BUX
35 210.60
+0.46%
+160.00
OTP
9 735.00
+0.15%
+15.00
MOL
2 000.00
+0.00%
+0.00
RICHTER
6 820.00
+0.89%
+60.00
MTELEKOM
390.00
+1.56%
+6.00
 
2019. június 6. 12:43

Majdnem kétmilliárd forinttal szállt be a Barionba egy dúsgazdag cseh vállalkozó, a társaság meg is hálálta a tőkét: másfél év alatt nagyot nőttek, és a nemzetközi piacon is megvetették a lábukat. Most még nagyobb befektetés érkezhet a céghez, de könnyen lehet, hogy ezt már nem magyarországi vállalkozásként kezdik el költeni – elegük van a pocsék magyar szabályozásból, költözni készülnek.

Új piacra készül a magyar sikersztori – érkezik a pénz is hozzá

A Barion fő szolgáltatása fizetési kapu, ezzel számos magyar webáruháznál találkozhatunk, amikor a kosár tartalmának kifizetésére kerítünk sort. 2017-ben Petr Kellner, a legvagyonosabb cseh üzletember 6 millió euróval (közel 2 milliárd forinttal) emelte meg a Barion tőkéjét, ennek meg is lett az eredménye: másfél év alatt gyakorlatilag megduplázták az ügyfeleik (azaz a Barion rendszerét használó webshopok) számát, jelenleg 5 ezres nagyságrendnél járnak. Emellett a nemzetközi terjeszkedés is beindult: cseh, szlovák és osztrák boltok is használják a Barion rendszerét, 1,5 millió felhasználót gyűjtöttek már össze.

A komoly összegű első körös befektetés célja az volt, hogy a cég bebizonyítsa, hogy alkalmas a nemzetközi terjeszkedésre – ez be is igazolódott, így a további terjeszkedéshez most újabb befektetőt keresnek, elindult a második körös tőkebevonási kör. Külföldi és magyar körből is érkezhet a befektetés, melynek összege több millió euró (de "egyszámjegyű", tehát 10 millió euró alatti összeg) lesz – árulta el egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Kiss Sándor, a Barion alapítója, vezérigazgatója.

Ez a befektetés teszi majd lehetővé a németországi piacon történő további terjeszkedést – az óriási piacban óriási potenciált lát a Barion.

A friss forrás segíti majd a Barion vadiúj szolgáltatás-csomagjának beindítását is: elkezdenek pénzt csinálni a beérkező adattömegből. A meglévő csalás-megelőzési, avagy fraud-menedzsment rendszert továbbfejlesztették, a Barion Pixel nevű rendszerrel a piacon élenjáróként teljesíthetik majd az új, rendkívül szigorú európai fraud-követelményeket. Ennek használata közben számos adat beérkezik a felhasználók szokásairól, ezt azonban szinte azonnal törli a cég, nem tárolja – hacsak nem járul hozzá ehhez előzetesen, egyértelműen és aktívan a felhasználó. Ha ugyanis ezt megteszi, akkor a Barion profilokat rendel a felhasználókhoz, amelyek alapján célzott hirdetéseket lehet számukra eljuttatni.

Kiss Sándor, a Barion Payment Zrt. alapitó-vezérigazgatója.

Az adatokat nem adják el, hanem a felhasználást segítik – magyarán a hirdető nem fogja tudni, kinél jelenik meg a hirdetése. Nem az adatot kapják meg az ügyfelek, hanem lehetőséget a célcsoporthoz való hozzáférésre. A termékek között klasszikus e-commerce motor és Barion Ads névre keresztelt hirdetési rendszer is lesz, személyre szabott programmatic hirdetésekkel. A rendszert több lépcsőben, 1-2 év alatt indítják el, az első körben a Barion Pixel segítségével az adatgyűjtés indul el hamarosan.

Könnyen lehet, hogy ezt már nem magyarországi cégként vezénylik le

Az, hogy a Barion az első és egyetlen e-pénz kibocsátó intézmény Magyarországon, nagyon jól hangzik a cég szempontjából. de katasztrófa Magyarország szempontjából – véli Kiss Sándor. Ennek hátterét most látják igazán, hogy nemzetközi vizekre eveztek.

A Barion határon átnyúló szolgáltatást kínál – a magyar engedélyek birtokában tevékenykedhet az EU területén, de az anyaország jogi környezete vonatkozik rájuk. Ez igaz a nemzetközi piaci szereplőkre is – ami nyilván azt jelenti, hogy versenyeznek az országok a cégekért abban, hogy kinél „barátságosabb”, vonzóbb a jogrendszer. Ebben állunk mi nagyon rosszul.

Kiss Sándor szerint tipikus példa az életképtelen szabályozásra az, ami az új ügyfelektől bekérendő adatok körét illeti. A pénzmosás-ellenes szabályozás alapja ugyan közös az EU-ban, de a részletszabályozás országonként egyedi. Márpedig nálunk nagyon hosszú listát kell bekérni az ügyfelektől, többek közt az anyjuk nevét – ez azonosítási szempontból sok külföldinek semmit sem jelent, pénzmosási szempontból sincs semmi jelentősége, és nem is nagyon ellenőrizhető, mivel a külföldi dokumentumokban ezt nem igazán szokták feltüntetni. Emellett még egy csomó olyan adatot kell bekérnie egy magyarországi szabályok szerint működő cégnek, amire valójában semmi szükség az azonosításhoz, az ügyfél pedig nem is szívesen adja ki. Ha az ember megnézi a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb finteche, a Revolut onboarding / beléptető-rendszerét és a magyar hátterű Barionét, láthatja a különbséget…

Kiss Sándor kiemelte: az MNB a saját keretei között egyébként haladónak számít, törekszik a fejlődésre - lehetővé tették például a videochates számlanyitást. Régóta szeretne szelfis azonosítást is a Barion, ám a magyar lakcímkártya erre nem alkalmas: a lakcímet tartalmazó rész ugyanis semmilyen azonosítási elemet nem tartalmaz - mondott újabb példát a cégvezető. Az MNB létrehozott egy sandboxot is, hogy egy fintech-cég kipróbálhassa magát teszt-terepen, nem élesben – csakhogy a szabályok miatt már ezt a sandboxot is csak engedély birtokában használhatják a cégek, amikor gyakorlatilag már megvan a működésre alkalmas termék – márpedig ilyenből nincs sok. (Magyarországon eddig összesen három fintech cég kapott működési engedélyt, Litvániában már közel száz.)

Óriási problémát jelent a tranzakciós illeték mértéke (sőt: egyáltalán megléte) is. Magyarországon most a Revolutot egyszerűen lehetetlen lenne megcsinálni, a magyar szabályozási környezetben nem létezhetne a világ egyik legsikeresebb finteche. Ha ugyanis bankkártyát akar kibocsátani egy cég, az kártyánként évente 500 forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséggel jár. Ha a Revolutnak 5 millió ügyfele van, és fejenként 2 kártyával számolunk, az 10 milliószor 500 forintos költséget jelente évente a cégnek – érthető, ha még véletlenül sem Magyarországra, hanem Litvániába költözött a cég. A Brexit-népszavazás után egyébként a brit fintech-cégek menekülni kezdtek a kontinensre, mentek Luxemburgba, Hollandiába – Magyarországra viszont egy sem érkezett, még úgy sem, hogy egyébként deklarált cél volt ezen cégek idecsábítása.

A tranzakciós illeték ugyan adóbevételt jelent az államnak, de az elektronizációt ez nagymértékben hátráltatja, a készpénz felé terelte a lakosságot. Számítások szerint mindössze 20-30 milliárdba kerülne a költségvetésnek, ha a magán-tranzakciók esetében eltörölnék a tranzakciós illetéket (nem csak az átutalások, hanem a bankkártyák esetében is). Cégek esetben legalább egy adott mérlegfőösszeg alatt el lehetne törölni a tranzakciós illetéket – de ez persze bőven kevés lenne ahhoz, hogy a nemzetközi fintechek ideköltözzenek, ehhez az összes meglévő szabályozási problémát fel kéne számolni.

Ha nem lesz változás, akkor mi is el fogjuk hagyni Magyarországot

– közölte Kiss Sándor.

Hogy meddig maradnak, az részben a második körös befektetéssel kapcsolatos tárgyalások eredményein múlik – ezek lezárultáig, várhatóan az év végéig tud várni a Barion arra, hogy történik-e végre valami előrelépés a hazai körülményekben. Az üzleti tervben mindenesetre már szerepel a költözés – mondta Kiss Sándor.

Az ideális az lenne, ha szolgáltatásközpontúvá alakítanák a szabályozást, ahogy azt például Litvániában is csinálták. A szándék, a jóakarat itthon is megvan, jelek vannak, de ez kevés – mondta Kiss Sándor. Példaként elmondta: az MNB-ben fintech-csoport alakult, ami kikéri az érintettek véleményét. A Digitális Jólét Prorgamon belül elkészült a fintech-stratégia, ami szintén nagyon jól hangzik, csakhogy 2-3 éve ugyanazt hallani, érdemi történés nélkül – mondta a cégvezető. A Pénzügyminisztériumban úgy tűnik, végre meghallgatják a céget: egy másfél hónappal korábbi levelükre végül válaszoltak, így jövő hétre kapott lehetőséget egy fél órás egyeztetésre az ország egyik legsikeresebb fintech-cége.

Mindenesetre ha tényleg elhagyják az országot, az a teljes magyar fintech-iparnak rossz hír. Jól jelzi a problémák jellegét, hogy annak ellenére nincs semmiféle magyar gyökerű nemzetközi siker a fintech-vonalon, hogy egyébként pénz rengeteg lenne, olcsón lehet forráshoz jutni – a gond a szabályozással van. (A jelenségről már 2017 októberében írtunk a Privátbankár.hu-n >>)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Vállalat Megszületett az alku: komoly támogatást kap a bajba jutott légitársaság
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 25. 21:57
Megállapodott a német kormány és a Lufthansa egy 9 milliárd euró értékű mentőcsomagról, amely segít megbirkózni a legnagyobb német légitársaságnak a koronavírus-járvány által okozott súlyos veszteséggel.
Vállalat Közbeszerzést nyert a 4iG
Privátbankár.hu | 2020. május 25. 19:19
A tőzsde honlapján tették közzé a közbeszerzési eljárásról szóló hírt.
Vállalat A Mercedes a teljes magyarországi nyereségét kiveszi osztalékként
Csabai Károly | 2020. május 25. 17:01
Ez közel 95,6 millió eurót jelent, köszönhetően annak, hogy a stuttgarti autógyár itteni érdekeltsége csaknem 7 százalékkal több profitot termelt 2019-ben, mint egy évvel korábban.
Vállalat Megjöttek a számok: így áll a hazai lízingpiac
Privátbankár.hu | 2020. május 25. 10:35
Összesen 146 milliárd forintos kihelyezéssel zárta az első negyedévet a magyar lízingpiac, ami 10 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől.
Vállalat Százmilliárdos osztalékot vettek ki a magyar Opel-gyárból
Gáspár András | 2020. május 23. 06:04
Tovább csökkent a magyarországi Opel-gyár árbevétele és az alkalmazottak létszáma is 2019-ben a társaság friss beszámolója szerint. Az adózott nyereség viszont több mint kétszeresére nőtt - így is elmarad azonban a korábbi évek szintjétől. A német anyacég 203 millió eurót nem pénzben, 80 millió eurót pedig pénzben vett ki a magyar társaságból osztalék formájában. Aztán jött a világjárvány.
Vállalat A második műszak indítására készül a Suzuki
MTI | 2020. május 22. 17:34
A Magyar Suzuki Zrt. felkészül arra, hogy az európai autópiac az év végéig felocsúdik a koronavírus-járvány okozta sokkból, ezért őrzi kapacitásait, és mintegy 400 fő toborzásával megkezdte a dolgozói létszám helyreállítását, hogy június 29-én újraindíthassa a második műszakot is a termelésben - mondták el a cég vezetői pénteken, online sajtóbeszélgetésen.
Vállalat Óriási leépítés jön a Nissannál
MTI | 2020. május 22. 11:12
20 ezer dolgozót küldenek el, elsősorban Európában és egyes fejlődő régiókban, a koronavírus hatására beszakadt eladások miatt.
Vállalat Előbb-utóbb a Budapest Bank is csatlakozhat az MKB-Takarékbank pároshoz
Csabai Károly | 2020. május 21. 20:25
A több mint két éve, 2018 februárjában nyilvánosságra került elképzelés egy szuperbank létrehozásáról ugyanis az előre megírt forgatókönyv szerint halad. Eszerint jelentette be a piaci berkekben „ellen-OTP”-ként aposztrofált majdani intézmény három leendő tagjából kettő, a Takarék Csoport és az MKB Bank azon szándékukat, hogy egyesülnének egymással. Hozzájuk csatlakozik majd a Budapest Bank (BB), ez a lépés továbbra sem került le a napirendről, legfeljebb annak időpontja kérdéses.
Vállalat Megint jutott egy kis állami támogatás egy baráti cégnek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 21. 17:08
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban három hazai vállalkozásnak nyújtottak át támogatói okiratot, ezek egyike volt a Magyar Stratégiai Zrt. révén Matolcsy Ádám tulajdonában álló Balaton Bútor Kft. A cég közel 300 milliós támogatásban részesült.
Vállalat Göd: 11,9 milliárdból fejlesztik a vízközmű-hálózatot a különleges gazdasági övezetben
Privátbankár.hu | 2020. május 21. 08:52
Kormányhatározat jelent meg róla.
hírlevél