|
| (Fotó: Pixabay.com) |
A Facebook által tervezett digitális fizetőeszköz, kriptodeviza, a Libra nagy nehézségekkel találta magát szembe a politikusok és a pénzügyi felügyeleti hatóságok részéről. Tesztüzem zajlik, de nem tudni, végül élesben megvalósul-e és milyen formában. De még így is alaposan felforgatta a pénzügyi világot.
Ennek újabb jele, hogy most a német Bankszövetség (Bankenverband) is komolyan állást foglalt az ügyben. “A Librán túl: miért van szükség digitális euróra” című írásból az derül ki, hogy a bankok halálosan komolyan veszik a krioptodevizák és más digitális pénzügyi innovációk által jelentett fenyegetést. Az a kérdés van függőben, hogyan néz majd ki a digitális korban a pénzügyi rendszer – vélik.
Még az is kérdésessé vált, hogy a jövőben a fizetési rendszer irányítása a szuverén államok szintjén marad-e. A bankok azt szorgalmazzák, hogy mindenféle pénzkínálatot az államok szabályozzanak, mert különben káosz és instabilitás alakulhat ki.
A bankok 11 pontja
A fejlődést azonban nem vetik el. Az innovációk alapjaiban változtathatják meg a módszereket, amelyekkel fizetünk vagy értéket őrzünk meg – írják. Ezért is fontos, hogy társadalmi konszenzus alakuljon ki a “programozható digitális pénzekről”. Ezt főleg az államok, törvényhozók kell kialakítsák. De a bankok tudatában vannak annak, hogy az ő világuk is tartósan megváltozik.
A német Bankszövetség ezután 11 pontban foglalta össze álláspontját, aminek első pontjában azt írják, hogy minden gazdaság alapja a stabil fizetőeszköz. Ennek biztosítása pedig az államok függetlenségének kulcseleme. Ezt a kriptodevizáknak sem szabad veszélyeztetnie.
Ha nem tudod legyőzni, állj az élére
Ugyanakkor a “programozható digitális pénzt” komoly potenciállal rendelkező innovációként nagyra értékelik. Ezért azt szorgalmazzák, hogy hozzanak létre egy “programozható, digitális eurót”, és teremtsék meg annak “interoperabilitását” a hagyományos giro-típusú számlapénz-elszámolási rendszerrel.
Hozzanak létre közös európai fizetési elszámolási platformot eme digitális euró kezelésére. Mindezt pedig a legmagasabb szintű szabályozás és jogbiztonság mellett.
Páneurópai megoldásokat
A német bankok nem titkolják, hogy nem szeretnék, ha Európa, benne velük lemaradna a digitális pénzügyi eszközök fejlesztésében, és összeurópai (“páneurópai”) megoldásokat szorgalmaznak. Az európai szabályozók vegyék figyelembe a nemzetközi versenykörnyezetet – írják.
A kezdeményezéshez a bankok szerint további fontos kérdések kapcsolódnak, mint az ügyfélazonosítás, adatvédelem, fogyasztóvédelem, betétbiztosítás vagy az adózás kérdése a digitális környezetben.
Okos szerződéseket programoznak
Az állásfoglalásban leszögezik, hogy digitális pénzzel már ma is nap mind nap találkozunk, amikor internetes tranzakciókat indítunk. De a Bitcoin, a Libra, az Alipay vagy az M-Presa rendszerek tovább növelték a digitális fizetőeszközök kínálatát, amit sokan nem tudják, hogyan kéne kezelni.
Ehhez jön még a kriptodevizák egy részének azon tulajdonsága, hogy programozhatók: Úgynevezett okos szerződéseket lehet hozzájuk kapcsolni. Ezek a programok bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtódnak, például kifizetéseket hajtanak végre. Ezért beszélnek programozható digitális pénzről.
Forradalmi gondolatok
A német magánbankok meg vannak arról győződve, hogy a digitalizálódó gazdaságban az ilyen pénzformák jelentősége gyorsan nőni fog. Hasonló okos szerződéseket azonban szerintük a hagyományos digitális számlapénzhez is hozzá lehet kapcsolni. (Programozható kriptodevizák például az ether, az EOS, a tron, a steem stb., de a librát is eleve úgy tervezték – a szerk.) (Erről a témáról itt is írtunk bővebben.)
A bankok szervezete a továbbiakban hosszasan elemzi a 11 említett pontot, amiben nem kevés forradalmi gondolat található. Az egyik helyen például azt írják, hogy az eddigi pénzrendszerben a bankok privilégiuma a jegybanki forrásokhoz való hozzáférés.
Megnyirbálnák saját privilégiumukat is
Ám a jövőben szükség lehet arra, hogy a stabil kriptodevizák (stablecoins) rendszerének is hozzáférést adjanak a jegybanki forrásokhoz. Amivel megszűnne a bankok említett privilégiuma, de a stabil kriptodevizák kockázatait kontrollálni, esélyeit javítani tudnák.
Németország és Európa gazdasága számára kulcskérdés, hogy helyt álljanak az intelligens fizetési módok terén folyó nemzetközi versenyben – írják a kapcsolódó kommentárban is. Ennek címe: “A Librán túl: digitális euróval kilépni a nézőközönség szerepéből”.
Augusztus 31-től megszűnik a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek felértékeléséhez kapcsolódó 15 százalékos szja-mentesség. 
