Ha nem lesz változás, el kell hagynunk az országot – mondja a magyar sikercég

Új piacra készül a magyar sikersztori – érkezik a pénz is hozzá

A Barion fő szolgáltatása fizetési kapu, ezzel számos magyar webáruháznál találkozhatunk, amikor a kosár tartalmának kifizetésére kerítünk sort. 2017-ben Petr Kellner, a legvagyonosabb cseh üzletember 6 millió euróval (közel 2 milliárd forinttal) emelte meg a Barion tőkéjét, ennek meg is lett az eredménye: másfél év alatt gyakorlatilag megduplázták az ügyfeleik (azaz a Barion rendszerét használó webshopok) számát, jelenleg 5 ezres nagyságrendnél járnak. Emellett a nemzetközi terjeszkedés is beindult: cseh, szlovák és osztrák boltok is használják a Barion rendszerét, 1,5 millió felhasználót gyűjtöttek már össze.

A komoly összegű első körös befektetés célja az volt, hogy a cég bebizonyítsa, hogy alkalmas a nemzetközi terjeszkedésre – ez be is igazolódott, így a további terjeszkedéshez most újabb befektetőt keresnek, elindult a második körös tőkebevonási kör. Külföldi és magyar körből is érkezhet a befektetés, melynek összege több millió euró (de "egyszámjegyű", tehát 10 millió euró alatti összeg) lesz – árulta el egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Kiss Sándor, a Barion alapítója, vezérigazgatója.

Ez a befektetés teszi majd lehetővé a németországi piacon történő további terjeszkedést – az óriási piacban óriási potenciált lát a Barion.

A friss forrás segíti majd a Barion vadiúj szolgáltatás-csomagjának beindítását is: elkezdenek pénzt csinálni a beérkező adattömegből. A meglévő csalás-megelőzési, avagy fraud-menedzsment rendszert továbbfejlesztették, a Barion Pixel nevű rendszerrel a piacon élenjáróként teljesíthetik majd az új, rendkívül szigorú európai fraud-követelményeket. Ennek használata közben számos adat beérkezik a felhasználók szokásairól, ezt azonban szinte azonnal törli a cég, nem tárolja – hacsak nem járul hozzá ehhez előzetesen, egyértelműen és aktívan a felhasználó. Ha ugyanis ezt megteszi, akkor a Barion profilokat rendel a felhasználókhoz, amelyek alapján célzott hirdetéseket lehet számukra eljuttatni.

Kiss Sándor, a Barion Payment Zrt. alapitó-vezérigazgatója.

Az adatokat nem adják el, hanem a felhasználást segítik – magyarán a hirdető nem fogja tudni, kinél jelenik meg a hirdetése. Nem az adatot kapják meg az ügyfelek, hanem lehetőséget a célcsoporthoz való hozzáférésre. A termékek között klasszikus e-commerce motor és Barion Ads névre keresztelt hirdetési rendszer is lesz, személyre szabott programmatic hirdetésekkel. A rendszert több lépcsőben, 1-2 év alatt indítják el, az első körben a Barion Pixel segítségével az adatgyűjtés indul el hamarosan.

Könnyen lehet, hogy ezt már nem magyarországi cégként vezénylik le

Az, hogy a Barion az első és egyetlen e-pénz kibocsátó intézmény Magyarországon, nagyon jól hangzik a cég szempontjából. de katasztrófa Magyarország szempontjából – véli Kiss Sándor. Ennek hátterét most látják igazán, hogy nemzetközi vizekre eveztek.

A Barion határon átnyúló szolgáltatást kínál – a magyar engedélyek birtokában tevékenykedhet az EU területén, de az anyaország jogi környezete vonatkozik rájuk. Ez igaz a nemzetközi piaci szereplőkre is – ami nyilván azt jelenti, hogy versenyeznek az országok a cégekért abban, hogy kinél „barátságosabb”, vonzóbb a jogrendszer. Ebben állunk mi nagyon rosszul.

Kiss Sándor szerint tipikus példa az életképtelen szabályozásra az, ami az új ügyfelektől bekérendő adatok körét illeti. A pénzmosás-ellenes szabályozás alapja ugyan közös az EU-ban, de a részletszabályozás országonként egyedi. Márpedig nálunk nagyon hosszú listát kell bekérni az ügyfelektől, többek közt az anyjuk nevét – ez azonosítási szempontból sok külföldinek semmit sem jelent, pénzmosási szempontból sincs semmi jelentősége, és nem is nagyon ellenőrizhető, mivel a külföldi dokumentumokban ezt nem igazán szokták feltüntetni. Emellett még egy csomó olyan adatot kell bekérnie egy magyarországi szabályok szerint működő cégnek, amire valójában semmi szükség az azonosításhoz, az ügyfél pedig nem is szívesen adja ki. Ha az ember megnézi a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb finteche, a Revolut onboarding / beléptető-rendszerét és a magyar hátterű Barionét, láthatja a különbséget…

Kiss Sándor kiemelte: az MNB a saját keretei között egyébként haladónak számít, törekszik a fejlődésre - lehetővé tették például a videochates számlanyitást. Régóta szeretne szelfis azonosítást is a Barion, ám a magyar lakcímkártya erre nem alkalmas: a lakcímet tartalmazó rész ugyanis semmilyen azonosítási elemet nem tartalmaz - mondott újabb példát a cégvezető. Az MNB létrehozott egy sandboxot is, hogy egy fintech-cég kipróbálhassa magát teszt-terepen, nem élesben – csakhogy a szabályok miatt már ezt a sandboxot is csak engedély birtokában használhatják a cégek, amikor gyakorlatilag már megvan a működésre alkalmas termék – márpedig ilyenből nincs sok. (Magyarországon eddig összesen három fintech cég kapott működési engedélyt, Litvániában már közel száz.)

Óriási problémát jelent a tranzakciós illeték mértéke (sőt: egyáltalán megléte) is. Magyarországon most a Revolutot egyszerűen lehetetlen lenne megcsinálni, a magyar szabályozási környezetben nem létezhetne a világ egyik legsikeresebb finteche. Ha ugyanis bankkártyát akar kibocsátani egy cég, az kártyánként évente 500 forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséggel jár. Ha a Revolutnak 5 millió ügyfele van, és fejenként 2 kártyával számolunk, az 10 milliószor 500 forintos költséget jelente évente a cégnek – érthető, ha még véletlenül sem Magyarországra, hanem Litvániába költözött a cég. A Brexit-népszavazás után egyébként a brit fintech-cégek menekülni kezdtek a kontinensre, mentek Luxemburgba, Hollandiába – Magyarországra viszont egy sem érkezett, még úgy sem, hogy egyébként deklarált cél volt ezen cégek idecsábítása.

A tranzakciós illeték ugyan adóbevételt jelent az államnak, de az elektronizációt ez nagymértékben hátráltatja, a készpénz felé terelte a lakosságot. Számítások szerint mindössze 20-30 milliárdba kerülne a költségvetésnek, ha a magán-tranzakciók esetében eltörölnék a tranzakciós illetéket (nem csak az átutalások, hanem a bankkártyák esetében is). Cégek esetben legalább egy adott mérlegfőösszeg alatt el lehetne törölni a tranzakciós illetéket – de ez persze bőven kevés lenne ahhoz, hogy a nemzetközi fintechek ideköltözzenek, ehhez az összes meglévő szabályozási problémát fel kéne számolni.

Ha nem lesz változás, akkor mi is el fogjuk hagyni Magyarországot

– közölte Kiss Sándor.

Hogy meddig maradnak, az részben a második körös befektetéssel kapcsolatos tárgyalások eredményein múlik – ezek lezárultáig, várhatóan az év végéig tud várni a Barion arra, hogy történik-e végre valami előrelépés a hazai körülményekben. Az üzleti tervben mindenesetre már szerepel a költözés – mondta Kiss Sándor.

Az ideális az lenne, ha szolgáltatásközpontúvá alakítanák a szabályozást, ahogy azt például Litvániában is csinálták. A szándék, a jóakarat itthon is megvan, jelek vannak, de ez kevés – mondta Kiss Sándor. Példaként elmondta: az MNB-ben fintech-csoport alakult, ami kikéri az érintettek véleményét. A Digitális Jólét Prorgamon belül elkészült a fintech-stratégia, ami szintén nagyon jól hangzik, csakhogy 2-3 éve ugyanazt hallani, érdemi történés nélkül – mondta a cégvezető. A Pénzügyminisztériumban úgy tűnik, végre meghallgatják a céget: egy másfél hónappal korábbi levelükre végül válaszoltak, így jövő hétre kapott lehetőséget egy fél órás egyeztetésre az ország egyik legsikeresebb fintech-cége.

Mindenesetre ha tényleg elhagyják az országot, az a teljes magyar fintech-iparnak rossz hír. Jól jelzi a problémák jellegét, hogy annak ellenére nincs semmiféle magyar gyökerű nemzetközi siker a fintech-vonalon, hogy egyébként pénz rengeteg lenne, olcsón lehet forráshoz jutni – a gond a szabályozással van. (A jelenségről már 2017 októberében írtunk a Privátbankár.hu-n >>)