Van, amiben Magyarország fejlettebb, mint az uniós átlag

Hatalmasat fejlődött a pénzforgalom az elmúlt tíz évben, különösen az elektronikus pénzforgalom területén. Ebből a fejlődésből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is erősen kivette a részét: megvásárolta a Giro Zrt-t, a központi pénzügyi infrastruktúra-szolgáltatót (BKR), majd kialakította az azonnali fizetési rendszert – mondta el Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a legfrissebb Fizetési rendszer jelentés sajtótájékoztatóján.

A bankvezető kiemelte, hogy a hatalmas fejlődés részeként több mint háromszorosára nőtt az üzemben lévő POS-terminálok száma az országban, melyet állami POS-telepítési program is támogatott, így tavaly már több mint 240 ezer POS-terminál üzemelt. Tizenötszörösére nőtt az online elfogadóhelyek száma: míg tíz éve ez kettőezer környékéről indult, jelenleg 30 ezer fölött van. Az érintőkártyák aránya ma 90 százalék fölötti Magyarországon, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy az elektronikus vásárlások száma sokat növekedett az elmúlt tíz évben, több mint az ötszörösére.

Eközben csökkent a készpénzfelvételek száma. Bartha hangsúlyozta, hogy vannak mutatók, amellyel az EU-hoz mérik a magyar pénzforgalom fejlettségét. Az egyik ilyen a vásárlások elektronikus fizetése, amelyben hazánk kicsivel az EU-átlag fölött teljesít.

Nem gyarapodott ennyire dinamikusan az átutalási forgalom. Az átutalások száma 275 millióról 415 millióra nőtt, aminek legfőbb oka, hogy csupán az utóbbi két évben segítette ezt jelentősebben az infrastruktúra, és jelentek meg azok a szolgáltatások, amelyeket a lakosság nagyobb számban tud használni. Jelentősen növekedett például a postai csekkek elektronikus kifizetéseinek az aránya, részben azért, mert a Magyar Postánál is több olyan fejlesztés zajlott, amely ebbe az irányba terelte az ügyfeleket. A számlafizetések több mint kétharmada elektronikusan történik, ami szintén jó arány, 2021-ben megközelítette az EU átlagát.

Mindezek a fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy minél nagyobb arányban elektronikusan fizessenek az emberek. Ennek érdekében jött létre 2012-ben a napközbeni elszámolás, ami 2020-ban azonnali fizetési rendszerré fejlődött. Értékpapíroldalon megérkezett a T+2 napos értékpapír-kiegyenlítés, amely a következő 5-10 évben közel azonnali kiegyenlítésre gyorsul majd. A bankközi forgalom növekedett mind számban, mind értékben. A BKR-ben 37-37 százalék körüli az azonnali és a napközbeni fizetések aránya, és 26 százalékos az éjszakai rendszerben a forgalom. Az azonnali fizetési rendszer bevezetését követően is kitűnő volt a likviditás, dugók és sorbanállások nélkül teljesültek a kifizetések – emelte ki a bankvezető.

A kereskedők számára kötelezővé tették az elektronikus fizetési lehetőség biztosítását, és mára már majdnem mindenütt lehet készpénzmentesen fizetni. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt időszakban minden évben 20 százalékkal növekedett az elektronikus fizetések aránya, melyet a legutóbbi két évben a pandémia is jelentősen előmozdított.

Jelenleg a fizetések nagyjából 30 százaléka elektronikus, ami hatalmas fejlődés a 2012-es 8 százalékról. Ezt az arányt szeretné az MNB 2030-ra 50 százalék fölé emelni Magyarországon, amellyel uniós átlag felett teljesítene az ország.

Mi várható a jövőben?

Az elmúlt években hatalmasat fejlődött a fizetési infrastruktúra, így a stratégia fókusza a következő években a használat növelésére helyeződik. A következő tíz év várakozása, hogy a kártyás fizetéseket kiegészíti majd az azonnali fizetési módra épülő innovatív szolgáltatások köre, például a QR-kódos és egyéb benyújtási technikával kezdeményezett fizetések, köztük NFC- és deeplink-szolgáltatások, melyek szabályozásán és működési folyamatainak meghatározásán jelenleg is dolgozik az MNB.

Emellett valamikor a jövő évtől kezdve kötelező lesz Magyarországon, hogy minden mobil applikáció tudjon QR-kódot olvasni, és fizetési kérelmet elfogadni.

Az MNB-Giro közös QR-kód szabványa szintén módosulni fog a biztonság növelése érdekében. Kötelező jelleggel kialakítják a pozitív visszajelzés rendszerét is, amely kiegészíti a jelenlegi, csupán az elutasításra vonatkozó, negatív visszajelzéseket. Erre azért van szükség, hogy a kereskedők könnyebben átláthassák az új fizetési módokkal történő fizetéseket.

Emelkedni fog a jelenlegi 10 millió forintos azonnali átutalási értékhatár. Ehhez a likviditás és a visszaélések kérdéskörét elemzi a jegybank.

Ezekről a szabályozási változásokról várhatóan június végéig tájékoztatják a szakmát, majd egy konzultációs időszak után, év végén megszületnek az új jogszabályok, melyeket jövőre terveznek bevezetni.

Az elektronikus fizetés további terjedésének feltétele, hogy visszaélésektől mentesen, megbízhatóan működjön. Bartha rámutatott, hogy 10 éve is alacsony volt a visszaélések aránya, s az infrastrukturális fejlesztéseknek, és a szabályozás módosításának köszönhetően ezt továbbra is ezen a szinten tudták tartani.

Kiemelte, hogy az összforgalomhoz képest, az elmúlt tíz évben változatlanul 0,003 százalék körüli a visszaélések aránya.

Formájuk azonban változott, jelenleg a megtévesztéses módszer dominál, amely azért is nehezebben kivédhető, mert ebben az ügyfél is aktívan részt vesz. Ezért az MNB is dolgozik azon, hogy megelőzhetőek legyenek az ilyen megtévesztések, köztük kiberbiztonsági edukációs kampányt tervez a központi bank.

Bartha külön kitért a SZÉP-kártya érintő változásokra is. Az elmúlt másfél évben rengeteg új szabályt vezetett be a kormány, különösen azért, hogy a pandémia alatt padlóra került turisztikai, vendéglátóipari ágazatot segítse. Ezt a munkaadók jól ki is használták, biztosították ezt a juttatási formát. Az új szabályozásnak köszönhetően élelmiszerboltokban is lehet SZÉP-kártyával fizetni, ezért az emberek a kártyán felgyűlt pénzüket jelentős arányban élelmiszerre költik. Ez azonban nem támogatja a vendéglátói és turisztikai ipart, ezért – ha ez utóbbi továbbra is kormányzati cél marad – módosítása, az április végi kormányrendeletnek megfelelően várható.

Az MNB sajtótájékoztatóját kerekasztal-beszélgetés követette, amelyen Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro vezérigazgatója kiemelte: Magyarországon az azonnali fizetések jelentős része egy másodpercen belül, 97 százaléka pedig két másodpercen belül teljesül. A szabályozás szerint öt másodpercen belül kell teljesülnie az átutalásoknak, de vannak olyan országok, ahol az öt percen belüli teljesülést is azonnalinak tekintik. Magyarországon ennél sokkal fejlettebb infrastruktúrát sikerült kialakítani.

Kuhárszki András, az OTP Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a PSD2 területén a következő öt évben érnek be a változások. A szabályozás itt több lehetőséget ad, mint a jelenleg elérhető szolgáltatások.

Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO vezérigazgatója hozzátette, hogy az azonnali fizetési rendszer lehetőségeit új fizetési módok megjelenése kíséri majd, ami tovább szűkíti majd a készpénzes fizetést.

Lemák Gábor, a FinTech Group társalapítója szerint a következő tíz évben jelentősen diverzifikálódik a fizetési rendszer: a kártyás fizetési rendszer mellett megerősödnek a bankszámla-alapú, azaz az azonnali fizetési rendszerre épülő új fizetési módok, emellett megjelenik majd az elosztott főkönyvi technológia (DLT), azaz a digitális jegybankpénz. Emellett a payment iparág tranzakciói egyre inkább a felhőben fognak megvalósulni, minden, ami most POS-en zajlik, oda kerül át. Az ügyfélazonosítás, a csalásmegelőzés mesterséges intelligencia-alapon működik majd. A szakember szerint a blokklánc-technológia keresi a helyét, jelenleg egyebek mellett fenntarthatósági, környezetvédelmi problémák vannak vele, de ezek valószínűleg a következő években ki fognak forrni. Úgy látja, hogy a Revoluthoz hasonló kártyaalapú neo-banki szolgáltatók egyre nagyobb számban jelennek majd meg. A PSD2 és 3 területén új szolgáltatások épülnek majd meglévő banki szolgáltatásokra.

Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója hangsúlyozta, hogy a csalásmegelőzés fejlesztése kritikus eleme lesz a jövőben a fizetési iparágnak, különösen az egyre diverzifikálódott piacon. Az ügyfelek azonban telítődhetnek is az ajánlatoktól, ezért az a szolgáltatás lesz sikeres, amelyik a legszélesebb körben és célból felhasználható. Gyorssá és láthatatlanná kell válnia a sikeres fizetési módnak.

Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO vezérigazgatója szerint a gyors és láthatatlan fizetéshez elkerülhetetlenül növekedni fog a biometrikus azonosítási technológiák szerepe.