7p
Majdnem kétmilliárd forinttal szállt be a Barionba egy dúsgazdag cseh vállalkozó, a társaság meg is hálálta a tőkét: másfél év alatt nagyot nőttek, és a nemzetközi piacon is megvetették a lábukat. Most még nagyobb befektetés érkezhet a céghez, de könnyen lehet, hogy ezt már nem magyarországi vállalkozásként kezdik el költeni – elegük van a pocsék magyar szabályozásból, költözni készülnek.

Új piacra készül a magyar sikersztori – érkezik a pénz is hozzá

A Barion fő szolgáltatása fizetési kapu, ezzel számos magyar webáruháznál találkozhatunk, amikor a kosár tartalmának kifizetésére kerítünk sort. 2017-ben Petr Kellner, a legvagyonosabb cseh üzletember 6 millió euróval (közel 2 milliárd forinttal) emelte meg a Barion tőkéjét, ennek meg is lett az eredménye: másfél év alatt gyakorlatilag megduplázták az ügyfeleik (azaz a Barion rendszerét használó webshopok) számát, jelenleg 5 ezres nagyságrendnél járnak. Emellett a nemzetközi terjeszkedés is beindult: cseh, szlovák és osztrák boltok is használják a Barion rendszerét, 1,5 millió felhasználót gyűjtöttek már össze.

A komoly összegű első körös befektetés célja az volt, hogy a cég bebizonyítsa, hogy alkalmas a nemzetközi terjeszkedésre – ez be is igazolódott, így a további terjeszkedéshez most újabb befektetőt keresnek, elindult a második körös tőkebevonási kör. Külföldi és magyar körből is érkezhet a befektetés, melynek összege több millió euró (de "egyszámjegyű", tehát 10 millió euró alatti összeg) lesz – árulta el egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Kiss Sándor, a Barion alapítója, vezérigazgatója.

Ez a befektetés teszi majd lehetővé a németországi piacon történő további terjeszkedést – az óriási piacban óriási potenciált lát a Barion.

A friss forrás segíti majd a Barion vadiúj szolgáltatás-csomagjának beindítását is: elkezdenek pénzt csinálni a beérkező adattömegből. A meglévő csalás-megelőzési, avagy fraud-menedzsment rendszert továbbfejlesztették, a Barion Pixel nevű rendszerrel a piacon élenjáróként teljesíthetik majd az új, rendkívül szigorú európai fraud-követelményeket. Ennek használata közben számos adat beérkezik a felhasználók szokásairól, ezt azonban szinte azonnal törli a cég, nem tárolja – hacsak nem járul hozzá ehhez előzetesen, egyértelműen és aktívan a felhasználó. Ha ugyanis ezt megteszi, akkor a Barion profilokat rendel a felhasználókhoz, amelyek alapján célzott hirdetéseket lehet számukra eljuttatni.

Kiss Sándor, a Barion Payment Zrt. alapitó-vezérigazgatója.

Az adatokat nem adják el, hanem a felhasználást segítik – magyarán a hirdető nem fogja tudni, kinél jelenik meg a hirdetése. Nem az adatot kapják meg az ügyfelek, hanem lehetőséget a célcsoporthoz való hozzáférésre. A termékek között klasszikus e-commerce motor és Barion Ads névre keresztelt hirdetési rendszer is lesz, személyre szabott programmatic hirdetésekkel. A rendszert több lépcsőben, 1-2 év alatt indítják el, az első körben a Barion Pixel segítségével az adatgyűjtés indul el hamarosan.

Könnyen lehet, hogy ezt már nem magyarországi cégként vezénylik le

Az, hogy a Barion az első és egyetlen e-pénz kibocsátó intézmény Magyarországon, nagyon jól hangzik a cég szempontjából. de katasztrófa Magyarország szempontjából – véli Kiss Sándor. Ennek hátterét most látják igazán, hogy nemzetközi vizekre eveztek.

A Barion határon átnyúló szolgáltatást kínál – a magyar engedélyek birtokában tevékenykedhet az EU területén, de az anyaország jogi környezete vonatkozik rájuk. Ez igaz a nemzetközi piaci szereplőkre is – ami nyilván azt jelenti, hogy versenyeznek az országok a cégekért abban, hogy kinél „barátságosabb”, vonzóbb a jogrendszer. Ebben állunk mi nagyon rosszul.

Kiss Sándor szerint tipikus példa az életképtelen szabályozásra az, ami az új ügyfelektől bekérendő adatok körét illeti. A pénzmosás-ellenes szabályozás alapja ugyan közös az EU-ban, de a részletszabályozás országonként egyedi. Márpedig nálunk nagyon hosszú listát kell bekérni az ügyfelektől, többek közt az anyjuk nevét – ez azonosítási szempontból sok külföldinek semmit sem jelent, pénzmosási szempontból sincs semmi jelentősége, és nem is nagyon ellenőrizhető, mivel a külföldi dokumentumokban ezt nem igazán szokták feltüntetni. Emellett még egy csomó olyan adatot kell bekérnie egy magyarországi szabályok szerint működő cégnek, amire valójában semmi szükség az azonosításhoz, az ügyfél pedig nem is szívesen adja ki. Ha az ember megnézi a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb finteche, a Revolut onboarding / beléptető-rendszerét és a magyar hátterű Barionét, láthatja a különbséget…

Kiss Sándor kiemelte: az MNB a saját keretei között egyébként haladónak számít, törekszik a fejlődésre - lehetővé tették például a videochates számlanyitást. Régóta szeretne szelfis azonosítást is a Barion, ám a magyar lakcímkártya erre nem alkalmas: a lakcímet tartalmazó rész ugyanis semmilyen azonosítási elemet nem tartalmaz - mondott újabb példát a cégvezető. Az MNB létrehozott egy sandboxot is, hogy egy fintech-cég kipróbálhassa magát teszt-terepen, nem élesben – csakhogy a szabályok miatt már ezt a sandboxot is csak engedély birtokában használhatják a cégek, amikor gyakorlatilag már megvan a működésre alkalmas termék – márpedig ilyenből nincs sok. (Magyarországon eddig összesen három fintech cég kapott működési engedélyt, Litvániában már közel száz.)

Óriási problémát jelent a tranzakciós illeték mértéke (sőt: egyáltalán megléte) is. Magyarországon most a Revolutot egyszerűen lehetetlen lenne megcsinálni, a magyar szabályozási környezetben nem létezhetne a világ egyik legsikeresebb finteche. Ha ugyanis bankkártyát akar kibocsátani egy cég, az kártyánként évente 500 forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséggel jár. Ha a Revolutnak 5 millió ügyfele van, és fejenként 2 kártyával számolunk, az 10 milliószor 500 forintos költséget jelente évente a cégnek – érthető, ha még véletlenül sem Magyarországra, hanem Litvániába költözött a cég. A Brexit-népszavazás után egyébként a brit fintech-cégek menekülni kezdtek a kontinensre, mentek Luxemburgba, Hollandiába – Magyarországra viszont egy sem érkezett, még úgy sem, hogy egyébként deklarált cél volt ezen cégek idecsábítása.

A tranzakciós illeték ugyan adóbevételt jelent az államnak, de az elektronizációt ez nagymértékben hátráltatja, a készpénz felé terelte a lakosságot. Számítások szerint mindössze 20-30 milliárdba kerülne a költségvetésnek, ha a magán-tranzakciók esetében eltörölnék a tranzakciós illetéket (nem csak az átutalások, hanem a bankkártyák esetében is). Cégek esetben legalább egy adott mérlegfőösszeg alatt el lehetne törölni a tranzakciós illetéket – de ez persze bőven kevés lenne ahhoz, hogy a nemzetközi fintechek ideköltözzenek, ehhez az összes meglévő szabályozási problémát fel kéne számolni.

Ha nem lesz változás, akkor mi is el fogjuk hagyni Magyarországot

– közölte Kiss Sándor.

Hogy meddig maradnak, az részben a második körös befektetéssel kapcsolatos tárgyalások eredményein múlik – ezek lezárultáig, várhatóan az év végéig tud várni a Barion arra, hogy történik-e végre valami előrelépés a hazai körülményekben. Az üzleti tervben mindenesetre már szerepel a költözés – mondta Kiss Sándor.

Az ideális az lenne, ha szolgáltatásközpontúvá alakítanák a szabályozást, ahogy azt például Litvániában is csinálták. A szándék, a jóakarat itthon is megvan, jelek vannak, de ez kevés – mondta Kiss Sándor. Példaként elmondta: az MNB-ben fintech-csoport alakult, ami kikéri az érintettek véleményét. A Digitális Jólét Prorgamon belül elkészült a fintech-stratégia, ami szintén nagyon jól hangzik, csakhogy 2-3 éve ugyanazt hallani, érdemi történés nélkül – mondta a cégvezető. A Pénzügyminisztériumban úgy tűnik, végre meghallgatják a céget: egy másfél hónappal korábbi levelükre végül válaszoltak, így jövő hétre kapott lehetőséget egy fél órás egyeztetésre az ország egyik legsikeresebb fintech-cége.

Mindenesetre ha tényleg elhagyják az országot, az a teljes magyar fintech-iparnak rossz hír. Jól jelzi a problémák jellegét, hogy annak ellenére nincs semmiféle magyar gyökerű nemzetközi siker a fintech-vonalon, hogy egyébként pénz rengeteg lenne, olcsón lehet forráshoz jutni – a gond a szabályozással van. (A jelenségről már 2017 októberében írtunk a Privátbankár.hu-n >>)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Sokan örülhetnek a Telekom bejelentésének
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 16:46
Megállapodott a Magyar Telekom az érdekképviseletekkel a javadalmazási intézkedésekről.
Vállalat Hiába a 320 milliárdos bevétel, veszteséges az AutoWallis
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 09:11
A tavalyi 3,6 milliárd forintos nyereség után 2,4 milliárd forintos veszteséggel zárta 2026 első kilenc hónapját az AutoWallis Csoport. A vállalat árbevétele 9 százalékkal, 320,3 milliárd forintra csökkent, miközben a kínai autómárkák erősödő versenye, az új márkák bevezetésének költségei és az erős forint egyaránt rontották az eredményességet. A társaság szerint a visszaesés átmeneti, ezért továbbra is fenntartja hosszú távú növekedési stratégiáját.
Vállalat Fontos együttműködést kötött Jászai Gellért
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:29
A 4iG és az amerikai Sentinel Midstream stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá az adriai régió kritikus energiainfrastruktúrájának fejlesztésére. 
Vállalat Ez súlyos: a rejtélyes orosz szál miatt mutathattak ajtót a németek a magyar banknak – frissítve
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 10:07
Az egyik oknyomozó portál szerint lesújtó volt a németek véleménye a politikai befolyás alá került magyar pénzintézetről.
Vállalat Frissített az MBH Jelzálogbank, így változott a felsővezetés
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 09:51
Kedden tartották a rendkívüli közgyűlést, még szükséges a jegybanki engedély is a változások véglegessé válásához.
Vállalat Gigantikus beruházással bővítené németországi gyárát a Tesla
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 19:49
Már 2027 első felében elkezdenék az építkezést, 2029-től pedig önvezető autókat gyárthatnak a Berlin környéki üzemben.
Vállalat Szigorít az Nvidia: új bizottság felügyeli az exportot, különösen Kína felé
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:43
A világ legnagyobb gyártója az amerikai exportkorlátozások megkerülésével juttathatott el fejlett chipeket Kínába.
Vállalat Három hónap alatt 50 milliárdos nyereség az MBH Banknál
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 10:58
Itt a negyedéves jelentés.
Vállalat Óriási mozgalom szerveződött Jensen Huang visszatéréséért: Donald Trump és Elon Musk is beállt az Nvidia bukott vezére mögé
Herman Bernadett | 2026. november 17. 05:46
Hétfőn délutánig már 180 ezren – köztük Elon Musk és a Szilícium-völgy legbefolyásosabb vezetői – követelték petícióban a kémbotrány és a házasságtörési ügyek miatt távozott Nvidia-vezér, Jensen Huang visszahelyezését. Miközben a világ második legértékesebb cégének sorsa körül áll a bál, veszélybe került az AI-ipart éltető 500 milliárd dolláros finanszírozási gigaterv is. Kedden este történetében először az alapító nélkül magyarázhatja a friss gyorsjelentést a chipgyártó.
Vállalat Magyarország kétéves GDP-je tűnt el az év szexbotrányában, mégis több százezren követelik vissza az Nvidia vezérét
Herman Bernadett | 2026. november 16. 15:08
Csütörtökön lemondott az Nvidia alapító vezérigazgatója, Jensen Huang, de hétfő reggelre már 160 ezernél is többen írták alá azt a petíciót, amelyben a visszatérését követelik. Mi történt a cégnél, és miért állnak ki sokan a szexbotrányba keveredett vezető mellett? Erről is beszélt Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfői adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG