7p
Mi az a Revolut alkalmazás, amiről sokan beszélnek, fizetnek vele, és miért akarják a bankok megadóztatni? Tényleg ingyenes, vagy vannak rejtett költségek? Biztonságban van-e a rajta elhelyezett pénz? Miből élnek a működtetői, ha ingyenes? Kell-e ilyen nekem?

Sokan felkapták fejüket arra a pár nappal korábbi hírre, hogy a Magyar Bankszövetség a tranzakciós illeték elhagyását javasolja a lakossági átutalásoknál, egyben az illeték kiterjesztését szorgalmazzák az “új elektronikus fizetési rendszereknél” (fintech cégeknél). Ez főleg a Revolut mobilalkalmazást érintheti, amelynek a hírek szerint már sok hazai ügyfele van.

“A múlt hónapban már csaknem százmillió euró értékű tranzakciót bonyolítottak le a magyarországi Revolut-felhasználók, akiknek a száma meghaladta a negyedmilliót” – írta a VG.hu. Nem csoda, az alkalmazásra feltöltött pénzt díjmentesen lehet költeni, átváltani más devizára. Ellentétben a borsos, úgynevezett illetékkel is növelt hazai tranzakciós díjakkal.

A határokon túlnyúló pénzügyi tevékenységet legálisan végző brit Revolut fő vonzereje, hogy egyszerű és olcsónak látszik. Lehet 10-15 perc alatt regisztrálni otthonról, a karosszékből. Ingyenes számlavezetés, ingyenes készpénzfelvétel, ingyenes átváltás devizák között középárfolyamon. Ingyenes bankkártya, díjmentes kártyás vásárlás… egy álomnak tűnik a banki díjdzsungelhez képest. Nem csoda, hogy 4,8-as osztályzat, ötmillió programletöltés látható az androidos Google Play Store-ban.

Olcsó az euró náluk

Ma délben 330,1617 volt az euró átváltási árfolyama a Revoluton, miközben a legjobb pénzváltók a valtutacentrum.hu szerint Budapest belvárosában 332-333-ért adták. (Utóbbiak valószínűleg már a tranzakciós illetékkel együtt, de erre nem vennénk mérget.)

Az egyik nagy bankunk deviza-eladási árfolyama ekkor a honlapja szerint 334 volt. A valuta, tehát készpénz majdnem 340-be került volna ugyanitt eurónként. A valuta vételi és eladási ajánlatok között 5,8, a devizaárak között 2,0 százalék árrés volt. Ez egy-két évi forintkamat jelenleg. A különbségek tehát hatalmasak. (Főleg alacsony kamatkörnyezetben fájó ez, ahol a pénz folyton veszít értékéből.)

Forintban megy a feltöltés is

A Revolutra bankkártyával érdemes pénzt tenni. Ad nekünk ugyan egy nemzetközi (IBAN) számlaszámot is, amire utalni lehet, de az az Egyesült Királyságba megy. Így számolni kell a nemzetközi átutalások csúnya hátrányaival, mint hosszú idő (1-3 nap) és magas költség. Pont, amit el akarunk kerülni.

(Illusztráció)

Korábban a Revolut hátrányaként említették, hogy a kártyás feltöltés csak devizában volt lehetséges. Így ha nincs eurónk, akkor ahhoz, hogy a pénz a rendszerükbe kerüljön, előbb elbukunk egy átváltási díjat. A hírek szerint ezt a problémát kiküszöbölték, májustól forintban is lehet feltölteni rá pénzt. Nagyobb hátrányt nem találtunk a használatában vagy a költségekben.

Sokan pályáznak a babérjaira

Van, aki egyenesen “bankgyilkosnak” nevezi a Revolutot, de erre a jelek szerint sok más cég és fizetési alkalmazás is pályázik: Bank 26, Transferwise, Curve, esetleg Apple Pay, Paypal, a Facebook új fizetési alkalmazása és a Libra kriptodeviza jutott hirtelen eszünkbe. (Ráadásul a bitcoin és más kriptodevizák fejlesztői is szívesen betörnének erre a piacra, bár eddig valójában nem sok sikerrel.)

Így aztán nem csoda, hogy a bankok be lehetnek ijedve, és lobbizni kezdtek, ha nem is a betiltásáért, de a megadóztatásáért. (És saját adóterheik könnyítéséért, de ez természetes.) Remélhetőleg nem veti vissza a pénzügyi innovációs folyamatot ez a harc, és nem vezet szolgáltatások de facto betiltásához, mint az Uber esetében.

Kellenek az innovációk

Az éles konkurencia, a sokféle fejlesztés, innováció miatt kevéssé valószínű, hogy ezt a szolgáltatást is betiltanák vagy teljesen ellehetetlenítenék Magyarországon. Egész Európában az innovációk fontosságát hangsúlyozzák manapság. Kérdéses az is, egyáltalán tudnák-e követni a hatóságok a pénz útját, ha már kiutaltuk az országból, és így meg lehetne-e adóztatni. A Brexit esetleg megkavarhatja a helyzetet, de ha úgy adódik, biztosan lesznek utánzók más országokból is.

De miből élnek ezek?

Ha nem tudod legyőzni, állj az élére?

A német Bankszövetség inkább a forradalmi folyamatok élére próbál állni, lobbizni kezdett az Európai Unió saját kriptodeviza-jellegű termékének, a “digitális eurónak” a létrehozásáért. Hogy ne maradjon le a versenyben, például a távol-keleti konkurenciával szemben. A kínai állam is magas szinten fejleszti az ország fintech-jövőjét. Ott is blokklánc-technológia alapú elektronikus fizetési rendszer van napirenden.

Az ingyenes számlavezetés csak a Revolut alapcsomagjára vonatkozik (“Standard”). Havi 2500 forintért “Premium”, havi 4200-ért “Metal” csomagot lehet kérni. Ezek egy sor plusz szolgáltatást ígérnek, mint külföldi egészségbiztosítás, poggyász- és járatkésés biztosítás, elsőbbségi ügyfélszolgálat, egyszer használatos virtuális kártyák, pénzvisszatérítés minden kártyás fizetés után, hozzáférés 5 kriptodevizához stb. (Díjlistájuk.)

Mint ismeretes, a bankkártyákat kibocsátó cégek kapnak jutalékot a kártyaelfogadó kereskedőktől is. A Revolutnak ebből is lehet bevétele. Ebből tudnak még visszatérítést is adni az ügyfélnek a kártyás fizetések után a Metal csomagban.

Elúszhat-e a pénzünk?

Ha pénz, nem feledkezhetünk meg a biztonságról sem. A magyar bankok magánügyfelei az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) révén jelentős összegig, százezer euróig (mintegy 31 millió forint jelenleg) biztosítva vannak. A bankbetétek így eddig a határig biztonságosnak tekinthetők. De mi a helyzet a Revoluttal és társaival?

Ezek sajnos nem bankok, bár bankban őrzik az ügyfelek pénzét. A magyar OBA kiadott két külön tájékoztatót erről (itt»»» és itt»»»). A lényeg, hogy a Revolut Ltd.-nél elhelyezett értékek nincsenek hasonló módon biztosítva. A cég által létrehozott Revolut Bank UAB pedig a litván betétbiztosítási rendszer védelme alá tartozik. (Vélhetően csak egy bizonyos összeghatárig – a szerk.) Tehát nem várhatunk olyan erős védelmet, mint a hazai bankokban. Kérdéses, mi lesz a pénzünk sorsa egy hasonló fintech-szolgáltató csődjénél. Kétesélyes.

Mindig vannak ügyfélpanaszok

Az olcsóság automatizált, de gyakran nehézkes vagy hibás megoldásokat szül a Kiszámoló blog és az N24 szerint is. Sok ügyfélpanaszt említenek az elérhetetlen ügyfélszolgálatról, döcögő ügyfélazonosításról, váratlan és érthetetlen számla-zárolásokról. “Majd pont akkor nem érem el őket, amikor a világ másik végén valamelyikünket baleset ér vagy kórházba kerül, meg majd egy angol virtuális céggel vitatkozhatok, ha valami panaszom támad, mert ők nem akarnak valamire fizetni” – írja a Kiszámoló az utasbiztosításokról. (Egyes hiányosságokat, mint a magyar nyelvű honlap hiánya, viszont már azóta javítottak.)

Ennyi előny és hátrány után mindenki eldöntheti, hogy kell-e neki ilyen alkalmazás, illetve mekkora összeget mer rábízni. Vagy milyen tartalékokat – készpénz, második bankkártya – visz magával az útra, ha valami gond lenne az olcsó szolgáltatóval.

Ki fog itt kinek adózni?

Az érem másik, mindannyiunkat érintő oldala, hogy gobalizált, internetes, határok nélküli, high-tech világban az adóztatás kérdése egyre kínosabb. Nemcsak a politikusoknak. Ahol a reklámbevételek zöme a Google és a Facebook zsebét dagasztja, ahol a gyárakban a sok robot azért is éri meg, mert az után nem fizetnek tb– vagy nyugdíjjárulékot. Ahol a karácsonyi ajándékokat egyre gyakrabban Németországból, Nagy-Britanniából, Szlovákiából vagy Kínából rendeljük…

Ki fog tehát kinek adót fizetni? Ha nincs adóbevétel, miből fizetik majd a nyugdíjat, egészségügyet, a többi állami kiadást? Nem irigyeljük az ezzel foglalkozó politikusokat, de mindez a mi bőrünkre megy. A számlát a végén valahol mindig a fogyasztó fizeti. De az az eset is nagyon rossz, ha elzárják az emebreket világszínvonalú szolgáltatásoktól, mert betiltják, ellehetetlenítik a legjobb ajánlatokat.

Gyors döntésekre lenne szükség – globálisan. Miközben a magyar hatóságok a lassan 11 éve létező bitcoinról sem igen vesznek tudomást.

Hasonló cikkeink:

Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?

A nagy dilemma: államkötvényt vegyek, vagy inkább eurót?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! Megvannak az első döntős csapatok
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 08:54
Hét csapat már bejutott az országos döntőbe a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! pénzügyi vetélkedőbe.
Személyes pénzügyek Hová tűnt a tavalyi kamatprémium?
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 19:34
A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) értékesítését lezárja az ÁKK, és kisebb kamatprémiumot kínáló sorozatokat hirdet meg.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! – 2025 tavasz, 2. forduló 1. nap
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 07:00
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Heves, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Baranya és Fejér vármegyei csapatoknak!
Személyes pénzügyek A nyugdíjasoknak üzent a novemberi pénzről Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2025. március 27. 09:46
Tett egy másik bejelentést is.
Személyes pénzügyek Ismét nagyon rossz helyre tévedt a forint
Privátbankár.hu | 2025. március 26. 18:56
Újra a 400-as lélektani határ felett a magyar fizetőeszköz. 
Személyes pénzügyek Kedves lakás, hány éves vagy? Válaszolnak a lakásbiztosítások
Privátbankár.hu | 2025. március 26. 11:05
Március végéig tart a lakásbiztosítási kampány. Az MNB szerint már 100 ezren váltottak. A netriskes adatokból pedig az derül ki, hogy tízből kilencen jobban jártak. 
Személyes pénzügyek Van válasz az állampapíros kérdésre – interjú a Gránit Alapkezelő szakértőivel
Privátbankár.hu | 2025. március 25. 16:31
Izgalmas időszakot jelent a lakossági megtakarítások esetében az idei év eleje. Az inflációkövető állampapírok hozamkifizetései miatt komoly összeg keresi a helyét a piacon. Alternatívát jelenthetnek például a kötvényalapok, amelyek hosszabb távon is vonzó hozamkilátásokat nyújthatnak. Persze nagy kérdés, hogy ki, milyen kockázatot tud vállalni. A jelenleg népszerű témában a Gránit Alapkezelő két szakembere, Kovács Szilárd értékpapír-befektetési igazgató és Pozsgai Gábor értékesítési vezető adott részletes képet.  
Személyes pénzügyek Zárul a kamatolló a személyi kölcsönöknél, de még maradtak érvek a jelzáloghitelek mellett
Gergely Péter | 2025. március 24. 15:02
Fokozatosan csökken a különbség a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök kamatai között, miután a kellően nagy összeget igénylő, és jó jövedelmi helyzetű ügyfelek már tíz százalék alatti kamatokkal is személyi hitelhez juthatnak. Ezzel együtt a jelzáloghiteleknek még mindig maradt tér a piacon, főként azért, mert egyre nagyobb összegeket igényelnek az ügyfelek.
Személyes pénzügyek Hitelt venne fel? Akkor érdemes sietnie
Privátbankár.hu | 2025. március 24. 09:54
Egyes településeken drágább lehet.
Személyes pénzügyek Több mint 14 százalékos hozam? Sima ügy, csak jól kell táskát választani
Buksza blog | 2025. március 23. 13:33
Nem kell nagy teremgarázsokat építenie azoknak a gyűjtőknek, akik klasszikus autók helyett inkább egy kisebb méretű használati tárgy, luxuskategóriájú kézitáskák vásárlásával igyekeznek megőrizni pénzük értékét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG