Várhatóan december első hetében fogadja ez az MNB Pénzügyi és Stabilitási Tanácsa a Magyarországon bevezetendő azonnali fizetési rendszer koncepcióját és a döntés után megkezdődhet a rendszerspecifikáció elkészítése és a szükséges központi beszerzések előkészítése. Ne feledjük: a pénzforgalmi szolgáltatóknak maguknak kell felkészülni arra, hogy a rendszerhez csatlakozni tudjanak. Ez természetesen fejlesztési munkával és beruházással jár, de úgy gondoljuk, hogy a magyar pénzforgalmi szolgáltatók komoly tapasztalattal rendelkeznek ebben. Ennek oka részben a Magyar Nemzeti Bank következetes felügyeleti munkája, hiszen mindig is kezdeményezője volt a legkorszerűbb rendszerek bevezetésének.
Korábbi cikkünkben már kiemeltük azt a gyakorlatot, amivel a mostani koncepció elkészült, nevezetesen azt a következetes konzultációs munkát, amit az MNB illetékes munkatársai a pénzforgalmi szolgáltatókkal és az ezen a területen működő potenciális szállítókkal folytattak. Amennyiben ez a korábban elkezdett munka a tervek szerint folytatódik, akkor Magyarország is benne lesz a pénzforgalmi szolgáltatások fősodrában, a legújabb előrejelzése azt mondják ugyanis, hogy 2020 végére Európa szinte minden kereskedelmi bankja képes lesz az azonnali fizetések szolgáltatására.
Ismereteink szerint az MNB december 15-én fogja bemutatni a koncepció részleteit a nagyközönségnek, de piaci ismereteink alapján megvizsgálhatjuk, milyen megoldások közül választhatnak a döntéshozók?
Központi vagy megosztott - milyen lesz a magyar rendszer?
Ami a központi infrastruktúrát illeti, a döntéshozók választhatják a világszerte elterjedt klíringházi jellegű, központi infrastruktúrát alkalmazó megoldást vagy pedig elgondolkodhatnak a megosztott technikát alkalmazó, elszámolási központot nem alkalmazó technológián is.
Ez utóbbi gondolkodásra késztetheti a szakembereket, mert úgy tűnhet, hogy amennyiben nem kell központ a rendszerbe, akkor az egész projekt olcsóbban valósítható meg, sőt, a működés is alacsonyabb költségekkel valósítható meg. Ezen túlmenően megosztott technológia a mindenki szerint nagy jövő előtt álló blockchain technológia is, tehát úgy is lehet mondani, hogy a megoldás divatos, sőt trendi.
Ha komolyabban megvizsgáljuk a kérdést más igen sok kétség merül fel. Azt tudjuk, hogy maga a blockchain technológia, aminek az alkalmazhatóságát ráadásul nagybankok sora vizsgálja fizetési műveletekre nem használható fel, ugyanis másodpercenként hét tranzakció lebonyolítására alkalmas csak. Összehasonlításul: a brit rendszer másodpercenként jelenleg hétszáz tranzakciót tud, az Egyesült Államokban alkalmazott rendszert pedig másodpercenként 2 500 tranzakcióra tervezik. A blockchain tehát másra, például okmányos műveletek lebonyolítására nagyon jó lehet, de tömeges fizetések lebonyolítására alkalmatlan.
Jelenleg megosztott technológiára épülő azonnali fizetési rendszer egy országban van bevezetés alatt, ez pedig Ausztrália. Az ausztrál fizetési rendszer egy európai szemmel nehezen átlátható struktúra, hiszen a bankok közötti kétoldalú fizetéseket alkalmazza. A rendszerben nincs központi klíringház, mint az a világ más részein szokásos, hanem a fizetéseket szabályozó APCA (Australian Payments Clearing Association) alapvetően a szabályrendszert határozza meg és szab irányt a kétoldalú fizetési műveleteknek.
Ha átgondoljuk ezt a rendszert, ami egyébkén 1992 óta létezik, már ez is egy megosztottnak tekinthető rendszer, hiszen nem központi lebonyolítást alkalmaz. Ehhez a rendszer természetesen kidolgozta a maga bank kód rendszerét is (BSB), amihez viszont az európai rendszereknél sokkal szorosabban kapcsolódik a SWIFT üzenet- és kódrendszere. Így végül is logikusnak tűnik az a döntés, hogy 2014-ben az ausztrál bankok közössége úgy döntött, hogy egy, a már működő pénzforgalmi rendszerhez hasonló azonnali fizetési rendszert hoz létre főleg úgy, hogy ennek a megvalósítási költségei ajánlati szinten legalábbis alacsonyabbak voltak.
A megvalósítással ugyanakkor az ausztrál bankoknak jelentős problémái voltak és vannak is. A rendszer egyelőre csak egy bank – a Westpac Banking Corp. - belső utalásait tudja lebonyolítani, ugyanakkor a megvalósítás költségei sok tízmillió ausztrál dollárral magasabbak az előre jelzettnél. Ezen túl a teljes projekt megvalósítása egyes hírek szerint másfél, más hírek szerint két éves csúszásban van.
Van miből választani
Ami ugyanakkor nagyon fontos még, hogy ez a típusú rendszer alkalmazhatatlan a Nemzeti Bank által is fontosnak tartott másodlagos azonosítók használatára és a szintén kiemelten fontos kiegészítő szolgáltatások támogatására. Mindezek alapján úgy véljük, hogy annak ellenére, hogy a tervek szerint legalábbis az ausztrál rendszernek a működtetési költségei alacsonyabbak lehetnek, a Nemzeti Bank az európai gondolkodáshoz, szokásokhoz sokkal közelebb álló központi megoldást választja.
Ezekben is van választék bőven, amit az is mutat, hogy a Szaúd-Arábiában most utolsó szakaszában levő tendereljárás meghirdetésekor a kiírók tizenöt (!) ajánlat közül választhattak. Ismereteink szerint persze a jelentkezők nagyobb részének ez lett volna az első tényleges projektje, de vannak Európában olyan szállítók is, min a Nets, vagy a VocaLink, amelyek már nem egy működő rendszer felállításában vettek részt szállítóként, sőt a VocaLink-nek nagyon jelentős működtetési tapasztalatai is vannak.
A fenti kérdést az MNB nagy valószínűséggel csak egy-két hónapon belül, azaz a tenderkiírás előtt dönti el, de több fő pontban már látszanak a körvonalak.
Érdekes kérdés például, hogy ebben a rendszerben mennyi alatt bonyolódik le egy tranzakció? Az MNB várhatóan az ambiciózusabb megoldás felé hajlik, öt másodpercben kívánja meghatározni egy tranzakció lebonyolítási idejét. Összehasonlításul annyit, hogy a nyolc éve működő brit rendszer tíz-tizenöt másodperces idővel működik, de van Európában olyan ország is, ahol a 2,5 másodpercet célozták meg.
Mi fér bele 5 másodpercbe?
| Magyarország a térségben vezető erővé is válhat az azonnali fizetési rendszer bevezetését tekintve. Úgy tűnik, időben léptünk, de mi kell ahhoz, hogy továbbra is a világ élvonalában tudjunk maradni? Mikor dönt az MNB a rendszer hazai bevezetéséről? Hol tartanak a környező országok, Európa és a világ az azonnali fizetések terén? A Privátbankár.hu konferenciáján sok minden kiderült >> |
Jó kérdés persze, hogy mit kell lebonyolítani a rendszernek ennyi idő alatt? A válasz egyszerű - mindent.
Az öt másodperc akkor indul, amikor a fizetést indító ügyfél megnyomja az „enter” gombot a számítógépén, vagy azon az elektronikus eszközön, amelyikről az utalást indítja. Az utalást fogadó bank ekkor ellátja a tranzakció egy időbélyeggel, majd ellenőrzi azt, hogy a számlán megvan-e a megfelelő fedezet. Amennyiben igen, akkor elvégzi még az előírt pénzmosási ellenőrzéseket, majd továbbítja az információt a központi rendszernek, amit egy telefonközpont szerű rendszernek kell elképzelni. A központ elirányítja az utalást abba a bankba, amelyik a kedvezményezett számláját vezeti. A bank fogadja az utalást majd jóváírja a kedvezményezett számláján az összeget. A tranzakciós szintidő tehát arra vonatkozik, hogy az időbélyeg időpontjától számított öt másodperc múlva a kedvezményezettnek fel kell tudnia használni fizetésre az így megkapott összeget.
Egyszerű nem? Elolvasni sem lehet a műveletsorozatot öt másodperc alatt, végrehajtani viszont végre kell!
Ez tehát az azonnali fizetési rendszer. Az öt másodperc az érvényes akkor is, ha a tranzakciót másodlagos azonosítóval, mondjuk egy mobiltelefonszám felhasználásával indították. Ekkor annyiban komplikálódik a műveletsorozat, hogy a rendszernek előbb a telefonszám alapján meg kell találnia az indító számlát, utána indul a fenti folyamat.
Igaz, hogy a fenti folyamat kiegészül egy újabb öt másodperces periódussal, amit a szolgáltatók arra kapnak, hogy vissza is igazolják a jóváírás tényét. Mindez azt jelenti, hogy annyi idő alatt zajlik mindez, mint amennyi idő alatt egy 100 méteres futó lefutja a távot.
Másodpercenként 1000 utalás elég lehet - hétvégén is
A fentiekben írtunk arról is, mekkora forgalomra kell méretezni egy ilyen rendszert? Miután az új rendszer az év minden napján éjjel nappal működik (várhatóan az állásidő egy év alatt maximum 10 – 15 perc lehet) természetesen nem az éjjeli periódusokra kell mértezni, hanem arra, hogy a rendszer a csúcsidőben is le tudja bonyolítani az átutalásokat öt másodpercen belül. Mint írtuk, az amerikai rendszert másodpercenként 2 500 átutalás lebonyolítására készítik fel, Magyarországon erre nem lesz azért szükség. A számítások még folynak, de a rendszer kapacitását várhatóan a másodpercenként 500 – 1000 átutalás jelentő sávban kell majd meghatározni.
Miután a rendszer folyamatosan fog működni, ezért a teljes mai gondolkodásnak át kell alakulni, hiszen a mai gyakorlatban létező heti öt értéknap helyett minden nap értéknap lesz! Ugye azt mindenki látja ma is a netbankján keresztül, hogy a legtöbb bank a pénteki zárás után azonnal a hétfőre ugrik. Ez a rendszer megváltozik, hiszen a napi zárást is „futtában” kell lebonyolítani, hiszen a fizetések folyama nem áll le! Ehhez kell idomítani a likviditáskezelést és a könyvelést is, azaz az egész banküzemi, bankvezetési gondolkodásban egy korszakváltásnak kell lezajlania.
Nem csak magunknak építünk rendszert
Nagyon fontos pontja lesz a koncepciónak, hogy a magyar rendszer is az ISO 20022 felhasználásával fog készülni. Ehhez tudni kell, hogy a világ más térségeihez hasonlóan Európában is folyamatosan indulnak a nemzeti rendszerek, sőt egy átfogó, pán-európai azonnali fizetési rendszer is indul. A résztvevők számára a korábbi átutalási rendszerekkel szemben nagyon fontos, hogy ezek a rendszerek tudjanak egymással kommunikálni, azaz hogy a későbbiekben nemzetközi átutalásokat is lehessen kezdeményezni az azonnali fizetési rendszereken keresztül.
Ahhoz, hogy a rendszerek kommunikáljanak természetesen „azonos nyelvet kell beszéljenek”, ez pedig az ISO 20022 szabvány. Erről a témáról már a sorozat júliusi cikkében írtunk, ezért részletekbe most nem bocsátkozunk. A lényeg az, hogy 2020 végére a nemzeti rendszerek készen lesznek, várhatóan a feladat az interoperábilis működés létrehozása lesz.
Ehhez persze meg kell említeni azt is, hogy a magyar rendszer a magyar forintban vezetett számlákról kezdeményezett utalások lebonyolítására jön létre. Később, amikor az interoperabilitás bevezetése után külföldi kedvezményezett is lehet nem a klíringrendszer, hanem a fogadó bank lesz várhatóan abban a helyzetben, hogy a szükséges konverziós szolgáltatást nyújtsa. Ez lehet a helyzet azoknál az átutalásoknál is, amelyeknél a forint átutalás kedvezményezettje egy devizaszámla tulajdonosa.
Ezek persze még a finomhangolás kérdései, de az ma már biztosnak látszik, hogy 2019 második felétől minden tízmillió forintnál alacsonyabb összegű magyarországi forint átutalás öt másodpercen belül ér oda a kedvezményezetthez.
Czímer József
Az azonnali fizetési rendszer folyamatban lévő magyarországi kiépítéséről szóló cikksorozatunk korábbi részei:
Nyakunkon a jövő: kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
Magyarország, a régiós forradalmár: milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
Azonnali fizetési forradalom Magyarországon – kinek jó ez?
Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
Sürgősen az amerikaiakat követné. 
