Tulajdonképpen mi az az állampapír? – kérdezték tőlem nemrég a családban, ami először meglepett. Azután rájöttem, hogy honnan is tudnák? Az iskolai tananyagban nem szerepelt, vagy csak 1-2 mondat erejéig. A gazdasági oldalak adottnak vesznek egy bizonyos szintű alaptudást. Az állami fejlesztésű honlapok pedig bikkfanyelven írt jogászi maszlagokkal vannak tele.
Minden kamatozó befektetés egyfajta kölcsön. Amikor a bankba teszed a pénzed, akkor a banknak adod kölcsön. Amely ezt forgatja – a legtöbb esetben továbbadja újabb kölcsönként, azaz hitelként másnak, magasabb kamatra. (A nyeresége pedig főleg a két kamat különbözete.)
Az állampapír pedig az államnak nyújtott kölcsön. Az állam a bejövő pénzt szintén forgatja, felhasználhatja sokféleképpen. Teheti a gazdaságba, az oktatásba, az egészségügybe és sok más helyre, ennek még a felsorolása is hosszú lenne. A lényeg, hogy az állampapírnál is fizetnek a pénz használatáért, tehát kamatot kapunk rá.
A befektetések három igazsága
Miért, vagy inkább milyen esetekben válasszuk az állampapírt a bankbetét helyett? Ennek eldöntéséhez három dolgot szoktak mérlegelni, a hozamot, a kockázatot és a likviditást.
Vagyis: Mennyivel több pénzt kapunk vissza annál, amennyit befizettünk. (Ez a hozam, esetünkben a kamat.) Mekkora a lehetősége annak, hogy esetleg mégsem kapjuk vissza. (A kockázat.) Végül, pénzzé tudjuk-e tenni, ha megszorulunk vagy ki szeretnénk szállni. (A likviditás vagy forgathatóság.) Nézzük ezeket sorjában.
1. Mennyit hoz az állampapír?
Most éppen olyan időket élünk, amikor a bankok nem fizetnek szinte semmiféle kamatot Magyarországon, de az Európai Unió többi országában sem. Az inflációt, azaz a pénzromlást (legutóbb, 2019 szeptemberben évi 2,9 százalék Magyarországon) biztosan nem éri el a betétek kamata. Lényegében nem érdemes most bankbetétekbe pénzt elhelyezni, csökkenni fog a vásárlóértéke.
Eközben a magyar állam úgy döntött, hogy ösztönzi a magyar polgárok állampapír-vásárlásait, többek között magas kamattal és adómentességgel. Így ma az a helyzet, hogy egy évre 3,75, öt évre 4,95 százalékos hozam érhető el. Ami meghaladja az eddigi inflációt és a banki kamatokat is.
|
| Régi magyar államkötvény font sterlingben (forrás: ÁKK) |
A múltbeli adat nem a jövő, így ez sajnos nem jelent garanciát arra, hogy a jövőbeli inflációt is meg fogja haladni. De jelenlegi tudásunk szerint ez mégis erősen valószínű. A többi fix kamatozású eszköz kamata az országban mélyen ez alatti. Így nemigen van alternatíva, ha valaki hosszú távú, biztonságos befektetést keres.
1/a: Néhány alternatíva
Leginkább a megugró, a mostaninál jóval magasabb (öt százalék feletti) infláció vagy erős forintgyengülés esetén lehetséges, hogy a MÁP Plusz kötvény előnytelenné válik. Aki az inflációtól fél, vehet inflációkövető állampapírokat is (Prémium Állampapír-sorozat vagy PMÁP). Az euró-tulajdonosoknak pedig a magyar eurós inflációkövető államkötvényt lehet javasolni (Prémium Euró kötvények vagy PEMÁP). Mindkettő kamatozása alacsonyabb a MÁP Plusznál.
|
Mennyi az annyi? A Magyar Állampapír Plusz névértéke egy forint, így teljesen rugalmas, mennyit fektetünk bele. Egy száz forintos befektetésre öt év után 27,35 forint kamat jár – azért több, mint 5x4,95 százalék, mert éven túl tőkésítenek, kamatos kamatot számolnak. Újabban a postákon, nyomtatott formában is kapható, ennek tudnivalóiról itt írtunk. Az inflációkövető PMÁP-kötvények kamatát nemrég csökkentették, így a korábbinál is kevésbé éri meg a vásárlásuk. Vélhetően ezzel is a „szuperkötvény” felé igyekeznek terelni a befektetőket. |
A bankbetétek, bankszámlák használata azonban továbbra is ajánlott. De inkább szerényebb összegekkel, folyó kiadásokra, azonnal pénzzé tehető vésztartalék képzésére. Például egy-két havi bért lehet érdemes elhelyezni rajta.
2. Biztonságos-e az állampapír?
Világszerte a legalacsonyabb kockázatú befektetésnek az állampapírt szokták tekinteni. Sőt, ez az etalon, a mérce, amihez a többi befektetést mérik a tankönyvekben, elemzésekben. De akkor hogyan lehet az, hogy időnként államcsődöktől hangos a sajtó? Hol a görögök, hol az argentinok mentek csődbe, a történelemből pedig sok más eset ismert. Sőt, arról is hallhattál, hogy Magyarország a nyolcvanas, kilencvenes években párszor közel járt a fizetésképtelenséghez.
Az ilyen esetek azonban úgy szoktak bekövetkezni, hogy a görög, argentin állam euróban, dollárban volt eladósodva, és ezekből a devizákból nem volt neki elég. (Korábban pedig a papírpénzek nemesfémre válthatósága bonyolította a helyzetet.)
|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Az adott ország a saját devizájában többnyire tud fizetni, a probléma a devizában vagy nemesfémben vállalt kötelezettségekkel szokott előadódni. De egyébként is, Magyarország gazdasági helyzete jó, sőt kifejezetten jó a korábbi évtizedekhez képest. A gazdasági növekedés magas, az államadósság, ha lassan is, de csökken.
2/a: A semmiből pénzt csinálni
Az állam hagyományosan erősebb szereplő, mint a bankok. Sőt, a legerősebb gazdasági szereplő, amely uralkodik az összes többi fölött. Adóemelésből, kiadáscsökkentésekkel, ha kell, a törvények módosításával is tud pénzhez jutni. Az infláció is lényegében az állam bevételeit növeli. Végső esetben az állam elkezdhet pénzt nyomtatni, a semmiből pénzt teremteni. (Bár ezzel inflálja a pénzt, csökkenti az értékét.)
Az államcsőd veszélye azonban jelenleg itt Közép-Európában nagyon-nagyon csekélynek látszik. Az EU-tagság is plusz biztonságot ad, lásd Írország, Portugália, Görögország kimentését. Ha pedig esetleg komolyan romlana a gazdasági helyzet, a készpénz sem biztos, hogy jobb befektetés lesz, mint az állampapír. Ilyenkor ugyanis gyakran nagyon megugrik az infláció is.
3. Hogyan lehet kiszállni?
De az említett MÁP Plusz feltételei között szerepel az évi egyszeri levonásmentes visszaváltás is. Kisebb levonással (jelenleg 0,25 százalék) pedig bármikor visszaadható ez az értékpapír. Ha tehát valaki megijed, válságtól tart, menet közben is kiszállhat.
|
| Államkötvény, 1924-ből, aranyalapon. Forrás: ÁKK |
Ezzel el is értünk a harmadik ponthoz, a likviditáshoz, azaz forgathatóság, készpénzre válthatóság témaköréhez. Ami az évi egyszeri (plusz az első hat hónap utáni) fix visszaváltási ablakok miatt a többi állampapírral összehasonlítva is nagyon jónak számít.
Lényegében ez egy olyan fix kamatozású kötvény, amely változó kamatozásúvá tehető. Vagy egy olyan termékre hasonlít, amire nem három napos, hanem négy éves pénzvisszaadási garanciát ígérnek. Ha ugyanis van másik, jobb befektetés, vagy megváltoznak a terveink, elképzeléseink, akkor ki tudunk szállni.
A többi fix kamatozású kötvényénél ez nincs így. Sokszor csak bizonytalan, váltakozó piaci áron lehet tőlük megszabadulni. A MÁP Plusz nem követi az inflációt vagy a kamatokat -- de mivel bármikor vissza tudod váltani, mégis rendkívül rugalmas.
3/a: Hol érdemes megvenni?
Júniustól az új állampapírok kamata ráadásul kamatadó-mentes. Kényelmi, praktikus szempont, hogy nem kell a kamatok felvételével vagy újra befektetésével vesződni – ezeket tőkésítik, vagyis egy év után hozzáadják a tőkéhez. (Így a kamatra is kamatot fogunk kapni, kamatos kamat jár, ahogy az egyébként szokványos.) Tehát akkor kapjuk majd vissza a pénzt, kamatostul, amikor a kötvény lejár, vagy amikor a visszaváltás mellett döntünk. Addig el is felejthetjük.
A MÁP Pluszt tehát nem véletlenül nevezik szuperkötvénynek, hozam és eladhatóság szempontjából egyaránt nagyon jó feltételeket nyújt. (Más kérdés, nem lesz-e a sok kamatfizetési kötelezettség az állam számára egyszer még túl nagy teher.)
Meg lehet venni az Államkincstár fiókjaiban, de sok bank fiókjaiban is. Hogy melyik az előnyösebb, azt egyénileg kell mérlegelni. Az Államkincstárnál ingyenes a számlavezetés, de számlát nyitni sor esetén időigényes. Az oda való átutalásnak is költségei vannak, később onnét elutalni vagy ott készpénzt felvenni szintén illetékköteles.
3/b: Hasonlítsuk össze a költségeket
A gazdagok, a kormányhoz közel állók is ezt veszik – nyugtattam meg az illetőt, amikor már kifogytam a további érvekből. Ennek jele, hogy sokan olcsó hitelből, nagy tételben vásárolták.
Nem vágta földhöz. 
