A kutatás eredményeiről a cég alapítója, Daniel Döderlein beszélt a budapesti norvég nagykövetség keddi rendezvényén.
Attól még nem változik semmi, hogy a bankkártyánk helyett a telefonunkat érintjük oda
Döderlein szerint a probléma magva abban rejlik, hogy noha a bankok értik, hogy a fogyasztók szeretik az új típusú mobilfizetési megoldásokat, a kérdést többnyire azzal intézik el, hogy viszonylag sokat fektetnek az NFC (near-field-communication, közeli rádiófrekvenciás kommunikáció) technológiát kihasználó megoldásokba és appokba. Az újszerű fintech megoldások norvég úttörője szerint azonban itt jóval többről van szó: a skandináv és a kínai piac példája jól mutatja, hogy azok a megoldások lesznek igazán népszerűek, amelyek jóval többet nyújtanak annál, minthogy ezentúl a kártya helyett egy telefonnal fizetünk.
2017-ben a magyar piacon az érintés nélküli fizetés vette át a hagyományos bankkártyás fizetés helyét, és használati aránya folyamatosan emelkedik. „A probléma az, hogy ezek a megoldások sem a fogyasztók, sem a kereskedők problémáira nem nyújtanak megoldást. Egy applikációt létrehozni a vásárló bankkártyájához vagy hitelkártyájához, hogy aztán a telefonját használja kártya helyett... ez pontosan mire is jó? Nem nyújt semmivel sem többet, mint az eddigi megoldások, nem kínál semmilyen új funkciót, adatrögzítési lehetőséget, hűségprogramokat, harmadik fél eszköze nélküli fizetést” – hívta fel a figyelmet Döderlein a rendezvényen.
Egy évig még tart a bankok védettsége
A jövő azoké a rendszerekék lehet, amelyek a – skandináv banki megoldások: a Vipps, a Swish és a MobilePay vagy a kínai Alipay és WeChatPay mintájára – bankfüggetlen platformokon teszik lehetővé, hogy a fogyasztók utaljanak, használják kártyáikat vagy egyéb módon fizessenek. Külső szereplők belépésétől Európában még nem kell félni: a kontinens bankjai jó egy évig még védett pozícióban vannak, mivel a banki szabványos hozzáférések (API) megosztása, vagyis az ügyfélszámlákhoz vezető út nélkül semmilyen bankszektoron kívüli szereplő nem verhet igazán gyökeret a mobilfizetési piacon.
|
| Daniel Döderlein |
„A bankoknak választaniuk kell: vagy maguk válnak technológiai cégekké, ha rendelkeznek a megfelelő kompetenciával, vagy keresnek egy megfelelő partnert maguknak” – hangsúlyozta Döderlein.
Döderlein szerint az kínál igazi lehetőséget a magyar pénzintézeteknek, hogy PSD2 pénzforgalmi irányelvhez kapcsolódó technológiai ajánlások (RTS) hatálya 2019 szeptemberében lejár, addig azonban itt a lehetőség kínálnak a bankok számára, hogy regionális mobilfizetési megoldások kidolgozásával és beindításával ők legyenek a mobilfizetési piac nyertesei.
„A bankok oldalán van az időtényező, az tech-óriásokkal szemben meglévő nagyobb ügyfélbizalom és a hatalmas, átfogó pénzforgalmi know-how” – szögezte le a norvég szakember.
A tech-óriások pedig jönnek – meg lehet állítani őket?
A GAFA-csoport (a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon, vagyis a nagy befolyással bíró techcégek) világszerte egyre aktívabban törnek a bankok babérjaira, egyre több helyen indítják be (legalább teszt-jelleggel) fizetési szolgáltatásaikat. Ehhez hatalmas meglévő ügyfélbázissal rendelkeznek – így akár komoly veszélyt is jelenthetnek a hagyományos bankokra.
Az Auka banki felmérésének egyik érdekes eredménye, hogy Magyarországon az európai átlagnál kevesebben, 26 százaléknyian mondták azt, hogy aggódnak a GAFA-csoport pénzforgalmi piacon történő megjelenése miatt. Ahogy Döderlein rámutatott: a piac ezen új szereplői a saját területükön már extrém népszerűek, lényegesen gyakrabban használják az alkalmazásaikat az ügyfelek, mint ahányszor mondjuk megnyitják a netbank-appjukat a telefonjaikon. Ha beköszönt a PSD2 ideje, nem lesznek tétlenek: elvégzik majd a bankok munkáját a bankok nélkül – mondta az Auka vezetője.
A bankok azért nem fegyvertelenek a harcban
Az eseményen rendezett panelbeszélgetésen banki részről elhangzott: valóban nem lesz könnyű például egy 1,5 milliárd felhasználóval rendelkező céggel versenyezni, de a banki szolgáltatások azért nem csak a fizetésről szólnak, sokkal szélesebb a spektrum – a bankoknak meg kell találniuk azt a hozzáadott értéket, amit csak ők tudnak hozzáadni az ügyfélélményhez, a harmadik szereplők pedig nem.
Az új szereplőknek ráadásul nem lesz könnyű dolguk az ügyfelek bizalmának megszerzésével sem: a biztonsággal és az adatvédelemmel kapcsolatban rengeteg kérdése és kétsége van az ügyfeleknek – a bankok ezt a fajta bizalmat azonban már korábban elnyerték.
A digitalizáció biztosan megtörténik, hogy a folyamatnak kik lesznek a nyertesei, abban kulcskérdés lesz az időzítés és bizonyos szempontból a bátorság is. Olyan döntéseket kell ugyanis meghozni, amelyek várható hatásait a hagyományos értékelési módszerekkel nehéz felmérni, Excel-táblázatba foglalni – hívta fel a figyelmet Döderlein.
A próbálkozás életveszélyes kockázattal jár. 
