Jön a pénzügyi forradalom: mi lesz a kis magyar bankokkal?

A Magyar Nemzeti Bank érezhetően időben bekapcsolódott az azonnali fizetési rendszer fejlesztésének világszintű folyamatában, hiszen az elmúlt nem egészen egy év alatt Magyarországon már két konferencia is speciálisan ezzel a témával foglalkozott; az elsőt a Privátbankár.hu rendezte tavaly októberben.

Mostanra a nemzetközi szakmai közösség is eljutott oda, hogy szakosított konferencián összegezze a folyamatokat. Így került megrendezésre április 28-án Brüsszelben az első Instant Payment Summit. A konferencián Magyarországról a magyar rendszer letéteményese, a Giro Zrt. volt jelen, valamint képviseltette magát az ezen a téren is nemzetközi szalmai tekintélyt magának kivívó Capsys Informatikai Kft. is.

Küszöbön az áttörés

A konferenciának két fő vonulata volt: a legjelentősebb európai szolgáltatók és bankok elmondták tapasztalataikat, véleményüket, valamint a két panel beszélgetés során a vitavezető arról faggatta a szakértőket, hogy vajon az európai szolgáltatók, köztük a klíringházak és a rendszerszállítók, illetve a pénzforgalmi szolgáltatók készen állnak-e az azonnali fizetési rendszer bevezetésére? Ehhez a témához szemléltetésül annyit, hogy az Európai Központi Bank képviselője szerint 2020-ban a fizetések 12 százalékát, 2023-ban pedig 22  százalékát fogják az azonnali fizetési rendszerek lebonyolítani.

A fontos rendszer üzemeltetők közül előadást tartott a dán Nets, a lengyel KIR, a brit VocaLink és a holland Equeens, a finn Tieto, de belga bankok beszámolója alapján a belga Stets rendszer is bemutatásra került, valamint Mehdi Manaa, az Európai Központi Bank illetékes igazgatója is tájékoztatást tartott a TIPS (Target Instant Paymest Settlement) rendszer előkészületeiről.

Abban nem volt vita, hogy az azonnali fizetési rendszer, bármilyen módon vezeti is be azt egy ország, vagy például az euróövezet, nem a távoli, hanem a közeli jövő bankközi fizetési rendszere. Abban sem volt semmi vita, hogy a rendszereket megtérülési, azaz „business case” alapon nem lehet bevezetni. A klasszikus biztosítási példa mellett, mely szerint a kárbecslő a lakásban keletkezett kárra általa megállapított biztosítási összeget a mobiltelefonján azonnal át tudja utalni a károsultnak, aki mindjárt meg is rendelheti a javítást, számtalan ötlet hangzott el, de a mindenki szerint kétségtelen, hogy bár a megtérülésre kell törekedni,de nincs az a bank, amelyik gazdaságossági számítási alapon vezetheti be a rendszert.

Az azonnali fizetési rendszer esetében egy infrastruktúráról beszélhetünk alapvetően, és úgy, ahogy az okostelefonok bevezetésekor sem tudta senki, mennyi mindenre használhatók azok, ma mégis applikációk százai, talán ezrei állnak a felhasználók rendelkezésére és az általuk biztosított adatforgalom jelentős profitot biztosít a mobilszolgáltatóknak.

Így lesz ez várhatóan az azonnali fizetési szolgáltatás esetében is. Kris Kubiena, a VocaLink nemzetközi értékesítési vezetője ugyanakkor egy érdekes párhuzamot mutatott be: Nagy-Britanniában, ahol maga az alap infrastruktúra 2008- óta működik a Paym P2P mobilfizetési szolgáltatást 2014-ben vezették be és ma mintegy négy millió ügyfél veszi azt igénybe. Thaiföldön ugyanakkor, amelynek a lakossága nagyjából megegyezik a brit lakosság létszámával a P2P rendszer az infrastruktúrával egy időben, ez év elején került bevezetésre és a szolgáltatásnak már huszonöt millió használója van!

Fő tényező: az idő

Az is teljes mértékben világos, hogy minden induló rendszer a SEPA Inst szabályrendszeren alapuló egyszerű átutalások lebonyolításával indít, amit a mobiltelefonos P2P rendszer követ. Abban is egység alakult ki, hogy sokkal hatékonyabbak azok a rendszerek, ahol a másodlagos számlaazonosítókat tartalmazó adatbázisok alrendszer központját adó elszámolóház üzemelteti. Az is elhangzott ugyanakkor nem egy előadó szájából, hogy a másodlagos számlaazonosítóval, például mobiltelefonszámmal, indított tranzakciók lebonyolítási ideje bizonyosan hosszabb pár másodperccel, mint a közvetlenül bankszámláról indítottaké, hiszen a rendszernek nem csak a célszámlát, hanem az indító telefonja alapján a terhelendő számlát is meg kell találnia. Helyesen gondolja tehát a Magyar Nemzeti Bank azt, hogy a másodlagos azonosítóval indított utalások lebonyolítási idejét még vizsgálni kell; nem biztos, hogy a teljes folyamat belefér az öt másodpercbe.

A rendszerek fejlesztése során az egyszerű átutalások bevezetése után következhet a fizetési kérelmek lebonyolításának bevezetése. Ez a ma elterjedt szakmai kifejezés szerint a beszedési megbízásnak felel meg. Ugyan egyik Pán-európai rendszer sem tervezi ennek gyors bevezetését, de például a VocaLink által bevezetett szingapúri FAST rendszer már a 2014-es bevezetés óta tartalmazza ezt a szolgáltatást. A Pán-európai rendszerek, az EBA Clearing és a TIPS azért sem vezetik be ezt a szolgáltatást a nagyon közeli jövőben, mert ők SEPA szabványok alapján dolgoznak, márpedig erre a szolgáltatásra SEPA szabvány nincs még.

Az EBA Clearing azonnali fizetési szolgáltatása a tervek szerint idén novemberben indul, de az ebben való részvétel teljesen önkéntes. Éppen ezért ez alapvetően az európai óriásbankoknak ajánlható, akik úgy a küldő ügyfél, mint a fogadó számláját is vezetik. Az ugyanis jelentős gondokat okoz, ha valaki olyan pénzforgalmi számlára indít átutalást az azonnali rendszeren, amelyik bankja nem tagja a rendszernek. Ezeket az eseteket természetesen kezelik, de azonnali átutalás nem történik ilyenkor.

A fogadó bank

Ennek a kérdésnek a megoldására született az Európai Központi Banknak az az ötlete, hogy azok a bankok, akik különböző okok, anyagi, számítástechnikai, üzleti, stb. miatt nem tudnak küldő résztvevőként a rendszerre csatlakozni, csatlakozhatnak úgynevezett „fogadó banki” minőségben is, azaz amennyiben valaki az ilyen banknál vezetett számlára szeretne a rendszerből azonnali átutalást kezdeményezni, az megteheti ezt.

Az Európai Központi Bank TIPS szolgáltatásával kapcsolatban mindenesetre még van egy kis bizonytalanság; például ahhoz képest, hogy 2016. novemberében már konkrét tranzakciós árat említettek, ma meghirdethető árral nem rendelkeznek. Az ugyanakkor bizonyos, hogy az általuk lebonyolított intenzív, sok euró-régiós országot felölelő bemutató sorozat után a rendszer létrehozásáról a végső döntés június 17-én születik meg. A pozitív döntés annak ellenére bizonyosra vehető, hogy például a holland Equeens rendszere és a belga Stets rendszer kizárta azt, hogy akár a központi banki számlákon történő elszámolásokat is a TIPS rendszerén végeznék, mivel az Európai Központi Banknak van erre más szolgáltatása is.

Mehdi Manaa, az ECB illetékes vezetője elmondta ugyanakkor, hogy az általuk megkérdezett bankok 20 százaléka azt mondta, hogy biztos, hogy a TIPS szoláltatásait fogják használni, a bankok 66 százaléka annyit mondott, hogy vélhetően a TIPS szolgáltatásait is igénybe veszik, míg a bankok 14 százaléka elzárkózott a TIPS használatától.

A TIPS indítását a mai elképzelések szerint 2018. novemberére tervezik. Első, novemberi tájékoztatójukon más devizákban lebonyolított szolgáltatások bevezetését is jelezték. Ez még mindig az elképzelések között van, és várhatóan 2018-ban látogatnak meg olyan országokat is, amelyek SEPA tagországok ugyan, de az eurótól eltérő devizát használnak.

Utalva az egy hónappal korábbi cikkünkre, annyit azért megjegyeznék, hogy véleményünk szerint a Magyar Nemzeti Bank helyesen döntött azzal, hogy nem várja meg a központi európai fejlesztést, hiszen így egy olyan rendszert hozhat létre, amellyel például a készpénzforgalom csökkentési céljai is elérhetők. Ehhez ugyanakkor a fizetési kérelem azonnali bevezetése is elengedhetetlen, valamint a magyar rendszer így már az induláskor sokkal közelebb kerülhet ahhoz, az egyik előadó szerinti optimális rendszerhez, hogy a létrehozott új infrastruktúra a fizetési világ szinte minden szegmensét lefedje, beleértve a SEPA inst szerinti átutalásokat, a nagy összegű és a kötegelt átutalásokat, a fizetési kérelmeket beleértve minden vállalati és állami átutalást is.

A konferencián két technológiai cég is felszólalt, az egyik az Intercope, a másik pedig a Sopra Banking Software cég. Mindkettő kiemelte, hogy nem javasolják olyan architektúra felépítését, amely nem számol speciális gateway beépítésével. Véleményük szerint minden eddigi működő rendszer azt mutatja, hogy azok csak speciális illesztésekkel, azaz konkrétan e célra tervezett gateway beépítésével működnek egy azonnali fizetési rendszer követelményei szerint beleértve például a csalás kezelést, a likviditás kezelését, de a bankkártya szolgáltatásból ismert „stand-in” szolgáltatást is.

Készen állnak?

Végül térünk ki a konferencia központi kérdésére: vajon az európai szolgáltatók, köztük a klíringházak és a rendszerszállítók, illetve a pénzforgalmi szolgáltatók készen állnak-e az azonnali fizetési rendszer bevezetésére?

Az erről szóló beszélgetésekben összesen hét szakember vett részt, de a kérdések során az egész terem bekapcsolódhatott. A kérdés megválaszolása során 2017. áprilisában természetesen nem kerülhető meg egy másik kérdés, mégpedig a PSD2 szabályozás alkalmazása sem. A PSD2 bevezetések mind a 28 tagország (Nagy-Britannia is!) szolgáltatóinak a jogszabályi kötelezettsége, az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése pedig egyes országokban, például Magyarországon, kötelező lesz, míg más országokban opciós lehetőség. Egységes volt ugyanakkor a vélemény a tekintetben, hogy önmagát komolyan vevő bank nem engedheti meg, hogy ne biztosítsa a legmodernebb pénzforgalmi szolgáltatásokat ahhoz, hogy versenyképes maradjon.

Az látható, hogy rendszerszállító oldalon nagy a kínálat: Szaúd-Arábiaban 15 jelentkező volt a központi bank tenderére, de Magyarországon is legalább öt pályázó valószínűsíthető. A kínált szolgáltatás szint persze jelentősen különböző, hiszen nagyon kevés olyan szállító van, amelyik az MNB követelményeit meglevő gyakorlati tapasztalattal alátámasztva ki tudja elégíteni.

Egyetértés volta abban is, hogy a világ nagy bankjai részére nem jelent gondot az azonnali rendszer bevezetése. Erről beszélt a BNP Paribas jelen levő képviselője is, de ez volt a véleménye az ING Bank és a UniCredit Bank felszólalóinak is. Érdekes ugyanakkor, hogy, legalábbis a résztvevők közül, egyik nagybank sem tervezi azt, hogy globális jelenléte mellé globális szolgáltatási infrastruktúrát dolgozzon ki, azt mindenhol a helyi bankjaira bízza.

A kisebb bankoknak nem lesz egyszerű

Végül, de nagyon nem utolsósorban egyetértés volt abban is, hogy a kisebb, kevesebb fejlesztési lehetőséggel és tapasztalattal rendelkező bankoknak komoly nehézséget okozhat az azonnali fizetési infrastruktúrához való csatlakozás részben azért is, mert az őket közvetlenül kiszolgáló IT cégek nincsenek felkészülve erre, éppen úgy, ahogy a PSD2 evezetésével a problémáik vannak. Csak egy példa e megállapítás illusztrálására a világ legerősebb gazdaságú országából: az amerikai The Clearing House azonnali átutalási rendszere most májusban indul, de a sok ezer bank közül mindössze öt(!) részvételével. További bankok csatlakozása az év második felében várható.

A szerző véleménye szerint ugyanez a probléma várható Magyarországon is. Nem kétséges, hogy a legnagyobb öt-nyolc bank meg tudja oldani a feladatot. Mi történik ugyanakkor a kisebb bankokkal, illetve a teljes takarékszövetkezeti hálózattal? Véleményünk szerint ez a projekt sokkal összetettebb lesz, mint akár az IG1, akár az IG2 bevezetése, főként mert olyan banki területeken is érint, például likviditáskezelés, amelyek megoldása teljesen új gondolkodásmódot igényel. Vannak a világpiacon természetesen megoldások, de ezek megtalálásához talán több segítség kellene. A szerző tapasztalatai szerint több országban, például Csehország, Románia, Litvánia, stb. a Bankszövetség sokkal komolyabban beleépül ebbe az átalakulási folyamatba. Ezen Magyarországon is el lehetne gondolkodni!

Készítette: Czímer József