|
| Dizájn-verseny a Freelancer.com oldalon. |
Ma tíz éves a bitcoin, legalábbis 2008-ban, a Lehman-válság kellős közepén, ráadásul Halloween napján tette közzé egy Satoshi Nakamoto álnevű személy, esetleg csoport az úgynevezett white paper-t, egy afféle alapító, elvi iránymutató dokumentumot. (A bitcoin-blokklánc tényleges indulása néhány héttel később, 2009. január 9-én történt.) De csak egy szűk szakmai fórumon, mondhatni pár embernek.
Így ma a – sok száz vagy talán több ezer weboldalból álló – “kriptodeviza-sajtó” születésnapot ül, de olyan oldalak, mint a Bloomberg vagy az Investing.com sem mennek el az esemény mellett szó nélkül. Ilyenkor megint repkednek a számok, hogy mekkora a bitcoin összes tőzsdei kapitalizációja (110 milliárd dollár közelében), vagy ez mekkora hányada az összes kriptodeviza összértékének (a mai 203 milliárd dollár 54 százaléka).
A moháknak mindig a déli oldala a fás – hogy sikeresnek ítéljük-e a sztorit, az nézőponttól függ. Aki a tavaly decemberi, mintegy 19 550 dolláros csúcshoz viszonyít, az beszélhet 68-69 százalékos árzuhanásról (meg arról, hogy ő megmondta). Aki pedig például a 2016 végi 968, a 2015 végi 430 vagy a 2014 végi 310 dolláros árhoz képest számol, hogy még tovább inkább ne menjünk vissza az időben, az ma is beszélhet 550, 1365 vagy 1930 százalékos száguldásról (meg arról, hogy ő megmondta).
Ezért nem fognak eltűnni
Ami ezeknél a számoknál alighanem sokkal fontosabb, hogy manapság egy bizonyos korhatár alatt mindenki legalább hallott már a bitcoinról. A fiatalok pedig, akik olyan könnyedséggel használják a mobilalkalmazásokat, mint az öregek annak idején a kéttekerős Sokol-rádiót, jobbára szívesebben nyúlnának bármi ilyesmihez, minthogy személyesen a bankba menjenek.
|
| (Wikimedia Commons) |
Ami a kriptodeviza-fejlesztőket, induló vállalkozásokat, vállalkozókat illeti, akinek volt egy csöpp esze, tavaly év végén-idén év elején az árrobbanásban eladott valamicskét a féltve őrzött bitcoinjaiból vagy altcoinjaiból, és így évekre előre megvan a megélhetése. Sőt van pénz fejlesztésekre, szoftverírásra, újításokra, új üzleti modellek kidolgozására, reklámra, sajtótájékoztatókra is. Emiatt is valószínű, esély sincs rá, hogy a kriptodevizák csak úgy kivonuljanak az életünkből, jelenlegi árfolyam ide vagy oda.
Eljő a nagy pillanat?
Lehet, hogy nemsokára olyan megoldásokkal, szolgáltatásokkal fognak előállni, amelyek tényleg bevonulnak a mindennapi életbe, és olyanokat is felhasználóvá tesznek, akik nem is gondolták volna. Esetleg eljön a “Netscape-pillanat”, amely a weboldalakat tette népszerűvé, és végre felhasználóbarát, kényelmes lesz az új technológia.
Sőt az is lehet, hogy a technológia részben rejtetté válik. Jó néhányan nem is értesülnek majd róla, hogy a háttérben blokklánc-alapú, kriptodeviza-elszámolású alkalmazást használnak, amikor például online játszanak, vagy e-könyvet vásárolnak, videót néznek. Ahogy például azt sem tudják, milyen buszrendszer van a notebook-jukban. (Adattovábbító, az egyes alkatrészeket összekötő áramkörök.)
Száz kontra ezrek
Hogy a tavaly év végi, idén év eleji kriptodeviza-őrület, árrobbanás mennyire volt reális vagy irreális, majd elválik. Egyes számítások szerint, ha a bitcoin felhasználóinak száma jelentősen növekszik és nagyságrendileg szintet lép, az árfolyam is nagyságrendileg feljebb, a százezer dolláros tartományokban lehet. Mások inkább a javított alternatívák, más kriptók előretörését jósolják a bitcoin rovására.
|
| A "genezis blokk", az első bitcoin-tranzakció, amely elindította a rendszert. (Blockchain.com) |
Sokan pedig úgy vannak vele: ha csak kevés esélye is van annak, hogy az árak megint megsokszorozódnak, pár százast, 1-2 ezrest ráteszek dollárban vagy euróban. A lehetséges maximális veszteség ugyan száz százalék, de a lehetséges nyereség talán sok ezer.
A konvergencia-elmélet
Van számos jele annak is, hogy a hagyományos pénzügyi rendszer sem adja meg magát egykönnyen, és alkalmazkodik a kihívásokhoz. Lesnek a kriptodevizáktól, és olcsó pénzátutalási megoldásokat, 24/7 (minden nap, minden órában lehetséges) tranzakciókat, valóban jó mobilmegoldásokat kínálnak.
Vannak olyan kriptók is, amelyek a bankrendszer szabályozottságát vagy a hagyományos pénzek viszonylagos ársabilitását vegyítenék a kriptók előnyeivel. (Mint a Ripple, különböző dollárhoz kötött kriptók vagy a most bejelentett magyar fejlesztésű blocknote.)
Boldog halálnapot
Már tucatjával vannak világcégek, amelyek a blokklánc-technológiát vagy a kriptodevizákat is komolyan veszik, és rászánnak pár tízmillió dollárt. (Erről itt írtunk bővebben.) Bankok, brókercégek, autógyárak, szoftver-és hardveróriások, sőt jegybankok is (például a svédeknél). Ha ez a pénz elvész, talán meg sem kottyan a mérlegükben. De ha pár év múlva kiderül, hogy mégis ez a jövő, milyen kellemetlen lesz, hogy nem léptek időben?
Egyébként pedig a bitcoin, mint tudjuk, születésétől fogva halott, életképtelen. Eddig legalább 315-ször énekelték meg a halálát, legalábbis ezen a listán ez látható, ahol az ilyen témájú cikkeket gyűjtik. Pedig ebben még a kisebb és nem angol nyelvű híroldalak, blogbejegyzések benne sincsenek.
Az első bejegyzés 2010-es, ekkor a bitcoin értéke darabonként 23 cent volt, és néhány száz programozón kívül alig hallott róla valaki.
Tajvan a legmeghatározóbb. 
