fejlesztésére, hiszen a magyar azonnali fizetési rendszer nemcsak a bankszámlaszámok használatával működik majd, hanem azonnal létrejön három másodlagos azonosító használatának lehetősége is. Ehhez az kell, hogy a rendszert működtető Giro Zrt. a bankok által bejelentett másodlagos azonosítókat egy-egy külön adatbázisban, úgynevezett proxy adatbázisban tárolja úgy, hogy az adatbázisok az azonosítót az öt másodperces tranzakciós idő alatt be tudják azonosítani ahhoz, hogy a tranzakció megtalálja a célszámlát.

Meg kell jegyezni, hogy a Nemzeti Bank döntése jelentősen különbözik más országok gyakorlatától, hiszen nincs még egy olyan ország, ahol három másodlagos azonosítót is bevezettek volna már a rendszer felállításakor. Magyarországon kívül két ország van csak, ahol az azonnali fizetési rendszert kötelezően vezették be, ez Szerbia és Thaiföld. E kettő közül Thaiföld az, ahol másodlagos azonosító is bekerült a rendszerbe, mégpedig azért, hogy az állami, alapvetően segély célú kifizetések az állami azonosító felhasználásával történjenek. Thaiföldön a mobiltelefonos P2P fizetés is nagyon gyorsan elterjedt, de nem szabad elfelejteni, hogy ott a katonai kormányzat módszereivel történt ennek a rendszernek a bevezetése is.

Mit kezdenek a magyar bankok a lehetőséggel?

A Nemzeti Bank persze csak létrehozatta a másodlagos azonosítók rendszerét, már a projekt elindításakor arra próbálta ösztönözni a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy azok hozzanak létre rendszereket az új infrastruktúra hasznosítására. Mindeddig a szerző sajnos nem hallott egy ilyen új rendszer tervéről sem, pedig a magyar bankok akár a dán Nets céget, a magyar azonnali fizetési rendszer szállítóját is megkérdezhették volna a lehetőségekről.

A skandináv országokban nagyon elterjedtek az azonnali fizetéseket használó mobilfizetési rendszerek. A svéd Swish rendszerét a lakosság 65 százaléka használja, pár év alatt a dán MobilPay is elérte a 60 százalékos lefedettséget, míg Norvégiában az ugyancsak a DenDanske Bank által vezetett Vipps a népszerű fizetési eszköz. Ezek a százalékarányok egyébként nem a felnőtt lakossághoz lettek viszonyítva, hanem a teljes lakossághoz, beleszámítva a pici gyerekeket is.

Érdemes megemlíteni a brit PayM rendszert, amelyikre ugyan mintegy öt évet kellett várni a brit azonnali fizetési rendszer 2008. évi bevezetése után, viszont a rendszert a bankok közössége hozta létre és indította útjára 2014-ben.

Mit tegyenek tehát a magyar bankok? A legolcsóbb megoldás egy PayM-hez hasonló közös rendszer lenne, bár ennek a valószínűsége igen csekély. Megoldás lehetne, ha például a skandináv országokhoz hasonlóan egy nagybank ragadná magához a kezdeményezést, mint azt a DenDanske is tette. Nálunk lehetne ez az OTP akár a Simple megoldásába integrálva, akár egy új rendszerben, de lehetne az éppen egy nagybank felépítésén fáradozó Takarék Csoport is ez az újító bank - talán AlfaPay néven.

Szárnyalhat a fejlesztők fantáziája - nem csak a fintecheknél, a bankoknál is!

A PSD2 szeptemberi bevezetésével párhuzamosan a termékfejlesztők fantáziája még sokkal jobban szárnyalhat. Sokan úgy gondolják, hogy az Európai Unió jogalkotói a PSD2 szabályozást a fintech-vállalkozások piacra jutásának segítésére alkották meg. Véleményem szerint ez alapvető tévedés. A szabályozást a jogalkotó azért hozta létre, hogy megkönnyítse a technológiai fejlődés által lehetővé tett szolgáltatások eljutását a fogyasztóhoz. Ezt a szolgáltatást pedig nemcsak új fintech-vállalkozások, hanem tradicionális bankok is nyújthatják, mint ahogy teszik is! Csak egy utalás a decemberi cikkünkre: a londoni Fintech Connect kiállítás legnagyobb szponzora a spanyol „fintech” bank BBVA volt, amelyet 1857-ben alapítottak.

Hogy folytassuk a nagybanki példák sorát, meg kell említeni a brit bankokat. Amennyiben valakinek a Lloyds Banknál is van bankszámlája, akkor az applikációjáról nyolc másik banknál (Barclays, HSBC, Halifax, Bank of Scotland, Santander, Nationwide, Natwest, RBS) vezetett számláján is végezhet műveleteket, indíthat például átutalást, amit értelem szerűen a bankrendszer az azonnali átutalási rendszerben kezel. Természetesen az a hozzáférhetőség kölcsönös és csak bővülni fog amint a bankrendszer többi tagja csatlakozik hozzá.

Mi történt tehát? Nem a fintech cégek lepték el a piacot, hanem a jogszabályi kereteket kihasználva a bankrendszer teszi lehetővé ügyfelei számára az open banking, azaz a nyílt bankolás eredményeinek elérését!

H2H: eddig a nagyok kiváltsága volt, de ennek vége

A másik komoly terület, ahol a bankok lépéseket tehetnek ez a Host-to-Host kapcsolatok kiszélesítése. Az a típusú kapcsolat már korábban is létezett a banki számítógépek és egyes nagy ügyfelek számítógépei között, de költséges volta miatt valóban csak a nagy ügyfelek tekintetében engedhették meg maguknak a bankok.

Az utóbbi húsz évben ugyanakkor nagyon sokat fejlődtek az ERP rendszerek, sokkal nagyobb részben váltak alkalmassá olyan biztonságos fájlok kezelésére, amelyek banki átutalásokat tartalmaznak. Sokat fejlődött a banki átutalási infrastruktúra is, hiszen folyamatosan vezetik be országról országra az azonnali fizetési rendszert, tehát jobban megéri igazán gyors ügyfél–bank kapcsolati rendszert működtetni.

A fentiekben már hivatkoztam a londoni Fintech Connect kiállításra, amelyre december elején került sor. A mintegy 150 kiállító tíz százaléka kínálta ezt a terméket, de már Magyarországon is vannak olyan cégek, amelyek kínálják a bankok részére azt a rendszert. Lássunk ugyanakkor egy külföldi ábrát hogyan is rajzolja le az amerikai, brit és dubai irodákkal rendelkező indiai gyökerű Volante cég a H2H csatornát:

Az ábrán láthatjuk, milyen feladatokat lát is el a H2H csatorna. Gyakorlatilag ez a rendszer felelős azért, hogy a fizetési forgalom megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, hogy az adatok a megfelelő formátumban jussanak el a banktól az ügyfélig, illetve az ellenkező irányba, hogy a megfelelő jelentések meglegyenek mindkét oldalon, tehát hogy a fizetési forgalom lebonyolítása a lehető leghatékonyabb legyen.

Miért is jó ez a vállalatnak? A kérdés megválaszolására nézzük meg a McKinsey cég ábráját, ami azt mutatja, milyen lehetőségek vannak az automatizálásra egy vállalat tevékenységében. Láthatjuk, hogy úgy a számvitel, mint a pénzforgalom automatizálásnak lehetősége igen komoly, a tanácsadó cég szerint 77, illetve 79 százalék.

Czímer József

A vállalati tevékenység automatizálása persze nem kizárólag egy belső folyamat, hogy beállítom a legjobb szoftvereket, hanem ahhoz egy olyan általános vállalati infrastruktúra rendszer is kell, ami lehetővé teszi a vállalati pénzügyi igazgató számára a korszerűsítést. Magyarországon a Nemzeti Bank az azonnali fizetési rendszer bevezetésének kezdeményezésével megtette az egyik igen komoly lépést, a fizetési infrastruktúra modernizálását.

Most jönnek tehát a bankok, hogy kihasználva ezt az infrastruktúrát megfelelően modern szolgáltatást nyújtsanak a vállalatoknak és utána pedig (vagy nem utána, hanem okosan gondolkodva párhuzamosan) ők következnek, elérve így azt, hogy egy igazán korszerű gazdaság hátterének a lehetősége jöjjön létre.

A fentieket bemutatva úgy gondolom, hogy a lehetőség adott, július 1-től működni is fog, most a bankok következnek...

Czímer József cikke


Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről szóló sorozatunk eddig megjelent cikkei:

2016. június Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
2016. július Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
2016. augusztus Azonnali fizetés Magyarországon: kinek jó ez?
2016. szeptember Magyarország, a régiós forradalmár - milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
2016. október Nyakunkon a jövő - kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
2016. november Egy csapásra rengeteg dolog kiderült az azonnali fizetésről
2016. december Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
2017. január Fizetés egy szempillantás alatt - jövőre jön a fordulat
2017. február Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
2017. március Tényleg semmi értelme nem lesz a bankkártyának?
2017. április Fontos részletek kerültek napvilágra
2017. május Mi lesz a kis magyar bankokkal?
2017. június Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?
2017. július Fizetési forradalom: beelőznek a szomszédos országok?
2017. augusztus Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!
2017. december Azonnali fizetési rendszer: Európában is elkezdődött a forradalom
2018. január Fizetési forradalom Magyarországon: sorsdöntő év kezdődött
2018. március Fizetési forradalom Magyarországon: lehetetlen küldetés a magyar bankoknak?
2018. április Hatalmas és költséges projektben a magyar bankok: vajon elkészülnek jövő nyárra?
2018. május Beköszönt a fizetési forradalom – pár év múlva gyökeresen megváltozik az életünk
2018. július Már csak egy év, és jön a magyar fizetési forradalom - óriási változásokat hoz
2018. augusztus Tényleg a kutya se megy többet bankfiókba?
2018. szeptember Mit tudnak az okostelefonok Magyarországon? Óriási forradalom zajlik
2018. november Miért tart 2 óráig az egyik bankban az, ami a másikban 10 perc alatt megvan?
2018. december Nyakunkon a magyar fizetési forradalom – de mi következik utána?
2019. január Évtizedekkel ezelőtt megoldották a bankok egyik legnagyobb dilemmáját?
Hírek a Fintech világából:
2017. szeptember Ez a világ leginnovatívabb országa: feltaláltak egy új pénzt
2017. október Valamiből már megint nagyon kimarad Magyarország
2017. november Nyílnak a bankok: sosem volt még ennyire jó a magyar ügyfeleknek?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Orbán Viktor szerint az OTP is nyer majd a háború lezárásával
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 14:31
A miniszterelnök a hatalmas magyar nemzetgazdaság kiemelkedő szereplőjének, ékkövének nevezte az OTP Bankot annak rendes éves közgyűlésén pénteken Budapesten.
Pénzügyi szektor Újabb részletek derültek ki az OTP vezérigazgató-váltásáról
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 12:56
Csányi Péter arra számít, hogy vezérigazgatóként hozzá tud járulni a hatékony működéshez szükséges még gyorsabb és még jobb minőségű döntéshozatalhoz.
Pénzügyi szektor Tizenötmillió forintra bírságolta az MBH Bankot a jegybank
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 10:52
A pénzintézet a január végi határidőig nem küldte meg minden ügyfelének a bankszámlához kapcsolódó egyéni éves díjkimutatást.
Pénzügyi szektor Itt az OTP Bank bejelentése, erre kell figyelniük az ügyfeleknek
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 11:50
Fejlesztések miatt több szolgáltatás is szünetel az OTP Banknál tavasszal.
Pénzügyi szektor Bevásárolt Moldovában a legnagyobb romániai bank
Privátbankár.hu | 2025. április 11. 16:31
Moldova Köztársaságban terjeszkedik a legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania – írja az economica.net a pénzintézet közleménye alapján.
Pénzügyi szektor Milliárdos kiesést kell lenyelnie a magyar bankoknak
Privátbankár.hu | 2025. április 10. 14:20
Új becslés készült a banki díjak csökkentésének, befagyasztásának költségeiről.
Pénzügyi szektor Túlteljesített a Gránit Bank
Privátbankár.hu | 2025. április 9. 07:31
2024 végén már több mint 226 ezer ügyfélszámlát vezetett a bank.
Pénzügyi szektor Rangos elismerést kapott az MBH Bank
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 14:03
Két kategóriában is első helyen végzett és díjat szerzett az MBH Bank privátbanki üzletága a nemzetközi Euromoney Private Banking Awards idei díjkiosztóján Londonban. A rangos elismeréseket a hitelintézet az „Év Magyarországi Privátbankja Utódlástervezésben”, valamint az „Év Magyarországi Privátbankja Diszkrecionális Portfóliókezelés” kategóriában nyerte el. A hitelintézet privátbanki üzletága harmadik alkalommal tudhatja magáénak az Euromoney elismerését, hiszen 2022 és 2024 után ismét felkerült a díjazottak listájára.
Pénzügyi szektor Hatalmas változás jöhet az MBH Banknál
Privátbankár.hu | 2025. március 27. 10:21
Egyelőre nem erősítették meg a felek.
Pénzügyi szektor Brüsszeli bank itteni leányára csapott le az MNB
Privátbankár.hu | 2025. március 24. 10:29
Tízmillió forintos bírságot kell befizetnie a KBC százszázalékos tulajdonában lévő K&H-nak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG