I. Mik azok a digitális fizetőeszközök?
A modern számítógépes korban érthető módon létrejöttek olyan fizetőeszközök, pénzek vagy pénzhelyettesítő eszközök is, amelyek már elsősorban számítógépes rendszereken, többnyire az interneten keresztül mozognak, ott tartják nyilván azokat. Sőt egy részük már nem is létezik kinyomtatott, fizikai, kézzelfogható formában.
A digitális fizetőeszközöknek három fő formája van:
- Jegybanki digitális fizetőeszközök (CBDC-k – “Central Bank Digital Currency”).
- Virtuális fizetőeszközök (hasonlóak a CBDC-khez, de nem jegybankok bocsátják ki).
- Kriptodevizák, más neveken kriptopénzek, kriptovaluták, kriptoeszközök vagy kriptók.
Mik azok a CBDC-k?
A jegybanki digitális fizetőeszközöket, amint a nevük is mutatja, valamelyik ország jegybankja vagy központi bankja bocsátja ki, jellemzően az ország pénznemében. Jelenleg sok országban még csak kísérletek folynak ezekkel, néhány állam azonban már eljutott a gyakorlati megvalósításig. A lényegük, hogy digitális formában, számlapénzként tartják nyilván az ország fizetőeszközét, de nem a kereskedelmi bankoknál, ahogy eddig is, hanem a jegybank speciális számítógépes rendszerében. Így a bankszámlapénztől eltérően az ügyfelek nincsenek kitéve az adott bank csődkockázatának.
Nagyon valószínű, hogy a CBDC-kről még sokat fogunk hallani. Elképzelhető, hogy hosszútávon a legtöbb államban bevezetik ezeket, részben a kriptodevizák konkurenciájának hatására, részben a modern kor újabb technikai kihívásai miatt.
A virtuális fizetőeszközök
Szinte bármely vállalat vagy közösség bocsáthat ki valamilyen virtuális fizetőeszközt. De ezek nagy többsége csak jóval korlátozottabban használható, mint az egyes államok vagy jegybankok pénzei. Digitális fizetőeszköz lehet például az online számítógépes játékokban használható pénz, arany, érme, mana vagy bármely más névre keresztelt csereeszköz.
A lényeg az, hogy egy adott közösség, ügyfélkör ezeket elfogadja, és elektronikusan nyilvántartható, mozgatható, elszámolható, tárolható legyen. Értéküket, fedezetüket az adott vállalat vagy szervezet, közösség garantálja, vagy legalábbis ígéretet tesz rá.
II. Mik azok a kriptodevizák?
A kriptodeviza definícióját nem könnyű meghatározni, mert sokféle van belőlük és többféle célt szolgálhatnak. A hagyományos pénzügyi fogalmak szerint már nehezen sorolhatók be. Némelyik egyszerre fizetőeszköz, befektetési eszköz, számítógépes programkód, szavazásra jogosító eszköz és egy internetes vagy szoftveres szolgáltatás része.
A Wikipédia szerint a kriptodeviza számítógépes adatok olyan összessége, amelyek csereeszközként funkcionálnak, miközben a tulajdonjogot egy digitális, számítógépes adatbázisban tárolják el, erős kriptográfiai technikával biztosítva.(Vagyis matematikai alapú titkosítással, amely a rejtjelezés tudományán, a kriptográfián nyugszik.)
Ugyanebben az adatbázisban tárolják a játékszabályokat is (a "protokollt"), például hogyan jöhetnek létre új kriptodeviza érmék, hogyan használhatók fel és hogyan továbbítják ezeket egyik tulajdonostól a másikig. A kriptodeviza klasszikus formában sem államoktól, sem jegybankoktól, sem vállalatoktól vagy egyénektől nem függő, decentralizált képződmény, amelyet egy önkéntes közösség hoz létre és működtet.
Azonban számos kivétel van ez alól, vállalatok, programozói csoportok, szervezetek is készíthetnek saját, centralizált, vagy annak látszó kriptovalutát. Decentralizáltnak induló kriptovaluták is kerülhetnek szűkebb kör kezébe, ha valakik felvásárolják az érmék nagyobb részét.
A blokklánc
A kapcsolódó fogalom, a blokklánc nem keverendő össze a kriptodevizákkal, ez csak a kriptodevizák nyilvántartási rendszerének legfontosabb fajtája, amely sok más dologra is használható, nem csak kriptodeviza-nyilvántartásra. Nem minden kriptodeviza fut blokkláncon (az IOTA például nem), de a nagy többségük igen. Valamit nem minden blokklánc futtat kriptodevizát, vagy nem csak azt tartalmazhat. Például vállalati nyilvántartások, szervezetek adatbázisai is működhetnek blokkláncokon. Egy blokklánc programkódokat, statisztikai adatokat, szövegeket, képeket és bármely más adatot tárolhat.
(Tehát nem minden blokklánc kriptodeviza, és is nem minden kriptodeviza blokklánc alapú. Bár a kriptodevizák nagy többsége blokkláncot használ.)
A DLT (elosztott főkönyv)
Elosztott főkönyv technológiának (DLT, distributed ledger technology) nevezik a blokkláncok és más kriptodeviza-nyilvántartások technológiájának azon elvét, ami szerint a nyilvántartásokat több (általában legalább pár tucatnyi, de néha sok ezer vagy több tízezer) számítógépen elosztva, szétszórva tárolják. Ezek a számítógépek, szerverek rendszerint sok országban lehetnek. Ez is biztosítja a rendszer decentralizált működését és nagyban csökkenti sérülékenységét.
Mitől mások a kriptodevizák?
Az első kriptodevizát, a bitcoint 2008 végén találták fel, és az alapötlet az volt, hogy virtuális fizetőeszközként működjön. Vagyis értéket, valamely pénzösszeget lehessen vele az interneten egyik helyről a másikra küldeni, biztonságosan, gyorsan és olcsón.
Az értékek internete
- Az általunk ismert internet nagy része az adat vagy az információ internete, ahol szövegek, képek, videók, zenék cserélnek gazdát. De ezek valójában mind-mind másolatok. Attól ugyanis, hogy elküldök egy e-mailt , vagy egy képet, az én számítógépemen is megmarad (ha nem törlöm ki). Mivel minden csak másolat, ezért ezeknek az információknak az értéke korlátozott, ha van egyáltalán. (Az emberek sok esetben nem hajlandóak fizetni egy olyan dologért, amely tetszés szerint sokszorosítható.)
- A Bitcoin volt az első olyan találmány, amelynél megoldották azt, hogy úgy tudjanak valamit az interneten keresztül mozgatni, hogy a küldő félnél ne maradjon ott, de a címzetthez feltétlenül megérkezzen. Ne legyen másolható, sokszorosítható. Ezek a kriptodevizák, ma is ez az egyik legfontosabb tulajdonságuk. Ez már az értékek internete.
A kriptodevizák néhány fontos tulajdonsága
- A kriptodeviza-egységek tulajdonjoga kizárólag kriptográfiai úton bizonyítható.
- A rendszer nem igényel központi hatóságot, egy “elosztott konszenzus”, a résztvevők közös megegyezése, egyetértése révén tartják fenn.
- A rendszer lehetővé teszi olyan tranzakciók végrehajtását, amelyek során az érmék tulajdonjoga megváltozik.
- A rendszer automatikusan meghatározza, hogy létrehozhatók-e új kriptodeviza-egységek.
(Jan Lansky és a Wikipedia nyomán)
III. Milyen felhasználási módjai vannak a kriptodevizáknak?
Bár a kriptodevizák alapötlete az volt, hogy globális fizetőeszközként használják ezeket, olcsó és gyors tranzakciókat téve lehetővé, ma már csak egy kis részük koncentrál erre. A kriptodeviza-nyilvántartásokban nemcsak érméket tárolnak, programkód, szöveg, linkek, ábrák és sok más adat is kerülhet beléjük.
Így számos új funkció és felhasználási mód terjedt el, illetve dolgoznak rajta. (Bár lehetséges, hogy ezek egy része esetenként helytelen vagy kiemelkedően kockázatos.)
- A bitcoint egyre inkább hajlandók sokan digitális aranyként, megtakarítási, értékőrző eszközként kezelni. Különösen a fiatalok körében népszerű ez a funkció. Sokan már részben a bitcoin elszívó hatásával magyarázták, hogy 2021-2022-ben az arany árfolyama az inflációs veszélyek ellenére nem vagy alig emelkedett.
- A világszerte erősödő infláció mellett sokan hajlamosak a bitcoint és esetleg néhány fontosabb kriptodevizát infláció elleni védelemként felfogni.
- Sokan egyes kriptodevizákat egyfajta részvénynek tekintenek, startup-vállalatok részesedéseiként, amelyek a kriptodeviza-üzletágban, mint nagy jövő előtt álló iparágban részesedést testesítenek meg.
- Számos rendszert arra a célra terveztek, hogy valamilyen területen, iparágban, műszaki ágban fontos nyilvántartásokat, elszámolásokat bonyolítsanak a segítségével a mögöttes blokkláncon. Ilyen területek többek között az élelmiszerbiztonság, az internetes kereskedelem, az energiaellátás, a fájlok felhőben való tárolása, az egészségügy, az ingatlanpiac, a közlekedés, különböző üzleti szolgáltatások, vagy a média és az utazás területe is.
- Számos kriptodeviza különböző internetes alkalmazásokban cserefunkciót vagy elszámolási funkciót lát el. Ilyenek például az online számítógépes játékok, az online szerencsejátékok, egyes online biztosítások, különböző számítógépes szolgáltatások mint megosztott számítástechnikai processzor-kapacitás, felhőben történő adattárolás, képfeldolgozás stb.
- A DeFi (decentralizált pénzügyek) alkalmazásokban kriptodevizákat használnak különböző pénzösszegek elhelyezésére kamatért vagy hozamért cserébe, kölcsönök felvételére, vagy különböző hagyományos befektetések digitális (tokenizált) változatának kereskedése során.
- A média, a reklámpiac területén a hirdetők, médiaoldalak és a tartom-előállítók kriptodevizákat használhatnak egymás közötti elszámolásaik bonyolítására, a szerzők premizálására, a szerzői jogok időben is rögzített igazolására.
(A lista nem teljes.)
Az okosszerződések
A különböző felsorolt alkalmazások legtöbbjét úgynevezett okosszerződéseken keresztül valósítják meg. Az okosszerződés olyan számítógépes program, amely automatikusan végrehajtódik, ha a benne leírt feltételek teljesülnek. Ekkor megnyílik a felhasználó előtt valamilyen lehetőség, például elküldenek neki egy digitális könyvet, használhatóvá válik valamilyen más szolgáltatás, vagy például kifizetnek egy nyereményt.
Okosszerződés a kólaautomatában
- A legegyszerűbb okosszerződés a szakirodalom szerint a különböző ital-, étel- és más árukiadó automaták működésével jött létre. Ez a “szerződés” nagyon egyszerű: ha bedobnak egy bizonyos pénzösszeget és benyomnak egy bizonyos gombot, akkor az automatának ki kell adnia a megfelelő terméket. Okosszerződésekből azonban egészen bonyolult rendszereket is fel lehet állítani, például teljes kriptodeviza-váltókat, kereskedési platformokat (egyfajta tőzsdéket), médiaportálokat, online játékokat, piactereket működtetnek ezek segítségével.
Az okosszerződések egyik legfontosabb értelme, hogy esetükben jóval kevesebb közreműködő félre, emberi személyzetre, adminisztrátorokra, ügynökökre, közvetítőkre van szükség, hogy a különböző szolgáltatásokat vagy kereskedelmi tevékenységet meg lehessen valósítani. Így lényegesen olcsóbbak, gyorsabbak, hatékonyabbak lehetnek.
-
A legnagyobb kapitalizációjú (piaci összértékű) kriptodevizák listája a Coinmarketcap vagy a Coingecko odalakon látható.
IV. A kriptodevizák veszélyei és káros hatásai
A kriptodevizák árfolyama az utóbbi tíz-tizenöt évben nagy kilengésekkel, de emelkedő rendben mozgott. Ez kis- és nagybefektetők százezreit, millióit csábítja spekulációra. Egy újabb erőteljes emelkedő szakasz kezdődött 2020 októberében, majd 2021 őszén, de 2022-ben az év nagy részében meredeken estek az árfolyamok. Újabb emelkedés indult 2023 elején.
Rosszabb időszakokban azonban 80-90, sőt 95 százalékos áresésen is keresztülmentek a fontosabb kriptodevizák akár hónapok leforgása alatt is. (A kiugró ármozgásokat szakszóval magas volatilitásnak nevezik.) Ez a piac eddig extrém lehetőségeket és extrém kockázatokat, óriási nyereség és bukás lehetőségét is magában hordozta.
A kritikusok szerint többek között a következő nagy hiányosságokkal és veszélyekkel kell szembenézni a kriptodevizáknál.
1. A kriptodevizáknak nincs belső értéke
Sok közgazdász a mai napig rendkívül rossz véleménnyel van a kriptodevizákról, mint fizetőeszközökről vagy értékőrzőkről, mert úgy véli, hogy ezeknek nincsen mögöttes, úgynevezett belső értéke. Nem áll mögöttük semmilyen állam vagy erős szervezet, nem cserélhetők be semmilyen más tartós értékre, tárgyra, nem fogadják el ezeket adófizetésnél sem. (Az utóbbi alól már vannak kivételek.)
Nincs mögöttük semmi – mondják. Ezért értékük gyakorlatilag bármikor nullára csökkenhet.
A kriptodevizák hívei között ugyanakkor sokan éppen ezt tartják nagy értéknek, a függetlenséget, azt, hogy állam vagy más szervezet nem ellenőrzi, cenzúrázza, uralja a kriptodeviza-rendszereket.
2. A kriptodevizák volatilitása óriási
Míg egy átlagos részvény a tőzsdéken jellemzően 1-2, esetleg 3-5 százalékot mozog egy nap, addig a kriptodevizáknál nem volt ritka az öt-tíz százalékos, esetleg még nagyobb mozgás sem. Ez nagyon nagy veszélynek teszi ki a kisbefektetőket, főleg, ha kölcsönpénzből, hitelből vagy tőkeáttétellel próbálkoznak a spekulációval. Volt olyan nagyobb áresés az utóbbi években is, amelynek során a kisebb tulajdonosok összesen milliárd dolláros nagyságrendű veszteséget szenvedtek el egyetlen nap alatt.
3. Hatalmas a környezeti terhelése
A kriptodevizák egy része hatalmas mennyiségű elektromos áramot igényel, elsősorban a piacvezető bitcoin. (Az Ethereumot már átállították egy energiatakarékosabb rendszerre.) Az éves energiafelhasználását közepes nagyságú országokhoz, például Argentínához vagy Svédországhoz szokták hasonlítani, ami a bitcoin árfolyamának emelkedésével párhuzamosan ráadásul tovább nőhet. Ez jelentős környezeti terhelést jelent. (Bár más vélemények szerint nem nagyobbat, mint például az aranybányászat.)
4. Nem megoldott a biztonságos tárolásuk
Sokszor, szinte hetente szerepelnek a hírekben a különböző hackertámadások Defi-alkalmazások, kriptodeviza tőzsdék, elektronikus pénztárcák vagy más kriptós alkalmazások ellen, amelyek a befektetőknek nagy károkat okoznak. Máskor egy-egy elfelejtett jelszó vagy egy adathordozó sérülése okozott jóvátehetetlen károkat egy-egy tulajdonosnak.
A kriptodevizák biztonságos tárolása megoldható ugyan, de általában jelentős számítástechnikai felkészültséget és ráfordítást igényel. Nincsen hivatalos biztosítás vagy bármely szervezet, amely a károk ellen megvédne. (Egyes károkra, például az okosszerződések hibáira azonban már lehet üzleti alapon biztosítást kötni.)
5. Jelentős partnerkockázatok vannak
A világ legnagyobb kriptodeviza-tőzsdéje is csődbe tudott menni 2014-ben (a japán Mt. Gox), jelentős károkat okozva a befektetőknek. Majd 2022 május-júniusban és novemberben két csődhullám alakult ki különböző kriptovaluta-szolgáltatók és kereskedési platformok körében. (Terra Luna, FTX stb.) Ez is jelzi, hogy a kriptodeviza-piacon működő intézmények esetleges csődje (akár hackertámadás, akár más okok következtében) szintén komoly kockázati tényező.
Ráadásul számos csaló próbálkozik folyamatosan ezen a piacon. Sok esetben például nem létező kriptodevizát tárolnak. Vagy eleve azzal a céllal hoznak létre értéktelen termékeket, hogy azokat drágán a hozzá nem értő ügyfelekre sózzák. ("Pump and dump", "rug pull" típusú csalások.)
6. További kockázati tényezők
A szektor jövője további kockázatokat hordoz, amelyeket csak röviden sorolunk fel:
- Egyes kriptodevizák feleslegessé válhatnak, ha banki vagy fintech alkalmazások kiszorítják azokat.
- Vagy megmaradnak ugyan, de az üzleti modell nem működik jól, nem lesz olyan bevétel, nyereség, ami kifizetődővé teszi a rendszer működtetését.
- Az erős konkurencia és az üzleti modellek másolása miatt is elértéktelenedhetnek az egyes érmék, még akár jó üzleti modell esetén is.
- Újfajta kriptodevizákat találnak fel, amelyek elértéktelenítik a régieket.
- A hatóságok betiltanak egyes kriptodevizákat, vagy az egész szektort (például Kínában történt hasonló).
- A kvantumszámítógépek vagy valamilyen más műszaki újítás miatt használhatatlanokká válhatnak.
Légy óvatos, és diverzifikálj
A felsorolt számos kockázati tényező nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kriptodevizákba nem szabad befektetni, De azt mindenképpen, hogy ezt nagyon nagy körültekintéssel kell tenni. Javasolható, hogy aki befektet, az csak a pénzének egy kis részét kockáztassa, amit nélkülözni tud, ha a legrosszabb megtörténik. Egy ilyen irányadó mérték lehet a vagyonunk pár százaléka.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi közleménye szerint a kriptodevizák:
- Sokkal kockázatosabbak a fogyasztók számára a már ismert elektronikus fizetési megoldásokhoz – például a bankkártyához, elektronikus pénzhez – képest. A bitcoinnak és a hozzá hasonló, fizetésre használható virtuális eszközöknek nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem. Hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok is, amelyek például visszaélés, ellopás esetén védenék a fogyasztók érdekeit. Tovább növeli a kockázatokat, hogy a bitcoin és a hasonló, fizetésre használható virtuális eszközök ára, felhasználási értéke rendkívül gyorsan és a fogyasztók számára kiszámíthatatlan módon változhat.
V. A fintech alkalmazások
A fintech vagy FinTech (pénzügyi technológia ("financial technology") a banki és pénzügyi szolgáltatási ágazatban újonnan kifejlesztett digitális és online, rendszerint automatizált technológiákat alkalmazó termékek és vállalatok összefoglaló neve. Ezek gyors és innovatív fejlődést mutatnak, és folyamatosan megváltoztatják, modernizálják a pénzügyeket.
A technikailag hozzáértő ügyfelek, különösen a fiatalok elvárják, hogy a pénzátutalás, a hitelezés, a hitelkezelés és a befektetés könnyed, biztonságos legyen, ideális esetben emberi segítség vagy bank személyes látogatása nélkül – írja egy fintech-vállalkozás.
Sokan azt jósolják, hogy a hagyományos, bevált banki termékek egyre inkább kiszorulnak a piacról, miközben a fintech-megoldások az ügyfelek számára kényelmesebbé, hatékonyabbá és könnyebben elérhetővé teszik a bankolást. A hagyományos bankokkal összehasonlítva a fintech-vállalkozások rugalmasabban és gyorsabban működnek, illetve újítanak.
Példák fintech-alkalmazásokra
A fintech alkalmazások közé tartozik a Magyarországon is százezrek által használt Revolut, a Paypal, a Wise, a Google Pay, az Apple Pay. De külföldön sok más termék is ismert, különböző országokban más és más alkalmazások kedveltebbek. Ide sorolják a tőzsdei befektetők körében kedvelt Robin Hood alkalmazást is. Németországban az N26, az Egyesült Államokban a MoneyLion, a Mint és a Chime a legnépszerűbb egy kimutatás szerint. Az alkalmazások száma tehát igen nagy, nehéz lehet kiválasztani a nekünk megfelelőt.
Nagy verseny az alkalmazások között
A fintech megoldások általában olcsóságukkal, kényelmes használatukkal és gyorsaságukkal tűnnek ki. Legtöbbjüket mobiltelefonon is jól lehet használni, vagy szinte kizárólag mobiltelefonon használják. Ám a hagyományos bankrendszer mobiltelefonos és internetes szolgáltatásainak fejlesztésével is igyekszik versenybe szállni a konkurenciával (mobiltelefonos fizetés, kényelmes és gyors banki átutalások). Ennek a versenynek a része lehet az is, hogy nemrég Magyarországon is bevezették az azonnali átutalások rendszerét. Hasonló működik már a legtöbb európai országban is.
A verseny tehát igen erős a pénzügyi ágazatban, aminek persze veszélyei is vannak. A nem elég nagy tőkével rendelkező, hibás döntéseket hozó vagy a versenyben lemaradó vállalkozások csődbe mehetnek, és ezáltal elúszhat a felhasználó, ügyfél, befektető pénze is. A betétbiztosítás rendszere – amelyről a 13. fejezetben írtunk – nem minden esetben vonatkozik ezekre a szolgáltatókra. Más esetekben pedig egy másik ország betétbiztosítási rendszerében vagyunk biztosítva, ami megnehezíti az esetleges ügyintézést. (A Revolut esetében például a litván rendszerben.) Ezért a felügyeleti szervek időről időre figyelmeztetéseket adnak ki az alkalmazásokkal kapcsolatos kockázatokról.
Javasolt, hogy ha ilyen alkalmazásokat használunk, ne tartsunk rajta olyan nagyobb összeget, amelynek az elvesztése vagy időleges befagyása súlyosan érintene bennünket. Sok alkalmazás már részvényeket, árupiaci termékeket vagy kriptodevizákat is kínál mobiltelefonon, egy-két kattintásos, könnyen kezelhető felhasználói felületeken. Az ezekkel kapcsolatos kockázatokat viszont sok befektető nem ismeri, és nem biztos, hogy a szerződési feltételek elfogadáskor meg is ismeri.
A Magyar Nemzeti Bank a szektorral kapcsolatos kockázatokat egy 2020-as közleményében összegezte.
Ez a cikk a Diákfórum versenysorozathoz készült.
A kapcsolódó anyagok tartalomjegyzéke itt található.
Fontosabb források:
Wikipedia, Financial technology
MNB-közlemény a fintech-szolgáltatásokról
Fintech-alkalmazások egy listája
A kínai cégek hatbillió forintért ruháznak be Magyarországon. 
