Gazdasági csodafegyver, politikai eszköz, vagy orwelli lázálom? Matolcsy György CBDC-t akar

Matolcsy György a napokban a CBDC-kről, azaz a jegybankok által kibocsátott digitális pénzekről publikált. Azt szorgalmazta, hogy minden jegybank kapjon korlátlan felhatalmazást saját digitális valuta kibocsátására,

hogy a teljes pénzügyi rendszer szabályozott módon térhessen át a jelenlegi petrodollár- illetve eurodollár-alapú rendszerről egy újra.

Egyesítené sokféle technológia előnyeit

Szerinte a CBDC-kben vegyesen lehetne alkalmazni a hitelezés, a fiskális élénkítés, a mesterséges intelligencia, a “big data”, a blokklánc-technológia, sőt akár a kriptovaluták megoldásait is.

Hogy létrejöhessen az új, geopolitikailag megosztott – nyugati és keleti – globális pénzügyi világ.

Emellett a CBDC-k megteremtik a lehetőségét annak, hogy az általános mennyiségi lazítás helyett célzott eszközöket is alkalmazhassunk majd – írja. A CBDC-k nélkül viszont

nem fogjuk tudni rendezetten lezárni az 1996 és 2021 közti, elmúlóban lévő globális pénzügyi rendet.

A politikai, ideológiai felhangok – “petrodollár”, nyugati és keleti pénzügyi világ – alapján úgy tűnik, hogy a CBDC-re a jegybankelnök az ország pénzügyi függetlenségének eszközeként tekint. (Ahogy vélhetően az euró makacs be nem vezetésére is.)

Hónapok óta CBDC-ket szorgalmaz

Az MNB honlapjának “Elnöki publikációk” szekciója alapján a jegybankelnök (és az MNB blogja) már jó ideje dicséri a CBDC-ket és szapulja a kriptodevizákat. Például:

• A digitális jegybankpénzek a 2020-as években enyhítik majd az inflációs nyomást (2021. november 3.)
• Ideje betiltani a kriptovaluták bányászatát és kereskedelmét az EU-ban (2022. február 11.)
• A digitális jegybankpénz (CBDC) átírja a játékszabályokat (2022. március 4.)
• A jegybankokat fel kellene hatalmazni digitális jegybankpénz kibocsátására (2022. március 16.)

“Tiltsák be”

Hogy az elnök tart a kriptodevizáktól, és azokat konkurensnek tekinti, az kiderül az amerikai CBDC-kísérleteket kommentáló rövid bejegyzéséből. Eszerint ha a titoktartással és a felhasználói interfésszel kapcsolatos tényezők is rendben lesznek,

az mindenkit – a fogyasztókat, az üzleti szektort, a jegybankokat és a kormányokat – meggyőz majd a CBDC előnyeiről. Az emberek nem veszítik majd el a pénzüket a jelenlegi kriptovalutás csalók miatt.

Szerinte ugyanis ez a kriptodevizák egyik fő kockázati tényezője, aminek megszüntetésével “megváltoznak a játékszabályok a pénzügyi világban”.

Ég és föld a CBDC és a kriptó

Az alighanem nagy tévedés, hogy ha lesz CBDC, akkor az emberek nem veszítik majd el a pénzüket kriptodevizákon. Az emberek nem azért vesznek kriptót, mert nincs CBDC, hanem többségükben spekulációs célzattal, hogy nyerjenek rajta. Vagy “play and earn” (játssz és keress) típusú játékokhoz, szerencsejátékokhoz és még sok más alkalmazáshoz. A CBDC-k megjelenése nem fogja a spekulációs kedvet és a hazárdjáték-szenvedélyt megszüntetni.

(A kriptodevizák okosszerződés-technológiájával a CBDC-k nem rendelkeznek. A fizetőeszköz-funkción és a spekuláción kívül a kriptodevizák ma már egyre inkább induló vállalkozások részvényeihez hasonlóan viselkednek.)

Oroszország, Kína nyomában

De lehet, hogy úgy gondolja, hogy majd ha lesz CBDC, könnyebben betilthatja a kriptodevizákat. Erre utalnak azon sorai, amelyek szerint teljes mértékben egyetért azzal, hogy

• Kína múlt szeptemberben minden kriptovalutával végzett tevékenységet törvényellenesnek nyilvánított,
• az orosz központi bank pedig a kriptovaluták bányászatának és kereskedelmének betiltását javasolja.

Valamint szerinte a kriptovaluták illegális tevékenységeket is támogathatnak, és általában pénzügyi piramisjátékot eredményeznek. Szerinte az EU országainak közösen fellépve kellene megelőzniük ezek kialakulását.

Négyből négy nem stimmel?

Matolcsy György négy érvét a tiltás mellett – orosz, kínai, illegális tevékenységek, piramisjáték/lufi – nemrég a Hold Alapkezelő podcastja szedte ízekre (38 és fél perctől, “Matolcsy a bitcoinról”). A lényege:

• Kínához semmi közünk, az egy kontrollmániás ország. (A diktatúra szót nem használták, de könnyen lehet így is érteni.)
• Azóta kiderült, Oroszország mégsem tiltja be a kriptókat, amire maga Putyin elnök adott burkolt parancsot.
• Illegális tevékenységekre a hagyományos pénzeket is használják a bűnözők, mégsem lesznek ettől bűntársaik az azokat kibocsátó jegybankok.
• A pénzügyi buborékokat főleg a nyakló nélkül pénzt nyomtató jegybankok fújják, nem pedig a kriptók léte hozza létre.

Az EU nem így gondolja

Egyébként az EU gőzerővel dolgozik a kriptodevizák szabályozásán, már csak a háború kapcsán is, az orosz szankciók kikerülésének megakadályozása érdekében. A betiltásukról azonban nincs szó, bár volt egy időszak, amikor a kiugróan energiaigényes kriptókat (főleg a bitcoin) tiltani akarták. Ez a javaslat azonban a legutóbbi verzióban már nem szerepel.

Mik a CBDC-k előnyei?

Ha rákeresünk angolul, sok cikk foglalkozik a CBDC-k előnyeivel és hátrányaival. A Matolcsy György rövid, maximum 100 szavas hozzászólásaiban csak épphogy beférő előnyöket (“fiskális élénkítés”) másutt úgy fogalmazzák meg, hogy a jegybanki műveletek sokkal hatékonyabbak lehetnének CBDC-vel. (Javulna a “monetáris transzmisszió”.) Nem lenne mindig szükség a bankok és a banki hitelezés közbeiktatására, gyorsan pont oda kerülhetne a pénz, ahová a jegybank szánja.

A digitális valutákkal finanszírozott beruházásokon keresztül teljesen új gazdasági területeket hozhatnak majd létre. (…) A bankok élénkítik majd a gazdaság kínálati oldalát, és ez enyhítené a 2020-as évek inflációs nyomását. (Matolcsy György)

A “big data” és a mesterséges intelligencia említése mögött a külföldi sajtó alapján az rejlik, hogy ha a jegybanknál vezetett CBDC-számlákon bonyolódik a készpénzforgalom, akkor remekül ki lehet elemezni számítógéppel a fogyasztói és a pénzforgalmi szokásokat.

Szinte mindenütt kiemelik a CBDC-nél az olcsóságot, a hatékonyságot, a nagyfokú biztonságot, valamint azt, hogy bankszámlát sem kell fenntartania annak, akinek még az is drága. (Egy magyar forrás, egy angol forrás.)

Mik a CBDC-k hátányai?

A hátrányok is számosak, még olyan pénzügyi szakemberek szerint is, mint az IMF egyik vezetője. A bankok háttérbe szorításával azok léte kerül veszélybe, így magas kamatokkal próbálhatják visszacsalogatni az ügyfeleket, amit nehéz kitermelni. Ha az emberek valamiért pánikba esnek, és hirtelen átmenekülnek a CBDC-kbe, akkor a bankok könnyen bedőlhetnek.

Márpedig a hitelezést aligha fogja tudni teljes mértékben a jegybank végezni, így a bankokra is szükség lesz. Ha viszont az emberek, vállalatok elviszik onnan a pénzt, akkor a jegybank kell kölcsön adjon nekik, ami azt eredményezi, hogy a jegybank közvetve hitelezési kockázatokat vállal fel.

A jegybankok ezen kívül komoly költségekkel szembesülhetnek, ha egy egész ország számláit kell vezetniük. Technikai problémák, hackertámadások vagy más gondok esetén a reputációjuk komoly csorbát szenvedhet, megrendülhet irántuk is a bizalom.

Az orwelli rémálom

Vannak, akik attól tartanak, hogy a CBDC végképp lerombolná a magánszférát, és totalitárius uralom, a George Orwell “1984” című könyvében leírt borzalmas társadalom kialakulását segítené elő.

Ahol a “nagy testvér” mindent lát.

Mivel lassan szinte minden lényeges tevékenységünk pénzmozgással jár (parkolás, kávézás, vásárlás, utazás, média-előfizetés stb.), és egy központból mindez átlátható és megfigyelhető lesz. Sok kritikus ebből a szempontból a hackereket és a kormányhivatalnokokat, hatósági embereket ugyanúgy veszélyesnek tartja.

• Kína ijesztő példája

• A digitális tekintélyelvűség újradefiniálja, mit jelent szabadnak lenni. Kínára kell tekintenünk, hogy megértsük. A hatóságok modern technológiát használnak a lakosság ellenőrzésére. A CBDC lehetővé teszi Peking számára, hogy felügyelje az emberek pénzügyi tranzakcióit. Kína “biztonságos városai” a megfigyelőrendszerekből származó adatokat integrálják, hogy előre jelezzenek és megelőzzenek mindent, a tüzektől a természeti katasztrófákig és a politikai nézeteltérésekig. „Pozitív viselkedésre” késztetik az embereket, ideértve a kormányzati politikáknak való megfelelést és az egészséges szokásokat is, például a testmozgást. (A Rutherford Intézet kommentárja.)

Jó reklám lehet a bitcoinnak

De nemcsak megfigyelhetők, el is kobozhatják az emberek eszközeit, bár ez már most is működik. Amint azt Kanadában láttuk nemrég a kamionos-tüntetések idején, amikor a résztvevők bankszámláit, hitelkártyáit, sőt kriptodevizatőzsde-számláit is letiltották.

Állítólag mégis ez volt a legjobb reklám a bitcoinnak és társainak, amelyek ugyan a közhiedelemmel ellentétben nem névtelenek és nem nyomon követhetetlenek, de – az eredeti decentralizált formájukban – legalább nem lehet megakadályozni, hogy tranzakciókat végezzünk velük. (Az említett tőzsdeszámlák nem decentralizáltak.)

Kell ide egy Bretton Woods III?

Az mindenesetre nagyon valószínű, hogy az orosz-ukrán háború miatt mindenképpen valami nagy változás jön a világ pénzügyi rendszerében, ahogy arra Matolcsy György is célzott. A dollár így is maradhat még sokáig világpénz, mert mögötte mégiscsak ott van az amerikai gazdaság. De az is lehetséges, hogy közbejön valami más – írja Szabó Dávid, a Decent Investments kriptodeviza-portfóliókezelője.

Pozsár Zoltán, a Credit Suisse magyar stratégája pedig Bretton Woods III című elemzésében arról ír, hogy minden bizonnyal mostanában születik meg az az új monetáris rend, amely felváltja, vagy legalábbis alaposan átalakítja az 1970-es években kialakított eurodollár-rendszert. Ugyanis amikor a háború miatt a legnagyobb nyugati országok szervezete, a G7 blokkolta az orosz nemzetközi devizatartalék felét, akkor véglegesen kiderült, hogy a mások tartozásán alapuló hitelpénz – nem megbízható.

A Bretton Woods II alapjai omlottak le. A Bretton Woods III a keleti árualapú devizák köré összpontosulhat, ami valószínűleg gyengíti az eurodollár-rendszert, és hozzájárul a nyugati infláció erősödéséhez. Válság van kibontakozóban. Az áruk lesznek a biztosítékok, a biztosíték pedig maga a pénz – írja Pozsár.