A legtöbb ember jó, ha három kriptodevizát fel tud sorolni, mások pedig azt hiszik, hogy a létező több ezer mind a bitcoin klónja. Holott nemcsak hogy rengeteg van belőlük, de rengeteg felhasználási területük van, inkább startup vállalkozásokhoz, azok részvényeihez hasonlítanak, mint fizetőeszközökhöz. Felhőalapú szolgáltatások, online játékok, szerencsejátékok, a híres metaverzum, sőt a hagyományos pénzügyi szféra termékeit is megcélozhatják.

Tehát nemcsak a bitcoiné (meg a húszéveseké) a világ, mutassunk be néhány példát arra, mire is jók a kriptodevizák. Bár sok közöttük a felesleges szemét, vagy agyonhájpolt (mesterségesen felpumpált) mém-érme (dogecoin, shiba inu stb.), emellett bőven vannak olyanok is, amelyek mögött valódi vállakozás van. Jelentős múltbeli és várható bevételekkel, cash flow-val, likvid pénzeszközökkel. Ma már P/E (árfolyam/nyereség) hányadost is lehet számolni egyes kriptodevizákra, mint a részvényekre.

1. Videómegosztás legálisan

• Neve és jele: Theta Network (THETA)
• Weboldala
• Blokklánc: Saját
• Egy éves árfolyamváltozás: Kb. +50 százalék

Bár nálunk kevésbé van gond, a bolygó számos részén nem egyszerű egy videót jó minőségben eljuttatni az emberekhez. Sok szűk keresztmetszet van az internetes kapcsolatban és a kiszolgáló szerverek területén. Erre nyújt megoldást a Theta, a torrenthez hasonló, a kisebb felhasználók által is működtethető szerverek segítségével. A kriptodeviza különböző javadalmazások kifizetésére, elszámolására szolgál.

Állítólag esetenként a Google is igénybe veszi a kriptodevizások segítségét, és más nagy cégek is érdeklődnek a technika iránt. Ennek bizonysága, hogy szervereket is működtetnek a rendszerben (lásd a képet).

A metaverzumban már bulit is rendeztek a technológia segítségével, ez új távlatokat nyit a rendszer számára, hatalmas jövőbeli piaca lehet.

2. Használhatod a bolygóközi fájlrendszert

• Neve és kódja: Filecoin (FIL)
• Weboldala
• Blokklánc: Saját
• Egy éves árfolyamváltozás: –10 százalék

Viccesen hangzik az IPFS (Interplanetary File System) neve, ami bolygóközi fájlrendszert jelent. De halálosan komolyan egy alternatív internet kialakítására törekszik, ami nem a multik kezében van. Olyan technológiát épít, amelyen az információ a blokklánc segítségével rengeteg számítógépen van szétszórva, tehát decentraliztált (mint a bitcon és más kriptodevizák) – és nem mellesleg erősen titkosított.

Jelenleg ugyanis a legtöbb weboldal, adatbázis, levelezés, stb. a felhőben valamely internetes óriásholding felhőalapú szerverein köt ki (Google, Apple stb.)

A filecoin (FIL) egy IPFS-alapokon működő fájltárolási rendszer elszámolási egysége, egy olyan kriptovállalkozásé, amelynek piaca óriási, és már ma is keletkeznek bevételei. A felhasználók FIL-ben fizetnek a tárhelyért, a szerverek üzemeltetői pedig ugyanebben kapják a fizetségüket. Akár Ausztráliában, Tajvanon, Dél-Amerikában vagy Kelet-Európában élnek.

3. Jó üzlet lesz-e űrhajót vásárolni?

• Neve és kódja: Yield Guild Games (YGG)
• Weboldal
• Blokklánc: ETH
• Árváltozás július végétől: +60 százalék

Mi vagyunk a metaverzum új világainak telepesei – állítja magáról a szabadon “Játékok Hozamának Céhe” névre fordítható Yield Guild Games. Miután az online játékok világának nagy dobása a play-to-earn (játssz és keress pénzt) modell lehet, ezért erre szerveztek egy közösséget, ahol közös csapatjátékkal és spekulációkkal igyekeznek nyereséget elérni.

Például űrhajót vagy más NFT-formában árult digitális felszereléseket (fegyver, páncél, ingatlan stb.) vásárolnak a játékokban, és azt bérbe adják más játékosoknak, illetve várnak az árfolyam-emelkedésre. (Az NFT /non-fungible token/ egyedi, nem sorozatban kibocsátott kriptoérméket jelent, ami az egyszerű képtől kezdve olyan bonyolult rendszerekig terjedhet, mint a játékokban használható járművek, fegyverrendszerek.)

4. Biztosítás + blokklánc = biztonság?

• Név és kód: Etherisc DIP Token (DIP)
• Weboldal
• Blokklánc: ETH
• Éves áfolyamárváltozás: Kb. –60 százalék

Aki már kötött utazási biztosítást interneten, az tudja, hogy nem egy ördöngösség. Csak beállítunk pár fontosabb paramétert, és lényegében egy számítógépes szoftverrel szerződünk, szinte percek alatt. Miért is ne lehetne a legtöbb biztosítást így, olcsón és gyorsan, hatékonyan megkötni? Drága emberi (ügynöki) beavatkozás, bérköltségek nélkül?

A hasonló automatizált rendszereket blokklánc-alapon állítólag még olcsóbban lehet működtetni, nem csoda, hogy a biztosítási szektor több képviselője is megjelent a kriptók listáján. Van, ahol kriptideviza-kockázatokra kötnek biztosítást, másutt azonban a “való világ” kockázataira. Az egyik ilyen szolgáltató az Etherisc, amelynek néhány módozata már működik, mint a repülőkésés-biztosítás és egy terménykár-biztosítás. A többit még csak tervezik, fejlesztik.

(A világon) az első decentralizált biztosítás. A kifizetések automatikusak és szinte azonnaliak – írja a cég a repülőkésés-biztosításról.

5. Szavazz sushival!

Név és kód: SushiSwap (SUSHI)

Weboldal

Blokklánc: ETH

Egy éves árfolyamváltozás: –59 százalék

Egyre több kriptodevizánál az látszik, hogy részvényszerűen viselkednek. Erre jó példa az előző cikkünkben már említett SushiSwap decentralizált tőzsde (DEX) saját érméje, a sushi. A lekötött (“stake”-elt) sushi tokenek (érmék) után ugyanis nyereség-részesedést adnak.

Lényegében tehát egyfajta osztalékot fizetnek, ami a SushiSwap-rendszeren történő üzletkötések forgalmi (vagy bróker-) jutaléka egy részének felosztását jelenti a “sushi tulajdonosok” között.  (Egyébént xSUSHI érmék formájában, amelyeket bármikor sushira lehet váltani.) Ennek az osztaléknak a hozama éves szinten 11,26 százalékon állt egy-két napja, de gyakori az évi 14-15 százalék közötti érték is.

Ez az évi 11-15 százalék toronymagas osztalékhozamnak számítana a részvénytársaságok világában. A kriptodevizáknál azonban teljesen más a kockázati szint, például a hackertámadások, a programozási hibák, az egész kriptópiac mély áresése is veszélyt jelenthet. Így itt ez a hozam inkább szerénynek vagy közepesnek számít.

Ezen kívül sok blokkánc-rendszerben, így sushiéknál is lehet az érmékkel szavazni a rendszert érintő különböző kérdésekről. Például, hogy az újonnan keletkező érméket mire fordítsák: fizessenek-e belőle például fejlesztőket (programozókat), vagy auditorokat (akik átnézik a programkódot hibák után kutatva), esetleg marketingeseket. Vagy hogy a blokklánc továbbfejlesztése milyen irányba menjen tovább, hogyan változzanak meg egyes szabályok. Tiszta részvényesi világ.

6. Akkor nézek reklámot, amikor én akarok, és nekem fizetnek érte

• Név és kód: Basic Attention Token (BAT)
• Weboldal
• Blokklánc: ETH
• Egy éves árfolyamváltozás: +173 százalék

Ahol nem kell fizetned a termékért, ott te magad vagy a termék – idézik gyakran a mondást a nagy internetes óriások, mint a Google vagy Facebook “ingyenes” szolgáltatásaival kapcsolatban. Az oldalakat telerakják neked reklámokkal, amin ők keresnek, téged meg sokszor csak bosszant. (Persze nekik is kell valamiből élni, de a sokmilliárd dolláros nyereségek alapján nagyon is jól megy nekik.)

Mindeközben a piacon a kisebb szereplőknek alig jut babér, a reklámbevételek oroszlánrészét az interneten az említett nagy, főként amerikai cégek vágják zsebre. Az alternatív megoldásokat, a jövő aranytojást tojó tyúkjait a reklámiparban sokan keresik, kutatják. Az egyik ilyen próbálkozás a Basic Attention Token.

Ez úgy múködik, hogy végy egy böngészőt (ez a Brave), amelyben alapból teljesen le vannak tiltva a reklámok. Majd ez a böngésző bizonyos időközönként illedelmesen megkérdezi tőled, akarsz-e éppen egy reklámot megnézni. Ha igen, akkor megnyitja egy ablakban, amiért ráadásul némi jutalmat is jóváír a beépített kriptodeviza-pénztárcában (BAT érmék formájában).

Nem sok ez, lehet, hogy csak a dollárcent kis része reklámonként, de még mindig jóval több, mint a Facebook és társai által adott nulla. A hirdetők pedig BAT tokenben fizetnek érte, így mindig van kereslet az érme iránt.

7. A Vasbank visszatér – a blokkláncon

• Név és kód: Yearn Finance (YFI)
• Weboldal
• Blokklánc: ETH
• Éves árfolyamváltozás: –23 százalék

A Trónok Harca című népszerű sorozatban a Vasbank az ismert (fantasy-) világ leghatalmasabb bankja volt, ügyfelei között uralkodókkal. A kriptodevizások ambíciói is határtalanok, legszívesebben a teljes hagyományos pénzügyi rendszert lecserélnék blokkláncra és kriptóra (és amúgy is szeretik a fantáziadús elnevezéseket). Így nem meglepő, hogy az egyik DeFi (decentralizált pénzügyi) portál, a Yearn Finance (YFI) betéti és hitelezési szekcióját is “Vasbank” menüpont alatt találjuk.

A képen az alkalmazás részlete a betéti és hitelkamatokkal (FTM blokklánc). Érthető, hogy a betéti és a hitelkamatok (kripto)devizanemenként változnak, hiszen így van ez a való világban is. De attól is függnek, hogy milyen blokkláncon vagyunk éppen, és akár napon belül is sokat változhat a kamatszint. Hektikusan, akár a kriptodeviza-árfolyamok. A kamatok azért többnyire sokkal magasabbak, mint a fejlett világ, Amerika vagy Nyugat-Európa hagyományos bankjaiban. Ami tovább terelgetheti az embereket a kriptodevizák felé.

Az is elgondolkodtató, hogy a kriptodeviza-világ technikailag lassan tényleg teljesen helyettesítheti nemhogy a hagyományos pénzeket, hanem még akár a bankokat is. (Miközben a hozzá nem értő politikusok és közgazdászok még mindig olyan gumicsontokat rágnak, mint hogy a bitcoin lehet-e pénz vagy sem, vagy hogy hány év múlva lehet végre szabályozni a szektort.)