A hazai fintech szektor a pandémia alatt jelentősen bővült: a terület közel 150 szereplője már 8 ezernél is több főt foglalkoztat idehaza, míg 2020-ban a foglalkoztatottak száma alig haladta meg a 6 ezer, 2015-ben pedig a 3 ezer főt. A szektor 2020-ban 170 milliárd forint árbevételt ért el, jellemzően továbbra is B2B (business to business) fókuszú, a cégek kétharmada a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegráció, a fizetési szolgáltatások, valamint az adatelemzés és üzleti intelligencia területével foglalkozik.
Fontos kiemelni azt a hazai sajátosságot, hogy a fintech cégek már mikrovállalkozásként is nyereségesek tudnak lenni, noha a nyereséges vállalkozások – ezen belül is a nyereséges mikrovállalkozások – aránya az újonnan induló FinTech startupok számának folyamatos bővülése okán évek óta csökken. Szintén itthoni sajátosság, hogy erős a szektor exportorientáltsága, amit a magas hozzáadott érték is támogat – mondta el Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója, az MNB FinTech és Digitalizációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón.
A digitalizáció fejlődésének eredménye, hogy a hiteltermékek egyre gyorsabban és egyre kevesebb fizikai jelenlétet igénylő ügyféltalálkozóval érhetőek el. Bár a magyar bankszektor digitális fejlettsége tovább javult, a bankszektor egészének digitális fejlettsége így is csak közepesnek tekinthető. Ugyanakkor a digitálisan kevésbé fejlett bankok sokat fejlődtek a pandémia alatt, ezáltal a szektor egységesebbé vált.
A banki termékek digitalizációjának jelentős bővülésével párhuzamosan a digitális csatornák itthon is egyre inkább elsődleges ügyfélcsatornákká váltak:
2021-ben 16 százalék alá csökkent a kizárólag bankfiókban bankoló lakossági ügyfelek aránya, míg a vállalati ügyfeleknél ennél is sokkal alacsonyabb ez az arány, körülbelül 5 százalék, aki nem használ digitális csatornákat.
A fizikai fiókhálózat fenntartása amellett is fontos, hogy 5 éven belül a lakossági ügyfelek körében is 5 százalék körülire csökken, aki csak bankfiókban bankol. Eközben a banki belső működés digitalizáltságában csak kis mértékű előrelépés történt az elmúlt években.
A hazai biztosítási szektor digitális fejlettsége az elmúlt évben ugyancsak erősödött, de ezzel együtt is csupán közepesnek tekinthető. Mindemellett a három legnagyobb számban igénybe vett termék, a lakásbiztosítás, a kgfb és casco biztosítás, valamint az utasbiztosítás terén végbement a teljes digitalizáció.
A hazai fejlődéssel párhuzamosan a pandémia alatt a globális fintech piac is jelentősen bővült, a 2018-as szinthez képest több mint duplájára. A banki szolgáltatásokat el nem érők (unbanked) aránya folyamatosan csökkent, míg 2011-ben a jogosultak 49 százaléka, 2,5 milliárd ember nem tudott élni a lehetőségével, addig 2022 végére ez az arány várhatóan 15 százalékra, 1 milliárd alá csökken. Azonban még az Egyesült Államokban és az eurózónában is 5 százaléka tehető azok aránya, akik semmilyen banki szolgáltatást nem vesznek igénybe.
A zsarolóvírus támadási kísérletek száma 2019-től 2021 végéig több mint megháromszorozódott, közel 20 zsarolóvírus támadás történik ma minden másodpercben.
Ez mind az ügyfelek, mind a szolgáltatók irányába történő támadások számának növekedésében tetten érhető. Eközben 2021-ben a blokklánc technológiába és a kiberbiztonsági megoldásokba befektetők száma jelentősen növekedett.
A nők pénzügyi bevonása is előtérbe került a fintech cégek számára. Már csak ezért is kiemelendő ez a folyamat, mert például mobiltelefon vagy mobilinternet elérés terén is alacsonyabb a női fogyasztók aránya, mint a férfiaké. A lehetőségeket olyan projektek is próbálják bővíteni, mint például a női kisvállalkozások összekötése vagy mikro társfinanszírozás (co-founding) lehetőségek megteremtése.
Az eddigi legnagyobb tüntetésre készülnek a diákok Belgrádban március 15-én. 
