A magyar bankrendszer digitalizáltságának szintje nemzetközi összehasonlításban alacsony és jelentősen elmarad a Deloitte 2018-as banki érettség felmérése alapján vezető lengyel, spanyol és cseh bankrendszerekétől – hangzott el az MNB mai konferenciáján. Ez azért probléma, mert a nem megfelelő digitalizációs szint veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitás hosszú távú biztosítását és azt is, hogy a reálgazdaság növekedése kellően kiegyensúlyozott legyen, azt a bankrendszer a potenciáljának megfelelően támogassa. Ezért szükségszerű az MNB szerint a digitális fejlesztések ösztönzése és szabályozói támogatása.
Még csak jobbára a mobilfizetésben, a pénzforgalomban
Az elmúlt tíz évben jelentősen megugrott azon pénzügyi szolgáltatásokat biztosító vállalatok száma, amelyek a hagyományos intézmények – bankok, biztosítók, tőkepiaci szereplők –kiegészítőjeként vagy akár alternatívájukként jelennek meg a piacon. Míg 2014-ben a fintech-befektetések összértéke globálisan még 45,5 milliárd dollárt ért el, s ennek egyharmada volt európai, addig 2018-ban már 120 milliárdot tett ki, ebből közel 39 milliárdot az öreg kontinensé. A fintech-cégek alapvetően a fizetési szolgáltatások területén, a banki, a biztosítási és a tőkepiaci szektorokban, valamint a vagyonkezelésben vannak már jelen, a legtöbben fizetési szolgáltatásokat nyújtanak.
Magyarországon a fintech-szektor még a növekedési pályája elején jár. Nagyjából 120 fintech cég tevékenykedik Magyarországon, körülbelül egynegyedük külföldi cég itteni leánya – osztotta meg az MNB becslését Szombati Anikó ügyvezető igazgató.
A piacon már jelen lévő vagy most még tesztelés alatt álló hazai fintech-megoldások többsége mobilfizetési, illetve pénzforgalmi. A hazai piac szerkezete vagy a szabályozás rugalmatlansága számos esetben hátráltatja fintech-cégek önálló piacra lépését és növekedését, több esetben pedig az, hogy az üzleti modellek kiforratlanok.
|
A hazai lakossági ügyfelek 75 százaléka használ heti rendszerességgel internetet, szemben a 83 százalékos EU-átlaggal, s hasonló a lemaradás az online bankolást használóknál is. A fizetési forgalomban a készpénzhasználat dominál, a hazai fizetési műveletek több mint 80 százaléka készpénzes tranzakció. |
A hazai piacon egyaránt jelen levő hazai és nemzetközi fintech-megoldások elsősorban az online fizetési forgalom fejlesztését célozzák. A mobiltárcák, valamint a mobilfizetést és pénzküldést gyorsan és egyszerűen lehetővé tevő megoldások egyre elterjedtebbek, s a digitális pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó startup vállalkozások felhasználóinak száma is nő. Emellett a bankok több mint 80 százaléka bevezetett már vagy tervez elindítani mobilfizetési megoldást és fizetéskezdeményezési szolgáltatást. A PSD2 hatálybalépése és az azonnali fizetési rendszer indulása mind a bankok, mind a fintech-cégek számára lehetővé teszik további innovatív szolgáltatások elterjesztését.
Elavult rendszerek
A hazai bankrendszert hátráltatja, hogy a belső működés digitalizáltsága egyelőre nem kellő mértékű. Nemzetközi összehasonlításban az MNB szerint a hazai bankrendszer alacsony költséghatékonyság mellett működik, ami egyebek mellett a belső banki működés alacsony fokú digitalizáltságára vezethető vissza. Hátráltató tényező, hogy a bankok által használt informatikai rendszerek egy része elavult, számos esetben a gyártó által már nem támogatott verziók működnek.
De a hazai biztosítóknál is még alacsony a digitalizáció foka nemzetközi összevetésben. Az jobbára kimerül a papírmentesség megteremtésében, továbbá abban, hogy az egyes termékek értékesítéséhez, a kapcsolattartáshoz, a kárrendezéséhez köthető folyamatokat digitalizálják, például a kockázatelbírálást.
A tőkepiacon és a vagyonkezelésben számos kezdeti stádiumú fejlesztés zajlik, ennek ellenére még ott is kevés az innovatív megoldás, amit – hasonlóan a külföldi országokhoz – a hatályos jogszabályi és felügyeleti keretek is nehezítenek. Az ilyen típusú vállalkozások alapítását, illetve bejegyzését – a pénzügyi szolgáltatásnyújtási tevékenység végzéséhez kapcsolódóan – a szabályozó hatóság által lefolytatott engedélyezi eljárás előzi meg, amely magában foglalja a vállalkozási formától függő szükséges alaptőke meglétének vizsgálatát is.
Szabályozási teendők
A hazai szabályozás a cégalapítás előtt álló, jelentős mennyiségű saját tőkével vagy befektetői támogatással nem rendelkező vállalkozók számára jelenleg nem teszi lehetővé alternatív finanszírozási formák igénybevételét. Emellett az engedélyezés gyakran elhúzódó folyamata, illetve a mostani tesztkörnyezet korlátozott hozzáférhetősége és az elérhető jogszabályi mentességek limitált köre is nehezíti a cégalapítást és az innovatív pénzügyi megoldások validálását. Ezen belépési korlátok enyhítése támogathatná a szektor fejlődését – ezt is tartalmazza az 24 pontos javaslatcsomagja.
|
A várakozások szerint bár a bankfiókok nem szűnnek meg, funkciójuk jelentősen eltér majd a korábbi gyakorlattól. Míg régebben a várakozás és a hosszas papíralapú ügyintézés volt jellemző egy bankfiók felkeresésekor, addig a jövőben sokkal inkább egy közösségi élettér kialakítása várható, ahol az ügyfél személyre szabott szolgáltatásokat kaphat. Ezen felül a tervek szerint az ügyintézés valamennyi folyamata digitalizált felületen történne, akár ügyintéző bevonása nélkül. A digitalizáció következtében könnyebben és gyorsabban elérhető tájékoztató dokumentumok és oktatóvideók támogathatják, hogy a személyes ügyintézés az adminisztráció helyett egyfajta tanácsadássá váljon. |
Beütött a fagykár. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
